Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-04 / 277. (4423.) szám

^RK<M-iVV\G^ARHIRl^ 1937 december 4, szombat. A keresztény demokrácia erkölcsének megvalósítását követeli Petrásek az állami és közélet minden vonalán Petrásek képviselő beszéde a képviselőhöz költségvetési vitájában ■ A társadalmi romlás jele: öt év alatt 120 ezerrel kevesebb születés ■■ A szlovák nemzet nyelvjogi panaszai PRÁGA. —- Jelentettük, hogy Petrásek Ágoston, az egyesült párt képviselője ha­talmas szlováknyelvü beszédben bírálta a képviselőház költségvetési vitájában a kor­mány politikáját. A magas erkölcsi szem­pontokat hangsúlyozó beszéd fontosabb részeit az alábbiakban emeljük ki. Petrásek egyebek közt a következőket mondotta: Három főkincs: a hit, kenyér és nyelv — Minden egyednek s nemzetnek há­rom nagy kincse van: — mondotta egyebek közt Petrásek — hite, kenyere és nyelve. Kérdem, vájjon a mai kormányrendszer mi­képpen óvja ezt a három értéket. Hit alatt értem nemcsak a vallási, hanem a polgári erkölcsöt is. Az iskolát, a népnevelést, a családot, mint a társadalom alapját, a be­csületességet a közélet egész vonalán. Moszkva, vagy Róma? — Egy kis szépséghiba talán, hogy a Vatikánnal konkordátum helyett csak modus vivendit kötött ez a nagy katolikus többsé­gű köztársaság. Az egyházmegyék határai­ról szóló pápai bulla megjelenésekor a nem katolikus csehszlovák sajtó is ujjongott, hogy ime a Vatikán is elismeri az állam­határokat, de hamarosan ugyanez a sajtó leközölte a hivatalos értesítést, hogy az egyházi birtokokra továbbra is fennáll az 1919. évi április 16-án kelt 215. sz. tör­vény, amelynek értelmében az egyházi bir­tokok a földreformra lefoglalhatok. Az egyházi birtokokból már amugyis 30 ezer hold hiányzik s a többit is túlterhelik az adósságok. Néni felejtettük el az évekkel ezelőtt el­hangzott külügyminiszteri nyilatkozatot- sem, amely szerint az egyházi birtokok tulajdonosa az ál­lam, mig az egyház csak haszonélvezője. Fennáll-e ez ma is? Ha igaz, hogy a köz­társaság viszonya jó úgy a Vatikánnal, mint Moszkvával, kérdem, melyik viszony a szívélyes, s melyik az utilitarisztikus, me­lyik az őszinte? Az egyházi iskolák, taní­tók a kormány szemében másodranguak. A körzeti polgári iskolák rendszerével csapást mért a hitvallásos iskolákra. Egyes tan­könyvek sértik a vallásos érzületet s a kor­mány megtűri sok tanerő vallásgunyolását. A morvántuli országrészekben a lelkészek kongruájánál az ingatlanok tiszta katasz­teri jövedelmének tízszeresét veszik alapul, — Szlovenszkón az országos hivatal nem ismeri el ezt a gyakorlatot. Sok lelkésztől megvonják a kongruát és a nyugdijat is gyakran politikai ellenfelek, spiclik feljelen­tése alapján s a csendőrség -— főleg, ha el­lenzéki pártállásu lelkészről van szó «— se­gédkezet nyújt a feljelentőknek s például ilyen információval szolgál a bíróságnál: ,,X pap állt ugyan október 28-án a him­nusz éneklésekor az oltárnál, de nem visel­kedett méltóságteljesen, mert az orrát fújta és arcát törülte. ..“ stb. Általában üdvös volna, ha a csendőrség a sok politikai meg­bízhatósági informálás és irkálás helyett a lakosság vagyoni és személyi biztonságát védené, — ami nem múlja felül képzettsé­gét és szoros kötelessége. A cenzúra — A sajtócenzura is lehetetlen gyakorla­tot folytat Szlovenszkón az ellenzéki lapok­nál. Sőt a „Vol’a L’udu“ cimü hetilapunk­ban kicenzurázták Pozsonyban azt, ami a nyitrai szigorú cenzúrán átment; A szlovák katolikus ifjúság „Nástup-**-cimü- folyóiratá­ban a cenzúra világrekordot ért el. A népleleitedés vesztesége öt év alatt: 120 ezer lélek — Az aggasztó méretű depopulációval sem törődik a kormány. Csehszlovák lapok adatait hozom fel. A csehszlovák közélet legkomolyabb jelensége az utolsó öt év alatt az a körülmény, hogy ez években 120.000 megnemszületett embert vesztet­tünk. A köztársaság népesedési statisztikája ugyanis ezekben az években a következő­képpen alakult: 1931-ben 106.000 gyermek született, 1932-ben 102.000. 1933-ban 82.000, 1934- ben 81.000, 1935-ben 66.000, 1936-ban 56.000. A népesedés apadása államunkban kelet­ről nyugatra és délről északra halad. Cseh­országban már annyira ment, hogy ha lé­nyeges változás be nem áll, 80 év múlva Csehország lakossága 3 és fél millió lesz csak. (Lidové Noviny). A pozsonyi Ko- mensky-egyetem gyermekklinikájának ve­zetője, dr. Chura „Slovensko bez dorastu cimü könyvében írja, hogy a születések száma már Szlovenszkón is apad, Csehor­szágban pedig 1931-től már Franciaorszá­génál is alacsonyabb. — A mai kormányzati rendszer nem tá­mogatja a családi életet, a társadalom alap­ját. A vallást ugy-ahogy megtűri utilitarisz­tikus alapon s — innen a nagy korrupció. Kivételt talán csak a szlovák evangélikusok képeznek, akiket a kormány támogat nem annyira vallási, mint inkább agrárpolitikai pártszempontból. A drágaság és a legszegényebbek — A kenyérkérdésben sem szerencsésebb a mai kormány —■ amely ugyan rózsás op­timizmussal rajzol s igér mindent a papiro­son — pl. hogy a devalváció ellenére nem lesz drágább semmi, de ezt senki sem hiszi. Igaz, hogy a magas árak önmagukban még nem jelentenek drágaságot, de — ha az árak gyorsabban emelkednek, mint a fo­gyasztók bevételei, ■—< ezt már a kormány- elnök ur közismert elokvenciája és szókin­cse sem tudja szépíteni. Már pedig minden ^ áru drágul és az uj adók bevezetése után még jobban fog drágulni, —' Szakvélemény szerint köztársaságunk­ban félmillió család él embernivón alul. Csaknem a lakosság fele nélkülözi a létmi­nimumot. A középosztályu kereskedő és kis­iparos osztály nyomorg, el van adósodva. Csak igen csekély hányada a lakosságnak él nyugateurópai életet. Amit Szlovenszkö kap —' Szlovenszkón a községek és járások nyakig úsznak az adósságokban. A sze­gény tartomány 6000 km országos utat tart fenn az állam helyett, mert tartományi uta­kat a Morván túl sem ismernek. Az útalap­ból Szlovenszkö 25 százalék helyett csak 14-et kap, igy intézik el az építkezési, a vízi s egyéb alapoknál is az elosztást. Pél­dául csak októberben a népjóléti miniszté­rium a\ 4.01 millió koronás beruházások­ból Csehországnak 2.21, Morvaországnak 1.3, Szlovenszkónak 0.35, Kárpátaljának pedig csak 0.17 millió koronát juttatott. Ugyanilyen az arány a földművelésügyi, postaügyi minisztériumok beruházásainál s általában az egész vonalon. — A Nyitra, Garam, Ipoly, Tisza és mel­lékfolyóik óriási károkat okoznak évente és a szabályozásuk késik; Az uj üzbég—ara- nyosmaróti tisztán sztratégiai vasútvonal magas töltésével és kevés áteresszel az ára­dást még fokozza s a kártérítés az ismételt ígéretek ellenére a levegőben lóg. Az agrárpárt monopolizál — Az agrárpárt a szesztől, cementtől kezdve az országos elnökön, járási főnö­kökön s jegyzőkön keresztül a paprikáig, korpáig mindent monopolizál. Az agrárpárt pártigazolványa nélkül közál­lást, munkát kapni alig lehet. Csak egyet ra­gadok ki a fölsorolható ezer példából: Nyit- rán a szlovák nemzetiségű Jankövic József rokkanttól elvették a trafikengedélyt s oda­adták a cseh Benes Ladislavnak, akinek az állomáson van ujságelárusitása a rokkantse­gélyen fölül s most még trafikot is kapott. Van-e szlovák nemzet? —- A nemzetiségi, faji s nyelvi kérdésben pedig teljes a káosz. Van miniszter, aki azt állítja, hogy itt többet kaptak a nemzetisé- gek, mint amennyi nekik jár, s van viszont kijelentés a legfelsőbb helyről is, amely sze­rint még sok a hiba ezen a téren s ezt mind reparálni fogják. Hogy német probléma van, amit még nem oldottak meg, az kétségtelen. Hogy ez a legnehezebb, az is vitán fölül áll. WSMfrmKmmk m ilWGmimmLm illára --'■-'il', -­imTffS mm Kijfta **0 Ujj wSaSi&'vw *Co^1CÍ KfS Minőségben vezet! De itt a megoldatlan szlovák kérdés is. Krofta külügyminiszter ur szerint fölfogás dolga, hogy van-e, vagy nincs csehszlovák nemzet. Szerintünk ilyen nem­zet nincs! A szlovák közvélemény — he­lyesen — erről vitatkozni sem hajlandó. A pittsburghi bilaterális szerződés cseh aláírói is elismerték, hogy van cseh és van szlovák nemzet. „Csehországban minden cseh, Szlovenszkón pedig — csehszlovák'* —• A szlovák nemzet létezett, amikor a csehszlovák köztársaságról még szó sem volt. A szlovák nemzet helyzete ebben a köz­R ragályos nátha a levegőben lesben áll. Meg akarja támadni! Ködös, válto­zékony időjárásnál, nedves levegő­ben a különböző kórokozó baktériu­mok jól érzik magukat. Legalattomo­sabbak közülük a ragályos nátha baktériumai. Orvul támadják meg akkor, amikor legkevésbbé van rá elkészülve, fl szájon át és a légző- utakon keresztül jutnak a testbe. R fertőzést megakadályozza a száj üregnek ALPA sósborszesszel való ha­tásos fertőtlenítése által, melyből szájöblitéshez és gargalizáláshoz egy ke­veset egy pohár vízbe öntünk. Kérdezze meg az orvost! Kérjen fílpát csakis plombával ellátott üvegekben! társaságban —- főleg nyelvi szempontból — még súlyosabb, mint a németé, mert ezeket legalább a testvériség köpönye­ge alatt nem lehet elnyelni. Papíron ugyan államnyelv a csehszlovák nyelv, de ilyen a valóságban nincsen. Csehországban minden cseh, Szloven­szkón pedig — csehszlovák. A szlovák egyetemen uralkodó nyelv a cseh. Csak mellesleg említem meg, hogy ha Szlo­venszkón némelyik morvántuli tisztviselő kedveskedni akar társadalmilag, igy mutat­kozik be: én morva vagyok és nem cseh ... Ha tehát a morva is más, mint a cseh, annál inkább a szlovák, amelynek külön történel­me és irodalma van. A németek és magya­rok, — mint kisebbségek a békeszerződések és az alkotmány alapján követelik az egyen­jogúságot, amit a kormánytényezők papíron és szóban soha nem is vitatnak, a szlovák nemzet, mint a csehszlovák állam uralkodó faja, természetszerűleg igényelheti a hege­móniát, de ettől a cseh imperializmus elüti. A szlovák nemzet legnagyobb sérelme ab­ban van, hogy a csehszlovák egység és viszonosság örve alatt a cseh faj terjesz­kedik a hivatalokban s állásokban a szlo­vák faj rovására Szlovenszkón is. Ha a cseh imperializmus ellen a testvér szlo­vák népnek olyan tömérdek jogos panasza van, a priori képzelhető, hogy a német, ma­gyar, ruszin, lengyel kisebbségek panaszai mennyire helytállók. Nyugdíj és állampolgárság — Ide tartozik a sok elbocsátott állami tisztviselő nyugdíjügye, a honpolgárságí kérdés stb. Jellemző, hogy ha nyugdijat kérnek, a válasz az, hogy szerezzék be az állampolgárságot. Amikor pedig ezt kérik, a felelet az, hogy mondja­nak le a nyugdijigényről, s akkor meg­kapják az állampolgárságot. Morál ez? Ez is demokrácia? — Szabad-e ezek után a cseh imperializ­musnak az olasz, vagy német totalizmusról beszélnie, amikor itt a kormánypártok dik­tatúrája nem egy nemzetet, de sok nemzetet sújt?! — A diktatúra relatív fogalom. Egy a lé­nyeges, hogy tudniillik a kormányzat becsü­letes, igazságos, önzetlen és őszinte legyen, s mindezeknek az ellenkezőjét ne takarja a demokrácia köpönyegével. Keresztény demokráciát! i— A világháború után talán a legnagyobb győztes éppen a cseh nemzet és ez a köztár­saság lett, éppen azért tárgya ma a nagy vi­lágdiplomáciának. Igaz, hogy a lakossága is a legvegyesebb, de ezért a kormányzatnak mentesnek kellene len­nie minden nemzeti sovinizmustól s faji imperializmustól. Megmutathatná az egész világnak, hogy ilyen államot is lehet kor­mányozni, de csak humánus és szociális nemzetfölöttiséggel, vagyis a középutat jelentő keresztény demokrácia elvei alap­ján, mert a konszolidáció csak igy érhető el és tartható fönn. <— A mai kormányzati rendszer a közélet egész vonalán nélkülözi ezt a szellemet, nél­külözi a valláserkölcsi alapot, a kenyér- és a nemzetiségi kérdésben pedig a prágai cent­ralizmus a demokrácia örve alatt a valóság­ban diktatúrát üz s igy akadályozza a kon­szolidációt, —> azért iránta nincsen bizal­munk s a költségvetést nem szavazzuk meg. A kassai magyar zsidóság visszautasítja Reisz Gyula állítását KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Mint az előrelátható volt, a ma­gyarságához hü és a magyarság mellett ki­tartó zsidóság mély felháborodással vett tu­domást dr, Reisz Gyula kinevezett tarto- mánygyülési képviselő legutóbbi, ismeretes nyilatkozatáról. A kassai magyar zsidó ág is óriási felháborodással fogadta Reisz Gyula tartománygyiilési beszédét és élesen tiltakozik annak kijelentései ellen. Hir sze­rint a kassai magyar zsidóság körében moz­galom indult meg, hogy kellőképpen adják meg a választ Reisz Gyula önhatalmú meg­nyilatkozására. A kassai magyar zsidóság a közeli napokban nyilatkozat formájában szö­gezi le álláspontját Reisz hírhedt kijelenté­sével szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents