Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-04 / 277. (4423.) szám

Delbos Varsóban (sp) — Két hétnél hosszabb ideig marad távol Delbos francia külügyminiszter Páris- tól, s hogy ilyen sokáig távol maradhat, an­nak bizonyítéka, hogy nyugaton nem fenye­geti közvetlen veszély a békét és a külügy­minisztériumokat. Delbos megismétli Barthou útját, amely 1934-ben Oroszország bevoná­sával uj fordulatot adott a francia orientá­ciójú európai politikának, de a cél ma csak részben az, ami három évvel ezelőtt volt. Tisztázni a viszonyt Franciaország és szö­vetségesei között, biztosítani őket Francia- ország teljes támogatásáról, megvizsgálni az uj európai együttműködés lehetőségeit, —• ma is ezekkel a tételekkel utazik a francia külügyminiszter. Egyedül Oroszország tromfja hiányzik tarsolyában, s helyette uj érvet és vigasztalót igyekszik fölmutatni: a francia—angol együttműködést, amely állí­tólag oly tökéletes, hogy Delbos Középeuró- pában nemcsak mint Franciaország képvise­lője léphet föl, hanem mint Angliáé is és ha megnyugtat, Párison kívül London nevében is megnyugtathat. Ami több, mintha Moszk­va nevében nyugtatna meg ás Ígérne támo­A miniszterelnöki palotában hirtelen szélhüdés érte Najman minisztert A miniszter állapota aggoda’omra ad okot - - Tárcája vezetését ideiglenesen lem# vette át PRÁGA. — A parlament folyosóin pén­teken délután az a hir terjedt el, hogy Naj­man ipari és kereskedelemi miniszter hirte­len megbetegedett. Najman miniszter a miniszterelnöki palo­tába ment kormánytárgyalásra. A miniszter itt hirtelen rosszul lett, szivéhez kapott és elvesztette eszméletét. Nyomban mentőkért telefonáltak s azok a minisztert eszméletlen állapotban szállították kórházba. Oda elhív­ták rögtön Pelnár cseh egyetemi tanárt és több kiváló prágai orvost. Az orvosok azonnal megvizsgálták a bé- nultan fekvő beteget. Az orvosok kísérletet tettek a nagybeteg eszméletretéritésére, de ez az igyekezetük az esti órákig eredmény­telen maradt. A nagybeteg állapota egész estig változatlan maradt. Az esti órákban megállapították, hogy a robusztus és eddig életerős politikus betegsége a legsúlyosabb aggodalmakra ad okot. Az orvosok állan­dóan a beteg mellett tartózkodnak s lapunk zártakor konzíliumot tartanak. A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy a be­teg miniszter tárcájának vezetését ideiglene­sen Cerny belügyminiszterre bízták. Az este kiadott hivatalos jelentés szerint az orvosok megállapították, hogy a betegség Najman agycentrumában lokalizálódoít. A minisztert a weinbergi kórházban ápolják. Bombát dobtak a Sanghajban felvonuló japán katonákra A megzavart „diadalmenet" - Súlyos incidensek a nemzetközi város utcáin - Japán repressziók? Egyelőre nem tudni, miféle föltételekhez siabta London - támogatását. Ma ilyenekről korai volna beszélni. Az első és egyetlen po­zitívum, ami Delbos utjából kihámozható: a szovjet föltűnő kikapcsolása. Ha Delbos tényleg összhangban cselekszik Angliával, akkor akceptálnia kellett az angol hivatalos körök szovjetellenességét. Chamberlain be­szédeiből, a londoni sajtó hangjából, az alsó­ház vitáiból egyre határozottabban kibonta­kozik az ellenszenv, amely az angol demok­ráciában a szovjettel szemben megnyilvánul. A londoni francia—angol konferencia záró- kommünikéjében egyetlen hang sem emléke­zik meg Moszkva bevonásáról a tárgyalá­sokba s a félhivatalos Times tobbizben el­itélte „azt az európai békét, amelyet Páris és Moszkva szövetségének hatalmi szava tart fönn”. Chamberlain határozottan a nyu­gateurópai négyhatalmi paktum érdekében dolgozik s a Berlin—Róma-tengely forgását összhangba kívánja hozni a London—Páris- tengellyel. A négy közül három nagyhata­lom készségesen csatlakozik az angol elkép­zelésekhez, egyedül Franciaország magatar­tása bizonytalan még a négyhatalmi paktum­mal szemben. De ha igaz, hogy Páris min­denben megegyezett Londonnal, akkor leg­alább némileg és kompromisszumos alapon közelednie kellett ahoz a fölfogáshoz is, amit Anglia a szovjettel szemben vall. A kompro­misszum első jele talán az, hogy Delbos nem utazik Moszkvába s egyáltalán, a szovjetba­rátság szóba sem kerül a különböző tárgya­lásokon. Meglátjuk, meddig tart ez a tartóz­kodás. Mindenesetre furcsa játéka volna az euró­pai világnézeteknek és a politika „ideológiai alapjainak”, ha a baloldali népfront Francia­országa eltávolodna attól a szovjettől, mely- lyel Laval jobboldali Franciaországa kötött szövetséget. A jobboldali Barthou Moszkva jegyében utazott, a baloldali Delbos, ameny- nyire csak tudja, távoltartja magát Sztálin országától. Szakításról természetesen nem lehet szó, csak elhidegülésről, de ennyi is elég. — Delbos utjának első állomásán, Var­sóban különösen kénytelen lesz vigyázni a szovjetbarátság távoltartására. Lengyelor­szágban néhány hónap óta föltűnő szovjet- ellenesség kristályosodott ki, úgyhogy a SANGHAJ. — A japán csapatok „diadal- menete” délelőtt tizenegy órakor kezdődött a sanghaji nemzetközi koncesszió területén át. A fölvonuló csapatok előtt egy brit rend­őr haladt és négy angol gyarmati katona. Amikor a menet a nankingi uccára ért, a né­zők közül valaki bombát dobott az úttestre. A japán katonák azonnal szétrebbentek és fedezéket kerestek. Egy kínai rendőr a hely­színén azonnal agyonlőtte a merénylőt. A bombarobbanás egy kínai és egy angol rend­őrt könnyebben megsebesített, mig a japán katonák közül ketten súlyosan megsebesül­tek s az egyik bele is halt sérüléseibe. Az összeszakitott japán zászló Később újabb incidensre került a sor, ami­kor egy külföldi néző kiragadta az egyik ja­német—olasz—japán blokk megkötésekor arról is szó volt, hogy Varsó csatlakozik a kominternellenes csoporthoz. A helyzet ed­dig nem fejlődött még, de föltűnő volt, hogy Lengyelország és Japán épp most kezdett barátkozni, s e barátkozás a követségek nagykövetségekké emelésének külső jelében meg is nyilvánult. Egyre több incidens tör­ténik az orosz—lengyel határon, egyre több kommunistát tartóztatnak le Varsóban. A legtöbb szovjetellenes hirt lengyel források röpítik világgá, s innen tájékozódik Európa a trockisták üldözésének adatairól is. No­vember 27-én orosz és lengyel vasutasok kö­zött olyan jelenetek játszódtak le, amelyek már az ellenségeskedésre emlékeztettek, s a lengyel közvélemény fölhorkanása e határ­incidensek után világosan mutatja a lengyel nép növekvő szovjetellenességét. Nemcsak Anglia, hanem Lengyelország is nyomást gyakorol Párisra, hogy szakít­son keleti barátjával. Mit ad helyette? Fel­tétlen szövetségesi támogatását, hűséget és biztonságot. Oroszország ma katonailag sem az, ami négy év előtt volt, amikor a zseniális Tuchacsevszky és azóta kivégzett husz-harminc tábornoktársa tényleg euró­pai tökélyre emelte a vörös hadsereget. A belső széthúzás és a sztahanovizmus csődje pán kezéből a kis japán papirzászlót és ösz- szeszaggatta azt. Japán polgári egyének azonnal üldözőbe vették a külföldit, aki egy kínai raktárhelyiségbe menekült. A japánok ostrom alá vették a házat és a rendőröknek sem engedelmeskedtek, akik szétosztásra szólították föl őket. A külföldi kénytelen volt egy hátsó kijáraton elmenekülni. Az esemé­nyek hatása alatt a japán csapatok a nem­zetközi negyed uccáin gépfegyveres őrjára­tokat állítottak föl. A hatóságok vizsgálatot indítottak a merénylet földerítése érdekében. Megállapították, hogy a bombát egy kínai diák dobta, ámbár a halott merénylő arcvo­násai inkább egy koreaira emlékeztetnek, A japán hatóságok azt jelentik, hogy a japán csapatok felvonulásának stratégiai jelentősége van, de a külföldiek inkább azon a véleményen vannak, hogy a japánok a kínaiaknak meg akar­ták mutatni erejüket, A katonai felvonulásban számos légelháritó üteg vett részt tüzelésre ké­szen, Azokban az uccákban, amerre a menet haladt, valamenyi kínai kereskedő zárva tartot­ta üzletét. A felvonulás délután 14 órakor helyi időszámítás szerint végétért. Kinai-izü tüntetés és tiltakozás A japán csapatok felvonulása közben a nem­zetközi negyed egyik ablakából rálőttek a japá­nokra. Amikor a csapatok az egyik színház előtt vonultak el, a színház harmadik emeleti ablakából egy előkelő kínai kiugrott az uccára. Halálugrása előtt Kínát éltette. A hazafiasságból öngyilkosságot elkövető kínai holtan terült el a kövezeten. jó negyven százalékkal leszállította a had­sereg értékét, amelynek vezetőiről kitűnt, hogy „megbízhatatlanok”. Ezenkívül Kele­ten egy kétszázmillió lakosú világbiroda­lom akaszkodott a szovjet hátába, úgy hogy Németország Japán szövetségével csaknem kiegyenlítette az oroszok katonai jelentősé­gét. Mig Keleten devalválódott az orosz fegyver értéke, Nyugaton egy uj katonai erő fénye ragyogott fel mindent elhomá­lyosítva: Angliáé. A brit hadsereg és flotta három év múlva a világ legnagyobb kato­nai ereje lesz. Franciaországnak ez a kö­zeli, megbízható erő többet ér, mint a bi­zonytalan orosz s ha egyszer választania kell Moszkva vagy London között, feltét­lenül az utóbbit választja. Az előjelek pe­dig azt mutatják, hogy Anglia, főleg a né­metekkel és az olaszokkal való megegyezés érdekében, csak akkor bocsátja uj erejét Franciaország szolgálatára, ha Páris elhi- degül Sztálintól. Nem szakítani kell, nem szövetséget fel­bontani, csak visszahúzódni, elhidegülni, Litvinov nélkül tárgyalni, európaivá vál­toztatni a problémákat. Ha Páris igy tesz, nemcsak a döntő angol erőt nyeri meg végérvényesen, hanem többek között ismét teljes erővel maga mellé láncolja Lengyel- országot, Romániát és Jugoszláviát, het­venmillió embert, közeli és nagy hadserege-* két. Ezenkívül biztositja pireneusi határait, ahol Franco és Salazar harmincötmilliós két birodalma ugyancsak megbékül Páris-. sál, ha a franciák nem csatolják a pusztító orosz ideológiához politikájukat. Végül pe­dig: Anglia támogatása Németország és Olaszország megszelidülését és számos utá­latos francia belső ellentét megszűnését je­lentené, nem csoda, ha Delbos szívesen közeledik az angol felfogáshoz. Tudjuk, hogy mi a vezérlő angol külpolitikai szem­pont. Az, hogy Európát nem szabad két ideológiai táborra osztani, nem szabad meg­engedni, hogy az egyik oldalon az oroszéi-; lenes, a másikon az oroszbarát hatalmak tömörüljenek, mert ez a tömötülés feltétle­nül háborúhoz, európai polgárháborúhoz vezet. A veszedelmes fejlődés megakadá­lyozásának első lépése pedig az, hogy az orosz propaganda nyomása megszűnjék Európában s a kontinens testéből mintegy kihúzzák e nyugtalanító és az európai köz-, pontokhoz nem tartozó idegen, orosz szálkát. Delbos utazásának első tétele tehát: lehe­tőleg lazítani a szovjet európai szerepét és mégis biztos alapokra helyezni a francia érdekeltségű politikát. A francia külügymi­niszter egyéb tételeiről az utazás közben bizonyára még alkalom lesz szóiani. ÍC/>* Mát Nagy rádió melléklet ^e 18 oldal. Ara Ké 1.20 HfUkJl1 XVI. évf. 277. (4423) szám • Szombat • 1937 december 4 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- __ Szerkesztőség: Prága U„ Panská évre 76, havonta 26 Ki„ külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓl €S rUSZÍ7lSzkÓÍ TTlClgUCirság “ 1' c ® 1 fcm®1®t • K 1 a d ó hivatal: félévre 226. negyedévre 114. havonta 38 Kt. • , . o Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, R kéKes melléklettel havonként 2.50 Ki-va! több. üOlitlKQl nCLVlLCiVlCL • * TELEFON; 303-11. ® • Egyes szám ára 1.20 Ki* vasárnap 2.— Kf. SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRRHA,

Next

/
Thumbnails
Contents