Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-05 / 278. (4424.) szám

1937 december 5, vasárnap, rr wiir-mTnrTímrnT-riiwiMini ib mii ..... Ht ífym idd iátkeld Az időjárás nagyjában változatlan. — Időjós­lat: Továbbra is kedvezőtlen, ködös, csapa­dékra hajló, Csehországban lényegesebb lehű­léssel. — A NAGYSZOMBATI JÁRÁS KÖLT­SÉGVETÉSE. Nagyszombatból jelentik: A nagyszombati járási képviselőtestület most tar­totta Benyovszky János járási főnök elnöklésé­vel rendes havi ülését. Legfontosabb tárgysoro­zati pont a járás 1938. évi költségvetésének le- tárgyalása volt. A tárgyalás során kiosztott nyomtatványokból kitűnik, hogy a járás lakos­ságának száma az 1930-as népszámlálás szerint 74.149 személy. A nagyszombati járás jövő évi rendes szükséglete 1,867.917 koronát igényel, amire 1,753.906 korona rendes fedezet van. A hiányzó 114.000 koronát a járás 1937. évi gaz­dálkodásának többletéből fogják pótolni. A költségvetés egyes tételeiből kitűnik, hogy a já­rás 1938-ban szociális és emberbaráti célokra 395.940 koronát, egészségügyi és testnevelési célokra 80.500 koronát, kulturális célokra 257 ezer 500 koronát, kereskedők és iparosok segé­lyezésére 38.580 koronát, adósságok törleszté­sére 466.726 koronát szándékozik fordítani. — A SELMECBÁNYÁI BETÖRŐK NYO­MÁBAN. Nyitráról jelentik: Mint ismeretes, napokkal ezelőtt vakmerő kasszafurás és betö­rés történt Selmecbányán. A betörők a Bálint- Wetzler-^ég kasszájából 4430 koronát zsákmá­nyolta1 az áruraktárból is nagymennyiségű árut le k. A csendőri nyomozás megállapí­totta, hogy a betörők a háztetőn keresztül ju­tottak a padlásra, áttörték a menyezetet s igy ereszkedtek le a cég harmadik emeleten lévő he­lyiségébe. A csendőrség újabb nyomok alapján a nyomozást Nyugatszlovenszkóra is kiterjesz­tette, mert a jelek szerint a betörés tettesei oda menekültek. Az önhibájukon kívül munkanélküli sorsba ju­tott magyarok nagy nélkülözések között tengőd­nek. Gyermekeik ruha, cipő nélkül vannak. Te is magyar vagy! Érezd át, hogy mit jelent az, ha szenvedő testvéreink a Szent-Estére magyar kézből, magyar segítségben részesülnek! Minden­nemű ily célra s?ánt természetbeni (ruhanemű, lábbeli, élelmiszer, takarók stb.), vagy készpénz­adományt köszönettel fogad és rendeltetési he­lyére juttat az egyesült párt pozsonyi titkársága (Ventur-ucca 15., I. em.). Nemzeti érdek, hogy ne hagyjuk pusztulni magyar testvéreinket é’s a magyar gyermeket! A magyar lelkiismeret szava kiált Hozzátok! xx Az a bizonyos valami* ami a sütemény­félékéit olyan különös Ízletessé teszi: a sütemé­nyek illata. Dr. Oetker A., az ismert tápszer- gyár Brünnben olcsó és kiadós sütőolajijal a háziasszonyoknak nagy szolgálatot tett, mert néhány csepp elegendő ebiből, hogy minden édes sütemény megkapja a kívánt ízt. — Dr. Oetker-féle sütőolajat különböző izekben állítják elő, úgymint citrom, mandula, rum és megtakarítja az időtrabló cit romihéj -r eszelőst, a mandu'lahámozást és őrlést és azonkívül sok­kal olcsóbb, mint a fentemlitett hozzávalók. Ezért a Dr. Oetker-féle sütőolaj minden modem konyhában nagy közkedveltségnek örvend, mert lehetővé teszi a háziasszonynak, hogy minden kívánt iz kéznél legyen. A Dr. Oetker-féle sütő­olaj üvegenként csak 80 fiiérbe kerül. — BETÖRÖK A KORCSMÁBAN. Nyitrá­ról jelentik: Ismeretlen tettesek éjszaka vakmerő betörést követtek el Rubin Izsák szlatinai ven­déglős kárára. Az ablakon keresztül behatoltak a korcsmába, feltörték a pénztárt, néhány száz koronát lopták s megdézsmálták az éruraktárt is. Ezután behatoltak a vendéglős lakásába is, ahonnan az egyik szekrényből ékszerekkel teli kazettát loptak el mintegy 5200 korona érték­ben. A betörők nyomtalanul eltűntek. SziDHÁzKia^VKaKKIRA Jmm: ..ii, mi mű '\'WSKeaesasBssaaaassamEassssB 11,1,1 " ...... Me gható ünnepléssel búcsúztatta Losonc Riszner Ede karnagyot LOSONC. — (Saját tudósítónktól) A Lo­sonci Magyar Dalegylet ünnepi hangverseny ke­retében búcsúzott el Riszner Ede karigazgatótól. A városháza dísztermét zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban a város és vidék társadalmának szine-java ott volt. A kassai és rimaszombati testvéregyletek küldöttséggel kép­viseltették magukat. A műsor művészi értékű volt. Palmgren han­gulatos dalain kivül Kodály egy ódája, Bartók népdalai, Strauss-keringő és Erkel Bánk Bánjá­nak bordala került előadásra. A férfi- és vegyes- kar legjobb képességeit állította az est szolgá­latába. Tanka Jenő megkapó énekszólói, Sipos István stilszerü zongorakisérete és a nagy gond­dal működő együttes mind hozzájárult ahhoz, hogy a búcsú méltó megnyilvánulása volt ez az est. Riszner Ede volt az, aki a Losonci Magyar Dalegyletet az országos viszonylatban is kima­gasló színvonalra emelte és ezt bizonyította a művészi teljesítmény. A hangverseny szünete előtt Kövy Árpád re­formátus lelkész a losonci magyar társadalom nevében mélyhatásu beszédben búcsúztatta a szeretett karnagyot és egy művészi kivitelű ezüst kazettát és a város színeivel díszített ba­bérkoszorút nyújtott át neki. Majd Simkó Gusz­táv országos karigazgató üdvözölte Risznert és átadta a kassai dalosok babérkoszorúját. A ri­maszombati dalegylet búcsúját Sichert Károly elnök tolmácsolta. Riszner Edét sem egzisztenciális dolgok, sem pedig sorscsapások nem tudták eszményeitől el­téríteni. Nappali súlyos robotmunka után es- ténkint maga köré gyűjtötte a zenekultúra ra­jongóinak lelkes csapatát és a vendégszerető Riszner-házban ápolhatták a zeneművészet leg­különfélébb ágait. Ebből a házból indultak ki azok a nagyszabású kulturtörekvések, amelyek Losoncot a magyar kultúráiét egyik legfonto­sabb központjává fejlesztették. A világhírű Roth-vonósnégyes gyökerei Losoncra nyúlnak vissza. A losonciak mindig minden zenei törek­vést lelkesen pártoltak. Losonc büszke lehet magas zenekultúrájára és ebben igen jelenté­keny része van Riszner Edének. Az ünnepség második része másnap este folyt le a Polgári Körben, ahol ünnepi társasvacsorát rendeztek a távozó karnagy tiszteletére. A Ma­gyar Dalosszövetség képviseletében Simkó Gusztáv országos karigazgató és dr. Bicsovszky Kázmér ügyvezető igazgató resztvettek a ya­Pályázafokr ösztöndijak A kassai állami kórháznál három segéd- orvosi állásra. Határidő: december 12. A nagyta-polcsányi országos kórháznál segédorvosi állásra. Határidő: december 15. Korompa község állatorvosi állásra. Ha­táridő: december 15. Szakolca város számfejtői állásra. Ha­táridő: december 10. A zselizi munkaközvetítő vezetői állásá­ra. Határidő: december 20. Galgóc község két községi rendőri ál­lásra. Határidő: december 10. A turócszenitmártoni iparfejlesztő intézet­nél két műszaki hivatalnoki állásra. Határ­idő: december 31. A lévai országos közkőrlháznál segédorvo­si állásra. Határidő: december 10. Komárom város róm. kát. karmesteri ál­lásra. Határidő: december 11. A mezőlaborci járási munkaközvetítő hivatalnál hivatalnoki állásra. Határidő: december 10. A maliuzsinai körjegyzőségnél segédhiva­talnoki állásra. Határidő: december 15. A törvényeket egyesitő minisztérium ma­gyar fordítói állásra. Határidő: december 17. Az uglyai (téesői járás) körorvosi állásra. Határidő: december 13. A közegészségügyi minisztérium az ál­lami kórházak és gyógyintézetek részére nagyobb számú externista orvost keres egész éven át. # A besztercebányai járási választmány kü­lönböző főiskolai, közép- és szakiskolai ösztöndíjat nyújt. Határidő: december 10. Szlovenszkó országrész a mezőgazdasági főiskolák hallgatói részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1938 január 31. Szlovenszkó országrész a földműves isko­lák tanulói részére ösztöndíjat nyújt. Ha­táridő: 1937 december 15. <or Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztényszocialista és magyar nem­zeti párt központja (Ventur-u. 15.) és a po­zsonyi (Köztársaság-tér 12, n.) és a rima­szombati magyar Jogvédő Iroda nyújt. csorán. amelyen Igen nagy számban megjelent Losonc magyar társadalmi életének reprezenta­tív rétege. Az első pohárköszöntőt dr. Giller Já­nos tartománygyülési képviselő, a Dalegylet el­nöke mondotta és méltatta a távozó karnagy nagy érdemeit. Sörös Béla református lelkész, teológiai igazgató a losonci magyar társadalom háláját tolmácsolta és hangsúlyozta, mekkora művészi értékkel bir Riszner Ede karnagy mun­kája. Dr. Bicsovszky Kázmér a Dalosszövetség üdvözletét tolmácsolta, dr. Herczegh József a járási magyar közművelődési testület nevében beszélt, majd Medgyesi János kántor az „Egyet­értés" dalárda meleg rokonérzésének adott ki­fejezést. Ezután a kar virágcsokrokat nyújtott át Risz­ner Edének, majd a kar nevében Kövy Árpád igazgató, a női kar részéről Dittel Rózsi tanító­nő, a régi dalárdisták nevében pedig Kimer Márton köszönték meg azt a fáradságos és eredményekben gazdag munkát, amelyet Risz­ner Ede a magyar dalkultura felvirágoztatása körül kifejtett. A férfikar Riszner Edének 1920- ban irt „Jeligéjét" énekelte el, majd dr. Hajós József humoroshangu felköszöntője következett, amelynek kapcsán a női kar tagjai léptek fel. Riszner Ede mély meghatottsággal köszönte meg az ünneplést. Hangsúlyozta, hogy csak kö­telességből cselekedett, mert át volt hatva a ma­gyar kultúra nagy fontosságától. Majd kijelen­tette, hogy a jövőben is híven fogja szolgálni a Dalegylet érdekeit, valamint a magyar dalkultu­ra ügyét. Az ünnepi társasvacsora a leglelkesebb han­gulatban folyt le. A pozsonyi SzMKE vasárnapi előadása Vasárnap, december 5-én este 6 órakor Po­zsonyban a keres'k, grémium nagytermében (Goethe-ucca 15) a SzMKE vetitetíképes előadást rendez Endreffy János evangélikus lelkész és Brogyányi Kálmán esztéta közre­működésével — Az ingyenes ismeretterjesz­tő előadásra szeretettel várja a magyar test­véreket a SzMKE pozsonyi szervezete. (*) Magyar kulturelöadások Beregszászon. A Podkarpatszkarue-zi Magyar Kulturegyesület be­regszászi helyi szervezete december 2-án tartotta első előadóestjét. Benda Kálmán elnök üdvözölte a megjelenteket. Bejelentette, hogy az erdélyi irók december 5-én, vasárnap este fél 9 órai kezdettel tartják nagy érdeklődéssel várt irodalmi estjüket a Beregmegyei Kaszinó nagytermében. Majd dr. Fenezik Jenő gimnáziumi tanár tartott előadást 1848 magyar és cseh mozgalmairól. Nagy szaktudással érdekes összeállításban ismertette párhuzamosan a kiét középeurópai nép független­ségi mozgalmát egészen az 1867-es kiegyezésig és végül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a magyar és a cseh történelemben annyi a hasonlatosság és az egymással párhuzamos füg­getlenségi küzdelem, hogy a jelenlegi ellentétes fejlődés ellenére is megvan a jövőbeli közös meg­értés lehetősége. Ezután dr. Zapf László gimná­ziumi tanár tartott előadást a csehszlovákiai ma­gyar kultúra és irodalom történetéről. Az előadó három korszakra osztva foglalkozott a kisebb­ségi magyar kultúra szellemtörténeti alapjaival. Az első korszak az államfordulattól 1905-ig tar­tott, a felocsudás és kibontakozás kora volt. A második 1925-től 1932-ig egy egységes kulturfó- rum megteremtésének sikerületlen kísérlete volt, mig a harmadik, befejezetlen korszak 1932-től napjainkig különböző kulturfrontok és irányok kialakulását hozta magával. A megoldástól azon­ban még messze vagyunk. Az előadó négy pontba foglalta össze azokat a szellemtörténeti szempon­tokat, melyek a csehszlovákiai magyar szellemi mozgalmak - túlnyomó többségének alapmotívu­mai. A beregszászi PrMKE legközelebbi kulturelő- adását december 9-én, csütörtök este 6 órakor tartja a Beregmegyei Kaszinó nagytermében, mely alkalommal dr. Jantsky Béla a cserkészetről és Czvank László a kisebbségi kulturszervezke- déeről tart előadást. Belépés díjtalan. (*) Amerika élénken foglalkozik a magyar színpadi irodalommal. Több amerikai szaklap és napilap újabban sokat foglalkozik a magyar színpadi irodalommal, különösen Molnár Fe­renc Delilájával, továbbá a „Királyi vér“ és a „Láz“ cimü darabok sikerével. Az amerikaiakat Molnár uj darabja rendkívül érdekli és már el­készítették a „Delila" filmváltozatát, de egyben megfilmesítik Lengyel Menyhért „Királyi vér" cimü drámáját is. Érdekes a Newyoxk Times cikke, amely rámutat arra, hogy a gyárilag ké­szült gyenge exportdarabok csökkentik a ma­gyar színpadi irodalom hírnevét. Nincs igazuk azoknak a magyar szerzőknek, akik azt hiszik, hogy csak ilyen darabokat érdemes imi. Bús Fekete László — írja a cikk — nem reprezen­tálja a magyar drámairodai mát. T ’ smwimBBBmaEmssBmiaBBBammBSttUBB (*) Ma, vasárnap vetitettképes előadást tart a pozsonyi SzMKE. A pozsonyi SzMKE ma, vasárnap délután 6 órakor a grémium nagyter­mében (Goethe-ucca 15.) ingyenes ismeretter­jesztő előadást tart, amelynek Endreffy János felsőszeili evangélikus lelkész, a kiváló szónok és Brogyányi Kálmán, a kitűnő esztéta az elő­adói. Endreffy János előadása a pogány magyar korszak ideijébe nyúlik vissza és a magyar mitológiának egy homályba borult pontjáról ve­szi le a takaró leplet. Utána Brogyányi Kálmán, „Az uj művészet" címen olvas fel. Töbfohónapos páirisii tanuilmányuitjánalk eredménye ez atz elő­adás, vetitettképekkei gazdagon illusztrálva. (*) Népművelő előadás Léván. Léváról jelen­tik: A lévai járási magyar közművelődési testü­let legközelebbi előadóestje kedden, december 7-én lesz. Ez alkalommal Tunyogi Csapó And­rás és Narancsik Imre, a losonci református teo­lógia előadói lépnek fel. Az előadók az erdélyi magyar lelkiségről, illetve a szlovenszkói ma­gyar lélekről olvasnak fel (*) Erdélyi Béla a prágai muzeutn számára, megfestette Ungvár látképét. Ungvárról jelen­tik: Erdélyi Béla festőművészt felkérte az iskola­ügyi minisztérium, hogy a prágai múzeum részé­re Ungvár város látképét fesse meg. Erdélyi ezt a feladatot nagyszerűen megoldotta és nemcsak festői panorámát adott, de kompozíciójával mo­numentális kortörténetet is nyújt. A kép átvéte­lekor a minisztérium kiküldöttei a legnagyobb elismerésüket fejezték ki Erdélyi müve fölött. A festmény háromnégyzetméteres vászon és ezért 12.000 koronát kapott a minisztériumtól. Erdé­lyi rövidesen Prágában rendezi meg kollektív kiállítását, ami elé nagy érdeklődéssel tekintenek, Legközelebb újabb tanulmányútra utazik a mű­vész, amelynek első állomása London lesz. (*) Békefi István és Stella Adorján uj vígjáték^ a Magyar Színházban. Budapestről írják: A Magyar Színház újdonsága némi szatirikus éllel rajzolja meg azt a milliőt, amelyben a nagy bank vezérigazgató­ja családi életét éli. A darab elején megtudjuk, hogy három évi házasélet után kölcsönös megnemértés címén a vezérigazgató ur válik a feleségétől, aki q jövőben garszon módjára folytatja majd mondén éle­tét. A vezérigazgató ur azonban már szerelmes is, romlatlan ifjúságra vágyódik és ezt a típust a bank- szolgának Marikájában leli fel, aki mellette személyi titkári teendőket végez és rajongó pillantásaival ered­ményesen főzi puhára a rettegett vezért. Szóval á színpadon újból megelevenedik az Írógépről szóló mese, azzal a kis változtatással, hogy a dolog válás­sal és uj házassággal kezdődik és az érdekelt felelt három évi rosszul induló házasélet után jutnak végre a megértés és a boldogság révébe. A darab azt 3 lelki folyamatot mutatja be, hogy az unatkozó és mát; rossz útra terelődő asszonykát a nátha diktálta kény­szerű pihenő hogyan figyelmezteti az élet komolyabb' oldalára. A rutinos szerzők mulattatőan Írták meg darabjukat, bár a második felvonás, amely őnagy- sága — pardon — Öméltósága hálószobájában zajlik le, kissé elnyúlik és olykor unalommal fenyeget. A szójátékok is olykor fenyegetően Hacsek és Sajó- izüvé válnak, de azért általában kellemesen adagolta- tik az éle, a szatíra és a szentimentalizmus. Az elő­adás a szokott jő. A közönséget elsősorban a pazart bőkezűséggel berendezett színpadi képek fogják meg* amelyek teljes illúziót keltőén varázsolják az irigy, szemek elé azt a családi környezetet, amelyben a havi 5000 fixesek és azonkívül jutalékosok intézik el apró komplexumaikat. A diszletek Upor Tibor mesteri al­kotásai. Az előadás központjába nem szabad epizód­figurákat helyeznünk, pedig legszívesebben azt termők: Pethes Ferenc pompás borbélysegédét és Ba­bos Gyula bankszolgáját. Törzs Jenő a vezérigazgatói szerepében komoly mértéket tartó, rokonszenves s a harmadik felvonásban szinte a darabon túlnövő ala­kítást nyújt. Turay Ida kedves az affektáló és lelki zavarokkal kacérkodó méltóságos asszonyka nyafka szerepében. Titkos Ilona az első feleséget rikító szí­nekkel rajzolja. Dénes György „Arisztid''-je kissé túl van karrikirozva, annál közvetlenebb Vándory Gusztáv az öreg gróf szerepében. Boros Géza a lakáj­ból csinál kabinetfigurát. A közönség jól mulat 3 gördülékeny előadáson, amelyet Törzs Miklós ren« dezett tehetséggel és sok kedvvel . (A.—s.J

Next

/
Thumbnails
Contents