Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-10 / 281. (4427.) szám

4 "<prxgm-Mag£ar-hirlab 1937 december 10, péntek* A komáromi evangélikus egyház kimondotta a csatlakozást az egyetemes egyházhoz A poprádfelkai példa szerint tfirtént a nemzetiségi megegyezés Magyar a lelkész ■■ Az eddigi vagyon is magyar marad KOMÁROM. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap tartott rendkívüli közgyűlést a komáromi evangélikus egyházközség az egyetemes evangélikus Egyházhoz való csatlakozása ügyében s vasárnap végre dűlőre jutott a csatlakozás kérdése, amely évek óta legsúlyosabb problémája volt a komáromi egyháznak, mint Szlovenszkó egyedüli evangélikus szabadegyházának. Szeptember közepén nyújtották be a komá­romi evangélikusok emlékiratukat az egye­temes egyházhoz való csatlakozás ügyében. Ezt az emlékiratot annakidején ismertettük. Az egyetemes egyház közgyűlése az emlék­iratot nem fogadta el, ellenben utasította a komáromiakat, hogy újabb javaslatot tegyenek, amely javaslat az egyházi alkot­mány alapján készüljön el. Időközben a ko­máromi evangélikus egyház vezetősége meg­tudta, hogy teljesen hasonló viszonyok kö­zött állapodott meg a poprádfelkai német egyház a szlovák hivekkel. fi poprádfelkai pé'da A poprádfelkai egyházközség eredetileg német hívőkből állott tisztán, az újabb idők­ben azonban nagyon sok szlovák hivő tele­pedett le Poprádon és Felkán, akik részt kértek az egyház életéből. A felkai németek, tekintettel az egyházközség német múltjára, nem akarták a szlovák hívőket befogadni, de mert közben lelkészválasztás elé kerültek, hosszas, évekig tartó alkudozás után olyan megállapodást kötöttek, amely mindkét nem­zetiség kölcsönös megelégedésére szolgált. A komáromi egyházközség vezetősége át­tanulmányozta a nemzetiségi kérdést meg­oldó gyülekezeti szabályrendeletet s an­nak alapján a komáromi helyi viszonyok figyelembevételével próbálta a megegye­zés lehetőségét előkészíteni* Adamis Géza pozsonyi főesperes megbeszé­lést tartott a magyar és a szlovák hívek cso­portjával Komáromban s megállapodtak ab­ban, hogy a komáromi evangélikus egyház közös ügyeit s az egyetemes egyházhoz való csatlakozás kérdését is a poprádfelkai példához hasonlóan fogják megoldani. Ugyanakkor abban is megállapodtak, hogy a leendő közös egyház lelkésze az eddigi, nem-csatlakozott magyar egyház lelkésze, Baltazár János marad. Az elvi megállapodásokra vonatkozólag Adamis Gyula főesperes kijelentette, hogy azokat az egyetemes egyház hivatalos körei is minden valószínűség szerint el fogják fo­gadni. Ilyen előzmények után hívták össze decem­ber 5-re a rendkívüli közgyűlést Komárom­ban. A közgyűlés határozatai A közgyűlésen először csakis a magyar hívők vettek részt. A közgyűlést Koczor Gyula egyházfelügyelő vezette. Tudomásul vették Baltazár János lelkész jelentését az egyetemes egyházhoz való csatlakozás érde­kében tett gyülekezeti munkáról, majd elfo­gadták a gyülekezeti szabályrendeletet, amelynek főbb pontjai a következők: 1. Az egyházközség neve: Komáromi ágostai hitvallású evangélikus magyar— szlovák egyház. 2. Fölveszi tagjai sorába a szlovák híve­ket is, akik az egyházi alkotmány s a gyüle­kezeti szabályrendeleten belül azonos jo­gokkal és kötelességekkel birnak. 3. Tárgyalási nyelv a magyar és a szlo­vák. 4. A gyülekezet lelkésze mindaddig ma­gyar nemzetiségű, amig a gyülekezetnek annyi magyar hive nem lesz, ahányan az egyházi alkotmány értelmében már önálló gyülekezetét nem alkothatnak. (Itt mint érdekességet említjük meg, hogy a lelkész magyarságát az esperességi elnökség állapítja meg ugyan, de a megerősítés, il­letve felebbezés esetén % a döntés az eljövendő magyar vikariátus vagy szuperintendencia elnökségétől függ. Amig ilyen nem lesz, addig a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség véleménye alapján a kerület dönt.) A gyülekezet káp- láni állást szervez, a káplánnak mindkét nyelvben járatosnak kell lennie. 5. Az egyházfelügyelő magyar, amig a gyülekezetnek legalább 20 százalék ma­gyar kisebbsége van. Ha a magyar hívek száma a 20 százalék alá esne, úgy a másodfelügyelő magyar. 6. Presbitériumát felerészben magyar, fe­lerészben szlovák hívekből választják. Úgy azonban, hogy minden nemzetiségi csoport maga jelöli tagjait. 7. A magyar istentiszteletek száma nem csökken, a magyarok számára kijelölt isten­tiszteleti idő is ugyanaz marad. 8. A hagyatékok, alapok, alapítványok, adományok mindenkor rendeltetésszerűen s nemzetiségi célmegjelölés szerint kezel­tetnek. Az egész eddigi vagyon magyar marad. A' templom a hívek közös szolgá­latára áll s közösen tartják fönn. Ha a POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Szlovenszkó országos képviselőtestü­letének mai ülésén dr. Országh József országos elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Naj- man kereskedelmi miniszter elhunytáról. Ezután folytatták a költségvetés részletes vitáját és a népjóléti és kulturális tételt vitatták meg. Szlovenszkó tartománya a jövő esztendőre népjóléti célokra a költségvetés keretében 5 millió 704.030 koronát fog fordítani. Ez az összeg m^g Kormán Mihály szociáldemo­krata képviselőtestületi tag, a népjóléti tétel előadója szerint is túlságosan kevés a mai ne­héz időkben. Érdekes volt, hogy az előadó re­ferátuma során kifogást emelt az ellen, hogy az A pozsonyi Magyar Akadémikusok Keresz­tény Köre december 4- i választmányi ülésén foglalkozott az Eötvös-kör tisztujitó közgyűlé­sén elhangzott beszámolókkal és a napilapokban a gyűlésről megjelent sajtóközleményekkel. A valóság megállapítása érdekében a következő nyilatkozat közzétételét határozta el: 1. Mint már a múltban, az Eötvös-kör mun­kaprogramjának nyilvánosságrahozása alkal­mával nyilatkozott a pozsonyi MAKK, ezúttal ismételten leszögezzük, hogy nem felel meg a valóságnak az Eötvös-kör ülésén a sajtóbeszá­molók szerint (Magyar Újság, Magyar Nap) elhangzott azon megállapítás, hogy a pozsonyi MAKK csupán érdekvédelmi szerv, mert a MAKK alapszabályai értelmében elsősorban is kulturális egyesület. Ezt mutatja a MAKK ed­digi munkája is! 2. Szükségesnek tartjuk leszögezni azt a tényt, hogy éppen Madarász elnöki beszámolójában az Eötvös-kör csirájaként megjelölt harmadik csoport volt az, amely a pozsonyi MAKK-ból a múltban elsősorban érdekvédelmi alakulatot akart csinálni. Állandóan provokálta az egysé­ges kulturmunkát meggátló, ,.előbb katolikus vagy előbb magyar" harcot, igy éket vertek ez­által a MAKK otthonában lévő vallási egyesü­letek tagjai és azok nem-tagjai közé. 3. Éppen az említett harmadik csoport volt az, amely annak idején, amikor a MAKK-ban vezetőszerepet töltött be, hangoztatta legjob­ban a pozsonyi MAKK egyedüli, összefogó fő­iskolás egyesület voltát, találta még akkor alkal­masnak a főiskolásság értelmi nevelésére és kárhoztatott, egységbontónak minősitett min­den MAKK-on kívüli más magyar főiskolás egyesületet, igy a vallási egyesületeket is. 4. Nem fedi a valóságot Madarász hármas felosztása sem, mert minden MAKK-tag magyar szlovák hívek a jövőben a maguk számára külön templomot emelnének, úgy a jelen­legi templom a magyar hívek tulajdona marad. Egyébként a vagyonnak tisztán magyar gyarapitásu szerzeményei is ma­gyar tulajdont képeznek s esetleges szét­válás esetén a magyar gyülekezeté és tu­lajdonjogilag is átiratható. A szétválást mindkét fél szabadon javasol­hatja. A Korsósné-féle gyülekezeti otthont, valamint a jnagyar egyházi célokat szolgáló vagyont a magyar hívekből választandó kuratórium intézi. A gyülekezeti szabály- rendelet egyházfőhatósági jóváhagyás utáni megváltoztathatatlan ama kérdésekre nézve, amelyek az egyházközség tisztviselőire vagy birtokállományára vonatkoznak. Egyebek­ben az egyetemes egyház kisebbségi sza­bályrendelete döntő. A közgyűlés ezeket a pontokat jegyző­könyvbe foglalta, ha az egyházi főhatóság nem hagyná jó-f vá, úgy a csatlakozást kimondó határozati érvénytelen. E pontok alapján a komáro-’ iskolákban nem fordítanak kellő figyelmet a ki­sebbségi nyelvek elsajátítására.. Ezen a téren — úgymond — nagy hátrányban van a szlovák ifjúság, amely­nek pedig szüksége volna a magyar nyelv megtanulására. Ezután főként Keletszlovenszkón és a magyarok- lakta vidékeken követelte a szociális intézmé­nyek hatékonyabb kiépátését, mert ezek a vidé­kek még szerinte is ebben a tekintetben rend- kivül elhanyagolt állapotban vannak. Cernicky szociáldemokrata és dr. Kovács Béla szlovák néppárti felszólalása után a tartomány- gyűlés ezt a tételt is megszavazta, majd dr. Fil- korn Jenő szlovák néppárti az iskolaügyi tétel költségvetését referálta. I nemzeti, keresztény és egyben népi alapon állt és kell állania. 5. Szükségesnek látjuk leszögezni az igazság érdekében, hogy az Eötvös-kört nem valami szellemi fejlődés, erjedés hozta létre — ahogyan ! beállítani igyekeznek —, hanem ifjúsági moz­galmakon kívül álló egyének szorgalmazták an­nak létrejöttét. 6. Nem felel meg a valóságnak Madarász azon megállapítása sem, hogy a MAKK „nem, alkalmas egy kritikus, tudományos módszerek­kel dolgozó, átértékelő kulturmunkára", mert a pozsonyi MAKK önálló, független szervezet, amelyben álláspontjukat, véleményüket a ta­gok bármikor nyilváníthatták és nyilváníthat­ják, szemináriumaiban a tagoknak mindenféle irányú könyveket, folyóiratokat, forrásmunká­kat adott kezébe, — anyagi lehetősége szerint, — a tudományos munkára való felkészülést elő­! segítette, előadókat hivott, munkraprogramját szabadon állította és állítja össze és tagjai szá­mára felette szabad véleménynyilvánítási lehe­tőséget nyújt. 7. Újból kihangsúlyozzuk, hogy a MAKK magyar és keresztény egyesület, amelynek hatá­rozott iránya van. A MAKK túljutott azon, hogy a különböző világnézetek összehozásával foglalkozzék és tagjainak magyar és keresztény művelődést akar adni 8. Végül külön kiemeljük, hogy a MAKK fia­talságára, annak munkájára az ifjúságon kívül­álló személyek és érdekek semmiféle befolyását és igy az ifjúság bármily célra való kihasználását nem engedjük. Kizárjuk az ifjúsági vezérek és tutorok inspirálását és megtartjuk a MAKK-ot a magyar keresztény ifjúság független kritikai fórumának Magyar Akadémikusok Keresztény Köre, Pozsony. mi egyház csatlakozik az egyetemes egy­házhoz. Majd a közgyűlés ezekután kibővült a szlo­vák hivekkel és Adamis Gyula főesperes,, valamint dr. Pribitzky másodfelügyelő el­nöklete alatt közösen is kimondták a csatlakozást. Uj választás A kibővített közgyűlés uj választást foly­tatott le. Az egyházközség felügyelője ezek szerint újra Koczor Gyula, másodfelügye- lője dr. Hajicsek Emil, ügyésze dr. Nagy Vilmos, jegyzők: dr. Deme Lajos, Hrivnyák János, gondnok Szlobodnik Gyula, pénztá­ros Czéh István, kántor Nagy Sándor, A gyülekezet lelkésze Baltazár János. Megvá­lasztottak 12—12 presbitert a magyarok s a szlovákok közül. A magyar presbiterek: Kristóff Sándor, Bartos Frigyes, Ruttkay Béla, Trughly János, Brenner Vilmos, Hitt- rich József, id. Katzbek József, dr. Németh Ödön, Szandtner Henrik, Pethő Sándor, Vály Lajos, Fábián Nándor. Pótpresbiterek: Szokolóczy Sándor, Droszt József, Szöllősy Ernő, Béres István. A számvevőszék válasz­tott tagjai: Fábián Nándor, Szöllősy Ernő. A temetőbizottság gondnoka Csizmazia La­jos, tagok: id. Katzbek József, id. Márton István, Mesterházy János. Az alapítványi kuratórium gondnoka Vály Lajos, tagjai: Kristóff Sándor, dr. Nagy Vilmos, Ruttkay Géza, Bartos Frigyes, dr. Németh Ödön, Pethő Sándor, Szandtner Henrik. Ezzel az aktussal az évek óta húzódó s a komáromi evangélikus egyházat oly szerve­sen érintő ügy végre dűlőre jutott. fi vármegyék küldöttlei a magyar feísőházban BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Az egyes testületek és vármegyék ré­széről a következő személyeket választották be a felsőházba: A Magyar Tudományos Akadémia ismét Vojnovich Gézát, az orvosi kamara részé­ről ismét dr. Verebély Tibor tanárt, Bihar-vár­megye részéről Szilágyi Lajos volt főispánt, Szatmár-, Magyar-Ugocsa- és Magyar-Bereg egyesitett vármegyék részéről újból Péchy Manó földbirtokost, Magyar-Nógrád- és Magyar-Hont vármegyék részéről Pekáry István földbirtokost, Magyar-Zemplén-vármegye részéről újból báró Waldbott Kelement és Szeged város részéről is­mét Back Bernátot. A műegyetemet helyezik el a kassai tanonciskola uj épületében KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) A városi tanács legutóbbi ülésén érdekes határozatot hozott. A vágó­hídon lévő mérleget eddig a város bérbeadta, most azonban saját kezelésbe veszi. A bér­összeg ugyanis mindössze 2500 koronát tett ki évente s megállapítot­ták, hogy a bérlő bevétele meghaladta az 50.000 koronát. A tanács elhatározta, hogy a város alkal­mazottainak kedvezményes telkeket adnak. Kiosztották a főiskolások segélydijait is és ennek értelmében tizenhat prágai diák, két brünni és hét pozsonyi egyetemi hallgató kap ez évben segélyt. A diákok fejenkint 400 koronát kapnak. A kassai szociális egyesüle­tek részére 10.000 koronát szavaztak meg. Ezután Kopecky Bohuszláv tanácstagnak a sportsegélyek kiosztása ellen beadott feleb- bezésével foglalkoztak. A felebbezést a ta­nács elutasította. A tanács ezután a tanonc­iskola ügyét tárgyalta. Mint ismeretes, az uj tanonciskola részére a város ingyen telket adományozott és az építkezésekhez egymillió koronával járult hozzá. Az érdekelt fórumok most nem hajlandók az iskola dologi kiadá­saihoz hozzájárulni. Dr. Halmi Béla egye­sültpárti tanácstag indítványozta, hogy a jogügyi bizottság elé utalják a kérdést és ennek meghallgatása után határozzák el, hogy a tanonciskolát égyelőre a régi épületben hagyják és az uj tanonciskola épületét a kassai műegyetem céljaira bocsássák. A tanács végül a magyarországi szőlők szüretének eredményét ismertette. Ez évben a szüret 1144 hektoliter bort eredményezett. A szlovák ifjúságnak nagy hátrányára van, hogy elhanyagolják a magyar nyelvtanítását- mondta egy koalíciós szónok a szlovenszkói tartománygyülésben A pozsonyi MAKK nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents