Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-30 / 296. (4442.) szám
'PI5AGAI-A\aG^AR.H1RLAIÍ 1937 december 30, csütörtök. m A pozsonyimagyar bál január 15-én találkozója lesz a pozsonyi és pozsonykör- nyéki magyarságnak. Legyünk ott mindnyájan! Az ungvári országos hivatal és a kisebbségi nyeiviogok Korláth Endre interpelláciéja a belügyminiszterhez ismétlődő számjegy. A 360 pompás szám„ maradék nélkül osztható 2, 3. 4, 5, 6, 9, 10« 12, 24, 30, 60 számokkal, a 400 nem osztható a 3-mal és annak többszöröseivel. Ha konvencióról van szó, akkor a célszerűséget is tekintetbe kell venni. A 400 fokos kör esetében majd mindig törtekkel kell dolgozni és ez bonyolulttá teszi a Az anfycd és a mák Pesti belvárosi panzió, délben. Kissé esőre hajlik az idő, a szürkeség belőg az ablakon, a kályha enyhe, finom meleget áraszt. Ebédhez terítettek s a panzió lakói sietve érkeznek, Mindenféle nemzet képviselve van itt: ez nem a nyári, átfutó társaság, nem a kivilágitott Gellérthegyért jött s nem kivan szerelmes csőnaksétákat tenni a szőke Dunán. Nem! A panzió őszi lakói öreg diákok, akik egy szemesztert Pesten töltenek, tárgyilagos németek, akik főzni tanulnak valami nagy szállóüzemben, egy bánatos francia hölgy, alá regényírással foglalkozik s három hónapig ki sem mozdul a városból, meg ilyenek. Angol diák is, aki pontosan félkilenckor ke! reggel, elolvassa a tegnapi Manchester Guardiant, elmegy a klinikára, mert ott dolgozik most és pontosan fél- kettőkor ebédel. Hogy délutánjait s estéit hol tölti, rejtély. Egy szót sem tud magyarul, annyi bizonyos. Hangtalanul, elmélyedve eszik, átküzdi magét a levesen, a húsételen, a főzeléken, salátán, aztán Idjedíen megtorpan. Az asztalra leteszik a tésztát. A szép, fekete-fehér mákostésztát Dusán, vastagon reszket a tésztán a porrá őrölt szürke mák. Az angol gyanakodva néz körül, segítséget kér. Beletekint a tányérba, megpiszkálja villája hegyével a mákot s egy csipetnyit belekóstol. Ismeretlen iz. — What is?.... — kérdi bizalmatlanul. A tulajdoncsnő lihegve siet segítségére s szapora németséggel magyaráz. Az angol fia nem érti, bizalmatlansága fokozódik a nagy igyekezet láttán. —- Kérem — érdeklődik most bele a villacscrgés- be a tulajdonosnő — ki tud itt perfekt angolul? Két ur jelentkezik. — Kérem, hogy mondják azt angolul: mák. A két ur visszakozik. Ezt nem tanulták. Ellenben nagyon szívesen megmutatják az angolnak, hogyan kell enni a mákos tésztát. Hersegve rágták a mákot. Az angol kerekre nyitja szürke szemeit. — Mák... az nincsen benne a szótárban... —• akadozik az egyik ur. —- Mohn ... — találgatja a másik — Mohn ... — Az németül van! — dönti el valaki az asztal végéről. — Moon... — dünnyogi utána az angol c's szerfölött csodálkozik, ami egy csöppet sem meglepő, mert ez angolul holdvilágot jelent. Holdvilág-tészta? Ez mégsem leheti Az angol belemélyed a mákba s megpróbálja ropogtatni. Holdvilág ... Itt valami baj van. —■ Vitamin! —< kiáltja el magát találékonyan a háziasszony rokona. — Vitamin, mint paprika! — toldják hozzá, divatosan, Nobel-dijasan. — Pepper? — izgul az angol, — no... a paprika nem ilyen. — Ópium! — vágja ki a rezet egy arad! hö’gy, aki, már három hete van Pesten — ópium, ez nem lehet más. Az angol leteszi a villát. A rejtély növekszik: holdvilág, vitamin, paprika, ópium ... hogy ezek a magyarok mire nem képesek egy ilyen főtt, meleg tésztánál! — Ópiumot nem eszem — jelenti ki határozottén. A háziasszony kétségbe van esve. Tizenöt ember rágja, ropogtatja a múkosíésztát, előeszik, mutogat, kedvet csinál az angolnak. Az angol fiú pedig tárgyilagosan néz a levegőbe és sztrájkol. — Addig nem eszem meg, amíg meg nem mondják, hogy hívják ezt a szürke port itt Az egész panzióban nem akad egy ember, aki meg tudná mondani, mit jelent az: mák, angolul. A tészta kihűlt. A mákos cukor ráfagyott Moot mindenki az angolról beszél, félhaikan, 'hogy ne vegye észre. Aztán egy püspökladányi igazgató merész fordulattal rátér az idegen szavak nehézségeire, a szótárak kezdetleges voltára s a nyelvtanulásra, amit abbahagyott Ebben a pillanatban lép be egy csupaszképü férfi, tanár Erzsébeti alván. Könnyedén meghajol, asztalához ül és szétteríti térdein az asztalkendőt — Tanár ur, ön perfekt angol? — repes feléje a háziasszony. — Igen, asszonyom. — Az Istenre kérem, legyen szives, mondja meg, hogyan hívják angolul a mákot. A tanár ur megdöbben. Leteszi a kanalat és sápadt arccal szól: — Mák? — Ezt én sem tudom. A püspökladányi igazgató kínlódva szólal meg a sarokból: — Legalább azt mondja meg, kedves uram, hogyan mondják németül, hogy kopoltyú... (thyvi) VIZŰM (magyar és lengyel) beszerezhető gyorsan és megbízhatóan a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala (Braíislava, Lanret-ucca 45. Tel. 41-70) utján. Egyéb vizűm a^rágai kiadó utján (Praha II., Panská ul. 12. III.) PRÁGA. — Dr. Korláth Endre, a kárpátaljai magyarság egyesült párti nemzetgyűlési képviselője a közelmúltban a következő interpellációt nyújtotta be a belügyminiszterhez: — Az ungvári országos hivatal hivatalos lapjában ,a „Zemsky Vestnik" 12. számában 34. szám alatt árlejtés jelent meg. Az országos hivatal 24.506/11—2—1937. szám alatt árlejtést hirdet a beregszászi és szőllősi országos kórházaknak szállítandó fűtőanyagra és élelmiszerre. Az árlejtés az országos hivatal közlönyében csak az államnyelven jelent meg, dacára annak, hogy ezen árlejtést a nyelvtörvény végrehajtási rendeleté szerint magyarul is közzé kellett volna tenni. Mivel az ungvári országos hivatal következetesen mellőzi a magyarnyelvű árlejtések közzétételét és mivel a kormány az 1937 február 18-iki nyilatkozatával kötelezettséget vállalt a nyelvtörvény és annak végrehajtási rendelete pontos betartására és mivel magyar pályázók csak magyar nyelvű közleményekből ismerhetik meg az árverési feltételeket, kérdjük a Belügyminiszter Urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy az ungvári országos hivatalnak a beregszászi és szőllősi közkórházakra vonatkozó és 1937 november 2-án kelt hirdetménye az ungvári „Zemsky Vestnik“- ben csak az államnyelven és ruszin nyelven lett közzétéve* 2. hajlandő-e a Belügyminiszter Ur utasítani az ungvári országos hivatalt a nyelvtörvény és annak végrehajtási rendelete pontos betartására; 3. hajlandő-e utasítani az ungvári orszgos hivatalt, hogy minden közleményét a hivatalos közlönyben magyarul is tegye közzé? Háromezeréves tradíciót tör át a 400 fokos kör Végeredményben csupán konvencióról van szó » » Mi a jelentősége a németországi matematikai forradalomnak? BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) A Prágai Magyar Hírlap is közölte nemrég azt az érdekes berlini hirt, hogy a német birodalmi belügyminiszter rendeletileg megállapította, hogy a 90 fokos derékszög, mint a 360 fokos körből kihasított negyedrész, ezentúl száz fokra oszlik, a teljes kör tehát 400 fokból áll. A laikus közönséget bizonyára érdekelni fogja, hogy mit jelent ez a németországi matematikai forradalom s ezért megkértük a magyar matematikai tudomány egyik kiváló képviselőjét, hogy ismertesse a Prágai Magyar Hirlap olvasóközönségével ennek a reformnak a lényegét. A babilóniai hatvanas alapú számrendszer — A számok történetének kezdetei az ősi kultúrák idejében lelhetők föl, — kezdette érdekes fejtegetését informátorunk. — A kisázsiai és a nilusvölgyi kultúrák magas- fokuak voltak és a számtan, mértan, csillagászat tudománya is magas fejlettségi fokon állott. A Tigris és Eufrátes folyó völgyében, amely a Krisztus előtti évszázadokban a kulturális fejlettségnek jóval magasabb fokán állott, mint most, az asszir-babiloniai kultúra fejlődött ki. Ebben a kultúrában a tizes számrendszer helyett a hatvanas számrendszert használták. Hincks angol asszírológus fedezte föl ezt elsőnek a múlt század derekán és az ő logikus következtetéseit megerősittték az 1854-ben talált senhereki táblák. Ezeken ugyanis rajta voltak a négyzetek, imigyen: 4 négyzete (ibdi-je, ahogy ők mondták) a kettőnek, 9 négyzete a 3-nak, 16 négyzete a négynek, 25 az 5-nek, 36 a hatnak. 49 a 7-nek, itt azután meglepetés következik, 1.4 négyzete a nyolcnak és 1.21 négyzete a kilencnek. Ez csak úgy érthető, ha az 1, a számrendszer alapja hatvanat jelent, igy 1.4 a valóságban 60 meg négyet jelent. Már most, ha fölvetjük a kérdést, mi lehetett az oka, hogy ez a magaskulturáju nép éppen a hatvanat fogadta el számrendszerének alapjául és nem az ötöt,.tizet vagy valamilyen más egységet, a szám történetének tudománya arra a valószínűleg helyes megállapításra jutott, hogy ez asztronómiai és geometriai okokkal függ össze. Egészen bizonyos, hogy Babilóniában már a Krisztus előtt második évezredben voltak asztronómiai megfigylések, igy a Sargon király korából származó leletek pontos adatokat tartalmaznak. A babilóniai csillagászok úgy tudták, hogy a nap 360 nap alatt járja körül a földet. Mivel a nap pályáját körnek vették, a kört egyenlő 360 darabkára, fokokra osztották föl és egy-egy fok a napnak egy nap alatt megtett útját jelentette. Ugyanezt látjuk a kínai fokbeosztásban is. A kínaiak a kört ugyanis 365 és egynegyed fokra osztották és ezt a képtelennek látszó számot alkalmazták geometriájukban. A valóság pedig az, hogy ez a szám jobban megközelíti az asztronómiai tényt, mint a babi- lonok 360 napja. Amint látjuk, tisztára konvenció, hogy hány fokra osztjuk föl a kört; konvenció a babilonok 360 fokos, a kínaiak 365 és egynegyed fokos köre, éppen úgy, mint ahogy konvenció a németek 400 fokos köre is. A 360 fokos kört vizsgálgatva, a babi- lon számtudósok rájöttek arra, hogy ha a kör sugarát fölmérik a kör kerületére, a sugár hat pontosan egyenl őrészre osztja a kört. így a 360 fokos körből hatvan fokot egy egységbe fogtak össze, ezt az egységet soss-nak nevezték és igy vált a soss szám- rendszerünk alapjává. Abban a téves fölfogásban voltak — ami különben egész logikusnak látszik —, hogy a kör sugara hatszor foglaltatik a kör kerületében, tehát az átmérője háromszor és igy ők | a kör kerületének és az átmérőnek viszonyát, amit mi most pi-nek mondunk, kerek 3-nak hitték. Az egyiptomiak jobban megközelítették az igazságot, amikor a viszonyt 3.1604- nek vették. A babilonok tudták tehát, hogy a kör sugarával szabályos hatszöget lehet szerkeszteni, a király szekerének kerekét igy is szerkesztették, tudták, hogy a derékszöget három egyenlő részre lehet bontani, amelyek mindegyike egy fél soss fokot tesz ki. A soss annyira alapja volt a gondolkodásuknak, mint nekünk a tiz. A napot is 60 órára osztották. Ptolemeustól vettük át a 360 fokos kört A 360 fokos kört a babilóniai kultúrából a hellén műveltség közvetítette nyugatra. Az alexandrinusok közül Eratosthenes még nem ismeri, mert akkor nem beszélne a kör kerületének tizenegy-nyolcvanharmad részéről. De már Hysikles az Anaforikos cimü müvében a 360 fokos kört használja, vagyis Kr. előtt 220—180 között vonul be ez a fogalom a hellenisztikus kultúrába. Mi Ptole- meus révén ismertük meg, aki 360 részre osztja a kört és ezeket a részeket tmématák- nak nevezi. Egy több, mint három évezredes hagyomány tehát a 360 fokos kör és ez a szám pontosan bevált geometriánkban annak ellenére, hogy a tizes számrendszer alapján állunk. Vegyünk csak egy kitűnő példát. A háromszög szögeinek összege 180 fok. A 400 fokos kör esetén természetesen 200 fok. Használható szám ez is, talán jobbnak tűnik föl, mint a 180 fok. Am az egyenlő oldalú háromszög szögei egyenlők, vagyis 360 fokos kör esetén egy-egy ilyen szög 60 fok. Ha a háromszög szögei 200 fokot adnak. ugv az egyenlőoldalu háromszögben egy egy szög 66.6, ahol a 6 a végtelenségig számitást. A német kísérlet különben sem uj, Franciaországban már a francia forrada- lom idején is kísérleteztek vele, de nem járt sikerrel. Most is sok matematikai kézikönyvben megtaláljuk a 400 fokos körrel végzett számításokat, de mellette ott van az eredmény a 360 fokos körre vonatkoztatva is. A megzavart földrajz Mit jelent a gyakorlatban ez az újítás? Aligha hisszük, hogy egyetlen ország is csatlakozzék ehez az uj konvencióhoz, amelynek az oka talán az lehet, hogy a német matematikai fölfogás irtózik a sémita eredetű hatvanas számrendszertől. Németországban átdolgozzák a geometriai könyveket, a példatárakat. a logaritmustáblákat, az iskolában nehezebb dolguk lesz a tanulóknak, mert mégis csak könnyebb 60 fokos szöggel dolgozni, mint 66.6 fokossal és könnyebb megjegyeztetni a tanulóval, hogy a derékszög harmada 30 fok, mint 33.3 a végtelenségig* Át kell majd formálni a földmérés, a csillagászat műszereit, a theodolit majd nem 90 fokos, hanem százfokos lesz. Az összes térképeket újból kell rajzolni és uj földgömböket kell festeni, mert a jövőben Németországban az északi sark a 100. fok lesz és nem a 90. Át kell számítani minden hely földrajzi szélességét és hosszúságát, ameny- nyiben a váltószámmal, tiz-kilenceddel kell megszorozni minden régi adatot, hogy a százfokos meridiánnegyed földgömbjén használhassuk. A keleti hosszúságot nem 180 fokig, hanem 200 fokig mérik majd Németországban és a német horogkeresztes lobogó alatt futó hajókon. Az órákat majd a keleti hosszúság 200 fokán igazítják 24 órával hátra. A 360 fokos egyenlítőn egy fok hossza idáig körülbelül 111 kilométer volt, a német glóbuson 100 kilométer lesz, de ez sem pontosan, mert az egyenlítő nem kereken 40.000 kilométer, hanem a föld kidudo- rodása miatt 40.068. Informátorunk végül mosolyogva jelentette ki: — Minket, akik felső matematikával foglalkozunk, a dolog nem érdekeL Mert mi nem konkrét számokkal dolgozunk, hanem ra diámnál mérünk. Ez a mi abszolút számunk .,, És itt hosszasabban kezdte fejtegetni a radián lényegét Olvasóink ne vegyék rossz- néven, hogy mire eltávoztunk, a radiánt ugyj elfelejtettük, hogy csak annyit tudunk róla mondani: a radiánnal való számolás függet- leniti a matematikust attól, hogy babilóniai,, kínai vagy árja fokbeosztást alkalmazzon a türelmes körre, amelyet annyi ideje hiába próbálnak négyszögesiteni és igy kordába fogni.. * A csecsemő nevetése Valentiné C. W. birminghami egyetemi tanár szerint tiz oka van a csecsemők nevetésének. Az első nevetést a csecsemőn harminckilenc napos korában észlelték. A második az apa vagy az anya nevetésének utánzásaként tizhetes korában jelentkezett Ugyanebben az időben megállapítható, hogy az óraketyegés is mosolyra bírja a csecsemőt A tizenkettedik hétben valamely fényes tárgy láttára nevet Tizenhathetes korában a meglepetés mosolyogtatja meg. Hathónapos korától gyakoribb a nevetés, amely akkor is jelentkezik, ha a gyermek mozdulatait utánozzák, vagy pedig valamit gyakran ismételnek. Héthónapos korában jelentkezik a gyermek első intellektuális mosolya, például olyankor, ha az apa elváltoztatott hangon beszél. A nyolcadik és tizenkettedik hónap között mutatkozik az első nevetés, amit a magával való megelégedés kelt, például olyankor, ha sikerült támogatás nélkül megállnia. A kisérleti csecsemőn egyéves korában állapította meg az egyetemi tanár a tizedik nevetési okot Ezt a káröröm keltette a gyermekben annak láttára, hogy valaki valamilyen dolgával kudarcot vallott. Ez az érzés különben tapasztalt lélekbúvárok szerint a felnőtteknél is főtényezője a nevetésnek.
