Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-10 / 281. (4427.) szám

19?7 december 10, péntek. 'PRXGAlMAGtARHÍRLAP Hodía tagadja, bogy a külföld nyomására foglalkozik a kormány a kisebbségi kérdés megoldásával A szudétanimet párt sajtója föntarsja állítását - A miniszterelnök megint eínenuetlenltéssel vádolja a szlovenszkói volt magyar rezsimet inkább hajlandó Németországgal együtt gyűlölt lenni, semhogy a Németország elleni gyűlöletből előnyt húzzon. A párt vezető tagja ezzel azt a gyanút vágta a kormány szemébe, hogy Németország el­len gyűlöletet táplál. BMIa einemzetienltéssel vádolja a szEovenszlcói volt magyar rezsimet PRÁGA. - A szenátus költségvetési bi­zottságának ülésén Hodza miniszterelnök válaszolt a miniszterelnökségi költségve­tési tétel vitájában elhangzott felszólalá­sokra. Ismertette a takarékossági és ellen­őrző bizottság munkáját, mellyel a költség- vetés kiadásainak csökkentésére törekedett és végül válaszolt a február 18-i'ki nemze­tiségi politika ellen elhangzott bírálatokra. Azokat, akik akár a cseh, akár a német nacionalizmus nézőszögéből Ítélik el feb­ruár 18-ikát, továbbá azokat, akik ehhez a megállapodáshoz reményeket fűztek és úgy találják, hogy reményeik nem telje­sedtek be, türelemre-kéri. A radikális cseh nézet, amely a parlament­ben és a cseh ellenzék sajtójában jut kife­jezésre, úgy véli,, hogy a február 18-iki kormányhatározat sérteni fogja a cseh nemzeti, szociális és gazdasági érdekeket. Aki azonban szereti ezt az államot, az nem ellenezheti kisebbségi problémáink­nak igazságos, beható és az egész világ számára érthető megoldácát. Reméli, hogy a cseh nemzeti ellenzék mégis elhunyt nagy vezérének, Kramárnak a szel­lemében fog eljárni, aki február 18-ikaután kijelentette, hogy a kormányhatározat el­len nem tiltakozik. Erélyes válasz a német aktivistáknak A német aktivisták is bíráló elemzés alá vették február -18-át. Ha a német aktivisták azt kívánják, hogy a február 18-iki megállapodás megvaló­sítása gyorsabb ütemben haladjon, ebben igazat kell nekiik adni. — Ha azonban kétségbevonják ada­taim hitelességét —- folytatta a kormány­elnök, — akkor minden kartársiasság mellett is figyelmeztetnem kell őket, hogy tévedésben vannak. A számok he­lyesek. Ha azt állítják, hogy szociális és gazdasági tekintetben kevés történt a né­met terület érdekében, akkor ez frivol já­ték a valósággal. Ha a kormányelnök és a pénzügyminiszter bizonyítani tudja, hogy a német vidék ipara számára pél­dául az állami kezességek és segélyek nagyobbak, mint cseh vidéken, akkor ez előtt a tény előtt az ellenzéki kritikának meg kell hajolnia. A kormány ebből a tényből nem akar poli­tikai tőkét kovácsolni. Ezt a tényt sem ál­lapította volna meg, hogyha ilyértelmü pa­naszokat nem hozott volna fel állandóan a politikai agitáció. A szudétanémet párt kifogásai — A szudétanémet párt állandóan pana­szokkal állt elő a közigazgatás ellen — folytatta a kormány elnök. —- Megkerestem a belügyminisztert, hogy minden egyes föl­panaszolt esetet konkréten tárgyaljon meg a szónokokkal. A szudétanémet párt pa­naszkodik a cseh közvélemény engedé­kenységének hiányára. Kétségtelenül van bizonyos visszás hangulat. A miniszterelnök a továbbiakban azt ál­lítja, hogy szudétanémetpárti oldalról is disszonáns hangok hangzottak el. A párt egyik reprezentánsa például kijelentette, bogy Franco repülőgépei tizenegy kermányreplőgépe? [öltek le egy légi küzdelemben SALAMANCA. — A nemzetiek jelentése szerint a vörös légi haderő megkísérelte, hogy Palma da Mallorcát bombázza. A bombák az elővárosokban néhány embert megöltek, de Franco vadászrepülőgépei csakhamar elűzték a kormány légi flottáját. A vadászrepülőgépek nyolc ellenséges repü­lőgépet lőttek le, a légelháritó ütegek pedig hármat. A nemzeti repülőgépek Barcelonáig üldözték a kormányrepülőgépeket és az ül­dözés után eredményesen bombázták a bar­celonai katonai objektumokat, — Csodálkozom a német ellenzék bátor­ságán, — folytatta a miniszterelnök, — amikor azt állítja, hogy részünkről elnem- zetlenitési törekvés áll fönn. Ha ezt akar­nék, akkor a németeknek nálunk nem vol­na két műegyetemük, tudományegyetemük és semmi más iskolájuk. A régi rendszer egész Szlovenszkón elnemzetlenitést űzött. A szlovenszkói német szigetek halálra vol­Rendes széklet^ LEÓ -LABDACSOK I * tak ítélve. A csehszlovák köztársaság meg­mentette őket. Ebben az államban a néme­teket nem fenyegette veszedelem a duxi vagy reichenbergi vidéken. Szlovenszkón fenyegette önöket veszély. Mi önöknek né­met tanítókat adtunk, mert mi a saját múl­túnkból tudjuk, hogy mit jelent, ha az ál­lam elintézetlenül hagy nemzetiségi prob­lémákat, amelyek aztán mint ragályos mi- azmák hatnak. Mi ezt a mulasztást és vét­séget sohasem fogjuk elkövetni államunk ellen. Tagadó válasz a külföldi nyomás kérdésére — A szudétanémet párt egy lélegzetvé­tellel veti a szemünkre, hogy kisebbségpo­litikánkban semmit sem csinálunk és hogy ugyanakkor ezt a külföld nyomása alatt tesszük. így föltehetném a kérdést: teszünk akkor hát valamit a kisebbségekért, vagy nem? Ha azonban önök maguk elismerik, hogy valamit csinálunk, akkor szólok né­hány szót erről a külföldi nyomásról. A mi államunk nem úgy keletkezett, mint például Svájc, azaz néhány önálló kanton egybe­hangzó elhatározásából. Ennek ellenére már kezdettől fogva előkészületeket tettünk a : kisebbségi problémákra. Kívülről semmiféle nyomás nem állt fönn. Ki is fejthetett vol­na ki nyomást ránk? A német pártoknak a kormányba való fölvételét, amely 1926-ban valósult meg, már 1923 óta készítettük elő. Ki kényszeriíhetett volna arra, hogy a né- ■> meteket fölvegyük a kormányba? Mi vol­tunk azok. akik számukra ezt a lépést a sa­ját akaratunkból lehetővé tettük. Mindjárt hivatalhalépésem után mint kormány elnök kijelentettem, hogy a legközelebbi föladat, a kisebbségi problémák rendezésében rej­NYIREGYHÁZA. — A nemzeti egység pártjának nyíregyházai szervezete szerdán nagygyűlést tartott. A gyűlésen Bornemisza Géza ipar- és kereskedelemügyi miniszter hosszabb beszédet mondott. Bornemisza miniszter kijelentette, hogy az általános bajok legnagyobb részének oka az országonkivül álló körülményekben keresendő. Céltudatos programra és terv­szerű munkára van szükség. Az elmúlt évek tiszta nemzeti és keresztény alapon álló politikája, a végrehajtott gazdasági in­tézkedések és az elért külpolitikai eredmé­nyek nemcsak az ez idő alatt hatalmon le­vő kormányok munkáját dicsérik, hanem a magyar nemzetre is becsületet hoztak. Si­került megbízható barátokra szert tenni, akik megbecsülik a magyar nemzet törek­véseit és értékelni tudják ennek a kitartó és elszánt népnek erkölcsi erejét. Magyar- ország barátait csak azok között keresheti, Ük. Ki gyakorolhatott volna 1935-ben nyo­mást Csehszlovákiára és ki gyakorolt nyo­mást rá a kisebbségi kérdésben? — Ezt azért hozom föl, hogy világossá váljon, milyen veszélyes politikai játék len­ne, ha valaki azt állítaná, hogy külpoliti­kánk bizonyos külpolitikai nyomások sze­rint igazodik. A kisebbségi politika konszo­lidálását csak akkor érhetjük el, ha a par­lament és a kormány ezt a munkát saját akaratelhatározása alapján és saját módsze­rei szerint folytathatja. A demokrácia és aránylagosság —r Ha a csehszlovák demokrácia fejlődéséről és a kisebbségi probléma megoldásáról beszél­nek, akkor az alkotmánynak és az alkotmány­gyakorlatnak két jellemvonását kell szemügyre venni: ez a demokratikus önkormányzat és a de­mokráciabeli aránylagosság. Az aránylagosság alkotja a demokráciánk jel­lemvonását ott, ahol a forrása van, tudniillik a választási rendszerben. Ugyancsak az arány­lagosság a demokrácia módszere a kormány­ban. A demokratikus önkormányzat a cseh­szlovák alkotmány széles keretei közt megadja az összes lehetőségeket minden mozgalomnak az érvényesülésre, amennyiben az az állam egységével összefér. A lakosság kezébe adja a kormányzatot az autonóm községi, járási és tartományi képviselőtestületekben. Benne van az úgynevezett kulturautonómia minden lénye­ges eleme a helyi iskolai tanácsok és a két ta­gozó dásu országos iskolatanácsok formájában. A csehszlovák köztársaság alkotmánya — mon­dotta végül a miniszterelnök — bizonyára össze­hasonlíthatatlanul erősebb garanciát nyújt vala­mennyi kisebbségi és regionális jog számára, mint minden mesterséges konstrukció. Mit mond a cseh .ellenzék? Hodía miniszterelnök kisebbségpolitikai beszéde nagy visszhangot vert föl a prá­gai sajtóban. A cseh nemzeti egyesülés pártjának lapja, a Národní Noviny azt hangoztatja, hogy Kramár csak azért nem ellenezte a február 18-iki nyilatkozatot, mert abban a hiszemben volt, hogy a né­met vidéken is biztosítani fogják a cseh­szlovák elemeknek az országos arány sze­rint való részesedését a közhivatalokban. A párt elvi ellenzéke a február 18-iki meg­állapodásnak. Robbantási terv a szudétanimet párttal szemben Mivel a szudétanémet párt állította azt, hogy a kormány a kisebbségpolitikai tény­akik előtt nem érinthetetlen szentségü az 1919-ben létesített állapot és akik érzik az okos ujjárendezés szükségességét. A király kérdésben — úgymond — a kor­mány álláspontja az, hogy visszautasít minden olyan törekvést, amely nem a nemzet általános érdekeit, hanem kicsi­nyes pártpolitikai vagy hatalmi célokat akar szolgálni. Azt hiszem, nincsen senki, aki rá tudna mutatni olyan momentumra, amely ennek a kérdésnek az időszerűségét akár külpoliti­kai, akár belpolitikai tekintetben felszínre hozhatná. A kormány e kérdésnek bármi­lyen formában való tárgyalásától tartózko­dik és bizonyos, hogy csak a magyar nem­zet érdekeivel ellentétes érdekű táborban okozna örömet, ha sikerülne elérni, hogy ennek a kérdésnek a bolygatásával a ma­gyar nemzet keretén belül szakadások mu­tatkozzanak. Bornemisza miniszter a magyar királykérdésről A kérdés nem időszerű t-----------—-------------N Mö » kívánsága: az ízlésének és céljainak meg- i felelő gyönyörű fehérnemű , MACCO GARNITÚRA (ing és nadrág) bele- szövött mintával, viselése kellemes, összes 1 y* pasztell-szinekben. Minden nagyságban . . Kö I # ” PY JAMA, jó csíkozott flanelből, férfi szabású, 4 különböző színekben . . ............Kö tu ” EL EGÁNS NŐI GYAPJÚ MELLÉNY, egy- szinü gallérral, ízlésesen díszítve. Az összes divatos színekben . .................................Ke tv NŐI, FEHÉR ZSEBKENDŐK, a szélén szí- Q»20 nes sávval. Egész tucat .................. Ke w Sz lovenszkó legnagyobb áruháza BROUK Bohuslav, Bratislava - Pozsony, Köztársaság-tér 34 Szükség esetén vegye igénybe B B rendszerünket. | kedéseiben külpolitikai nyomás alatt cselek­szik, a Právo Lidu azzal vág vissza, hogy a szudétanémet pártot nyilvánítja külföldi erők eszközének, amely erők a csehszlovák demokrácia ideológiája s igy az állam alap- | vető érdekei ellen irányulnak. Ez a párt —■ úgymond — ellenség, amellyel úgy kell bánni, ahogy megérdemli. Remélhetőleg sikerül a szudétanémet pár­tot két részre szakítani (!) — folytatja a szociáldemokrata lap, — egy józan rész­re, amelyre nyugodtan rá l'ehet majd bízni annyi állami hatalmat, amennyi minden demokratikus tényezőnek jár és egy államellenes részre, amellyel szem­ben az államhatalomnak úgy kell eljár­nia, ahogy azt a törvény és a kormány felelőssége diktálja. A lap végül megállapitja, hogy a kormány­elnök már nem beszél a konciliánsság hangján a szudétanémet párttal. A szudétanémet páit válasza A Die Zeit vezércikkben válaszol Hodza fej­I tegetéseire. — A miniszterelnök előtt bizonyára ismeretes az, — írja egyebek közt, — hogy a kormány mostanáig nem irta ki a törvény szerint esedé­kes községi választásokat, hogy a helyi és az országos iskolatanácsok azoknak a pártoknak a képviselőiből állanak, amelyeknek a lakosság­ban nincsen táboruk, továbbá, hogy a járási vá­lasztmányokba kizárólag olyan személyek van­nak kinevezve, akik nem élvezik a lakosság többségének bizalmát. Ezek a tények cáfolha­tatlanok. Hodza ennek ellenére kijelentette, hogy „A helyi, járási és országos választmá­nyokban a kormány megadja a lakosságnak a demokratikus önkormányzatot. Ebben benne vannak az úgynevezett kulturautonómiának összes lényeges elemei a helyi iskolatanácsok és az országos iskolatanácsok formájában". Hodza úgy véli, hogy azt állítják, hogy a kisebbségek­nek tett eredmények külföldi nyomásra történ­nek, ezzel egyidejűleg viszont azt is állítják, hogy semmiféle engedmények nem történtek. Szabad legyen megjegyeznünk, — folytatja a Die Zeit vezércikkírója, — hogy tudomásunk szerint egyetlenegy legitimált szu­détanémet szószóló nem beszélt eddig meg­adott engedményekről, csupán ezek megigé- résérőí. Egyébként épugy, mint előbb, az a felfogás —=> és a Times is megerősítette ezt legutóbb — hogy ezek az ígéretek a külföldre való tekintetből történtek. Hogy dr. Hodza miért vitatja a külföld nyo­mását a kisebbségi kérdésben, ez számunkra ne­hezen érthető. Nem tételezhetjük fel, hogy mi jobban volnánk tájékozva a diplomáciai tárgya­lásokról? mint a kormány. Ebből viszont az kö­vetkeztethető, hogy dr. Hodza legalább is olyan jól kell, hogy ismerje a diplomáciai eszmecseréket, mint mi, amely eszmecserék a kisebbségi kérdésre vo­natkozólag diplomáciai síkon hivatalos sze­mélyiségekkel folytak. Célszerű dolog lenne, ha a cseh népnek végre megmondanák, hogy egyedül és kizárólag külpolitikai szempontok­ból látszanak a kisebbségi engedmények ta­' nácsosaknak,

Next

/
Thumbnails
Contents