Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-21 / 16. (4459.) szám

1 illik Jll» I * XVII. évf. 16. (4459) szám • Péntek • 1938 január 21 Fi,ffslfTff‘fflw*sttBBIiiaMMIBWM!MIMW,M^IIBBBIIIfll^^ IlMllllllllllffllllllllllll Wl >1 ITTTiH Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226;, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K(. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská n 11 c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÖRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA, A kormány átalakítását készítik elő Hodza tárgyalásai ? Mért nem lelent meg a kormányelnök saját pártja elnökségének fontos ülésén? Réméé főelőadó konfliktusa a pénzügyminiszterrel ••• A miniszterek távolléte miatt a költségvetési bizottság elnapolta magát Január 27 -éréösszehívják a foz autonómia előiskoláJa Irta: Mészáros Gyula SZLOVÁKIA. — Keddi számunk vezér­cikkében a kulturális autonómia megvalósí­tásának gyakorlati kérdéseit fejtegettük s rámutattunk azokra a tennivalókra, ame­lyeknek elvégzését a kormányzattól vár­juk. A kulturális autonómiát azonban nemcsak felülről, hanem alulról is elő kell készíteni, fokozatosan kiépíteni. Nem ele­gendő csak a törvényes előfeltételek kihar­colása, hanem a népet magát kell ránevelní az önkormányzati életre s gondoskodni kell1 megfelelő vezető- és szakemberekről. Ezen előfeltételek nélkül a legszebb autonóm in­tézmények is csak üres keretek maradnak s nem leszünk képesek a törvények és in­tézmények által megadott lehetőségeket ki­használni. Az önkormányzat elsősorban azt jelenti, hogy a nyújtott feltételek mellett mi magunk építjük ezt ki és rendezkedünk be, minden külső segítség nélkül. Ha tehát ál­líthatunk iskolát, azt magunknak kell meg­szervezni és vállalnunk kell az ezzel járó munkát és az anyagi áldozatnák egy részét, Ha lesz iskolatanács, akkor oda mi küldünk be embereket, akik ott nem tehetetlen bá­bok vagy gerinctelen lakájok szerepét töl­tik be, hanem a magyar iskolaügy komoly reprezentánsai és bátorszavu védelmezői lesznek. Valljuk be őszintén, hogy az önkormány­zati élet némi lehetősége eddig is meg volt adva egyes intézményekben, ahol ha 'kor­látolt mértékben és sok akadály melllett tervszerű munkával eredményt is el lehe­tett érni s a magyar kisebbség érdekében ,való tevékenységre alkalom nyílott. Példákkal mindjárt szolgálok is. Itt vannak a járási és községi képviselő- testületek, amelyekben öntudatos és lelki- ismeretes magyar emberek részére mindig vannak munkaterületek. Például az óvodák, népiskolák (elemi és polgári), tanoncisko­lák ügye elsősorban a képviselőtestületek 'hatáskörébe tartozik és nem — mint so­kan még ma is tévesen hiszik — az ál­laméba. A magyar kultúrintézmények tá­mogatása is a képviselőtestületek feladata. Sajnos, nem minden képviselőtestületi tag tesz eleget ily irányban vállalt kötelezett­ségének és soknak a lelkiismeretét súlyos mulasztások terhelik e téren. Itt rá kell mutatnom mindjárt a körzeti polgári iskolák felállításáról szóló törvény­re, amely ezeknek az iskoláknak a felállí­tását egyenesen a községi képviselőtestü­letek hatáskörébe utalja s igazgatásukra külön körzeti iskolatanácsok megalakítá­sát rendeli el. Fontos önkormányzati hatáskörük van az egyházi iskolák mellett működő iskola­székeknek, amelyek részére a törvény je­lentős feladatokat biztosit a tanerők meg­választásától egészen az iskolaépületek gondozásáig. Ezek az iskolaszékek az ön- kormányzati élet hasznos előiskolái, ame­lyek keretében kötelességtudó, lelkiismere­tes emberek eredményes munkát végezhet- ntk egyházuk és nemzetük érdekében. Fel kell említenem a szülői társulatok nem eléggé méltatott intézményét, amely a szülőknek tág teret nyújt az iskola érdeké­ben való munkára. A kormányrendelet ál­tal megszabott határok között valóságos kis autonóm testületté fejleszthető ki a szülői társulat, amire nagyszerű példákat hozhat­nék fel csehországi iskolák mellett működő PRÁGA. — A minisztertanács január 18-ára bejelentett ülése lett volna az ujesz- tendei belpolitikai idény hivatalos megnyi­tása, de a kéthetes koalíciós sajtóháboru után annyira várt minisztertanács legna­gyobb meglepetésre elmaradt. Ehelyett a kormány politikai bizottsága tárgyalt szor­galmasan Hodza miniszterelnök részvéte­lével s azt remélték* hogy a politikai mi­niszterek valahogy rendbeszedik a koalíció zilált belviszonyait 8 a péntekre halasztott minisztertanács programjára előkészítenek De nemcsak a koalícióban, hanem magá­ban az agrárpártban sem klappolhat min­den, mert a párt elnökségének tegnapi fon­tos ülésén, amely a Beran-féle nyilatkozat ügyében foglalt állást s a belpolitikai hely­zetet beszélte meg, mindenki ott volt, csak épp a legfontosabb tényező: Hodza minisz­terelnök hiányzott. A Venkov jelentésében egyetlenegy szóval sem emlékezik meg a miniszterelnök távollétéről, csak a Slóvén­szülői társulatok tevékenységéből. Az el- proletarizálódott magyar iskolásgyermekek érdekében különösen szükséges volna ná­lunk ezen szülői társulatok tervszerű kiépí­tése, aminek azonban sok helyen a tanerők nemtörődömsége vagy még inkább az ér­dekelt szülők nagyfokú közönye az oka. Az önkormányzati életre való nevelés iontos eszközei lehetnének a magyar kul- turegyesületek. E tekintetben azonban sok­helyütt még nagyon el vagyunk maradva s a fáradság és közöny súlya nehezedik nemcsak a tömegekre, hanem sok helyen magukra a vezetőemberekre is. Ez a neve- Őmunka, különösen pedig alkalmas veze­tők kiképzése sok más egyébnél fontosabb s a SzMKE-re vár e tekintetben nagy hi­vatás. Azzal, azt hiszem, minden kultur- ember tisztában van, hogy népnevelő mun­kát csak úgy lehet végezni, ha vannak meg­felelő népnevelők is. A népnevelés terén rendkívül fontos szervet jelentenek a könyvtártanácsok, amelyeken múlik nagy­részben, hogy milyen könyvek jutnak a ma­gyar nép kezébe. Külön fejezetet kellene szentelni az áldo­zatkészségre, minden kulturális autonómia alapfeltételére. Az áldozatkészség sokáig nálunk csak a kiválasztottak előjoga és kö­telessége volt. Ez a társadalmi réteg azon­ban ma elszegényedett, s kisebbségi éle­tünkből úgyszólván teljesen eltűnt. Nekünk ma tehát a németek és csehek által kitapo­sott nyomokon kell haladnunk s a kisembe­reket kell ránevelni áldozatkészségre, nem­zeti öntudatra, a nemzeti kultúra megbe­csülésére. valamit. De az ígéretesen indult tárgyalá­sok csütörtökön szintén félbeszakadtak: a politikai miniszterek kollégiuma nem ült össze. Hogy a koalíció gépezete mennyire csődöt mondott, jellemző erre az is, hogy a képviselőház költségvetési bizottságának ülése — szintén elmaradt. Az ülésen nem jelent meg a bizottság agrárpárti elnöke, továbbá hiányzott a pénzügyminiszter, mire a szociáldemokrata Remes főelőadó indula­tosan —- elállt a szótól s a bizottság tagjai kínos benyomásokkal széledtek szét. sky Deník-ből látjuk, hogy a kormányelnök „kimentette távolmaradását". A párt szé- lesebbkorü elnökségi ülésén, amely tüntető egyhangúsággal az utolsó betűig azonosí­totta magát Beran újévi cikkével és eljá­rásával, Hodza helyett Cerny belügymi­niszter ismertette a belpolitikai helyzetet. Hogy a Prágában tartózkodó Hodza távol- maradásának mi lehet az oka, ezt egyelőre homály födi, de valószínű, hogy fontos kor­Mínt kisebbség nem számíthatunk arra, hogy az államhatalom építse ki a mi kultur- szervezeteinket. Ehhez az anyagi eszközö­ket is elsősorban nekünk kell előteremtenünk. Egyedül szubvenciókra nem lehet intézmé­nyek létét alapítani. Ez a valóság és ezzel számolnunk kell. Ezt a módszert alkalmaz­zák a németek, de a csehek és szlovákok is. Nem marad más hátra, minthogy mi is megbarátkozzunk ezzel a módszerrel. In­tézményes kulturéletet másképp nem lehet teremteni, A kulturális autonómia lényeges felté­tele még, hogy az illető kisebbség becsülje, szeresse a maga által létesített kultúrintéz­ményeket s értük minden áldozatra kész le­gyen. E tekintetben tanuljunk azoktól a nemzetektől, amelyek már a világháború előtt kisebbségi sorsban éltek. A cseh nép például a háboruelőtti évtizedekben nem­zeti téren ugyanolyan szentélynek tartotta az iskoláit, mint a hivő keresztény ember a templomot. S ma is, amikor uralkodó nemzet lettek, iskoláikat gondozzák, becsü­lik a legjobban s értük minden áldozatot meghoznak. Átment a cseh nép köztudatá­ba, hogy kisnépe'k leghatalmasabb fegyve­re az általános műveltség minél magasabb fokra való emelése, amely egyúttal a jólét és politikai erő forrása is. , * Az előadottakban vázlatosan ismertettük azon törvényes előfeltételeket, amelyek végrehajtása lehetővé teszi a magyar ki­sebbség számára, hogy az alkotmánytör­vényben részére biztosított kulturális auto­mánytárgyalások foglalták éf idejét. E kor*’ mánytárgyalások természetére vonatkozó­lag némi útbaigazítást ad a délutáni ,»Ex- pres" rövid jelentése, amely szerint Hodza miniszterelnök már a kormánytényezők leg­első ezévi összejövetelén kifejezte azt a kí­vánságát, hogy a kormánypártok térj esz- szék elő a kormányátalakításra és az eset­leges minisztercserékre vonatkozó javaslat taikat. Ezzel egyidejűleg megkérte a kormány­pártok sajtójának képviselőit, hogy ezekről a tárgyalásokról lehetőleg hallgassanak, hogy cikkeikkel ne zavarják a helyzet ki­alakulását. Ez ügyben csütörtök estére hi­vatalos jelentés kiadását várják. E híradás megerősíti eddigi jelentésein­ket, amelyek azt hangsúlyozták, hogy a Dérer-affér az összes személyi ügyeket elő­rerántotta s a kormány sürgős átépítését tette szükségessé. Hodza átlátta, hogy Dé­rét visszavonulása számára a legjobb arany- hid a kormány szélesebbméretü átalakítása* Nincs kizárva azonban, hogy a kormány- rekonstrukciót csak Hodza születésnapi sza­badsága után ejtik meg. Hodza ugyanis nómia legalább részben megvalósul. Felso­roltuk továbbá azokat a testületeket és in­tézményeket, amelyekben a magyarság ál­tal megválasztott közfunkcionáriusok ré­szére adva van <— ha korlátolt mértékben is — bizonyosfoku önkormányzati munka lehetősége, kiváltképpen kulturális téren. A kulturális autonómia megvalósításá­nak legközelebbi etapja a magyar kisebb­ség részére — nézetem szerint —> abból áll, hogy ezekben az önkormányzati jellegű testületekben, intézményekben, egyesüle­tekben minél intenzivebb tevékenységet fejtsen ki s ezeket egyúttal a kulturális au­tonómia előiskolájának tekintse. Erre a kisebbségi életben oly nagy- fontosságú hivatásra nekünk a múltban nem volt alkalmunk felkészülnünk s e té­ren sokat kell pótolnunk. Ennek előfelté­tele, hogy tanuljunk meg reálisan gondol­kozni, önállóan cselekedni s meglevő intéz­ményeinkbe rendszeres, szakszerű munká­val és anyagi áldozatkészséggel életet, tar­talmat bevinni. Ne vesztegessük az időt örökös tervez- getéssel, ideológiai vitákkal, jelszavak han­goztatásával. Annyi pozitív munka-feladat vár reánk! Az események rohanva követik egymást s fel kell készülnünk arra. hogy a kulturális autonómia valósággá válik. A la­pok híradása szerint a szlovákiai iskolata­nács tervezetén már dolgozik az iskolaügyí minisztérium. Legyen ez figyelmeztető jel számunkra. A politikusokra és a kultúra csendes mun­kásaira. Jam proximus ardet Ucalegon. Az agrárpárt elnökségének fontos ülése - Hodza nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents