Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-10 / 281. (4427.) szám

XVI. évf. 281. (4427) szám » Péntek ■ 1937 december 10 281. (4427) szám • Péntek ■ 1937 december 10 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kö., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Itt, vasárnap 2.— Itt. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja SzerkesztOség: Prága II., Panská n I i c e 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303*11. • • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Ellentétes hírek a kínai harciétről Heves harcok a nankingi városfalaknál A Japánok a délkeleti kapu előtt - Csangkaiszek ul ellenállást szervez * A város körülkerítése ­Japán katonák (sp) — Öthavi háború után a japánok tsaknem akkora területet ‘hódítottak meg Kínában, mint fél Európa, s a leigázott em­berek száma is napóleoni: több, mint száz­millió. Ha Nankingba is bevonulnak a japá­nok, akkor a Mennyei Birodalom valameny- nyi milliós városa japán fönnhatóság alá kerül: a négymilliós Sanghaj, a másfélmilliós Peking és Tiencsin, s az egymilliós Nanking. Északon csak Hankau marad nyolcszázezer lakosával a kínaiak kezében, de Hankau is a Jangcse völgyében fekszik, s ki van téve a japán hadihajók és repülőgépek támadá­sainak. Mint egységes és kombattáns érd egyedül Délkina állhat ellen, Kanton és tar­tományai, ez a ,.másik Kina”, melynek száz­milliós népe sohasem tartott szoros kapcso­latot Csangkaiszek birodalmával, s távol a jiankingi központtól, hatalmas területektől elválasztva tőle, más központok köré cso­portosulva, évtizedek óta szinte idegen biro­dalom volt a lazán összefüggő Kínában, s délre nézett: Hongkongon át Indiába, a .Csendes Óceánra, Ausztráliába. Ami északon van, a két nagy kínai törzs- fcrszág: a Kék és a Sárga folyó birodalma, Északkina és az emberdus Santung félsziget gyakorlatilag már Japán szavára hallgat. A villámgyorsan előnyomuló hódítók kétoldal­iról támadhatják meg Kínának azt a részét, amely a két harctér közé ékelődött, Sanghaj és a Sárga folyam közé, s az ellenállás itt szinte lehetetlen. E fogóba vett területen is­mét százmillió kínai él, úgyhogy Nanking elvesztése és a fogónak délről és északról való bezárása után Csangkaiszeknek alig marad százötvenmillió embere .— ha Kanton birodalmát nem számítjuk —, s ez a tömeg is vad és ismeretlen vidékeken élő, elszórt és rendezetlen nép, — s Szecsuant kivéve — a Tibetig nyúló megközelíthetetlen óriási föl­dek gyér lakossága. Kina keleti részén két­millió négyzetkilométeren több, mint két­százmillió ember él, nyugati részén nyolcmil­lió négyzetkilométeren csak százmillió, a többi délen, a sűrűn lakott kantoni partokon. Ha kelet elveszett és vele a nagyvárosok, vájjon mozgósithatja-e Csangkaiszek a vad nyugatot, ahol hírből sem ismerték a nan­kingi kormányt és vezéreit? Ha a müveit és zárt keleti kínai kétszeres számerejével sem tudta föltartóztatni a japánokat, megteheti-e ezt a fegyvertelen és gyakorlatlan nyugat? Nehéz igenlő feleletet adni e kérdésre.. Kínát a japánok elszakították a szovjettől, mert a Góbi sivatagon át lehetetlen érint­kezni. Ami érték és erő volt a Mennyei Bi­rodalomban, japán kézbe jutott öt hónap alatt. Igaz, Csangkaiszek visszavonulhat Öskina elérhetetlen belsejébe, s ide a japá­nok évtizedekig sem követhetik, sőt, ha kö­vetnék, a biztos pusztulásba indulnának, — de nem valószínű, hogy utánanyomulnak Kina' belsejének apokaliptikus világába. Ele­get hódítottak már, s megelégszenek azzal, hogy délről — Sanghajból — északra men­ve, és északról — a Sárga folyamtól — le délrei lassan megszállják azt a mérhetetlen és fontos területet is, ami a két front között maradt. A nyugati határon pedig hadsere­gük csak őrt fog állni, mint Róma hadserege állt egykoron az impérium limeszein. Ami kívül rekedt, műveltség, fegyver és vezetés híján évtizedekig nem elég erős, hogy el­űzze a japánokat — hacsak csoda nem tör­ténik —■, s a határokon csak kisebb-nagyobb bandák harcaira kerülhet sor, semmi másra. Bárhogy vélekedünk is Japán magatartá­SANGHAJ. — A japán császári vezérkar hivatalos jelentése szerint a japán csapatok teljesen körülzárták Nankingot. Néhány osz­tag elérte a Tacsiacsiaoi katonai repülőte­ret, amely Nankingtól délkeletre fekszik. A japánok fölszólították a külföldi hatalmakat, hogy állami és magánhajóikaí és szárazföldi közlekedési eszközeiket lehetőleg tartsák tá­vol a kínai csapatösszevonásoktól és a kato­nai objektumoktól, hogy igy a japánok kí­mélhessék őket. A japánok nem garantálhat­ják e külföldi jármüvek biztonságát. Szavahihető forrásból származó jelentés szerint Csangkaiszek a kínai hadsereg és légi flotta zömét most a Nancsang és Kiu- kiang közötti terepen összpontosítja. Han- kauban úgy tudják, hogy a Jangcsén Kiu- kiang közelében a kínaiak most erős folya­mi torlaszt építenek. Jüanból 500 katonailag kiképzett kinai nő érkezett Hankauba. A kinai amazonok a ke­leti vagy az északi frontra indulnak. Junan tartomány Kina délnyugati részén fekszik és brit Hátsó Indiával határos. Az égd város NANKING. — Az elmúlt tizenkét óra alatt heves ütközet dühöngött Nanking kö­rül. Az égő várost hét japán ezred körülke­rítette. A város sürü füstfelhőkbe burkoló­zott. Az épületek egyrészét a visszavonuló kínaiak gyújtották föl, a többit a japán re­pülőgépek bombái. A japánok állítólag lét­rákon akarnak a városfalakra jutni és igy elfoglalni a belső kerületeket. Állítólag a vá­ros egyetlen romhalmazhoz hasonlít. A kí­naiak mindazonáltal elkeseredett ellentállást kísérelnek meg, Csangkaiszek egyik mintá­sának erkölcsi és politikai részéről, sine ira et stúdió el kell ismernünk, hogy katonailag csodálatos volt az, amit Nippon fiai öt hó­nap alatt Kínában végeztek. Ötszázezer ja­pán katona kétszázmillió kínait győzött le, milliós seregeket ugrasztott szét. A győze­lemnek ezt a gyorsaságát éppúgy senki sem tartotta valószínűnek öt hónap előtt, mint az abessziniai olasz diadal sebességét. Kitűnt, hogy Kina Csangkaiszek zseniális képességei ellenére is, gyönge, s a milliós tömegek kuglibábként omlanak össze a japán katona vasakarata előtt. Ilyen arányú hódításokat csak az ókorból ismerünk, amikor Nagy Sándor ötvenezer emberrel meghódította In­diát, vagy Amerika fölfedezésének idejéből, amikor Cortez ötszáz spanyol gyalogossal hadosztálya állítólag Nankingba érkezett és megtámadta a japánokat, akiket egy helyen sikerült is visszaszorítani. Ezzel szemben a japánok azt jelentik, hogy az eíőnyomuló csapatok előőrse csütör­tökön délután ötszáz méterre van Kuang- liuszmentől, Nanking délkeleti kapujától. Ugyanakkor a japánok dél felől is előnyo­mulnak és körülzárták a Jangcse partján fekvő Huhut, azaz elvágták a kínaiak visz- szavonulási útját. Japán függetleníti magát a külföldi olajtól LONDON, — A brit reggeli lapok jelen­tése szerint a Krupp-müvek a mandzsuriai Fusungban megkezdték a nágy japán szén- cseppfolyósitó üzem építését. Ebben a hatal­mas gyárban a japánok német vezetés alatt Bergius módszere alapján benzint fognak nyerni a szénből. A gyár már a jövő évben megkezdi működését. A japán tengerészetet igy függetleníteni fogják a külföldi fűtő­anyagtól. Eddig Japán olajkészletének ki­lencvenöt százalékát külföldön vásárolta, igy nyolcvan százalékát Amerikában és tizenöt százalékát Szovjetoroszországban, A legújabb jelentések SANGHAJ. — A Nankingból érkezett jelentések szerint a japán repülők újból he­vesen bombázták a kinai fővárost. A kí­naiak ellenállása növekszik. A Vuhuból ér­kezett jelentés úgy tudja, hogy a kínaiak három kilométerre a várostól1 váratlanul el­lenállottak a japánoknak és megállították az előnyomulókat. Néhány külső jel azt bi­zonyítja, hogy a nankingiak elkeseredett ellenállást akarnak tanúsítani. A város szűk uccáin barrikádokat emeltek és gép­és nyolcvan lovassal tönkretette Montezu- ma virágzó birodalmát és elfoglalta a millió- lakosú Mexikó várost. Japán teljes haderejé­nek alig egy huszada küzd Kínában, jófor­mán csak a békehadsereg és annak is leg­inkább koreai és mandzsuriai része. A 71 milliós anyaország még nem sokat áldozott: a Kinában lévő hadsereg önerejéből tartja fönn magát, s ma már Sanghaj és Mandzsú­ria nyersterményei és vasipara látják el a technikai kellékekkel és a Jangcse gazdag völgye élelmiszerrel. Kina ellenben elvesz­tette legértékesebb részeit. A nagy katonai siker ellenére nyilt kér­dés marad, miként aknázza majd ki politikai­lag Japán az eddigi eredményt. A háború még nincs megnyerve. A napóleoni arányú fegyverducokat rendeztek be. A kinai ható­ságok megtiltották a külföldieknek, hogy a városba jöjjenek. Sztojadinovics Milánóban RÓMA. — Sztojadinovics jugoszláv mi­niszterelnök Ciano külügyminiszter és Al- fieri miniszteí kíséretében megszemlélte a. milánói ipari kiállítást. Mindenekelőtt az Alfa Romeo müvek gyártmányait tekintette meg, majd fogadta az abessziniai fronthar­cosok küldöttségét és kifejezte csodálatát a Keletafrikában végzett nagy eredmények­kel kapcsolatban. Ezután Pirelli gyárát szemlélte meg a jugoszláv vendég és külö­nösen a gázálarcok gyártása iránt érdek­lődött, Sztojadinovics meghívta az osztrák külügyi államtitkárt LONDON. — A Times értesülése szerint Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök meg­hívta Schmidt osztrák külügyi államtitkárt egy jugoszláviai vadászkirándulásra. A meghívást Schmidt elfogadta és a jövő év elején ellátogat Jugoszláviába, Dodd berlini amerikai nagykövet lemond állásáról BERLIN. — Dodd berlini amerikai nagy­követ a közel jövőben megválik állásától. A nagykövet kijelentette, hogy már egy év óta. foglalkozik visszavonulásának gondolatával, 1933 júniusában a legnagyobb reményekkel jött a német fővárosba, de sorra érték a ki­ábrándulások. Kormányát mindig hűen tudó­sította a berlini eseményekről. Most csaló­dottan válik meg állásától, ahol nem tudta elérni azt, amit kívánt. győzelmet napóleoni arányú kudarc követ­heti, mint a francia császárt mélyen Orosz­ország belsejében, Moszkva fölgyujtásei után. Kina végtelen, lehetetlen meghódítani, Csangkaiszek újból és újból kicsúszhat a ja­pánok kezéből, s amig a vezér nincs meg* nem szűnnek meg az ellenakciók. Most csak óvatosság és ügyesség segíthet. Az elfoglalt terület megszervezése és helyes kormány­zása. Meglátjuk, elég politikai érzék van-e a japánokban e nehezebb föladat elvégzésére és a japán államférfiak ugyanolyan tökéle­tesen tudnak-e dolgozni, mint a japán kato­nák, vagy pedig tehetetlenségükben olyan helyzetekbe sodorják a katonákat, amelyek­ben ők sem folytathatják győzelmeiket és kénytelenek föladni az eddig elért pozíciókat,

Next

/
Thumbnails
Contents