Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-25 / 293. (4439.) szám

*PRX<IM--A*tAG^AR-Hl KLAP’ 27 1937 december 25, szombat. SPORT Szemföl -szembe a kisebbségi magyar sporfélef vezéreivel Szlovemzkó és Kárpátalja magyar sporfcegyeflü­leteinek kiküldötteit évről-évre más városba hívja egybe az egyetemes magyar sportélet legfőbb szerve: a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szö­vetség. A múlt (hónapiban Kassán gyűlt össze mintegy 100 kiküldött, akik két napon át tartot­ták gyűléseiket a különböző magyar sportszövet­ségekben. Kisebbségi magyar sportéletünknek barom na­gyobb gócpontja van: Pozsony, Kassa és Ungvár. A három város között a különböző sportágakban nagyszerű versengés folyik. Az egyik a tenisz, a másik az atlétika, a harmadik a labdarúgás, nszás és más sportágakban van az élen s folyik a nemes versengés évről-évre az elsőségért. A Ihárom nagy­város köré csoportosulnak a különböző kerületek, egyesületek s ma már 200 magyar sportegylet van beszervezve a CsiMTSz-'be. Több, mint tiz éve, hogy Révay István, Fekete Béla, Bárczy Oszkár, Székely Gy. Levente és még néhány lelkes sportférfiu tömörítésre hívta fel a magyar sportegyleteket s megalakították a Cseh­szlovákiai Magyar Testnevelő Szövetséget Rend­kívül nehéz és a magyarság szempontjából fel­becsülhetetlen értékű miunka volt ez. Azóta sorra alakultak a CsMTSz kebelében a különböző al- szövetségek és 10 év ntán alig van már sportág, amelynek külön magyar szövetsége ne volna. A szövetségek élén nagymultu, Jeles sportfér­fiak állnak; kipróbált, munkabíró tisztviselő! kar kezébe van letéve a magyar ifjúság testi nevelé­sének magasabb irányítása, érthető tehát, hogy a magyar sporttársadalom mindenkor megértő szeretettel és érdeklődéssel kiséri a különböző szövetségek üléseit. A most lezajlott kassai gyűléseken újból arról az értékes eredményekről számoltak be, amelyek az egyetemes sportolás szervezése és irányítása terén a CsMTSz, a különfajta sportágakban pedig a tenisz, az atlétika, a birkózás, a labdarúgás, téli sportok, asztali-tenisz ©tíh. újszövetségek mmlt- éví működéséhez fűződnek. Ezek áz eredmények ékes bizonyítéka! annak, rjbogy a Révay István által tiz év előtt elvetett mag televény talajba került. Szlovenszkó és Kár­pátalja kisebbségi magyar sportolói országos, ©őt nemzetközi viszonylatban ks értékes erőt képvi­selnék, a különböző sportegyletekben a nagy ne­hézségek és folytonos anyagi bajok dacára lanka­datlanul folyik a munka, a sportszerető közönség pedig tqegértéssel támogatja és segíti az egyesü­leteknek és a sportoló gárdának munkáját Az aktív sportolás mellett nem kisebb jelentőségű az a magaeabbrendü vezető-munka, amely irányt szab, utat mutat a sportélet fejlődésének é© to­vábbi haladásának. Nem lekicsinylendő feladat ez sem. Igazi vezerekre van szükség, hiszen a magyar sportélet szükségleteit nem részesítik az illetéke© körök abban a támogatásban, amelyet megérdemelne. Az egyesületek legtöbbje ©ulyo© anyagi helyzetben van, a szövetségeknek kevés anyagi eszköz áll rendelkezéeükre és valóban had­vezért munka a nagyszámú igénylést a lehetőség­hez képest kielégiteni. Annyi a segélykérő, mint még soha! Az anyagi válságot derék sport-egyle­teink is megérzik. Szinte a csodával határos, ho­gyan tudják a rengeteg ©egélykéTelmet kielégi­teni. A ©portvezérek azonban edzett emberek, szokva vannak már ehhez, előttük nincs lehetet­lenség. Semmi sem ezegi a kedvüket 8 a nehéz vi­szonyok dacára terveznek, építenek, fejlesztenek, komoly, nagyvonalú munkát fejtenek ki azért, hogy a kisebbségi magyar sportélet minél ragyo­góbb, minél színesebb és elevenebb legyen. A sporttársadalom nagy többsége, laikusok és sportbarátok legnagyobb része nem Is sejti, hogy minő nagyszerű munka folyik a zöld asztalnál, őket csak a zöld gyep, az úszómedence, a tenisz- grund és a birkózó-szőnyeg eseményei érdeklik A sportvezéreket és a vezérkaihoz tartozókat csak hírből ismerik. A fontos feladat ée a nagy­szerű munka, amely a eportvezérek működéséhez fűződik, megérdemli, hogy közelebb hozzuk őket a magyaT eporttársadalom nagy nyilvánossá­gához. A kassai gyűléseken szemtől-szembe álltunk ezekkel a lelkes férfiakkal. Mind nagy aportmult- tal rendelkező, e’méleti téren is kiváló, nagytekln- té'yü szakemberek ők. Egykor a 'háborúéi öt ti idők bajnokai, rekorderei és kiváló versenyzői voltak, ma ők irányítják a kisebbségi magyar ©poTtegy- leteket és az ezekben tömörült sportoló magyar ifjúság ezreit. A sportvezérkar főnöke Bárczy Oszkár, a Cseh­szlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség és a Te­nisz-Szövetség elnöke. Révay István, a CsMTSz megalakitójának és első elnökének pár év előtti visszavonulása után a közbizalom Bárczy Oszkárt ültette ebbe a díszes méltóságba. Vérbeli sport­ember, annakidején az ország egyik legjobb teni­szezője volt, aki ma is lelkes hive ennek a szép sportágnak. Született ©portdiplomata. Azokon a *ürü és nehéz tárgyalásokon, amelyeket a prágai főszövetséggel kisebbségi ©portéletünk érdekében folytat, senki se tudná eredményesebben képvi •élni ügyünket. Előzékeny, kedve© modoráért köt kedvelt, nagy szeretetnek és tiszteletnek örvend. Nagyszerű szervezőerő, aki megjelenésének vará­zsával egyengeti az utat, bé-kiti a szembenállókat s viszi előre az egyeteme© magyar sportéletet. Dísze éa büszkesége a magyar sportéletnek. Min­denben méltó utóda nagynevű elődjének, Révay Istvánnak. Székely Gy. Levente: Kárpátalja sportéletének irányítása a* ő kezébe fut össze. A tenisz-ezövet- ségnek és az UAC-nak ügyvezető elnöke, szintén nagyszerű ©port-múlttal rendelkezik. Fáradhatat­lan munkása a Szövetségnek, amelynek alapkő­letételétől hive éa értékes vezére. Nagy elméleti tudása predesztinálja őt erre a tisztségre. Állan­dóan utazik, agitál, a kárpátaljai ©portegyletek beezervezése javarészt az 6 éTdeme. Kitűnő tollá­val is sokat tesz a sport fejiődése érdekében. Braun Béla az atlétikai szövetség elnöke. A leg­értékesebb kassai sportember. Rendkívül agilis, fáradhatatlan, ötletes, nagyvonalú eportvezér, aki­nek neve öseze van forrva Kassa sportéletével. A CsMASz rövid fennállása dacára igen szép si­kereket tud felmutatni. Ebben nagy része van Braun Bélának, akinek nevéhez fűződnek a nem­zetközi hírnévre szert tett kacsai maratoni verse­nyek. Az idei maratoni verseny nagyszerű meg­rendezése, erkölcsi és anyagi sikere nagyrészt az ő érdeme. Meghívása az atlétikai szövetség el­nöki tisztébe a legszerencsésebb gondolat volt. Tőle még sokat várhat a magyar sportélet. Alt János a birkózó-szövetség elnöke. A háború- előtti években Délmagyarorezágnak volt legered­ményesebb versenyzője. A Fóthy Nándorok, a Mudin - fivérek, a Szatmáry Kálmánok é© a Kmetykó - fivérek földije és kortársa, atléta, bir­kózó, sporthirlapiró és 6zónok egy személyben. A birkózó-sport örök szerelmese, ö hívta életre ezt a szövetséget a azóta „birkózik" azzal a sok ne­kézséggel, amelyet & szövetség útjába gördítenek. Méltóképpen illeszkedik a magyar ©portélét vezér* karába. Szepesházy Bertalan Eperjest képviseli a sport- vezérkarban. Dr. Szjepessi Miksa, Heidecker Lajos, Kalafoni Sándor, Kassa kiküldöttei, mind agilis és értékes sportemberek. Tanácskozásaikból érté­ke© eredményeket remélhet a magyar sporttársa­dalom. Ha igy szemtől-szembe állunk velük, cso­dálattal kell adóznunk nagy lelkesedésük és ki­tartó munkájuk fölött Csupa tűz, csupa lelkese­dés mindegyik. Uj tervek, uj gondolatok röpköd­nek a levegőben. A sportembereket jellemző ki­tartás és akadályt nem ismerő, egyre jobbra és nagyobbra törekvő lelkes munka jellemzi őket Minden igyekezetükkel a magyar Ifjúság testi ne­velésének fejlesztésére törekszenek. A magyar faj­ban rejlő erő és ügyesség minél tökéletesebb ér­vényesülését készítik elő. Erős, edzett ifj-uságot akarnak nevelni a kisebbségi magyaT élet szá­mára. Méltó vezérel a kisebbségi magyar sport­nak, akikhez azonban méltán csatlakoznak azok a kisebbségi magyar sportvezetők is, akiket e rö­vid beszámoló keretében névleg megemlíteni már helyünk nincs, de akik sokban hozzájárulnak a CsMTSz és alazövetségeinek fentemlitett vezérei alkotó munkájához. -tj­Aszlovenszkói magyar futball ésadivizió Hogy lesz a sportegyesületből vállalkozás ■ ■ Kis egyesület csak tiszta amatőralapon boldogulhat ■ • Pozsonyban csak gyökeres fúzió segíthet ■ ■ Nem változott meg az utolsó évek futballmérlege POZSONY. —■ A szlovenszkói magyar labdarugósport elmúlt évi tevékenységét és munkáját az egyenletesség és az eddigi irány betartása jellemzi. Az egyesületek na­gyobbik része a CsAF—MLSz kerületi baj­nokságaiban vett részt és játszotta le mér­kőzéseit, mig a kisebbik, de nagyobb csapa­tokból álló csoport a szlovenszkói és kárpát­aljai diviziós bajnokság küzdelmeiben vett részt. Nehéz volna megállapítani, hogy a di­Anglia és a kontinens A „Prager Tagblatt* aportszerkesztője, aki az európai és angliai futballsport egyik elismert legalaposabb ismerője, a következő figyelemreméltó cikket irta lapunk számára, PRÁGA. —- Az angol fuballszövetség az évenkénti egy-egy kmíinentális válogatott meghívásával kétségtelenül nagy vonzóere/ii mérkőzéssel gazdagította programját A néme­tek elleni meccsen 50.000, ezévben Csehszlo­vákia bemutatkozásán 46.000 néző jelent meg és ha tekintetbe vesszük, hogy a németek 10.000 szurkolót hoztak magukkal, akkor nyilvánvaló, hogy a kontinentális csapatok mérkőzései iránt növekszik az érdeklődés. Az angolokat is érdek­li már, hogy a tanítvány mennyit sajátított el a mester művészetéből. Eddig egyetlen vendégszerepló csapatnak sem sikerült Londonban az angol válogatott ellen legalább eldöntetlen eredményt elérni — a győzelemről nem is szólva. A csehszlovákok­nak azonban csaknem sikerült a bravúr, mert 4:4 állásnál bőven kínálkozott alkalom a győz­tes gól megszerzésére, amellyel az angol csapat sorsa meg lett volna pecsételve. Érdemes az okokat megvizsgálni, hogy miért tudta Anglia megvédelmezní hegemóniáját a kontinensbe!! csapatok támadásaival szemben és hogy miért szenvedtek súlyos vereséget oly -kitűnő csapatok, mint a magyar, spanyol., olasz és legutóbb Skótország ellen a csehszlovák vá­logatott. Tanulságos példát szolgáltatott 193ó-ban Magyarorczág csapatának pompás játéka, noha 6:2 arányban súlyos vereség érte. A magyarok finom technikájukkal és ötletes taktikai húzá­saikkal elragadtatták ai futballsport ínyenceit. A támadószellemü fedezetsor és a csatárlánc ragyogó ossz játéka a legnagyobb elismerést keltette az angol 'kritikusokban, a közönség is­mételten tombolt gyönyörűségében — közben pedig Drake rúgta a gólokat. A magyar csapat tisztára támadásra rendezkedett be — és megfe­ledkezett a védekezésről. Drake, az Arsenal tankja egymaga négy gólt lőtt és oroszlánrésze volt a magyarok legyőzésében. Akkor Drake volt az angol győzelem atyja. Idén az eredetileg szébőcsatárnak beállított Matthiews lőtt a csehszlovák kapuba három gólt és a skótoknál MacCulloch, aki ugyancsak a középcsatárposztról juttatta hárotnizben a -labdát Plániöka hálójába. Ebből is látható, hogy a kontinentális csapatok csatárainak- eredmé­nyessége (Ausztria három, Magyarország két és Csehszlovákia négy gólt lőtt) mit sem ér, ha a védelmek sorra csődöt mondanak. Zamora, a kontinens legrutinosabb kapusa is elvesztette idegeit Londonban és hét gólt eresztett be, az osztrákok pedig az első húsz percben olyan ide­gesek voltak, hogy teljesen átengedték az ango­loknak a kezdeményezést. Hiden, a különben oly okos Meisl Hugó tanácsára, nem merte ki rúgni a labdát, hanem amint kezeügyébe került, azónnal kihajította azt Az osztrákoknál tehát idegesség volt a hiba, a magyarok azonban el­követték azt a vétkes könnyelműséget, hogy félelmetes lövő hírében álló Draket szabadon hagyták. Dr. Sárosi, aki akikor középfedezet volt, ugyanabba a hibába esett, mint az idén ősszel a csehszlovák Swaton, akinek jóvoltából Sárosi hét gólt rúghatott egyetlen meccsen Plá- nicka kapujába. Igaz ugyan, hogy pusztán vé­dekező taktikával sem lehet eredményt elérni. A németek 1935-ben körömszakadtáig védekez­tek egy teljes félidőn át angol 'rendszerű játé­kukkal. végül mégis bekaptak három gólt anél­kül, hogy egyetlen egy gólt is lőhettek volna. A kontinens hátvédjei közül nagyon kevesen tudják oly könnyen elrúgni a labdát a veszélyes zónából, mint az angol védőjátékosok. Az angol játékos egész másképpen rúgja a labdát. Buzo­gány-, vagy inkább fejszecsapáshoz lehetne leginkább hasonlítani azt a mozdulatot, amely- lyel azután rendkívül gyorsaságot és erőt tud­nak adni a rúgásnak. Mindezt a mieink nem tudják. Ez a megállapítás azonban csatáraink­ra is vonatkozik. Az angol csatárok kapuralö- vése sokkalta gyorsabb és keményebb a konti­nensbeli csatárlövéseknél. Nem is szólva arról, hogy a kapuralövés minden kínálkozó alkal­mát kihasználják. Jellemző volt éppen a cseh­szlovákok elleni meccsen, hogy az angolok oly távolságból lőtték góljaikat, ahol kontinentális csatár egyáltalán nem is gondol még lövésre. A legutóbbi londoni mérkőzés után egy né­met bíráló igazat adott dr. Nerz birodalmi ed­zőnek, hogy annakidején a védekező taktikát választotta. Én nem osztom ezt a nézetet, mert épp az osztrákok, magyarok és csehszlovákok támadószelleme, a fedezet- és csatársorok közti összjáték volt az, amely az angoloknak a leg­jobban imponált. A 'kontinentális — főleg pedig a középeurópai csapatok -— taktikai felfogás és ötletesség dolgában felülmúlják az angolokat, de nem képesek elérni az angolok nagyszerű testi kondícióját, gyorsaságát, keménységét és kapuralövés technikai kivitelét. Angol edzők még ma is jelentősn fel tudják javítani a konti­nentális csapatok testi kondícióját. Elsősorban a gyorsaság és a lövőkészség fejlesztésére van szükségünk. Valamikor tudtak lőni a kontinen­sen is, de elfelejtették. Középeurópában akad még egy súlyos hiba, — és ez a szélsőcsatárok elhanyagolása, holott ezek az egyedüli alkalmas bevezetői minden eredményes támadásnak. A szélsőnek tértölelő iveit centerezései, amelyeket futtából ad le, kell hogy alkalmat nyújtsanak a belsőknek a góllövésre. Többnyire az összekö­tő és szélső páros játékát látjuk minálunk és nagyritkán a szélső és a másik összekötő, vagy középcsatár összjátékát. A skótok három ilyen centerezésből szereztek gólt, míg a rövid adog-a- tásu, belső csatár játékot szorgalmazó csehszlo­vákok egyetlenegyet sem tudtak lőni. így ka­pott ki Csehszlovákia 5:0-ra, holott a mezőny­ben határozott fölényben volt. Ami tehát a kontinens futballjából hiányzik: elsősorban a gyorsaság, lövőképesség és lendü­let. Ehhez a három kellékhez kemény kondi- cióedzés szükséges — olymódon, mint azt az angolok csinálják. Ha egyszer olyan csapat kerül el Angliába, amely a taktikai és technikai képességeken kívül a felsorolt tulajdonságokkal is rendelkezik, — úgy meg tudja majd verni saját otthonában úgy az angol, mint a skót vá­logatott csapatot. SCMMETSCHEK OTTÓ. viziós vagy a kerületi egyesületek jártak-e jobban? Tény az, hogy azok a klubok, ame­lyek nem vehettek részt a divízióban, nem vesztettek sokat, sőt megvolt ama előnyük, hogy nem kellett képességeiket túlhaladó erőfeszítésekkel küzdeni a pozíciójukért. A kerületi bajnokságban résztvevő egye­sületek megelégednek természetes játékte­rükkel és igy fönnmaradásukért nem kell aggódni. Az az egyesület, amely mindenkor szem előtt tartja a tiszta amatőrség elvét, nem juthat válságba. Mert az értékes sport­munka szempontjából nem az a döntő, hogy a csapat hányadik helyen végzett, hanem az, hogy hány sportágban és mennyi aktív sportoló vett részt a munkájában. A sport­nak az a célja, hogy egészséges embert ne­veljen, nem pedig fizetett, u. n. sztárokat. Az egyesületek helyes és igazságos értéke­lése tehát nem is annyira az elért eredmé­nyeken, hanem inkább a sportmunkába be­vont tömegen múlik. Mert tisztán az ered­mény- és rekordhajhászás vezetett oda, hogy egyes egyesületek tisztán anyagi esz­közökkel akarnak kiverekedni olyan he­lyet, amely szűk kereteiknél és természetes utánpótlásuknál fogva nem illeti meg őket, illetve csak a legnagyobb erőfeszítés árán tartható. Itt kerül azután összeütközésbe az amatőr sportszelíem az üzlettel, itt lesz a sporíegyesülésből vállalkozás. A kerületi bajnokságban elhelyezhető egyesületeket, amig megmaradnak a tiszta amatőrség mellett, nem kell félteni. Játékost nem kell fizetniük és a tagdíjakból, meg a szerény bevételből is futja a minimális ki­adásokra: labdára, fölszerelésre, illetékre. Sőt az újonnan alakult egyesületeket még a szövetség is készséggel részesíti segélyben. Lelkes, önzetlen vezetőkkel és tagokkal minden egyesület meg tud felelni a föladatá­nak: sportolni — de rekordhajhászás nélkül. Mert nagy eredményekre, rekordokra csak azok törhetnek, akiknek meg van hozzá az anyagi fedezetük, ahol akár passzióból, akár üzleti spekulációból áldoznak erre a célra. Ez jellemzi a diviziós egyesületeket, melyek nagy eredményekre törnek, ha kell nagy anyagi áldozatok árán. A magyar diviziós egyesületek helyzete az elmúlt évben nem volt sem jobb, sem rosszabb, mint az előzőkben. Az egyiknél a bennmaradás a közvetlen cél, mások az el­sőségre törnek és a liga az álmuk. A rekord­törekvés tehát mindegyiknél megvan. Ter­mészetes, hogy a csapatot ennek megfele­lően erősitik. Minthogy a csapat ereje nem felel meg a lakosság számarányának, termé­szetes utánpótlással nem lehet megelégednie Fizetett játékosokat kell tehát alkalmazni, ami nagyon megterheli a pénztárt. Fokozni kell a bevételeket s ha a mérkőzések belépő­díjaiból nem lehet, akkor a fölemelt tagdí­jakból és az áldozatkész mecénások adomá­nyaiból kell fedezni a kiadásokat. Ilyen kö­rülmények között azután éppen olyan köny- nyen válságba juthat az egyesület, mint bármefy más üzleti vállalkozás. A bevétel arányos a csapat teljesítményével. Ha jó a csapat és sikeresen szerepel, több a néző, adakozóbbak a mecénások. Ha azonban egy-káí játékos megsérül, nincs helyébe fcar«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents