Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-21 / 290. (4436.) szám

Minőségben vezet l 1 , .................................. .. TP Í^<mMa&^AR.H1RLA3? ■nMwnMWiiWir'iMWiitiaMMriiii mn inr 1937 december 21, kedd. ■mMMawxLiwmTMnafS Horthy kormányzó szolnoki szózatában nyilatkozott a diktatúráról ét a királykérdésről kultúrával szeretné traktálni a szlovenszkói magyarságot. Itt vannak részben azok a fő- okok, amelyek ellenszenvet és békétlenséget szítanak magyar és magyar közt Szlovén szkon. S akik az okok mögött dirigálnak, nem is akarnák mást. mint békétlenséget, ők azok, akik reszketnek attól, hogy a szlovén szkói magyarság megtalálja osztatlan, min­denkit befogadó nemzeti egységét. Ők ide gesitik a közvéleményt s igyekeznek elgán­csolni a becsületes egymásratalálást és az ellentétek áthidalását. Ők nem a demokrá-r ciát féltik s nem attól tartanak, hogy az egyesült párt ..osztályuralomra és totalitás­ra” törekszik, hanem igenis félnek attól, hogy a szlovenszkói magyarság önmagára találva fölegyenesedik s közel millió ember- nyi erejével a nemzeti élet jogainak még hangosabb követelője lesz. Igen, tudjuk, hogy az a nemzeti társadalom, mely politi­kailag az egyesült párt híve, még bizonyos fejlődő szerveződésre vár. De csak rosszin­dulat és a szlovenszkói magyar nemzet ja­vát támadó törekvés uszíthat nap-nap mel­lett az egyesült párt környezetéből fölhang­zó egység kívánsága ellen. Nem totalitásra törekszünk, olyan érte­lemben, hogy társadalmunk fölött egy osz­tály vagy klikk uralkodjék, de igenis törek­szünk egy olyan egységre, melyben minden szlovenszkói magyar megtalálja helyét. ennek a törekvésnek főleg az ifjúság kell, hogy hordozója legyen. Az ifjúság nem har­colhat holmi reform-ürügy alatt saját nem­zete ellen, ahogy ma internacionalista és demokrata jelszavak segítségével akarják nemzete ellen vezetni. Ha reformra szükség van, úgy a reformot a nemzeten belül kell végrehajtani, de nem lehet idegen ellenfél módjára kívülről támadni a magyarságot hol fasiszta totalitás, hol ráfogott antide- mokrácia álürügye miatt. Az ifjúság helye *— ahogy minden magyar ember helye — a nemzetben van. Csak belső munkával ér­hetjük el a nemzet javát szolgáló eredmé­nyeket. S aki a nemzet érdekeivel tisztában van, s ehez mérten kíván működni, az a közös nemzeti társadalomban előbb-utóbb meg is találja és el is nyeri helyét. SZOLNOK. — Jásznagykunszolnok-vár- megye törvényhatósági bizottsága ma dísz­közgyűlést tartott s azon megjelent Horthy Miklós kormányzó is. A közgyűlésen lelep­lezték néhai vitéz Horthy István nyugalma­zott lovassági tábornok, a törvényhatósági bizottság volt tagjának arcképét. A közgyű­lés ezután a megüresedett törvényhatósági bizottsági tagságot Horthy tábornok unoka­öccsének és örökösének, a kormányzó fiá­nak, ífj. Horthy István min'szteri tanácsos­nak ajánlotta fel, aki azt késznek nyilatko­zott elfogadni. A közgyűlés végén álta’ános figyelem és nagy ünneplés közepette Horthy Miklós kormányzó emelkedett szólásra és szózatot intézett az országhoz. — A régi időkben fajunk politizált, har­colt és vérzett, —■ mondotta egyebek között a kormányzó. — Kereskedelemmel és üzlet­tel azonban ez a nemzet nem igen foglalko­zott Ennek meg kell változnia. Az állam maga mindent megtesz, hogy a nemzet jólét felé vezető utakat kifejlessze. Ezen munkál­kodjunk valamennyien és politizáljunk ke­vesebbet. Az alkotmányos országban az el­lenzéknek az ellenőrzés és a kritika szirepe I jut. Ez helyes és szükséges is, mert a leg- | becsületesebb és a legjobb szándékú veze- ] tés mellett is előfordulhatnak néha elcsu- * szások, szabálytalanságok, amelyeket köte- | lessége mindenkinek felfednie. Az utóbbi J években azonban a tárgyilagos kritika m:l- jj lett egyes párígy ülés eken elhangzott beszé­dekben olyan hangok is hallatszottak, hogy meg kell akadályozni azt, hegy itt egy dik­tátor ragadhassa kezébe a hatalmat. A2 al­kotmányos államban a törvényes karhata­lom feladata, hogy a törvény és a törvé­nyes szabályok által pontosan megállapított személyiségek parancsára és azok vezetése mellett az ilyen kísérleteket jneggátolja. De ki akar ma itt diktátor lenni? Nem hiszem, hogy valaki is kételkedne a törvényes ha­talom megbízhatóságában és kellő erejében, hogy bármily olda’ról jövő kalandos vállal­kozást meg ne tudna hiúsítani. Összefügg ezzel a kérdéssel a királykér­dés sajnálatos folytonos feszegetése is. Min­den nyomás ellenhatást és ellentéteket vált ki, pedig ehelyett egyesülésre és egységre van szükség. A magam részéről kötelessé­gemnek tartom a történelem küzdelmes év­századai alatt a nemzet életével összeforrt királyság ősi intézményének megőrzését. Köztársasági államforma szerintem nálunk elképzelhetetlen. Azonban újból is hangsú­lyozni kivánom, hogy az alkotmányos té­nyezők vannak hivatva megállapítani ez ál­taluk függőben lévő kérdés rendezése idő­szerűségének olyan időpontját, amelyben a J nemzet a maga akaratát, az arra hivatott szerv utján kinyilatkoztatni helyesnek tart­ja. Minden hatalom Szent István koronájáé, minden jog belőle fakad. Ebben a fölfogás­ban egyesülhetünk valamennyien, akik tör­ténelmi múltúnkat meg nem tagadjuk. Nyugtalanságra tehát nincsen ok. Nevemet kétszer hozták kapcsolatba a királykérdés megoldásával. Tizenhét évvel ezelőtt bizal­matlanság ébresztése szándékából, most pe­dig meggondolatlanul. Tizenhét évvel ez­előtt Székesfehérvárott megmondottam, hogy nem engedem, hogy Magyarország kormányzójának személyét a királyi trónnal kapcsolatba hozzák. Ezt állom ma is és Így fogom föl kötelességemet ma is. A kormányzó beszéde alatt a törvényha­tósági bizottsági tagok és a közgyűlésen résztvevő előkelő közönség csaknem állan­dóan ünnepelte és lelkesen éljenezte a kor­mányzót, úgyhogy az államfő többizben kénytelen volt megszakítani szavait. A szenátus lázas iramban tárgyalja a födözeti javaslatokat Tizennégy e’fiadó beszéde másfél óra alatt Fiissy Kálmán volt az ülés magyar szónoka PRÁGA. — A szenátus hétfőn délután 3 órakor kezdte meg az úgynevezett fedezeti ja­vaslatok tárgyalását Tizennégy előadó ismer­tette az adóemelési javaslatokat olyan gyors iramban, hogy a tizennégy beszéd élig másfél óra alatt hangzott el. Emldtésre méltó közülük Hupika előadó be­széde, aki az államvédelmi díjra vonatkozó ja­vaslatot ismertette. ö maga is tiltakozott az indokolatlan gyors tárgyalási mód ellen különösen kifogásolta a fedezeti javaslatok előkészítési módját. A szenátust — úgymond — teljesen mellőzték ezeknél a munkáknál, ezt a jövőben el kell kerülni Nem elég uj adótör­vényeket hozni, de intézményesen keli gondos­kodni arról is, hogy az adófizetők valóban tud­janak fizetni. A legutóbbi adótisztogatások során hetven­egy, sőt nyolcvan százalékos adóleirások tör­téntek. Az ilyen eljárás már az adóerkölcs rovására történik. A takarékossági bizottság munkájával sincs megelégedve, mert annak tárgyalásai bi­zalmasak és a közönség semmit sem tud meg a benyújtott panaszok és sérelmek elintézéséről. Heghalt Sirimp! követ PRÁGA. — Hétfőn reggel hirtelen elhunyt Strimpl követ, meghatalmazott miniszter, a prá­gai vár szertartásmestere. Strimpl néhány nap­pal ezelőtt vakbélgyulladásban betegedett meg. A beteget megoperálták, de a vakbélgyulladás következményeit az orvostudomány már nem bírta elhárítani. — Strimpl 1880-ban született. Hivatására nézve festőművész volt. A háború kitörésekor a párisi cseh müvészkolónia tagja volt sa külföldi forradalmi bizottságnak nyom­ban rendelkezésére bocsátotta szervező tehetsé­gét. Benes első munkatársai közé tartozott s az államfordulat után diplomáciai pályára lépett. Egy darabig Brüsszelben volt követ, 1927-ben a chef du protocol tisztét bizták rá s azóta ál­landóan ott volt a prágai Vár minden diplomá­ciai aktusánál. Strimpl volt az a diplomata, akit a prágai lakosok a legtöbbet láttak a köztársa­sági dnök oldalán. így Masaryk alapitó elnök temetésén is közvetlenül Benes köztársasági el­nök közelében haladt a gyászmenetben. Delbos francia külügyminiszter fogadásán már nem ve­hetett részt, mert ekkor már súlyos betegen fe­küdt. £ i'üsaariz választás tesz a fcoisyfcádi kerületben BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A magyar képviselőház el­nökségéhez hétfőn érkezett meg Perczel Bé­la bonyhádi képviselő lemondó levele. A le­mondást Sztranyavszky házelnök tudomásul vette. Megegyezés szerint a nemzeti egység pártja a megüresedett bonyhádi kerületben nem állít föl jelöltet és igy Klein Antalt, a független kisgazdapárt Jelöltjét valószínűleg egyhangúlag választjálc* meg a kerület kép­viselőjévé* Pozsony város parlamentié megkezdte a költségvetési vitát Az egyesült párt szónoka az sdtfizefő polgárság teherviselési képességeinek tekintetbevételét követeli POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Hétfőn délután három órakor Po­zsony város képviselőtestülete rendkívüli köz­gyűlést tartott, hogy megtárgyalja a város 1938. évi költségvetését. A rendes költségvetés meg­vitatása előtt az iskolaügyi költségvetést szavaz­ták meg. Kerek nyolcmillió koronát fordit a vá­ros a jövő esztendőben iskolaügyi célokra. Utá­na a polgármester nagyobb expozé keretében ismertette a költségvetés egyes adatait. A város rendes szükséglete a jövő esztendő­ben 153,270.300 korona, s erre a bevételekből 131,761.900 koronára van fedezet A rendes hiány kerek 21 és félmillió korona, egyéb hiány kerek 850.000 korona s ezt a különböző pótadókból fogják fedezni. Adóhátralékokból 24,140.000 koronát várnak, a 180 száza’ékos házbérpótlékból 8,640 000 koro­nát, a 225 százalékos egyéb pótadókból pedig 9,630.000 koronát remélnek. A rendkívüli szük­ségletekre kerek 112 millió koronát irányoz elő a költségvetés, ebben van 10 millió korona az uj aggihajlék felépítésére, 18 millió korona az uj vásárcsarnokra, de mindez természetesen csak akkor fog Valóra válni, ha a megfelelő hitelt meg tudják szerezni. A po’gármester beszéde után az egyes pártok képviselői tették kritika tárgyává a költségve­tést. Elsőnek dr. Kraus Ferenc helyettes pedorár- mester a szociáldemokrata nárt nevében szólalt fel s bejelentette, hogy a költségvetést pártja el­fogadja. Neuman Tibsr fSiszó'alósi Utána az egyesült párt nevében dr. Neumann Tibor mondott nagyobb beszédet. Rámutatott 'arra, hogy a községi pótadók mai mértéke már megha­ladja az adófizető polgárok teherbíró képes­ségét s a párt csak azért szavazza meg a költségvetést, mert a pótadókat nem emelték fel, A városnak sok olyan kiadást kell fedeznie, ami tulajdonkeppen a tartománynak vagy az állam­nak volna a feladata. Pozsony város kiadásai­nak oroszlánrésze olyan jellegű, — mondja a szónok, — amiket a városnak fővárossá való előléptetése okozott. A városi képviselőtestület­nek fel kell hívnia az illetékesek figyelmét arra. hogy a községi pótadók további felemelése tel­jesen lehetetlen, mert azok már elérték az adó­fizetők teljesítőképességének legfelső határát. Az emberek csökkentik bevásárlásaikat és szükségleteiket a legminimálisabbra szorítják, hogy eleget tudjanak tenni adófizetői kötelezett­ségeiknek. Neumann Tibor beszéde további folyamán a pozsonyi ősrégi .vár lerombolásáról forgalomba hozott hírekről tesz említést. Szinte nap-nap után halljuk, — moncba, — hogy hamarosan megkondul a lélekharang városunk közel ezeréves történelmi múltú vá­ra fölült. A legerélyesebehn tiltakozik nem­csak az egyesült párt, hanem a város őslakos­sága nevében az ilyen terv ellen, amelv a vá­rost nemcsak egy történe'mj emlékétől, ha­nem a város képének egyik legfontosabb jel­legétől fosztaná meg. Ezután a város igazgatásának nehézkességét panaszolja fel a szónok. A városi hivatalok mű­ködésének ellenőrzése a tanácsigazgató feladata volna. Sajnos* azonban — úgymond v— a ta­Azután megindult a vita, amelynek során Weller szudétamémet és Slávik iparospárti fel­szólalása után az egyesült párt nevében Füssy Kálmán sze­nátor bírálta a javaslatokat. A magyar szenátor közvetlenül lapzárta előtt mondotta el beszédét s igy azt lapunk holnapi számában ismertetjük. Az ülés után a szenátus bizottságai tárgyalták meg a képviselőházban már elfogadott gazdasági javaslatokat. Ezek a szenátus keddi ül isiitek napirendjén szerepelnek már, A szenátus ked­den 9 órakor ül ismét össze. Hodia csak leélheti szabadságra megy PRÁGA, — A kormány kedden tartja kará­csony előtt az utolsó minisztertanácsot. Azután a miniszterek is megkezdik karácsonyi szabad­ságukat* Hir szerint Hodza miniszterelnök mind­össze kétheti betegszabadságra utazik és szabad­ságát külföldön fogja eltölteni, nácsigazgató, akit a városi tanács és a közgyű­lés határozatai végrehajtásának ellenőrzésére választottak meg, kétévi működése alatt alig tett valamit, hogy a város adminisztrációja ol­csóbb, gyorsabb és egyszerűbb legyen. Néha a polgármester utasításait sem részesíti kellő fi­gyelemben. A szociális jellegű kiadási tételek bírálatánál felpanaszolja. hogy a város sokszor olyanokat részesít támogatásban, akik nem idevalók. Ez — úgymond — állandó nyugtalanságot idéz elő a pozsonyi munkanélküliek körében. A városnak elsősm-ba-i k'”eue gondoskodnia ar­ról, hogy itt mindenekelőtt a pozsonyi munká­sok kapjanak kenyeret. Ilyennek azonban nem azt kell tekinteni, aki csak néhány nao óta tartózkodik Pozsonyban, hanem azokat, akik évek óta Pozsonyban laknak s mun­kájukkal hozzájárultak a vávos gyarapodásához. Kötelességének tárttá végül fe'hivni a figyelmet az egészségügyi hivatal ki nem elégítő működé­sére. A referens csaknem állandóan tanulmányi szabadságon van s az akták tömegei fekszenek elintézetlenül íróasztalán. Beszéde végén visszautasítja a város hivatalos tényezőinek nyilatkozataiban és a város hivata­los lapjában is igen gyakran felbukkanó azt a megállapítást, hogy a város még mindig az á’lam- fordiulat előtti rezsim hibáit és mulasztásait nyö­gi. Felületes megállapítások ezek, mondja s e nyi­latkozatokban állandóan elfelejtik azt, hogy pró­fétának kel’ett volna lennie annak, aki évtizedek­kel ezelőtt ennek a városnak mostani, nagyará­nyú fejlődésére gondolt volna. Azelőtt megvolt a maga régi feUődése. s a város akkori veze őí az akkori szükségleteknek és az akkori anyagi helyzetnek megfelelően gaz­dálkodtak, de egyben számítottak a modern technika vívmányaival is, ugv, hogy városunk nem maradt e! fejlődés tekintetében más vá­rosok mögött. Erről szépen emlékezett meg az egyik pozsonvi német lap egvik íeguó’bi cik­kében, amelyben az államfordulat e'őtii alko­tásokat részletesen fölsorolta. Felemlítette, hogv a régi rezsim létesítette Pozsonyban a gázgyárat, a vízmüveket, a villanymüveket, a vl'lamosvasutaí, a dunai vasaidat, a csatorna- hálózatot, a Vigadót, a téli kikötőt, a központi vásárcsarnokot és a Pozsony—bécsi villamos- vasutat is egyebek között. Az egyesült párt á költségvetést elfogadja ab­ban a- reményben, hogy az illetékes tényezők fi- - gyelom.be veszik a felhozott panaszokat és a. jö­vőben hamarosan sor kerül a pótadók leszállí­tására, r

Next

/
Thumbnails
Contents