Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-31 / 297. (4443.) szám
^BACAl-A^G^ATi-Hi rlai? 1937 december 31. péntek. a kötelmeknek a fölülvizsgálását, amelyek Romániát a kisaníanthoz fűzik és amefyek a Csehszlovákiával való szövetségből folynak. Számítani kell azzal, hogy Goga, amig kormányon lesz, kompromisszum nélkül érvényesíteni fogja ezt a fölfogását éspedig annál inkább, mert az uj külügyi miniszter, Micescu is szintén inkább a varsó—kukarest—belgrádi politikai ten- gelynek a hive a Rómához és igy egyben Berlinhez való csatlakozással, mintsem a belgrád—bukarest—prágai tengelynek a Parishoz és igyben Moszkvához való kap- csolattal. Más kérdés, hogy a kormány mennyi ideig tartja majd magát hatalmon és mit mond majd Károly király a román külpolitikai irány megváltozásához,, ha erre sor kerülne. A Právo Lidu „Veszedelmes fordulat Romániában” cimü vezércikkében kijelenti, hogy Micescu ugyan kijelentette, hogy a román külpolitika az eddigi hagyományokon halad majd tovább, de ennek ellenére nincs kizárva, hogy uj színezetet kap, A Goga-kormány terveiről szóló hírek arról tanúskodnak, hogy az uj kormány félreálltja az újonnan megválasztott parlamentet, megfosztja befolyásától és még az összeülése előtt föloszlatja. A román válság megoldása nem nyugtathatja meg az európai demokratákat. Ami a külpolitikai irányt illeti, Goga sohasem titkolta, hogy számára kedvesebb a Németország felé való orientáció, mint a nyugati. 1936-ban egyenesen azt kívánta, hogy Románia és Németország barátsági szerződést kössenek, A Lidové Noviny vezércikkében Ripka a választások eredményét első, Goga megbízatását a másik nagy meglepetésnek minősíti. Nehéz megállapítani, miben különbözik a \ asgárda és Goga- Cuza pártjának politikája. Mindketten radikális nacionalizmust, antiszemitizmus; és antibolseviz- must hirdetnek és csodálattal tekintenek a fasiszta tekintélyuralomra. De mig Goga pártja lojális a király irányában, addig a vasgárda fönntartásokkal, néha ellenségesen viseltetik a királlyal szemben. A vasgárda nyíltan a fasiszta államokkal, főleg a Németországgal való szövetséget és az eddigi szövetségesektől való elfordulást kívánja. Goga szintén óhajtja a barátságos kapcsolatokat Olasz- és Németországgal, azonban ezt nem akarja megvásárolni azoknak a garanciáknak a föláldozásával, amelyeket az eddigi szövetségek és barátságok nyújtanák Romániának, Ezenkívül hangsúlyozandó, hogy Goga soha nem foglalt állást a kisantant ellen abban a formában, amilyen ma. Bár nem viseltetik barátsággal a francia népfront iránt, ebből még nem von le olyan következményt, hogy emiatt Románia szétszaggassa eddigi kapcsolatait Frnaciaország- gal A Prager Presse úgy látja, hogy a román külpolitika megtartja hagyományos irányát. A Poledni List „Románia elhagyja a kisantan- tot?“ cimü cikkében kifejezi azt a reményét, hogy az uj külügyminiszter, aki nemrég még azt mondotta, hogy a külpolitika a király felségjogai közé tartozik, a király közismerten frankofil és kisantantbarát politikáját fogja tovább folytatni. A Haló Noviny szerint a Goga-kormány első terve az, hogy elismeri Abesszínia elfoglalását és barátsági szerződést köt Olaszországgal, Az uj kormány mérlegelés tárgyává teszi, hogy Románia tovább is bennmaradjon-e a népszóvétségben. Hir szerint Károly király meghívására Göring porosz miniszterelnök nagyszámú repülőgép kíséretében valószínűleg január vége felé meglátogatja Bukarestet. A Národni Politika abban lát megnyugtató mozzanatot, hogy Károly király fogja irányítani a külpolitikát, mint eddig is. A Národni Noviny nem kíván kételkedni abban, hogy a román külpolitika megmarad eddigi tradicionális vonalán, azonban a radikális fordulat mégis nagy bizonytalansági érzetet vált ki az eddigi szövetségesek, tehát Csehszlovákia felé való politikáját is illetően. Szilveszteri meditáció a „gebehát“-ról Irta: Kornyei Elek Bélyegfiamlsitókat lepleztek le PRÁGA. —- Ismeretes, hogy az utóbbi időben Csehszlovákiában rendkívüli módon föllendült a bélyegkereskedelem. A bélyegkonjunktura megteremtette a maga bűneseteit is. Sikerült ugyanis leleplezni bélyeghamisitó társaságot, amely ezer számra hamisította a csehszlovák bélyegeket. A december 26-án a prágai Novák-kávéházban, ahol állandó bélyegbörzét tartanak a prágai bé lyegkereskedők, beállított egy férfi és. a bélyeg klállitás alkalmából készült tizfilléres bélyegblokkokat akart eladni. Egy ilyen blokknak az értéke 25 korona és az ismeretlennek tényleg sikerült is a nála lévő blokkokat azonnal értékesíteni. Az üzletnek azonban szemtanúja volt véletlenül Gilbert professzor, hivatalos bírósági bélyegszakértő, aki megállapította, hogy kitünően sikerült hamisítványokról van szó. Rendőrt hivattak és előállították a hamis bélyegek eladóját, aki azonban a rendőrségen sem volt hajlandó elárulni megbízóinak a nevét. Ennek ellenére a rendőrség nyomon van. A rendőrség egyelőre a nyomozás érdekében ^tokban tartja a letartóztatott nevét „Egy esztendő a másik sírját ássa, Gyilkolják, egymást, mint az emberek.’' (Petőfi.) Már évek óta érzem, hogy Szilveszter-éjszakának egyetlen értelme nékem ez a. ezó: Petőfi. Bús Szilveszter-éjjelekre gondolok ilyenkor s ezek az emlékek mégis,'- az ön,kínzásukkal szépek, a legszebbek lesznek. Valahányszor Szilveszter- éjjelen az óévtől vidáman, jókedvűen búcsúzó köszöntőivel találkozom, a.z újévnek a pozsonyi uccákon: a házak, kövek lélekkel telnek meg számomra, s keresem emlékét közöttük. Igen, egykor, rövid ideig ezeken az uccukon is járt, ennek a városnak falai közt is élt. De mincsoda életet! Egy kissé úgy vagyok én is Szilveszter-éjszakával, mint valamikor Jászai Mari volt, aki egészen sajátságos, igazán Jászai Marira valló módon ünnepelte meg az ő szorongó érzésével azt a különös népszokást, ami mind beleszorult ebbe I az egyetlen fogalomba: Szilveszter-éjszaka. S amikor Szilveszter-éjszakán az ódon pozsonyi uccukon járva, feltekintek a régi házakra, önkén- | te lenül is Petőfire gondolok, Istennek erre a leg- |gazdagabb ajándékára, akivel a magyar nemzetet | újév napjára valaha is megörvendeztette. Szilveszter-éjszakán eszembejutnak Jászai Mari talán nagyon is egzaltált, de nagyon is őszinte Szilveszterei, amikor nem egyszer fagyos, zimankós téli időben, iszonyú hófúvásban szökött meg Budapestről, hogy azután Kiskunfélegyházán kiszállva a vonatból, beüljön egy szánkóba és Kiskőrösre utazzék. Az alföldi havas országúton kereste Petőfi emlékét; ezen az országúton járt az emlékezetes Szilveszter-éjjelen, nem sokkal a kis Petrovics Sándor születése előtt Petrovics Sándor mészáros .gyönge feleségével, akit Hruz Máriának hivtak és azelőtt cselédleány volt. Micsoda titkos erők hatottak közre Jászai Mari lelkében, hogy Petőfi emlékét ilyen ellenállhatatlanul, ennyire szinte atavisztikus kényszer hatása alatt keresse az alföldi havas országúton Szil vesz ter-éjszakáján?! Tudjuk, hogy Jászai Mari egyetlen nagy szePetrásek képviseld interpellációban sürgeti az iskolai szünetek újabb szociális szabályozását Más a helyzet a falusi és más a városi iskolákban ■ Faiun már junius elején fejezzék be a tanévet • PRÁGA, — Az iskolai, szünnapok kérdése nemcsak a deákokat érdekli, de komoly tanulmány tárgyát képezi a szakembereknek és a szülőknek is. Pedagógiai szakfolyóiratok már hosszabb ideje foglalkoznak a kérdéssel, de egyöntetű álláspont még nem szűrődött le. Csupán abban egyeznek meg a vélemények, hogy feltétlen különbséget kell tenni a városi és a falusi iskolák között az iskolai szünnapok elosztása tekintetében. Ezt a gondolatot igyekszik valóra váltani Petrásek Ágoston képviselő legújabb interpellációjában, amelyet az iskola ügyi miniszterhez nyújtott be a napokban, az iskolai szünetek újabb rendezése tárgyában. A kérdést az tette aktuálissá, hogy az iskolaügyi minisztérium legutóbbi rendeletével a félévi szünetet ezidén ismét meghosszabbította. Petrásek Ágoston nemzetgyűlési képviselő interpellációja a következő: Az interpelláció *— Az iskolaügyí minisztérium 1937 január 13-án kelt 2085/37-1/1. sz. rendeletével a félévi iskolai szünetet a tanulók és tanítók üdülése és sportolása céljából kísérletképpen meghosszabbította. Az iskolák, nagyobb, de nem túlnyomó többsége ezt az intézkedést az első eredményes •kísérlet tapasztalatai alapján állandósításra elfogadta. 1 i A legjobb pedagógusok jól megfontolt és tárgyilagos véleménye szerint azonban különbséget kell tenni a városi és falusi iskolák üdülése között. A városi és tehetősebb szülők gyermekeinek szükségük van sport űzésére, de a falusiak s a szegények ugszólván az egész esztendőben sportolnak: télen csuszkáinak, nyáron meg segítenek a háztartásban és a mezei munkában. Télen a leglátogatottabbak a falusi Iskolák: a tágas isko- latermekben felmelegednek a gyermekek s a szegény tanulók meleg tejet kapnak. Nyáron azonban a falusi gyermeknek korán kell kelnie, segítenie kell a háztartásban s úgyszólván egész nap élvezi a természetet A tapasztalt pedagógusok véleménye az iskolai szünetek tekintetében kb. ezt A félévi szünetek nem váltak be, mert elősegítik a diákok hajlamát a lustaságra és a könnyelműségre. „Még a városokban sem jó a félévi szünet meghosszabbítása. mert a szegény gyermekeknek nincs hol lenniök. Ez a februári szünet üdülésül csak a városi tanítóknak és a módosabb szülők gyermekeinek szolgál. Júniusban az iskolai munka már meglehetős nehéz: a kis diákok figyelme csökken, a fegyelem lazul, a gyerekeket kirándulásra s falun munkára (ebédhordásra) kérik. Az iskolaév folyamán lévő különböző szüne teket meg kellene rövidíteni 5 a tanítást már junius elején be kellene fejezni, amikor a tananyagot már átvették s a földeken megkezdődik a nagy munka." (Lásd a tanítók pedagógiai közlönyében ez év 5. és 9. számában.) — Az iskolaügyi minisztérium ennek ellenére ismét meghosszabbította a félévi iskolai szünetet az egész köztársaság területén a városokban és a falvakban, is egyérteimülieg. A faluid iskolák, tanítói és szülői nem. értenek egyet ezzel a rendelkezéssel, s külön .rendelkezést kívánnak a far- lusi iskolák számára. Számos szakcikk elolvasása, több elismert pedagógussal való beszélgetésem és saját tapasztalataim alapján is tudom, hogy újból kellene szabályozni a falusi elemi iskolák szünetének kérdését, mert megkövetelik ezt a pedagógiai, szociális és egészségügyi szempontok is. M — Ezek után kérdem a miniszter urat: Haj'cndó-e a falusi iskolák tanítóit és szülői szövetségeit meghallgatni az iskolai szünetek beosztása tekintetében? És hajlandó-e ennek alapján azután megfelelően intézkedni, hogy a falusi elemi iskolákban a tanév folyamán lévő szünetek megrövidittes- senek, a tanítás pedig már junius ekjén befejeztessék? , Január 5-én ZMHIMCZKY lANGYERSENY ÉrseknJ váróit Fiz Érsekuiodf és Környéke Magyar Akadémikusok Körének rendezésében január 5-én Zathureczky Ede hegedű- müoész, a budapesti Zenemüoészei! Főiskola tanára hangoersenyt tart Érsekujcárott. — Ezzel kapcsolatban tartják az érsekujoári főiskolások hagyományos báljukat is. Külföldiek sorsa a Szovjetunióban A szovjet-rezsim számos nehézségéért a lakosaiig előtt a külföldét és különösen az Oroszországban működő külföldieket teszi meg bűnbak- u nak. A külföld és a külföldiek — mondják | alátámasztják a t rock isták összeesküvését, föld- ] alatti munkájukkal Sztálin ellen törnek, a. szov. jetibatalom megdöntésén fáradoznak, szabotálják az ipari fejlődést, ők hibásak az ötéves terv balsikeréért, ők az okozói a bányaszeren csé feneé- gekuek és a nagyszámú vasúti szerencsétlenségeknek is. Megzavarják a szervezetet és a javak, elosztását, stb.. stb. Az újságokon és a rádión keresztül, valamint a. gyűléseken tartott beszédeikben megszakítás nélkül verik ezt a szovjetpolgárok fejébe, ilyen módon sikerült a népben olyan nagyarányú félelmet kelteni a besugástól, hogy a külföldieket társadalmilag úgyszólván teljesen izolálják és cocákon, valamint nyilvános helyeken is nem egyezer előfordul, hogy hangosan szidalmazzák a külföldieket. Egyetlen orosz sem mer a hivatalos érintkezésen túl külföldivel beszélni; a külföldieket beteges bizalmatlanság veszi körül és minden pillanatban készen kell lenniök a kiutasításra vagy a letartóztatásra. Dr, Gregory, aki szovjetoroezorezági tapasztat latai alapján ezeket a tényeket ismertette, tapasztalatait a következőkben foglalja össze: „1987-ben a szovjetunió területén külföldinek lenni annyit, jelentett, mint: 1. minden lépés, amit teszel, ellenőrizve van. 2. Minden levelet, amit írsz vagy kapsz, elolvasnak. 3. Minden képet, ami birtokodban van, az utóbbi időben minden gramofonlemezt is elkoboznak. 4. MiraíesÉ telefonbeszélgetést, amit folytatsz, kihallgatnak. 5. Minden egyes oroszt, akivel beszélsz, kihallgatnak és a keresztkérdések egész sora elé állítják s ha ő bármilyen okból kifolyólag gyanús, ez az egyetlen körülmény, hogy veled beszélt, elég ahhoz, hogy hónaookra becsukják. 6. Minden üzlet, amelyet megkötni kísérelsz, érvénytelen, ha nem nyeri meg a gazdasági nénbiztosság tetszését. 7. Minden szerződés, amit kötsz, holnap mint az „állam érdekei ellen való”, érvénytelenné válhatik. 8. Mindén pénz, ami keresel, nem kéneu tulajdonodat, mert há kiutasítanak, egész vagyonúdat, legyen az épület, bútor, kép vagy más ingóság, elkobozzak, Önként jelentkezett a rendőrségen az óbudai öregasszony gyilkosa BUDAPEST. •— (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A mintegy három héttel ezelőtt történt óbudai gyilkosság ügyében csütörtökön délben váratlan fordulat következett be. Emlékezetes, hogy akkoriban óbudai lakásán meggyilkolva holtan találták Klein Rezsőnét, a kis óbudai ház tulajdonosnöjét. A rendőrség azóta hiába nyomozott a legnagyobb eréllyel, a gyilkost nem sikerült elfogni. Ma délben a főkapitányságon Jelentkezett egy 40 esztendős szabómester és önként beismerte, hogy ő gyilkolta meg özvegy Kleinnéí. Elmondotta, hogy az áldozat néhány nappal a gyilkosság előtt egy viseltes télikabátot adott át neki javítás céljából és a munkát tizedikére ígérte megfizetni. A szabó azonban meg volt szorulva s már 9-én jelentkezett az özvegyasszonynál a pénzért Kleinné rendkívül ingerülten fogadta és dühösen szitkozódná kezdett mire a szabómester elkeseredésében felkapta az asztalon heverő kalapácsot s teljes erővel fejbevágta vele az özvegyasszonyt. Amikor az asz- szony véresen összeesett, a gyilkos megijedve tettétől elmenekült. Pénzt nem vitt el. Tettét nagy elkeseredésében s dühében követte el — vallotta a szabómester* A rendőrség az önmagát vádoló gyilkos nevét egyelőre nem közli a nyilvánossággal VÍZUM (magyar és lengyel) beszerezhető gyorsan és megbízhatóan a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala (Bratislava, Lazaret-ucca 45. Tel. 41-70) utján. Egyéb vízum a prágai kiadó utján (Praha 1L* Panská ul* 12* ÜLJ, relme, akiben soha nem csalódott — Petőfi emléke volt. Rajongással imádta Petőfi emlékét, s ez a határtalan érzése nem egyszer nyilatkozott meg benne. Olyan zseniális asszonynál pedig, amilyen Jászai Mari volt, szó sem lehet arról, hogy ezek a megnyilatkozásai nem voltak őszinték, egyedülálló életének legőszintébb kiteljesedései. Mi volt tehát az a mágikus erő, ami Jászai Marit ennyire összekötötte Petőfi emlékével, hogy Szilveszter-éjszakán fanatikus rajongással, szorongó érzéssel keresse az alföldi havas országúton Petőfi lelkének közelségiét? Jászai Mari, mikor már a nemzet előtt úgy állt, mint a Iegünneoéltebb tragika, sorsának szerencsésebb fordulatában is soha nem tudta elfelejteni zord gyermekéveinek keserűségeit, s később is érezte mindig gyenge hátán — amit sze-s retett ,gebehát”-nak nevezni, — a sors kegyet-1 len ütéseit, amelyeknek első alajpos adagjait túl-* szigorú, nyers apjától kapta. A „gebehát” volt az, ] amit később, mikor már jobb napok közeledtek i feléje, a sors azután sem kiméit meg nagyon, dél ami a Petőfivel való lelkirokonságát — túl mind-j kettőjük zsenialitásán — annyira kifejlesztette! ■bernié. A szenvedő, tízéves Jászai Mari „gebe- ’ háta” hamar felfogta az élőt kemény ütéseit, de hamar felfogta az élet értelmét, hogy járt már valaha előtte ezen a földön, akinek az övéhez'' hasonló gebeháfca legalább olyan súlyos ütlege- jj két kapott a.z élettől és mégis ki kellett bírnia1 az ütéseket, mégis életének ki kellett pompáznia, mert ez volt Isten kivételes törvénye részéire. SzdJve&zter-éjsizakán ma megint eszembéjut Jászai Mari nagy lelki rokonsága Petőfivel, akinek emlékét, közelségét fagyos-kodva, gyönge’ testét nem kiméivé, de szivében olthatatlan! vággyal, főn-ósággal kereste a.z alföldi havas országúton. A mai Szilveszter-éjszakán mi is a „gebehát” közös sorsával — hiszen az élet mám-] (jenkinek elég ütést ad — forduljunk egy kissé Petőfi emléke felé, s gondoljunk arra a Szilveszter-éjszakám, amikor Isten legszebb újévi ajándékát adta a magyar nemzetnek Petrovics István egyszerű mészáros-mester és felesége Hruz Mária újszülött gyermekében: Petőfi Sándorban.
