Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-20 / 15. (4458.) szám

1938 január 20, csütörtök, ^RKCAI-7V\a<A.ARH 1 RLAP 9 ^KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LüKÚ GÉZA felet Újabb gondok a szociális biztosítás körül Komáromi színházi esték KOMÁROM* — A Földes-féle nyugatszlová­kiai magyar színtársulat a múlt héten a sikerek jegyében folytatta előadásait, kivételt csupán a „Hódítás" cimü darab előadása képez. — Igazi, művészi sikere a „Peer Gynt" előadásának volt s ebben is elsősorban a címszereplő, kitűnő szí­nész Sarlai Imrének. Sarlai Imre szerződtetése le­hetővé tette azt, amibe a színház évek óta nem mert belefogni: klasszikus darabot adhatott elő anélkül, hogy művészi kudarcot vallott volna. Nem mondhatjuk ugyan, hogy a Peer Gynt elő­adása maradéktalan lett volna, ettől meglehető­sen messze állt még, de az a tény, hogy előadni lehetett, már az idei műsor javára billenti a mér­leget. Sarlai markáns, jellegzetes Peer volt, a „szordinósan deklamáló" stílusban, de hiszen Peer Gynt színházi őseit nem lehet egy színésznek sem figyelmen kívül hagyni. Mellette Mihályi Lici volt behízelgő, kedves, nőiességében finom Sol- yejgi. Aase szerepében Kollár Mária mutatta be művészi képességeit, nagy sikerrel, meggyőzően. Mihályi Érnő, Faragó Márta, a nagyszerű orgá- numu Gárdonyi László, Horkai Jolán, Megyeri Ferenc szépen s tehetségükből fakadó művészi készségükkel állottak a darab szolgálatába. Ez­úttal a mellékszereplők ellen sem merülhet fel sok kifogás. Kifogásunk főleg ott lehet, hogy a darab második részét túlságosan megkurtitották s igy a jelenetek egymásutánja nem volt logikus. A rövi­dítés egyáltalán nem vált a darab hasznára, amely igy sem látványosság, sem filozófia nem volt. Solvejg éneke a megszokott szöveg helyett vala­mi tangószöveg, nem a Solvejg leikéhez való tüz- csókos ének. A díszletezés kissé tulegyhangunak tetszett s a jelmezek egynémelyike is erősen bí­rálható. Néhány koronát rászánva, vidéki vi­szonylatban is helytálló Peer Gyntet lehetne az előadásból faragni. — Szép sikere volt az „Illat- szertár" cimü László Miklós-vigjátéknak. Mihályi Lici játszotta kedvesen, sok művészi ökonómiával Balázs kisasszonyt s mi általában a prózai szín­padon szeretnénk látni Mihályi Licit, mint aki komolyabb feladatok megoldására rendeltetett. Mihályi Ernő nagyszerű emberábrázoló képessé­gével minden este arról győz meg, hogy ő a tár­sulat egyik legkiválóbb színésze. Erdős József komoly színésszé érett, Váradi Pál kitűnő jellem­formáló, Faragó Márta komikai képességét mu­tatta meg s Megyeri Ferenc a kifutó fiú figurájá­ban dicséretreméltót alkotott. A darabot lelkiis­meretesen rendezték, szépen állították ki, kifogás ellene nem lehet. — A „Sárgapitykés közlegény" cimü operettnek közönségsikere volt szokatlan: három zsúfolt estét hozott minden művészi indok nélkül. A darab nem számíthat komoly értékelés­re, illogikusabb még a többi operetteknél is, van azonban annyi egymásratorlódott mulatságos je­lenete s annyi jó szerepe, hogy a néző csak a játék végeztével veszi észre: tüiadonképpen igen üres s tartalmatlan darabot látott. Csodálatos a közönség ízlése: a darab zsúfolt házak előtt ment Szlovákia városaiban. „Díszelőadásban" hozta színre a társulat a darabot, kiállítása és szceni- rozása ellen kif gás alig lehet, legfeljebb abban, hogy a jelmeztárat menthetetlenül fel kell frissí­teni s néha tisztittatni szükséges. Kedves játéka volt Mihályi Licinek s néhány szép ruhája. Vá­radi Pál nagyszerű mulattató fanyar humorával, s Gárdonyi Lászlónak van a legjobb hangja, jó orgánuma, Sághy István, a bonviván még nem tökéletes ebben a szerepkörben s nincsen elég hangja, egyébként szívesen játszik. Mihályi Ernő és Sarlai Ernő itt is teljes értékű színészek ma­radtak kedves volt Faragó Jolán izes alakítása és Márfi Vera ezúttal megtalálta azt a hangot, módot, szerepkört, amelyet játszania kell, mert primadonnának nem elég jó. Általában, az ének­hangok, Gárdonyit kivéve, gyengék, a prózai társulat jobb s az izes, magyaros beszédet csupán néhány vezető színésztől halljuk. A statisztéria bizonyos hiányokat mutat föl játékban, beszéd­ben, ruhákban. —• Hétfőn a „Hódítás" cimü Bónyi-darabot játszották. Az ötletes és szellemes darab előadása „hétfői" volt, bizonyos fáradtság látszott a színészeken. Maradéktalanul Erdős Jó­zsef játszotta az olajmágnás fiának alakját s meg­látszott játékán, hogy komolyan veszi a színpa­dot. Kolár Mária nagyon szépen, jól bírta az iramot s meggyőzően játszott az utolsó jelenetig, amit egyszerre elejtett. A darab hatásos befeje­zése elmaradt. Sarlai Imre, Mihályi Ernő, Márfi Vera tűntek ki, sajnos, volt a mellékszereplők között olyan is, akinek beszédét alig lehetett megérteni. (szv) (*) A kassai Katolikus Legényegylet szinigárdája folytatja sikeres előadásainak sorozatát. Január 29-én, szombaton és 30-án, vasárnap este 8 órai kezdettel az egyesület színpadán előadja Farkas Imre örökké 'kedves, romantikus operettjét, a Cseregyereket. Rendezi Marossy Lajos. A főszerepet Kriszt Klári, Soltész Manci, K* Tóth Ilonka, Hunyadi Ica, Havas János, Marossy Lajos, Azudt Antal, Dorozsmai Andris és Csurilla Dezső játszák. Jegyek elővételben az egyletben (Rákóczi-körut 62.) a gondnoknál válthatók. (*) Charles Boyer újból Newyorkban. Newyorkból jelentik: Charles Boyer, a ked­velt és világhírű francia filmszínész és fe­lesége, Pat Paterson újra Newyorkba ér­keztek, ahol az „ötvenkettedik ucca" cimü f filmben lépnek fel legközelebb együtt. ' PRÁGA. — Egy esztendővel ezelőtt nagy feltűnést keltett az egyes polgári jel­legű lapok amaz állítása, hogy az általános nyugdijbiztositó intézetet az optimista biz­tosítási számítások miatt ráfizetés veszélye fenyegeti. A baloldal akkor erősen támadta azokat a lapokat, amelyek ezt a hirt közöl­ték. Annál nagyobb meglepetést kelt most a nemzeti szocialista Ceské Slovo jelentése, hogy Lenz egyetemi tanár a szociális biztosí­tás novelláján dolgozó miniszteri bizott­ságnak olyértelmü véleményt adott, hogy a központi nyugdijbiztositó intézet ma­tematikai hiánya ötmilliárd 600 miljió korona körül mozog. A Veéer megjegyzi, hogy a szociális bizto­sító tagjainak és az összes adózóknak kis vigaszt jelent, hogy ez nem pénztári, hanem csak matemati­kai hiány. A matematikai hiány azonban veszélyezteti a biztosító intézet jövendőbeli egyensúlyát. E hiány kiküszöbölésének három módja van. Az első lehetőség a biztosítási dij föl­emelése, a másik a járadékok csökken­tése és a harmadik az, amit a bányász- biztosításnál csináltak: a szanálás. Mind a három módszer nehezen valósit­Ötszáz vagon szlovákiai kukoricát exportálnak Ausztriába PRÁGA. — A Gabonatársaság a jelenleg feles­legesnek mutatkozó 3500 vagon szlovákiai kukoricá­ból 500 vagont felszabadított az Ausztriába való ex­portra. Az erre vonatkozó tárgyalások közvetlenül befejezés előtt állnak* (—) Az állaim már gazdálkodik a dolhai erdő­ségekben. Jelenítettük, hogy az államkincstár ja­nuár 1-érvel átvette 12 miliő koronáért a máltai lovagrend dolhai erdőségeit. Az átvett erdősé­geket a bustyaházai erdőigazgatóság hatásköré­be helyezték. Ez az intézkedés azonban csak át­meneti jellegű, mert az uj dolhai állatni erdősé­gek számára Alsószinevér székhellyel uj kerüle­tet alakítottak. Az uj igazgatóság vezetője, dr. Wagner mérnök még nem foglalta el állomáshe­lyét. A birtok ideiglenes vezetésével Steif mér­nök erdőmestert bízták meg, aki a taraoközi ál­lami faraktár élén áll. Az állam a máltai lovag­rend 35 állandó aJkamazottját átvette és az egész vonalon megkezdte a gazdálkodást. Amíg az er­dőségeket nem választják el a bustyaházai er­dőigazgatóságtól, addig 122.00 ha erdőséget ke­zel a bustyaházai igazgatóság, (—) A Szőllős-vidéki dohány gazdák nehézsé­gei. Nagyszől'lős vidékén a dohány átadását ere­detileg decemberben és januárban kellett volna lebonyolítani. Ezalatt a két hónap alatt az egész termést be kellett volna szállítani. A nagy hideg következtében azonban sem Beregszászon, sem Nagiyszőllősön nem készültek el a munkálatok­kal. és a dohányt nem tudták idejében átadni az illetékes hatóságoknak. Az érdekelt dohánygaz­dák most az átadási határidőnek február köze­péig való kitolását kérték. (*) Meller Rózsi uj darabjáról. Budapestről jelentik: Január 21-én lesz a bemutatója Meller Rózsi „Dr. Barabás Irén" című színmüvének a Belvárosi Színházban. Meller Rózsi elmondotta, hogy amíg az „írja hadnagyban" a játékos hang s a rendezés újszerű ötletessége, a „Valiomás"- ban pedig az élmény rendkivülisiége egyengette a siker útját, addig uj darabjában a magasrendü és nagyképességü mai nőnek a férfihoz való lel­ki és testi beállítottságát igyekezett megeleveni- teni. Azt a tétéit állította fel, hogy a legkultu­ráltabb, lehiggadt harmincéves nő éppoly kevéssé vonhatja ki magát a nemiség örök törvényei alól, mint a tapasztalatlan kislány. A darab igen jó szereposztásban kerül színre. A fUMsoMfi utazik nmsota: ALFA: Az édes anyaföld. (P. Muní.) ÁTLÓN: Asszonyszerelem, asszonybánat. LUX: A hamis macska. (Belf. film.) METROPOL: Harmonika. (Belf. film.) TÁTRA: Viktória királynő. (A. Wohlhriiek.) URÁNIA: Fehér kór. (Csapok drámája.) VIGADÓ: Fehér kór. (Bell. fika.) ható meg. Mindenekelőtt nagyon nehéz azt kivánni a biztosítottaktól, hogy a rokkant­sági vagy aggkori járadék, amely évente mintegy 1700 koronára, hatonta 140 koro­nára rúg, kevesebb legyen. Épp úgy nehéz volna a mai bérviszonyok mellett a szociális biztosítási járulékokat emelni. Az állam mai pénzügyei mellett egyenesen kizárt dolog a szociális biztosítás állami szanálásáról beszélni. A cseh nemzeti szo­cialisták a szociális biztosítási járulékok emelése mellett csinálnak hangulatot, S hogy ez a munkásságnak ne fájjon, azt mondják, hogy ez „átmeneti intézkedés" lenne. Ez a módszer ugyanis már több íz­ben bevált, az átmeneti intézkedésekről csak kezdetben mondták, hogy átmenetiek, aztán később, amikor már a teherviselők hozzászoktak, kimondták az „átmeneti" in­tézkedések állandósítását. Azonban a 'ba­jok elhárításának egyszerűbb módja is van: nevezetesen a szociális biztosítók rezsikölt­ségeinek leszállítása. Ennek pedig az első föltétele az, hogy . a milliárdos vagyon fölötti gazdálkodást vegyék ki a kinevezett pártboncok ke­zéből, rendeljék el a választásokat és adják meg ez intézmények önkormány­zati jogát. , (—-) A kisantant gazdasági értekezlete. A kisantant gazdasági tanácsa február 23-án értekezletre ül össze Bukarestben. Az értekezleten mindenekelőtt megálla­pítják az áruforgalom tervét egyrészt Jugoszlávia és Románia, másrészt Csehszlovákia között. Ezenkívül tárgyalni fognak a dunai államok gazdasági együtt­működéséről. (—) Az állatszindikátus tízezer zsirsertés behozata­lát. engedélyezte. Az állatszindikátus tegnapi teljes ülésén február hónapra 10.000 darab zsirsertés, 70 vagon zsir és 500 juh behozatalát engedélyezte. — A vaj- és tojásbehozatalra vonatkozólag a II. szak­osztály főnöke megkapta a szokásos felhatalmazást. Az állatszindikátus'állami felügyeletét kibővítették az unifikációs minisztérium egyik delegált főtisztviselő- jével. (—) Nagy a munikáshiány a kárpátaljai álla­mi erdőkifenneléseknél. Beregszászról jelentük: A nagyibocskói Kiotild vegyigyár 80 ezer köb­méter tűzifát rendelt a rahói állami erdőigázgató- ságnál. Az erdőigazgatóság azonban nem tud a megrendelésnek eleget tenni, mert nincsen ele­gendő munkása és a rahói, téesői és huszti ál­lami munikalközvetitő hivatalok utján sem tud munkásokhoz jutni. Az erdőigazgatóságnak' Kár­pátalja sík vidékeiről kellene munkásokat tobo­rozni, mert a Tiszaháton egyre nő a munkanél­küliségi. A magyarlakta vidék munkanélküli tö­megei szívesen állnának munkába, annál is in­kább, mert az erdőkitermelésnéi a napi kereset 40 korona. » (—) Megjelent á >,Növényvilág" legújabb száma. A szlovákiai gyümöicsészeti egyesület havi közlönye 1938. évi januári számában szá­mos közérdekű szakcikket hoz a gyümölcsészet, a konyhakertészet, stb. köréből. A januári szám tartalmából kiemeljük dr. Limbacher Re­zső „Mit kell tudni a rózsáikról?" cimü cikkét, valamint dr. Donáth' Géza „Barackértékesités 1937-ben" cimü beszámolóját. Szakközlemé­nyek, tanácsadó, háztartási és egyesületi közle­mények, valamint hírek egészítik ki! a januári füzet értékes tartalmát.. I A KELETSZLOVENSZKól ÉS KÁR­PÁTALJAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰ­SORA MUNKÁCSON: Csütörtök: A nagy .kaland. Hont Erzsi vendég- felléptével. . . Péntek: A nagy kaland. Hont Erzsi vendég­felléptével. Szombat d, u.: Egy pohár víz. Szombat este: A nagy kaland. Hont Erzsi fel­lépté veL Vasárnap d. u.: Egy vidám éjszaka. Vasárnap este: Stambul rózsája. Hont Erzsi felléptével. ~ Hétfő: Delila. Molnár F. vigjátéka. Kedd: Delila, Szerda: A csodatükör előkészületei miatt nincs előadás. Csütörtök: A csodatükör. Babay-Buday me- sejátéka. A derceni bokréta felléptével. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Jan. 19—30: A szent hazugság. Jan. 21—23: Broadway Melodie 1938. RÁDIÓ MOZI Jan. 20—23: Három tojás pohárban. Változatlan a nagykereskedelmi indexszám Az Ipari gyártmányok indexe Jelentősen esett, a takarmánynemüeké emelkedett PRÁGA. — A statisztikai hivatal kimutatása sze- rint a nagykereskedelmi index január 1-én 733 volt az előzőévi 737-tel és a decemberi 732-vel szemben, úgyhogy az emelkedés a minimális 0.1%-ot mutatja, holott az előző esztendőben az áremelkedés 2.1%-ot tett ki. Az élelmiszer, élvezeti cikkek és takarmány- neműek összlndexe 700 ( 691) volt a decemberi 699 (682)-cél szemben. Az emelkedés itt is csupán 0.1%- ot tesz ki, holott az emelkedés az előző esztendőben I. 3% volt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek Indexe egymagá­ban 716 (713)-ra süllyedt a decemberi 718 (703)-cal szemben. A takarmánynemüek indexe ezzel szemben idényszabta emelkedést mutat Januárban 426 (320)* decemberben pedig csupán 376 (319) volt a takar­mánynemüek indexszáma. Eszerint a takarmány- nemi'ük ára tavaly óta jelentősen emelkedett Az ipari anyagok és gyártmányok indexe 0.3 (2.9) %-kal a de­cemberi 767 (765)-ről 769 (787)-re emelkedett. A ta­valyi jelentékeny emelkedés a nyersanyaghosszra volt visszavezethető, mig az idei mérsékeltebb áremelke­dés az ipari indexet jelentősen a tavalyi alá helyezi. Csehszlovákia külkereskedelme 1937-ben PRÁGA. —• Tegnap röviden jelentettük hogy az állami statisztikai hivatal nyilvá­nosságra hozta az 1937, évi külkereskede­lem végleges adatait. Az egész 1937. évi kereskedelmi forga­lom kereken 23 milliárdot tesz ki, mig az 1936. esztendőben 16 milliárd, 1935-ben 14 milliárd és 1929-ben 41 milliárd volt. Az összbehozatal a készáruforgalomban (ne­mesfémeket és érméket kivéve) 10.97 mil­liárd volt az előző évi 7.19 milliárd, az 1935. évi 6.74 milliárd és az 1929. évi 20 milliárddal szemben. Az összkivitel a kész- áruforgalomban (nemesfémek és érmék ki­vételével, amelyek értéke 29 millióra rúg) II. 97 milliárdot tett ki, az előző évi 8.01, az 1935. évi 7.42 milHárd és az 1929. évi 20.5 milliárddal szemben. A külkereskedelem évi mérlege 1006 mil­lió korona rekordaktívummal zárt, az előző évi 99 millió, az 1935. évi 680 millió és az 1929. évi 500 millióval szemben. A behozatal1 10.966 millió koronával az 1936, évivel szemben 3057 millióval, azaz 39 százalékkal emelkedett. Az 1929. esz­tendővel szemben azonban kereken 9 mái- liárddal, azaz 45 százalékkal kevesebb volt a behozatal. A behozatal legnagyobb részét a nyersanyagok képezték. A különleges ke­reskedelempolitikai viszonyok, a kontin­gens- és kölcsönösségi rendszerek arra ve­zettek, hogy az idei behozatalban a kész­áruk összege nagyobb volt, mint az előző években. De növekedett az élelmiszerek be­hozatala is, ami ugyancsak a jelenlegi ke­resik edelempolitikai rendszerrel magyaráz­at0- J . A Tiszahát szomorú terméseredményei NAGYSZŐLLÖS. — Ismeretes, hogy az 1937-es gazdasági esztendő különösen a Tisza­háton kedvezőtlen időjárás miatt szomorú termés- eredményeket hozott. Az aratás eredménye jóval kevesebb volt a megszokott évi termésnél. Eddig csak megközelítő ponntosságu képet alkothattunk a katasztrofális terméshozamról. Most azonban, miután a termelők termésük nagyrészét már el­adták a Gabonatársaság bizományosainak (ami fölös, illetve még eladásra szánt terményük van, annak mennyiségét pontosan bejelentették a Ga­bonatársaságnak), tehát a rendelkezésre álló számadatok alapján pontosan kimutatható az idei silány terméseredmény. Könnyű tájékozódás vé­gett az adatokat az 1936. évi adatokhoz viszo­nyítjuk. A múlt évi terméshez viszonyítva legsúlyosabb kár a rozsvetcsben volt, mert az idei mennyiség csupán 16 százalékát teszi a multévi rozster­mésnek. A zabmennyiség 23 százaléka a tava­lyinak, a búzáé pedig kb. 58 százaléka az 1936- ban kicsépelt és eladott búzamennyiségnek. Ez­zel szemben a kukoricatermés kielégítő, sőt va­lamivel jobb az elmúlt esztendeieknél, mely körülmény annak tudható be, hogy a szárazság után következett esőzés éppen a kukoricának használt. Ami még a termelőknél elhelyezett, eladatlan ter­ményeket illeti, ez a mennyiség alig haladja meg a múlt évi januári állomány egyharmadát. A ku­koricaállomány ezidén magasabb. A silány terméshozam természetes következ­ménye volt a megfelelő vetőmagvak hiánya, amit az országos hivatal vetőmagakcióval pótolt. Ami pedig a malmok kontingensében jelentkező hiányt illeti, őrlésre szánt gabonanemüeket Romániából importál a .Gabonatársaság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents