Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-31 / 297. (4443.) szám

^BACAl-A^G^ATi-Hi rlai? 1937 december 31. péntek. a kötelmeknek a fölülvizsgálását, amelyek Romániát a kisaníanthoz fűzik és amefyek a Csehszlovákiával való szövetségből folynak. Számítani kell azzal, hogy Goga, amig kormányon lesz, kompromisszum nélkül érvényesíteni fogja ezt a fölfogását éspedig annál inkább, mert az uj külügyi miniszter, Micescu is szintén inkább a varsó—kukarest—belgrádi politikai ten- gelynek a hive a Rómához és igy egyben Berlinhez való csatlakozással, mintsem a belgrád—bukarest—prágai tengelynek a Parishoz és igyben Moszkvához való kap- csolattal. Más kérdés, hogy a kormány mennyi ideig tartja majd magát hatalmon és mit mond majd Károly király a román külpolitikai irány megváltozásához,, ha erre sor kerülne. A Právo Lidu „Veszedelmes fordulat Ro­mániában” cimü vezércikkében kijelenti, hogy Micescu ugyan kijelentette, hogy a román külpolitika az eddigi hagyományokon halad majd tovább, de ennek ellenére nincs kizárva, hogy uj színezetet kap, A Goga-kormány terveiről szóló hírek arról tanúskodnak, hogy az uj kormány félreál­ltja az újonnan megválasztott parlamentet, megfosztja befolyásától és még az összeülése előtt föloszlatja. A román válság megoldása nem nyugtathatja meg az európai demokra­tákat. Ami a külpolitikai irányt illeti, Goga sohasem titkolta, hogy számára kedvesebb a Németország felé való orientáció, mint a nyugati. 1936-ban egyenesen azt kívánta, hogy Románia és Németország barátsági szer­ződést kössenek, A Lidové Noviny vezércikkében Ripka a vá­lasztások eredményét első, Goga megbízatását a másik nagy meglepetésnek minősíti. Nehéz meg­állapítani, miben különbözik a \ asgárda és Goga- Cuza pártjának politikája. Mindketten radikális nacionalizmust, antiszemitizmus; és antibolseviz- must hirdetnek és csodálattal tekintenek a fa­siszta tekintélyuralomra. De mig Goga pártja lojális a király irányában, addig a vasgárda fönntartásokkal, néha ellenségesen viseltetik a királlyal szemben. A vasgárda nyíltan a fasiszta államokkal, fő­leg a Németországgal való szövetséget és az eddigi szövetségesektől való elfordulást kíván­ja. Goga szintén óhajtja a barátságos kapcso­latokat Olasz- és Németországgal, azonban ezt nem akarja megvásárolni azoknak a garan­ciáknak a föláldozásával, amelyeket az eddigi szövetségek és barátságok nyújtanák Romá­niának, Ezenkívül hangsúlyozandó, hogy Goga soha nem foglalt állást a kisantant ellen abban a formában, amilyen ma. Bár nem viseltetik barátsággal a francia népfront iránt, ebből még nem von le olyan következményt, hogy emiatt Románia szétszaggassa eddigi kapcsolatait Frnaciaország- gal A Prager Presse úgy látja, hogy a román kül­politika megtartja hagyományos irányát. A Poledni List „Románia elhagyja a kisantan- tot?“ cimü cikkében kifejezi azt a reményét, hogy az uj külügyminiszter, aki nemrég még azt mon­dotta, hogy a külpolitika a király felségjogai kö­zé tartozik, a király közismerten frankofil és kisantantbarát politikáját fogja tovább folytatni. A Haló Noviny szerint a Goga-kormány első terve az, hogy elismeri Abesszínia elfoglalását és barátsági szerződést köt Olaszországgal, Az uj kormány mérlegelés tárgyává teszi, hogy Románia to­vább is bennmaradjon-e a népszóvétségben. Hir szerint Károly király meghívására Göring porosz miniszterelnök nagyszámú repülőgép kíséretében valószínűleg január vége felé meg­látogatja Bukarestet. A Národni Politika abban lát megnyugtató mozzanatot, hogy Károly király fogja irányítani a külpolitikát, mint eddig is. A Národni Noviny nem kíván kételkedni ab­ban, hogy a román külpolitika megmarad eddigi tradicionális vonalán, azonban a radikális fordu­lat mégis nagy bizonytalansági érzetet vált ki az eddigi szövetségesek, tehát Csehszlovákia felé való politikáját is illetően. Szilveszteri meditáció a „gebehát“-ról Irta: Kornyei Elek Bélyegfiamlsitókat lepleztek le PRÁGA. —- Ismeretes, hogy az utóbbi időben Csehszlovákiában rendkívüli módon föllendült a bélyegkereskedelem. A bélyegkonjunktura meg­teremtette a maga bűneseteit is. Sikerült ugyanis leleplezni bélyeghamisitó társaságot, amely ezer számra hamisította a csehszlovák bélyegeket. A december 26-án a prágai Novák-kávéházban, ahol állandó bélyegbörzét tartanak a prágai bé lyegkereskedők, beállított egy férfi és. a bélyeg klállitás alkalmából készült tizfilléres bélyeg­blokkokat akart eladni. Egy ilyen blokknak az értéke 25 korona és az ismeretlennek tényleg si­került is a nála lévő blokkokat azonnal értéke­síteni. Az üzletnek azonban szemtanúja volt vé­letlenül Gilbert professzor, hivatalos bírósági bélyegszakértő, aki megállapította, hogy kitü­nően sikerült hamisítványokról van szó. Rendőrt hivattak és előállították a hamis bélyegek eladó­ját, aki azonban a rendőrségen sem volt hajlandó elárulni megbízóinak a nevét. Ennek ellenére a rendőrség nyomon van. A rendőrség egyelőre a nyomozás érdekében ^tokban tartja a letartóz­tatott nevét „Egy esztendő a másik sírját ássa, Gyilkolják, egymást, mint az emberek.’' (Petőfi.) Már évek óta érzem, hogy Szilveszter-éjszaká­nak egyetlen értelme nékem ez a. ezó: Petőfi. Bús Szilveszter-éjjelekre gondolok ilyenkor s ezek az emlékek mégis,'- az ön,kínzásukkal szépek, a legszebbek lesznek. Valahányszor Szilveszter- éjjelen az óévtől vidáman, jókedvűen búcsúzó köszöntőivel találkozom, a.z újévnek a pozsonyi uccákon: a házak, kövek lélekkel telnek meg számomra, s keresem emlékét közöttük. Igen, egykor, rövid ideig ezeken az uccukon is járt, ennek a városnak falai közt is élt. De mincsoda életet! Egy kissé úgy vagyok én is Szilveszter-éj­szakával, mint valamikor Jászai Mari volt, aki egészen sajátságos, igazán Jászai Marira valló módon ünnepelte meg az ő szorongó érzésével azt a különös népszokást, ami mind beleszorult ebbe I az egyetlen fogalomba: Szilveszter-éjszaka. S amikor Szilveszter-éjszakán az ódon pozsonyi uc­cukon járva, feltekintek a régi házakra, önkén- | te lenül is Petőfire gondolok, Istennek erre a leg- |gazdagabb ajándékára, akivel a magyar nemzetet | újév napjára valaha is megörvendeztette. Szil­veszter-éjszakán eszembejutnak Jászai Mari talán nagyon is egzaltált, de nagyon is őszinte Szilvesz­terei, amikor nem egyszer fagyos, zimankós téli időben, iszonyú hófúvásban szökött meg Buda­pestről, hogy azután Kiskunfélegyházán kiszáll­va a vonatból, beüljön egy szánkóba és Kiskő­rösre utazzék. Az alföldi havas országúton ke­reste Petőfi emlékét; ezen az országúton járt az emlékezetes Szilveszter-éjjelen, nem sokkal a kis Petrovics Sándor születése előtt Petrovics Sán­dor mészáros .gyönge feleségével, akit Hruz Má­riának hivtak és azelőtt cselédleány volt. Micsoda titkos erők hatottak közre Jászai Mari lelkében, hogy Petőfi emlékét ilyen ellenáll­hatatlanul, ennyire szinte atavisztikus kényszer hatása alatt keresse az alföldi havas országúton Szil vesz ter-éjszakáján?! Tudjuk, hogy Jászai Mari egyetlen nagy sze­Petrásek képviseld interpellációban sürgeti az iskolai szünetek újabb szociális szabályozását Más a helyzet a falusi és más a városi iskolákban ■ Faiun már junius elején fejezzék be a tanévet • PRÁGA, — Az iskolai, szünnapok kérdése nemcsak a deákokat érdekli, de komoly tanul­mány tárgyát képezi a szakembereknek és a szülőknek is. Pedagógiai szakfolyóiratok már hosszabb ideje foglalkoznak a kérdéssel, de egyöntetű álláspont még nem szűrődött le. Csu­pán abban egyeznek meg a vélemények, hogy feltétlen különbséget kell tenni a városi és a falusi iskolák között az iskolai szünnapok el­osztása tekintetében. Ezt a gondolatot igyekszik valóra váltani Petrásek Ágoston képviselő legújabb interpellá­ciójában, amelyet az iskola ügyi miniszterhez nyújtott be a napokban, az iskolai szünetek újabb rendezése tárgyában. A kérdést az tette aktuálissá, hogy az iskolaügyi minisztérium leg­utóbbi rendeletével a félévi szünetet ezidén is­mét meghosszabbította. Petrásek Ágoston nem­zetgyűlési képviselő interpellációja a következő: Az interpelláció *— Az iskolaügyí minisztérium 1937 január 13-án kelt 2085/37-1/1. sz. rendeletével a félévi iskolai szünetet a tanulók és tanítók üdülése és sportolása céljából kísérletképpen meghosszab­bította. Az iskolák, nagyobb, de nem túlnyomó többsége ezt az intézkedést az első eredményes •kísérlet tapasztalatai alapján állandósításra el­fogadta. 1 i A legjobb pedagógusok jól megfontolt és tár­gyilagos véleménye szerint azonban különb­séget kell tenni a városi és falusi iskolák üdü­lése között. A városi és tehetősebb szülők gyermekeinek szükségük van sport űzésére, de a falusiak s a szegények ugszólván az egész esztendőben spor­tolnak: télen csuszkáinak, nyáron meg segítenek a háztartásban és a mezei munkában. Télen a leglátogatottabbak a falusi Iskolák: a tágas isko- latermekben felmelegednek a gyermekek s a sze­gény tanulók meleg tejet kapnak. Nyáron azon­ban a falusi gyermeknek korán kell kelnie, se­gítenie kell a háztartásban s úgyszólván egész nap élvezi a természetet A tapasztalt pedagógusok véleménye az isko­lai szünetek tekintetében kb. ezt A félévi szü­netek nem váltak be, mert elősegítik a diákok hajlamát a lustaságra és a könnyelműségre. „Még a városokban sem jó a félévi szünet meg­hosszabbítása. mert a szegény gyermekeknek nincs hol lenniök. Ez a februári szünet üdülésül csak a városi tanítóknak és a módosabb szülők gyermekeinek szolgál. Júniusban az iskolai mun­ka már meglehetős nehéz: a kis diákok figyelme csökken, a fegyelem lazul, a gyerekeket kirán­dulásra s falun munkára (ebédhordásra) kérik. Az iskolaév folyamán lévő különböző szüne teket meg kellene rövidíteni 5 a tanítást már junius elején be kellene fejezni, amikor a tan­anyagot már átvették s a földeken megkezdő­dik a nagy munka." (Lásd a tanítók pedagógiai közlönyében ez év 5. és 9. számában.) — Az iskolaügyi minisztérium ennek ellenére ismét meghosszabbította a félévi iskolai szünetet az egész köztársaság területén a városokban és a falvakban, is egyérteimülieg. A faluid iskolák, tanítói és szülői nem. értenek egyet ezzel a ren­delkezéssel, s külön .rendelkezést kívánnak a far- lusi iskolák számára. Számos szakcikk elolvasá­sa, több elismert pedagógussal való beszélgeté­sem és saját tapasztalataim alapján is tudom, hogy újból kellene szabályozni a falusi elemi iskolák szünetének kérdését, mert megkövetelik ezt a pedagógiai, szociális és egészségügyi szempon­tok is. M — Ezek után kérdem a miniszter urat: Haj'cndó-e a falusi iskolák tanítóit és szülői szövetségeit meghallgatni az iskolai szünetek beosztása tekintetében? És hajlandó-e ennek alapján azután megfele­lően intézkedni, hogy a falusi elemi iskolákban a tanév folyamán lévő szünetek megrövidittes- senek, a tanítás pedig már junius ekjén befe­jeztessék? , Január 5-én ZMHIMCZKY lANGYERSENY ÉrseknJ váróit Fiz Érsekuiodf és Környéke Magyar Akadémikusok Körének rendezésében január 5-én Zathureczky Ede hegedű- müoész, a budapesti Zenemüoészei! Főiskola tanára hangoersenyt tart Érsekujcárott. — Ezzel kapcsolatban tartják az érsekujoári főiskolások hagyományos báljukat is. Külföldiek sorsa a Szovjetunióban A szovjet-rezsim számos nehézségéért a lakos­aiig előtt a külföldét és különösen az Oroszor­szágban működő külföldieket teszi meg bűnbak- u nak. A külföld és a külföldiek — mondják | alátámasztják a t rock isták összeesküvését, föld- ] alatti munkájukkal Sztálin ellen törnek, a. szov. jetibatalom megdöntésén fáradoznak, szabotálják az ipari fejlődést, ők hibásak az ötéves terv bal­sikeréért, ők az okozói a bányaszeren csé feneé- gekuek és a nagyszámú vasúti szerencsétlensé­geknek is. Megzavarják a szervezetet és a javak, elosztását, stb.. stb. Az újságokon és a rádión keresztül, valamint a. gyűléseken tartott beszédeikben megszakítás nélkül verik ezt a szovjetpolgárok fejébe, ilyen módon sikerült a népben olyan nagyarányú fé­lelmet kelteni a besugástól, hogy a külföldieket társadalmilag úgyszólván teljesen izolálják és cocákon, valamint nyilvános helyeken is nem egyezer előfordul, hogy hangosan szidalmazzák a külföldieket. Egyetlen orosz sem mer a hiva­talos érintkezésen túl külföldivel beszélni; a kül­földieket beteges bizalmatlanság veszi körül és minden pillanatban készen kell lenniök a kiuta­sításra vagy a letartóztatásra. Dr, Gregory, aki szovjetoroezorezági tapasztat latai alapján ezeket a tényeket ismertette, ta­pasztalatait a következőkben foglalja össze: „1987-ben a szovjetunió területén külföldinek lenni annyit, jelentett, mint: 1. minden lépés, amit teszel, ellenőrizve van. 2. Minden levelet, amit írsz vagy kapsz, elolvasnak. 3. Minden ké­pet, ami birtokodban van, az utóbbi időben min­den gramofonlemezt is elkoboznak. 4. MiraíesÉ telefonbeszélgetést, amit folytatsz, kihallgatnak. 5. Minden egyes oroszt, akivel beszélsz, kihall­gatnak és a keresztkérdések egész sora elé állít­ják s ha ő bármilyen okból kifolyólag gyanús, ez az egyetlen körülmény, hogy veled beszélt, elég ahhoz, hogy hónaookra becsukják. 6. Minden üzlet, amelyet megkötni kísérelsz, érvénytelen, ha nem nyeri meg a gazdasági nénbiztosság tet­szését. 7. Minden szerződés, amit kötsz, holnap mint az „állam érdekei ellen való”, érvénytelenné válhatik. 8. Mindén pénz, ami keresel, nem kéneu tulajdonodat, mert há kiutasítanak, egész vagyo­núdat, legyen az épület, bútor, kép vagy más ingóság, elkobozzak, Önként jelentkezett a rendőrségen az óbudai öregasszony gyilkosa BUDAPEST. •— (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A mintegy három héttel ezelőtt tör­tént óbudai gyilkosság ügyében csütörtökön dél­ben váratlan fordulat következett be. Emléke­zetes, hogy akkoriban óbudai lakásán meggyil­kolva holtan találták Klein Rezsőnét, a kis óbu­dai ház tulajdonosnöjét. A rendőrség azóta hiá­ba nyomozott a legnagyobb eréllyel, a gyilkost nem sikerült elfogni. Ma délben a főkapitányságon Jelentkezett egy 40 esztendős szabómester és önként beismer­te, hogy ő gyilkolta meg özvegy Kleinnéí. Elmondotta, hogy az áldozat néhány nappal a gyilkosság előtt egy viseltes télikabátot adott át neki javítás céljából és a munkát tizedikére ígérte megfizetni. A szabó azonban meg volt szorulva s már 9-én jelentkezett az özvegy­asszonynál a pénzért Kleinné rendkívül inge­rülten fogadta és dühösen szitkozódná kezdett mire a szabómester elkeseredésében felkapta az asztalon heverő kalapácsot s teljes erővel fejbe­vágta vele az özvegyasszonyt. Amikor az asz- szony véresen összeesett, a gyilkos megijedve tettétől elmenekült. Pénzt nem vitt el. Tettét nagy elkeseredésé­ben s dühében követte el — vallotta a szabó­mester* A rendőrség az önmagát vádoló gyilkos nevét egyelőre nem közli a nyilvánossággal VÍZUM (magyar és lengyel) beszerez­hető gyorsan és megbízhatóan a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala (Bratislava, Lazaret-ucca 45. Tel. 41-70) utján. Egyéb vízum a prágai kiadó utján (Praha 1L* Panská ul* 12* ÜLJ, relme, akiben soha nem csalódott — Petőfi emlé­ke volt. Rajongással imádta Petőfi emlékét, s ez a határtalan érzése nem egyszer nyilatkozott meg benne. Olyan zseniális asszonynál pedig, amilyen Jászai Mari volt, szó sem lehet arról, hogy ezek a megnyilatkozásai nem voltak őszin­ték, egyedülálló életének legőszintébb kiteljesedé­sei. Mi volt tehát az a mágikus erő, ami Jászai Marit ennyire összekötötte Petőfi emlékével, hogy Szilveszter-éjszakán fanatikus rajongással, szo­rongó érzéssel keresse az alföldi havas ország­úton Petőfi lelkének közelségiét? Jászai Mari, mikor már a nemzet előtt úgy állt, mint a Iegünneoéltebb tragika, sorsának szerencsésebb fordulatában is soha nem tudta el­felejteni zord gyermekéveinek keserűségeit, s ké­sőbb is érezte mindig gyenge hátán — amit sze-s retett ,gebehát”-nak nevezni, — a sors kegyet-1 len ütéseit, amelyeknek első alajpos adagjait túl-* szigorú, nyers apjától kapta. A „gebehát” volt az, ] amit később, mikor már jobb napok közeledtek i feléje, a sors azután sem kiméit meg nagyon, dél ami a Petőfivel való lelkirokonságát — túl mind-j kettőjük zsenialitásán — annyira kifejlesztette! ■bernié. A szenvedő, tízéves Jászai Mari „gebe- ’ háta” hamar felfogta az élőt kemény ütéseit, de hamar felfogta az élet értelmét, hogy járt már valaha előtte ezen a földön, akinek az övéhez'' hasonló gebeháfca legalább olyan súlyos ütlege- jj két kapott a.z élettől és mégis ki kellett bírnia1 az ütéseket, mégis életének ki kellett pompáznia, mert ez volt Isten kivételes törvénye részéire. SzdJve&zter-éjsizakán ma megint eszembéjut Jászai Mari nagy lelki rokonsága Petőfivel, aki­nek emlékét, közelségét fagyos-kodva, gyönge’ testét nem kiméivé, de szivében olthatatlan! vággyal, főn-ósággal kereste a.z alföldi havas or­szágúton. A mai Szilveszter-éjszakán mi is a „gebehát” közös sorsával — hiszen az élet mám-] (jenkinek elég ütést ad — forduljunk egy kissé Petőfi emléke felé, s gondoljunk arra a Szilvesz­ter-éjszakám, amikor Isten legszebb újévi aján­dékát adta a magyar nemzetnek Petrovics István egyszerű mészáros-mester és felesége Hruz Mária újszülött gyermekében: Petőfi Sándorban.

Next

/
Thumbnails
Contents