Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-25 / 293. (4439.) szám

26 1917 december 25, szombat ^ *roK<OT-JVYAfifcXR-iniöúSÉt Vaszary Piroskával a Hunnia filmgyárban Rapszódikus beszélgetés a nagy komikával két felvétel között BUDAPEST. — A Magyar Színház sze­zonnyitó újdonsága. „A 101 éves asszony" már lekerült a játékrendről. de a címszerep­lő Vaszary Piroska nagyszerű alakításáról anég ma is beszélnek. Az idei budapesti sze­zon sok meglepetést hozott. Uj tehetségek tűntek föl ragyogó meteorként a színházi világ változó horizontján, de Vaszary Pi­roska Őstehetségének és ösztönös tudásá­nak üstökös fényét nem tudta elhomályosí­tani egyik sem. Csodálatosan egyéni és utánozhatatlan művészetével meghódít min­denkit. Valóságos üdvöskéje az európai ní­vóra emelkedett és hollywoodi tempóban megindult magyar filmgyártásnak. Biztos si­kerre számíthat az a filmszínház, amelynek transzparense az ő nevét szikrázza. Ha éde­sen groteszk alakja megjelenik a vásznon, <— csak egy másodperc is! — fergeteges taps és viharos ujjcngás fogadja. Ragyogó sikerek egész sorozata fűződik a nevéhez. Mindent tud és nagyon tud. A nevettető komikumtól a könnyharmatos drámáig min­dent kifejez. Sajnos, az utóbbi időben egyre keveseb­bet láttuk színpadon és már-már azt hittük, hogy a film teljesen elhódította a maga szá­mára. Mig most, a szezon elején megjelent a Magyar Színház deszkáin mint — 101 éve* hölgy. Maga a darab nem érdemel kü­lönösebb elismerést, mégis, valóságos él­mény marad mindenki számára, aki látta Vaszary Piroska felejthetetlenül egyéni ala­kítását. Láttuk már őt matróna-szerepek­ben, de ennyire meggyőzőnek, ennyire in­tenzívnek talán még soha! Játékában gyö­nyörködve — ami már nem is volt játék, hanem a legőszintébb átélése szerepének! — percig sem hittük, hogy a jalnai matu­zsálem helyett Vaszary Piroska, a nagy tehetségű fiatal művésznő van a szinpadon Tanulmányt lehetne írni alakításáról és kü­lön tanulmányt a maszkjáról és művészi önfeláldozásáról, mellyel ez a fiatal terem­tés estéről-estére nem elcsúfította, de való­sággal elronditotta magát. Mindenekelőtt a maszkja érdekel. Ho­gyan csinálja ő. a fiatal nő, hogy a 101 éves asszonynak nemcsak az illúzióját, de a testet öltött valóságát kelti életre a szin­padon. Nagyon egvszerü az egész, — kezdi jólismert mosolyával, — sárgás-testszinü festékből vastag réteget húzok az arcomra, azután grimaszokat vágok, hogy ráncok ke­letkezzenek a képemen, ezeket a ráncokat aztán kirajzolom sötét festékkel, szemzacs- 'kókat pingálok még. a tükörbe nézek és — megpukkadok a nevetéstől ... (— A családtagok is ilyen humorosan fogják föl matuzsálemi átváltozását? ... Mit szól hozzá például a férje?!...) — ö már megszokta, szegény, hiszen há­zon kivül hol mint vásott kamaszt, hol mint multszázadbeli vénkisasszonyt, kivételes esetben pedig mint 101 éves hölgyet lát vi­szont. Ő tehát már belenyugodott ,.változa­tos" életembe, de annál jobban protestál el­lene a kislányom, a négy és féléves Bo- dócsy Piroska k:sasszonv. Egy alkalommal az öltözőmben volt, amikor éppen a masz­komat készítettem. Nagyon haragudott ér­te és erélyesen kijelentette: többé nem en­gedi meg, hogy gyönyörű arcomat elcsufit- saml (— A gyermek is örökölte a Vaszaryak tehetségét?) —- Egyelőre még kialakulatlan. Nagyon szeret rajzolni és fantasztikus mesékkel szó­rakoztat. amit ő maga talál ki. Sajnos, imádja a színházat és kijelentette, hogyha felnő — primadonna lesz! (— Milyen érzés fiatal nőnek matróna­szerepeket játszani? Hogyan jutott idáig?) — Nem volt átmenet. Már növendékko­romban vénasszonyokat osztottak ki rám. Sohasem volt ötven éven aluli szerepem — természetesen mint nőnek, mert ,,férfi" sze­repeim mind a húsz év alatt mozogtak ed­dig. Operett-szubrettnek készültem — és tkómika lettem! Az egész úgy történt, hogy a sziniiskolában a ,,Lilit" próbáltuk. Lehet­tem vagy 15 éves akkor, fin nem kaptam benne szerenet. mert hát szubrettnek ké­szültem ... Szirmai Imre rendezte a dara­bot és nagyon dühös volt. mert senki sem vállalta a mama szerepét, fin csak szemlé.1- Itm. egy darabig a dolgok folyását, de na­gyon bántott, hogy a mama-szerepre senki sem jelentkezik. A következő percben már a szinpadon voltam és kijelentettem, hogy eljátszom a szerepet. Hogy szándékom ko­molyságát be is bizonyítsam, elkezdtem mó­kázni, grimaszolni. A társaság röhögött. Szirmai pedig szaladt jelenteni „Szidi ma­mának", hogy uj komikat fedezett fel. így lett az operettszubrett-jelöltből <— kómika! (— Arai körülbelül épp olyan különbség, mint amilyen különbség van a matróna­szerep é.s a fiu-szerep között. Hogy jutott arra a gondolatra, hogy kamasz-szerepeket játszón, még pedig ilyen élethűen?) — Egyszerű a magyarázata. Fiuk között nőttem fel. még pedig elég vásott kama­szok között Három fivérem mellett egyet­len leány voltam a családban és bizony meglehetősen unalmas lett volna az életem, ha nem tartok velük minden csinytevésük- ben. így történt, hogy ellestem minden moz­dulatukat, a hanghordozásukat és annyira egy voltára velük temperamentumuk külön-1 böző megnyilatkozásaiban, hogy már-már j magam is kételkedtem abban, hogy — leány! vagyok! Ilyen tréning után mertem kacér-1 kodni a gondolattal, hogy vénasszonyok1 után fiu-unokákat is játszhassak. (— Mi volt az első fiu-szerepe?) I — Az Újpesti Színháztól a Belvárosi Színházhoz szerződtem, ahol Karinthy Fri­gyes irói estjén léptem föl és előadtam "az írónak az azóta híressé vált krokiját: ,,Meg­magyarázom a bizonyítványom..." Gim­nazista ruhában, sipító kamasz hanggal léptem a színpadra, kicsit drukkolva, hogy hátha bukás lesz!... De nem lett, sőt a számnak akkora sikere lett, hogy átvitték a kabaréba is. És egymásután jöttek a fiú- szerepek. A „Te csak pipálj, Ladányi” diák­ja, a „Légy jó mindhalálig" Nyilas Misije és a többi kísebb-nagyobb alakítások. (— Melyik volt a legkedvesebb sze­repe?) Nehéz volna választani! Mégis valami különös melegséggel gondolok Móra Fe­renc egyik darabjára, amely a Nemzeti Színházban ment annakidején. Kis epizód szerepem volt benne. Egy öreg parasztasz- szonyt alakítottam, akinek fájt a foga ... Nagyon fájt a foga szegénynek ... Ennyi volt az egész!... És mégis... Nagyon sze­rettem ezt a szerepemet!.,. Látogató érkezése szakítja meg beszélge­tésünket. A csöpp kis Ádám Klári, az édes kis „Sutyi" érkezik a mamájával, aki ma már van olyan népszerű Budapesten, mint amerikai kollégája, a bájos Shirley Temple Hollywoodban ... Gyermek, édes, aranyos kis gyermek, aki igazi gyermekmódra röpül Vaszary Piroska ölelő karjai közé, akit. most azért ostromol, hogy legközelebbi filmjében lépjen föl vele. Mikor megtudja, hogy a „másik néni" újságíró, hirtelen ki­pirul sápadt kis arca. nagy csillagszemével ránkmosolyog és önzetlenül megosztja a szeretetét, figyelmét köztem és a „drága Vaszary néni" között . .. SZ1RMAI-KALOS MARGIT. — ahogy az előszó inja, — „főleg az ifjú kartár* saík‘‘inak van szánva, minit ilyen bir különös ér* t ékkel s váliik nagy cselekedetté ösiszeáMitása é* megjelentetése. Ismerjük tanitóikéjpzésünik hiá­nyosságait és hibáit. Az igy életbe kerülő „ifjju kartájaik" a most megjelent szép, okos, céltu­datos könyvből, az idősebb kantársaik elméleti és szaktudása, élettapasztalata révén megszerez­hetik. vállalt hivatásuk javéra azt, amit az isko­lában nem kaptak meg. Nemcsak ezek, de a szü­lőtársadalom is csak meleg hálával szoríthatja; meg gondolatban a nagy munkára vállalkozott; tanítók dolgos kezét, akik mint a kisebbségi kul­túra névtelen katonái dolgoznak, mert a munka életelemük és harcolnak a modernné átminősített hősiesség legyőzhetetlen erejével. SZIKLAY FERENC KOMI FERIIM valódi borókabogyó - párlat élvezése gátolja az erek elmeszesedését s lassítja az öregedés folyamatát. „Slovlik” Trencin Éíetreheti könyvek Országos visszhangja van a pozsonyi SzMKE könyvakciójának POZSONY. — Minden háznál akad kiol­vasott könyv. Jó könyv', amelynek hivatása, hogy neveljen, tanítson., kellemesen szórakoz­tasson. Könyvek, amelyek talán porosodnak, hányódnak vagy eldugva, elzárva hevernek. Ezek a könyvek holtak, nem teljesíthetik nemes feladatukat, nem élnek és nem éltetnek. És megint vannak ezren és ezren szegény magyarok, akik szívesen olvasnának, Vágyják, szomjuhozzák a betűt, a magyar Írást. Ám cszz jutnak hozzá a jó könyvhöz és legtöbbször a legolcsóbb és selejtes ponyvairodalom termé­keivel elégítik ki olvasási hajlamukat. A pozsonyi SzMKE segítő kézzel kívánja elősegíteni azt, hogy az olvasó és a könyv ta­lálkozzanak. Fölkéri az áldozatkész magyaro­kat, nézzenek körül házuk táján, szedjenek Össze néhány megfelelő könyvet és küldjék el a következő címre: dr. Remei János szerkesztő, Pozsony, Ventur-ucca 15. 1. Mi ezeket a könyveket azután eljuttatjuk azoknak a SzMKE szervezeteknek, amelyek arra rászorulnak. Minden jó könyv növeli magyarságunk szel­lemi és erkölcsi erejét. Mindenki tehát, aki jó könyvet .ad a magyar nép kezébe, jótevője nemzetének! * •: , Alig egy hónapja, hogy ezzel a szöveggel elhangzott első felínvásunk. Már most megáLLa- pithatjuk., hogy a magyar szivek sokasága meg­értette akciónk hord erejét és jönnek, jönnek a könyvek egyenkint és csomagokban és építik a magyar ikultura uj bástyáit. Köszönjük, ma­gyarok. az áldozatkészséget, a szeretetet és ügybuzgaimat, amelynek megható megnyilatko­zásainak mindennap tanúi vagyunk. A SzMKE-szervezetek vezetői pedig, ha egyesületek részére könyvtárat akarnak liétesi- teni, jelentsék azt most már be hozzánk, hogy a beérkezett adományokat arányosan eloszt­hassuk. Bejelentendő a szervezet pontos cime, kinek kell címezni a könyvcsomagot és a tag­létszám. A pozsonyi SzMKE kulturális bizottsága. BOROSS BÉLA! Cselekvő iskola Vezérkönyv az elemi iskola tantárgyain ak tanításához az uj tanterv szellemében. — — — A csszl. Grafikai Unió R. T. kiadása, Prága—Eperjes, 1937. — — A csehszlovákiai magyar tanítóság hivatás­tudatának, a koa' szelleméhez igazodó pedagógiai és didaktikai törekvésének, emelkedett gondol­kodásának és a modern élet követelményei meg­látásának ragyogó bizonyítéka ez a huszonkét íves hatalmas kötet. Boross Béla, alsószelii ta­nító előszava a modem munkáltató oktatás él­veinek kvintesszenciája, amelyet nemcsak a hi­vatásos pedagógusok, de á gyermekeik lelki fej­lődését figyelni hivatott szülők is meg kellene, hogy szívleljenek „Az individuális tanitási és nevelési elv, — módja Boross — abban a lélek­tani igazságban leli magyarázatát, hogy a taní­tó pedagógiai hatására minden gyermek más­ként reagál. A gyermeklélek eme rezonanciája egyetlen föltétele a cselekvő tanításnak. Ahol a tanító elindító, irányító munkája találkozik a gyermek befogadó, megértő s újabb képzetek meghódítására törekvő, az agy gépezetét moz­gásban tartó, eleven lelki működésével: ott ura­lomra jutott a cselekvő iskola szelleme..'' Mennyi igaz ág. a tanításnak, mint hivatásnak milyen mély átérzése rejlik c pár szóban. Nem ismeret­len tudásanyag közléséről van itt szó, de a gyer­mekiének képzettartalmának „elindító és irányi-, tó" forradalmasításáról, „újabb képzetek meghó­dításának “ célzatával. Talán még súlyosabb ér­telmű megállapítása ez: A sokszor hangoztatott. ! (és gyakran félremagyarázott) cselekvő tanítás nem valami neveléstan! különlegesség, hanem egyenes folytatása a természetes életnek. A-mi alapelvet az éilö'zó írója $ egybén a könyv szerkesztője az eLső niásféloldalon igy le­szögez, azt. JciifcjÜ a többi öegyedfélszáz oldal, rendszeresen, módszeresen, dán életiben és gya­Uj német könyvek Az őszi német kőnyvprodukcióban megint % bérei Bérniann-Fisoher kiadócég kiadványai áll­nak vezető-helyen. Ezúttal memoárok és nagy em­berek levelei kerültek kiadásra. Vincent van Gogh levelei a. szerencsétlen és zseniális festőt az élet- katasztrófa. robogó szekerén mutatják be, amelyet visszatartani senki sem tud a végr omlás tói, de mielőtt: Van Gogh az őrültség sötétjébe bukik, .felvillannak nagy szellemének kapripcsiói : a zseni,, korát megelőzve minden erejét latba veti és küzd egy szenvtelen kor megnemértésével. A Le­veleket fantasztikus, csodálatos rajzok kisérik. — Hugó Von Hofmannsthal levelei az 1900—1909-es korszakot ölelik fel a nagyszerűen finom, szenzi- bilis osztrák poéta néz üszögéből. Bárkinek bár­milyen témáról ir Hotmamnethal, mindig eredeti, poétikáén,n meglepő, mély és lényeges. Kordoku- rnentnm. .egyben azonban egy kivételei ember egyéni életének a. dokumentuma, is, felejthetetlen írások, mint amilyen felejthetetlen ember és költő volt.. — Nietzsche anyjának a levelei következnek külön kötetben, amelynek cime: „Dér kramke Nietzsche11. Az új kor legnagyobb filozófiai zseni­jének 'anyja szólal meg ezekben a levelekben. Az anya úgy ül szerencsétlen és menthetetlen fia betegágyánál, mint egy nagy hős, a.ki birkózik az őrültség démonával ée a, halállal. Fia barátjához intézi ezeket a döbbenetes leveleket, egy valódi anya ée nagyasszony féltő gondolatait s ennél többet: nagy fia filozófiájának visszfényét Ko­mor, témája ellenére szenzációs olvasmány. — Eve Curle „Madame Curié“ érmen hatalmas kötetben örökítette meg nővérének, a.nagy asszonytudós- n'ak életét' Ez az élet minden csodálatos fázisá­ban vonul fel előttünk, középpontjában a rádium­nak, tehát egy uj világnak a felfedezése áll. Amel­lett Curie asszony szerető feleség, anya, ember­barát. Ezt a könyvet úgy olvassa az ember, mint fantasztikus emberi kalandok krónikáját A könyv egyszerűen van megírva, mindenki egyszeriben megérti a rádium felfedezésének korszakalkotó tettét.. — E. P. O’Donrell amerikai ító „Das grosse Deltá“ cimü, közel hátszáz oldalas regénye Ame­rikában ezáz&zres példányszámot ért eL Európai embernek ismeretlen földön játszik ez a könyv, amely a Mississippi-folyó deltájának a regénye. Izgató, idegen vidék, izgató emberek és sorsok, örvénylő víz, amelynek a mélyében osztrigák, csodálatos halak, aligátorok s a viz felett para­dicsomi sziliekben rikító madarak milliói. Az em­ber összeolvad a természettel e a katasztrófa olyan mindennapos, mint ahogyan ezt ez a ter­mészet megköveteli. Egy sziklába vágott nagy­apa, egy keményen küzdő férfi, egy fiatal aez- szony ennek a regénynek megannyi félelmetesen ható és remek bek eszült alakja. — Jean Glono: „Eleibe meine Freude" cimü regénye a nagy fran­cia iró már régóta várt uj nagy könyve, telve természeti szépséggel, bóditó, mint a mákony. A talaj,- a: föld • szimfóniája eZ a könyv is, mint Oiono' minden írása, monumentális regényírás, a •kor egyik legnagyobb írói teljesítménye. — Va­lentin Richter osztrák iró ,.Ein Leben und eán A.ugenbtick“ cimü első regénye igen tehetséges ember könyve. Külsőleg 6 belsőleg egyaránt sors- ;terhes életet formál s ezt a. kész iró felkészültsé­gével teszi. Akár Argentínát, akár Ausztriát raj­zolja. keze. biztos marad s pompásan: érzékelteti a talaj különleges légkörét. Izgalmas, pompás ol­vasmány. —- Bermann-Fiseher folytatja „Aus- blieke“ cimü gyűjteményét, amelyben korunk leg­kiválóbb elméi jutnak szóhoz és rávilágítanak a kor problémáira és ezek megoldására. Ezúttal Ró­bert Musil „Über dió Dummiheit" óimmal az em­beri butaságról ir a döbbenetesen éles analízisét adja ennek a fogalomnak és hatásainak. Paul Cláüdel, a. nagy francia neokatolikus iró „Vöm Wesen dér hollandischen Malerei“ cimü tanulmá­nyában a. holland festészet lényegét nyújtja áz­zál a páratlan művészettel és tisztánlátással, amely Claudel csodálatos gall öröksége. — A kiadó „Die Ragpeu“ címen évkönyvet jelentetett meg, amelybe a cégnél megjelent írók írtak ta­nulmányt, vagy novellát. Egy széles látókörű kiadó, .egy tradíciókat féltve őrző irodalombarát produkciója a. Bermaon-Fiscber cég őszi termése, n. p. (*) Demokrata vagy fasiszta volt-e Shakespea­re. New yorkból jelentik: Igen nagy sikere van egy uj Julius Cézár előadásnak Newyorkban. A .színház egészen modern stílusban mutatja be a Shakespeaíe-darabot. A szereplők mái ruhákat viselnek, Julius Cézár mai katonai egyenruhában szerépei. Az amerikai közönséget, különösén a diktatúra, és a demokrácia eszméjének küzdelme érdekli a darabban. Az újságokban viták, foly­nak ártó], hogy Shakespeare demokrata vagy fasiszta érzelmű volté? A főszereplő hasonlít. Mussolinihoz és ezt a hasonlóságot tudatosan is hangsúlyozta. ­korlatban, — nem szeretném igy mondani „tan- tárgy"~anként, mert, a ki a könyvet. elolvassa, valahogy azt érzi, hogy az állampolgári ismere­tek, olvasás, írás ,nyelvtanítás, földrajz, .törté­nelem, természetrajz, természettan, vegytan, számtan, rajz, ének, stb. nem tantárgyak, sem a modern pedagógus kezében, sem a gyermektáj- • ad alom számára, de a sokszínű és sok formájú élet egyes tudáskörei, melyek tanítása nem pusz­ta köteleség, megtanulása nem szükséges rossz, de életcél és életöröm. Az egyes fejezetek irói: Osvaid Lajos (Vágvease), Molnár János (Gu­ta), Boross Béla (Alsószeli), Osztónyi József (Farkasd), Szabó Emil (Muzda), Kormos Ge- rö (lingvár), Kónya József (Köhidgyarmat), Mónus Gyula (Beme), Szepesi Gyulia (Szepsi), Hortoványi Jolán (Felsőjányok), Zsolnai Béla (Kórpárom 1. Ox Tamás (Szemet), Forgách Mi­hály (Leléd), Ivány Ferenc (Deáki), Simonyi Lajos (Na.rzvad), Heckmann István (Léva), Ocsovay Imre (Losonc), Mikuss Elek (Tallós), TakáCs Ilona (Deáki) egy egyöntetű pedagó­giai szellem alapos szakismeretekkel felfegyver­kezett előharcosai a több tudásnak, nagyobb mű­veltségnek s evvel a kisebbségi magyar élet szebb jövőjének. Élettapasztalat és áldozatos, önzetlen segíteni akarás sugárzik elő e fejezetek minden sorából. Elméleti, különösen lélektani megalapozottságon indul eű minden fejezet, hogy a ...módszer", — sekrzor több lehető módszer.— l>emutatárárt át. elvezesse a mondanivalót egé­szen aprólékos gyakorlati rész létkérdések megvi­tatásáig és megvilágításáig. A könyv, „amelynek munkatársad egytől- egyig működő tanítók* gyakorlati pedagógusok"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents