Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-21 / 16. (4459.) szám
1 illik Jll» I * XVII. évf. 16. (4459) szám • Péntek • 1938 január 21 Fi,ffslfTff‘fflw*sttBBIiiaMMIBWM!MIMW,M^IIBBBIIIfll^^ IlMllllllllllffllllllllllll Wl >1 ITTTiH Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226;, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K(. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská n 11 c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÖRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA, A kormány átalakítását készítik elő Hodza tárgyalásai ? Mért nem lelent meg a kormányelnök saját pártja elnökségének fontos ülésén? Réméé főelőadó konfliktusa a pénzügyminiszterrel ••• A miniszterek távolléte miatt a költségvetési bizottság elnapolta magát Január 27 -éréösszehívják a foz autonómia előiskoláJa Irta: Mészáros Gyula SZLOVÁKIA. — Keddi számunk vezércikkében a kulturális autonómia megvalósításának gyakorlati kérdéseit fejtegettük s rámutattunk azokra a tennivalókra, amelyeknek elvégzését a kormányzattól várjuk. A kulturális autonómiát azonban nemcsak felülről, hanem alulról is elő kell készíteni, fokozatosan kiépíteni. Nem elegendő csak a törvényes előfeltételek kiharcolása, hanem a népet magát kell ránevelní az önkormányzati életre s gondoskodni kell1 megfelelő vezető- és szakemberekről. Ezen előfeltételek nélkül a legszebb autonóm intézmények is csak üres keretek maradnak s nem leszünk képesek a törvények és intézmények által megadott lehetőségeket kihasználni. Az önkormányzat elsősorban azt jelenti, hogy a nyújtott feltételek mellett mi magunk építjük ezt ki és rendezkedünk be, minden külső segítség nélkül. Ha tehát állíthatunk iskolát, azt magunknak kell megszervezni és vállalnunk kell az ezzel járó munkát és az anyagi áldozatnák egy részét, Ha lesz iskolatanács, akkor oda mi küldünk be embereket, akik ott nem tehetetlen bábok vagy gerinctelen lakájok szerepét töltik be, hanem a magyar iskolaügy komoly reprezentánsai és bátorszavu védelmezői lesznek. Valljuk be őszintén, hogy az önkormányzati élet némi lehetősége eddig is meg volt adva egyes intézményekben, ahol ha 'korlátolt mértékben és sok akadály melllett tervszerű munkával eredményt is el lehetett érni s a magyar kisebbség érdekében ,való tevékenységre alkalom nyílott. Példákkal mindjárt szolgálok is. Itt vannak a járási és községi képviselő- testületek, amelyekben öntudatos és lelki- ismeretes magyar emberek részére mindig vannak munkaterületek. Például az óvodák, népiskolák (elemi és polgári), tanonciskolák ügye elsősorban a képviselőtestületek 'hatáskörébe tartozik és nem — mint sokan még ma is tévesen hiszik — az államéba. A magyar kultúrintézmények támogatása is a képviselőtestületek feladata. Sajnos, nem minden képviselőtestületi tag tesz eleget ily irányban vállalt kötelezettségének és soknak a lelkiismeretét súlyos mulasztások terhelik e téren. Itt rá kell mutatnom mindjárt a körzeti polgári iskolák felállításáról szóló törvényre, amely ezeknek az iskoláknak a felállítását egyenesen a községi képviselőtestületek hatáskörébe utalja s igazgatásukra külön körzeti iskolatanácsok megalakítását rendeli el. Fontos önkormányzati hatáskörük van az egyházi iskolák mellett működő iskolaszékeknek, amelyek részére a törvény jelentős feladatokat biztosit a tanerők megválasztásától egészen az iskolaépületek gondozásáig. Ezek az iskolaszékek az ön- kormányzati élet hasznos előiskolái, amelyek keretében kötelességtudó, lelkiismeretes emberek eredményes munkát végezhet- ntk egyházuk és nemzetük érdekében. Fel kell említenem a szülői társulatok nem eléggé méltatott intézményét, amely a szülőknek tág teret nyújt az iskola érdekében való munkára. A kormányrendelet által megszabott határok között valóságos kis autonóm testületté fejleszthető ki a szülői társulat, amire nagyszerű példákat hozhatnék fel csehországi iskolák mellett működő PRÁGA. — A minisztertanács január 18-ára bejelentett ülése lett volna az ujesz- tendei belpolitikai idény hivatalos megnyitása, de a kéthetes koalíciós sajtóháboru után annyira várt minisztertanács legnagyobb meglepetésre elmaradt. Ehelyett a kormány politikai bizottsága tárgyalt szorgalmasan Hodza miniszterelnök részvételével s azt remélték* hogy a politikai miniszterek valahogy rendbeszedik a koalíció zilált belviszonyait 8 a péntekre halasztott minisztertanács programjára előkészítenek De nemcsak a koalícióban, hanem magában az agrárpártban sem klappolhat minden, mert a párt elnökségének tegnapi fontos ülésén, amely a Beran-féle nyilatkozat ügyében foglalt állást s a belpolitikai helyzetet beszélte meg, mindenki ott volt, csak épp a legfontosabb tényező: Hodza miniszterelnök hiányzott. A Venkov jelentésében egyetlenegy szóval sem emlékezik meg a miniszterelnök távollétéről, csak a Slóvénszülői társulatok tevékenységéből. Az el- proletarizálódott magyar iskolásgyermekek érdekében különösen szükséges volna nálunk ezen szülői társulatok tervszerű kiépítése, aminek azonban sok helyen a tanerők nemtörődömsége vagy még inkább az érdekelt szülők nagyfokú közönye az oka. Az önkormányzati életre való nevelés iontos eszközei lehetnének a magyar kul- turegyesületek. E tekintetben azonban sokhelyütt még nagyon el vagyunk maradva s a fáradság és közöny súlya nehezedik nemcsak a tömegekre, hanem sok helyen magukra a vezetőemberekre is. Ez a neve- Őmunka, különösen pedig alkalmas vezetők kiképzése sok más egyébnél fontosabb s a SzMKE-re vár e tekintetben nagy hivatás. Azzal, azt hiszem, minden kultur- ember tisztában van, hogy népnevelő munkát csak úgy lehet végezni, ha vannak megfelelő népnevelők is. A népnevelés terén rendkívül fontos szervet jelentenek a könyvtártanácsok, amelyeken múlik nagyrészben, hogy milyen könyvek jutnak a magyar nép kezébe. Külön fejezetet kellene szentelni az áldozatkészségre, minden kulturális autonómia alapfeltételére. Az áldozatkészség sokáig nálunk csak a kiválasztottak előjoga és kötelessége volt. Ez a társadalmi réteg azonban ma elszegényedett, s kisebbségi életünkből úgyszólván teljesen eltűnt. Nekünk ma tehát a németek és csehek által kitaposott nyomokon kell haladnunk s a kisembereket kell ránevelni áldozatkészségre, nemzeti öntudatra, a nemzeti kultúra megbecsülésére. valamit. De az ígéretesen indult tárgyalások csütörtökön szintén félbeszakadtak: a politikai miniszterek kollégiuma nem ült össze. Hogy a koalíció gépezete mennyire csődöt mondott, jellemző erre az is, hogy a képviselőház költségvetési bizottságának ülése — szintén elmaradt. Az ülésen nem jelent meg a bizottság agrárpárti elnöke, továbbá hiányzott a pénzügyminiszter, mire a szociáldemokrata Remes főelőadó indulatosan —- elállt a szótól s a bizottság tagjai kínos benyomásokkal széledtek szét. sky Deník-ből látjuk, hogy a kormányelnök „kimentette távolmaradását". A párt szé- lesebbkorü elnökségi ülésén, amely tüntető egyhangúsággal az utolsó betűig azonosította magát Beran újévi cikkével és eljárásával, Hodza helyett Cerny belügyminiszter ismertette a belpolitikai helyzetet. Hogy a Prágában tartózkodó Hodza távol- maradásának mi lehet az oka, ezt egyelőre homály födi, de valószínű, hogy fontos korMínt kisebbség nem számíthatunk arra, hogy az államhatalom építse ki a mi kultur- szervezeteinket. Ehhez az anyagi eszközöket is elsősorban nekünk kell előteremtenünk. Egyedül szubvenciókra nem lehet intézmények létét alapítani. Ez a valóság és ezzel számolnunk kell. Ezt a módszert alkalmazzák a németek, de a csehek és szlovákok is. Nem marad más hátra, minthogy mi is megbarátkozzunk ezzel a módszerrel. Intézményes kulturéletet másképp nem lehet teremteni, A kulturális autonómia lényeges feltétele még, hogy az illető kisebbség becsülje, szeresse a maga által létesített kultúrintézményeket s értük minden áldozatra kész legyen. E tekintetben tanuljunk azoktól a nemzetektől, amelyek már a világháború előtt kisebbségi sorsban éltek. A cseh nép például a háboruelőtti évtizedekben nemzeti téren ugyanolyan szentélynek tartotta az iskoláit, mint a hivő keresztény ember a templomot. S ma is, amikor uralkodó nemzet lettek, iskoláikat gondozzák, becsülik a legjobban s értük minden áldozatot meghoznak. Átment a cseh nép köztudatába, hogy kisnépe'k leghatalmasabb fegyvere az általános műveltség minél magasabb fokra való emelése, amely egyúttal a jólét és politikai erő forrása is. , * Az előadottakban vázlatosan ismertettük azon törvényes előfeltételeket, amelyek végrehajtása lehetővé teszi a magyar kisebbség számára, hogy az alkotmánytörvényben részére biztosított kulturális autománytárgyalások foglalták éf idejét. E kor*’ mánytárgyalások természetére vonatkozólag némi útbaigazítást ad a délutáni ,»Ex- pres" rövid jelentése, amely szerint Hodza miniszterelnök már a kormánytényezők legelső ezévi összejövetelén kifejezte azt a kívánságát, hogy a kormánypártok térj esz- szék elő a kormányátalakításra és az esetleges minisztercserékre vonatkozó javaslat taikat. Ezzel egyidejűleg megkérte a kormánypártok sajtójának képviselőit, hogy ezekről a tárgyalásokról lehetőleg hallgassanak, hogy cikkeikkel ne zavarják a helyzet kialakulását. Ez ügyben csütörtök estére hivatalos jelentés kiadását várják. E híradás megerősíti eddigi jelentéseinket, amelyek azt hangsúlyozták, hogy a Dérer-affér az összes személyi ügyeket előrerántotta s a kormány sürgős átépítését tette szükségessé. Hodza átlátta, hogy Dérét visszavonulása számára a legjobb arany- hid a kormány szélesebbméretü átalakítása* Nincs kizárva azonban, hogy a kormány- rekonstrukciót csak Hodza születésnapi szabadsága után ejtik meg. Hodza ugyanis nómia legalább részben megvalósul. Felsoroltuk továbbá azokat a testületeket és intézményeket, amelyekben a magyarság által megválasztott közfunkcionáriusok részére adva van <— ha korlátolt mértékben is — bizonyosfoku önkormányzati munka lehetősége, kiváltképpen kulturális téren. A kulturális autonómia megvalósításának legközelebbi etapja a magyar kisebbség részére — nézetem szerint —> abból áll, hogy ezekben az önkormányzati jellegű testületekben, intézményekben, egyesületekben minél intenzivebb tevékenységet fejtsen ki s ezeket egyúttal a kulturális autonómia előiskolájának tekintse. Erre a kisebbségi életben oly nagy- fontosságú hivatásra nekünk a múltban nem volt alkalmunk felkészülnünk s e téren sokat kell pótolnunk. Ennek előfeltétele, hogy tanuljunk meg reálisan gondolkozni, önállóan cselekedni s meglevő intézményeinkbe rendszeres, szakszerű munkával és anyagi áldozatkészséggel életet, tartalmat bevinni. Ne vesztegessük az időt örökös tervez- getéssel, ideológiai vitákkal, jelszavak hangoztatásával. Annyi pozitív munka-feladat vár reánk! Az események rohanva követik egymást s fel kell készülnünk arra. hogy a kulturális autonómia valósággá válik. A lapok híradása szerint a szlovákiai iskolatanács tervezetén már dolgozik az iskolaügyí minisztérium. Legyen ez figyelmeztető jel számunkra. A politikusokra és a kultúra csendes munkásaira. Jam proximus ardet Ucalegon. Az agrárpárt elnökségének fontos ülése - Hodza nélkül