Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-10 / 281. (4427.) szám

-■.ni»iliniifl-nTrwl*fnffr" |’™1—" .... 1937 december 10, péntek. DEIBOS BUKARESTBEN Románia nem köt ui szerződőst Franciaországgal • Csak kulturális és gazdasági egyezmények ■■ ■■ A párisi vendég napirendje Eltemették llalüissi minisztert PRÁGA. — Najman kereskedelmi miniszter temetése szerdán délután ment végbe a prágai krematórium udvarán. A ravatalt már a reggeli órákban felállították. A koporsó kétoldalán a nemzeti gárda és az úgynevezett lila-gárda tag­jai álltak diszőrséget. A katafalk alján helyezték el Benes köztársasági elnök koszorúját. A teme­tési szertartást délután 2 órakor kezdték. A kor­mány nevében Hodza miniszterelnök mondott gyászbeszédet. Hodza méltatta az elhuynt érde­meit és kiemelte azt a körülményt, hogy Najman úgyszólván a miniszteri székben halt meg. A kormányelnök után a kereskedelmi minisztérium szónoka, dr. Deyl osztályfőnök, majd a cseh ipa'rospárt nevében Mlcoch képviselő és végül az iparospárti sajtó nevében Chalupa képviselő búcsúzott a halottól. Negyvenezer amerikait várnak ludapesfre az eucharisztikus kongresszus alkalmából NEWYORK. — A jövő évi eucharisztikus vi­lágkongresszusra, amelyet — mint ismeretes, — májusban tartanak Budapesten, az Egyesült Ál­lamokból olyan tömegek zárándokolnak a ma­gyar fővárosba, amilyenre Amerikában eddig még soha nem volt példa. Az amerikai katolikus egy­házférfiak számítása szerint legalább negyven­ezer amerikai hivő fog résztvanni a budapesti eucharisztikus világkongresszuson. Köztük lesz­nek szinte kivétel nélkül az amerikai katolikus egyház vezető tagjai is. Érdekes, hogy a new- yorki zarándokokat a cseh származású Msgr. Kra- sula fogja vezetni. Kétszer elkobozták a jugoszláv elenzék lapját BELGRÁD. — A Politika cimü napilapot, Belgrádnak ezt az egyik legtekintélyesebb és legismertebb lapját vasárnap és szerdán elkoboz­ták. Vasárnap azért történt a kobzás, mert a lap nem méltatta eléggé Sztojadinovics minisz­terelnök római látogatását, szerdán pedig azért kobozták el a lapot, mert erős szavakkal bírálta Sztojadinovics miniszterelnöknek a Vatikánban tett látogatását. ism javul a nyusdilasok sorsa PRÁGA, — A képviselőház népjóléti bizott­sága a közalkalmazottak fizetéslevonásának eny­hítésével foglalkozott. Meissner és Rybárik is­mertették a kérdésben folyt tárgyalásokat. Le­hangolóan hatott a nyugdíjasokra vonatkozó be­jelentés. Meissner ugyanis tárgyalt Hodzával és a pénzügyminiszterrel, hogy a nyugdíjasoknak — ha már a levonás körüli kedvezményeket nem kapják meg, — legalább az államvédelmi illeték körül adjanak kedvezményeket, de e kívánság .visszautasításban részesült. 1938 végéig megsza­vazták az állami alkalmazott házaspárok egyik működési pótlékának megvonását. A bizottság aztán az építkezési javaslatokkal foglalkozott. A bizottság végül megsürgette az 1937 junius 24-én hozott ama határozati javaslatát, amellyel a kor­mányt felhívta, hogy haladéktalanul tegyen je­lentést a népjóléti és földművelésügyi miniszter a telepítési törvény, a telepítési alapokról szóló törvény javaslatainak előkészítéséről s arról, hogy ez alapokat miképpen akarják életrehivni a történelmi országokban és különösen Szlovén- szkon és Kárpátalján. @z építkezési törvény- javasla'ok a költségvetési bizottságban PRÁGA. — A képvisel őház költségvetési bi­zottsága ma reggel összeült, hogy a fedezet- javaslatok sorsáról döntsön. Mivel a koalíció még nem tudott, megegyezni, ill. egyes koalíciós pártok még tessék-lássék ellemzékeskedést fejte­tek ki a javaslatokkal szemben, ezért a bizottság a tárgysorozat utolsó két pontját intézte el: az előadók előterjesztése alapján elfogadta az épít­kezési mozgalomról és a /háztartások adókedvez­ményeiről szóló s zen á boshatár ozat ok a t. A költ- íi'éwvetési bizottság ülésflfc ezzel berekesztették. BUKAREST. — Dclbos francia külügyi miniszter vasárnap óta a román fővárosban tartózkodik. A tárgyalások első napjáról a l'apok megállapítják, hogy Delbos és An- tonescu a legnagyobb összhangban tárgyal­tak, Franciaország és Románia között uj kulturális és gazdasági szerződés jön létre, amely a két ország viszonyát még szoro­sabbra fűzi. Politikai szerződést nem köt­nek, mert ilyenre nincs szükség. Francia- ország és Románia között teljes külpoliti­kai összhang uralkodik. Csütörtökön dél­előtt Delbos koszorút helyezett el az isme­retlen katona sírján, majd délben Tata- rescu miniszterelnöknél ebédelt. Délután a bukaresti francia kulturális intézményeket szemlélte meg. Este a külügyminisztérium­ban ünnepi lakoma volt, amelyen pohárkö­szöntők hangzottad el. Vacsora után a francia külügyminiszter fogadta a román gazdasági és politikai élet előkelőségeit. Titulescu: képviselőjelölt BUKAREST, — Titulescu volt román külügyminiszter az oldi választókerületben a román nemzeti parasztpárt listáján indul a választási küzdelembe. Később Titulescu lemond kamarai mandátumáról és a szená­tusba kerül át. A nemzeti parasztpárt nem vett részt Delbos üdvözlésében BUKAREST. — A nemzeti parasztpárt elnök­sége szerdán délelőtt valamennyi román lapban nyilatkozatot tett közzé, amely szerint „bizonyos fájdalmas okokból, amelyekről most nyilatkozni nem tartja a párt az időt alkalmasnak, nem ve­het részt Delbos francia külügyminiszter fogad­tatásán testületileg, de a párt tagjai egyénileg sem vehetnek azon részt". Ez nem jelenti azon­ban a francia nemzethez fűződő szeretet meg­szűnését, sem a francia külügyminiszter szemé­lye iránt érzett nagy megbecsülés hiányát, mond­ja tovább a nyilatkozat. Hasnoló nyilatkozatot tett közzé a disszidens liberális párt is. Beavatot­tak azt mondják, hogy a nyilatkozat oka abban a körülményben keresendő, hogy Delbos fogad­tatására egyetlen nemzeti parasztpárti politikust sem hívtak meg. Tatarescu januárban Pártiban visszaadja Delbos látogatását PÁRIS, — A Havas-iroda bukaresti levelezője szerint Tatarescu román miniszterelnök január folyamán a francia kormány meghívására hiva­talos látogatásra Párisba utazik. Tatarescu ez alkalommal politikai jellegű megbeszéléseket foly­tat majd Chautemps miniszterdnökkel és a fran­cia kormány tagjaival. Tatarescunak ez a párisi látogatása újabb megerősítését jelenti majd a két ország baráti kapcsolatainak, de elsősorban azt a célt szolgálja, hogy rendezze a két ország gaz­dasági viszonyaival kapcsolatos függő kérdése­ket. így Franciaország különösen Románia ipari fölszerelésének kérdését helyezi előtérbe és tá­mogatni akarja Romániát a honvédelem megszer­vezésében azoknak az egyezményeknek az alap­ján, amelyeket Károly király két évvel ezelőtt kötött párisi útja- alkalmával. Az egyik francia gépkocsigyár Romániában harcikocsi- és páncél­kocsigyárat létesít és ez látja majd el harcikocsik­kal, illetve páncélkocsikkal a román hadsereget. Delbos belgrádi programja BELGRÁD, — Delbos francia külügyminisz­ter belgrádi fogadtatásának programját már vég­legesen összeállították. A francia kormányférfi vasárnap délelőtt 9 órakor érkezik meg a jugo­szláv fővárosba. A belgrádi pályaudvaron ünne­pélyesen fogadják. A miniszter megérkezése után látogatásra iratkozik fel a királyi udvar vendég­könyvében, majd Sztojadinovics miniszterelnök ad ebédet tiszteletére. Este a kormány rendez vacsorát a gárdapalotában és ezután díszes fo­gadás lesz. Hétfőn délelőtt Pál kormányzóher­cegnél jelenik meg a francia külügyminiszter ki­hallgatáson, este a francia követségen lesz va­csora. Kedden a külügyminiszter Oplenacba uta­zik, ahol megkoszorúzza a királyok sírját, majd az ismeretlen katona sírjára helyez el koszorút az Avala-hegyen. Kedden éjjel hagyja el Delbos Belgrádot és tovább utazik Prága félé. Útja Bu­dapesten keresztül vezet. A magyar fővároson szerdán reggel hat órakor utazik keresztül. a lakosság 33 százaléka a nemzeti kisebb­ségekhez tartozik, akiknek jogait a béke- szerződések biztosítják. A mai külpolitikai helyzet a legjobb bizonyí­téka annak, hogy a kormány a kisebbségek­kel szemben való kötelezettségét nem teljesí­tette. El kell ismernünk, hogy a mai nemzetközi vihar elsősorban bennünket érint és ennek az államnak a belső berendezkedése ké­pezi a nemzetközi tárgyalások anyagát. A kormánynak is be kell látnia, hogy a ki­sebbségek panaszai a határokon túl is el­hangzanak, a világ nem süket, a kisebbségek lelkiismerete pedig nem alhat örökké. Rá kell jönnie a kormánynak, hogy sürgősen szükséges a kisebbségi kérdés­nek olyan megoldása, amely megfelel az európai helyzetnek, a demokrácia követel­ményeinek és az igazságosságnak. ígére­teket hallottunk már, de az ígéretek ben­nünket ki nem elégíthetnek. Tetteket ké­rünk, különösen a magyar kisebbség jogos követeléseit illetőleg. Minél előbb történik ez meg, annál hama­rabb várhatjuk a nemzetközi feszültség eny­hülését. A magyar munkások érdekében A nemzetvédelmi tárca költségvetésének bírá­latánál megemlíti, hogy Szlovenszkón a nemzetvédelmi munkáknál nem alkalmaznak magyar nemzetiségű munka- nélkülieket, állítólag azért, mert a közigazga­tási hivatalok erre vonatkozólag utasítást kap­tak azzal az indokolással, hogy a magyar mun­kások nem megbízhatók. Ezt a leghatározot­tabban visszautasítja, A magyar vidékeken fo­lyó munkálatoknál kenyérhez kell juttatni a magyar munkanélkülieket is, ezért reméli, hogy a kormány hamarosan ad uta­sítást ilyen értelemben az alantas közigazgatási hatóságoknak. A vita befejezése után Krofta külügyminisz­ter emelkedett szólásra és válaszolt egyebek között Pajor szenátor meg­jegyzéseire is. A költségvetési bizottság a késő esti órákban az igazságügyi és az iskolaügyi tárca költség- vetésének megvitatására tért át. PRÁGA. — A szenátusi költségvetési bizott­ság ma délelőtt a külügyi, nemzetvédelmi és belügyi tárcák részletes vitájával volt elfoglalva, Karas szenátor, a külügyi tárca előadója amiatt sajnálkozott, hogy az állami propaganda kizá­rólag állami pénzekre támaszkodik s nem akad­nak mecénások, akik a külföldön működnének. Kiváló eredményt ért el a tátralomnici nemzet­közi nyári iskola tanfolyama. Megemlékezik Hodza miniszterelnöknek a lengyel kisebbséggel folytatott tárgyalásairól s megállapítja, hogy lehetetlen szó nélkül hagyni a lengyel propa­ganda eszközeit. Példaképpen idézi az „Osszuk fel Csehszlo­vákiát" cimü lengyel röpiratot, mely szerint a köztársaság felosztandó volna a szomszé­dos államok között, nemkülönben megemlíti az Dustrovany Kuryer Codzienny cimü lap irásmodorát, — A szlovenszkói katolikus egyházmegyék külső elhatárolása különösen fontos azért, mert jövő év tavaszán Budapes­ten eucharisztikus világkongresszust tarta­nak s a magyarok — mondotta a szenátor — ezt az alkalmat is felhasználták volna politi­kai határaink ellen intézendő támadásra. Ugyancsak Karas ismertette a nemzetvédelmi tárca, majd Főit szenátor a belügyi tárca költ­ségvetését. r ' A vitában Pólyák szlovák néppárti megállapítja, hogy az adóterhek túllépték a teherbíró képesség ha­tárát. Felpanaszolja, hogy a kormány nem lát Dr. Pajor Miklós szlovákul elmondott be­szédében rámutatott arra, hogy az elhibá­zott kül- és belpolitika okozta azt, hogy a mostani költségvetésnek több, mint egy har­madrészét államvédelmi kiadásokra kell for­dítani ahelyett, hogy ezeket a milliárdokat kulturális és gazdasági célokra adnák. — Meg vagyok győződve róla — mon­dotta —, hogy sokkal erősebb államvéde- lem volna, ha bensőleg kielégítenék a nemzetiségeket, külpolitikailag pedig ba­ráti légkört teremtenének a szomszédok­kal, annál is inkább, mert gazdaságilag rájuk vagyunk utalva. A kisebbségi kérdés sürgős megoldását követelte Pajor Költségvetési vita a szenátus pénzügyi bizottságában - Krofta válaszol Pajornak „lgéretek bennünket ki nem elégítenek. Tetteket kérünk !(< Pajor szenátor beszéde tervszerűen a szlovák probléma megoldásához. A szlovák probléma más, mint a kisebbségi ügy. Visszautasítja Zeman szenátor ama nézetét, mintha az államfordulat előtti szlovákok volná­nak kizárólag jogosultak követelni a szlovák ér­dekek teljesítését. A nemzet képviseletének és az állam szolgálatának igazolása inkább függ az önzetlen és áldozatkész mentalitástól, mint az államfordulatelőttiségtől. A kormánnyal szemben bizalmatlan s a költségvetés ellen fog szavazni. Zeman úgy véli, hogy a Sidor beszédére adott kormányválasz után a szlovák néppárt levonja az eset következményeit s politikai kérdésekről legalább egy ideig nem fo'g beszélni. Szívtelen ember volna az, aki nem akarná el­ismerni, hogy Szlovenszkón az államfordulat óta több végeztetett, mint azelőtt ezer év alatt. A leghatározottabban visszautasítja azt a vá­dat, mintha az államfordulat előtti szlovákok munkájuk! nem végeznék önzetlenül. Frank szudétanémetpárti szerint a külpolitika túlságosan megterheli az állam pénzügyeit. Az arányosság elvét nem tartják be a legfel­sőbb államvédelmi tanácsban, sem a vezér­karban,, sem a tisztikarban. Mikulicek kommunista a fegyvergyárak államo­sítását követeli. E fejezetekhez felszólalt még Plamínková, Krejói, Hupka, Enhuber és dr. Pa­jor Miklós szenátor. Az egyesültpárti szenátor beszédét alább ismertetjük. A bizottság délután az igazságügyi, unifiká- ciós és iskolaügyi tárca tárgyalásához látott. Hogy mennyire káros volt a szomszédok felé való kormánypolitika, elegendő reámutat­nom a szomszéd államok önellátási törekvé­seire és a vámháborura. A kisebbségi kérdéssel foglalkozik ezután. Beteg tünet az — úgymond —, hogy a nem­zetiségi kérdést a kormánynak eddig még nem sikerült megoldania, mert nem teljesí­tette alkotmánybeli kötelességét. A nemzetközi helyzet és a kisebbségi kérdés — El kell ismerni végül is — folytatja ez­után —, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents