Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-21 / 290. (4436.) szám

1937 decen&er 21, kedd. A „szakember tragédiája" Meghalt Ludendorff, a világháború legtehetségesebb német hadvezére Hindenburg és Ki'ler nagy elleniátékosának pályafutása ■■ A plSni katonai iskoláíói az összeomlásig ■■■ A háború utáni „harc mindenki ellen" ’ MÜNCHEN. — Ludendorff tábornok hétfőn reggel hetvenkét éves korában hosz- szabb betegség után Münchenben meghalt. A hivatalos orvosi jelentés szerint 8 óra 20 perckor fájdalom nélkül és nyugodtan cl- szenderült. Öntudatát az utolsó óráig meg­őrizte. A hosszú betegség teljesen megtörte Ludendorff erejét és az orvosok nem tudták megállítani a kór terjedését. Az eddigi jelentések szerint Ludendorff holttestét Tutzingba szállítják át. Ludtn- dorff 1937 augusztus 20-án kijelentette, hogy temetésén nem kíván semmiféle állami és katonai közreműködést. zérkari főnök mellé Ludendorffot osztották be mint helyettesét. Ö szervezte meg a né­met pozíció-harcokat s 1917-ben uj hadiesz­közöket alkalmazott a német hadseregnél, igy a gázbombákat, a lövészárok-mozsarak- kal ellátott rohamosztagokat és a gépfegy- verducokat. Az orosz fronton nagy sikere­ket ért el módszerével, amikor elfoglalta Rigát, majd pedig a caporeítői offenzivában az olaszokat verte meg döntően. 1918 elején látta, hogy a tengeralattjáró-háboru össze­omlott. Döntő offenzivával akarta a francia fronton kicsikarni a győzelmet és mindenek­előtt a brit hadsereget kikapcsolni a küzde­lemből. Az amiensi csatában, az úgynevezett császár-ütközetben mégsem tudott döntően győzni és nem törte át az ellenfél vonalait. 1918-ban még mindig bízott abban, hogy győzni fog, de közben megjöttek az ameri­kai csapatok és uj angol hadsereg került a frontra. A champagnei júliusi német offen- ziva összeomlása jelentette a vég kezdetét. Foch tábornok, francia főparancsnok ellen­lökése felgöngyölítette a német frontot és amikor 1918 szeptemberében a franciák és az angolok rohammal elfoglalták a Hinden­A AJÁNDÉKOZZON NEMES PORCELLÁNT porcellán éve­ken át hangulatossá teszt házát. Az EPÍAG porcellán pedig évtizedekre. EejjI Prága !!., Príkopy 20, Telefon 218-39 S z a k ü z I e f b e n vásároljon, ahol szakemberek látják el fanáccsal burg-vonal összes fontos pontjait, az antant áttörte a német vonalakat. Egy-két hónap múlva sor került a béketárgyalásokra, ame- lyeket Ludendorff az utolsó pillanatig ellen­zett, 1924-ben, mint a nemzeti szocialista párt tagja- a német birodalmi gyűlésbe kerül; s 1925-ben mint elnökjelölt 285.000 szavaza­tot kapott. Huszonöt évi házasság u án l926rban elvált feleségétől és elvette Ma- thilde von Kemniíz orvosnőt és írónőt. A tábornok egyénisége Ludendorff a világháború alatt a német hadsereg vezérkari főnöke volt. Páratlan képességű szakembernek ismerték, aki felül­múlhatatlan szervező erejével nagymérték­ben hozzájárult Németország katonai sike­reinek eléréséhez. De éppen katonai és szer­vezési tehetségében rejlett Ludendorff gyen­gesége is. Mindent katonai szemmel nézett, nem számolt a hadviselés lélektani, gazda­sági és erkölcsi tényezőivel s gépies elkép­zeléseivel gyakran lehetetlent követelt em­bereitől. A háború vége felé Hindenburg és II. Vilmos dacára szinte Németország dik­tátora volt s elsősorban az ő „vasakaraíá- nak“ volt köszönhető az 1918-as hajótörés. Ludendorff életrajzírója könyvének a követ­kező címet adta: „A szakember tragédiája*’ s ebben a címben sok jellemző van. Az ösz- szeomlást Ludendorff nem mint vezérkari főnök érte meg, mert néhány héttel előbb Gröner tábornok került helyére. Az uj Né­metországnak kétségtelenül Ludendorff volt leggyülöltebb embere. 1918 végén álruhában kénytelen volt Svédországba menekülni, de csakhamar visszatért és résztvehetett a po­litikában. Az 1920-as Kapp-pucsnak egyik vezető alakja lett, majd az 1923-as münche­ni Hiíler-pucc&ban is aktív szerepet játszott. Vád alá helyezték, de fölmentették. 1925- j ben elnökjelölt is volt. Később főleg az iro-j dalomnak szentelte életét és egyformán ha-1 dakozoíf a katolikus egyház, a zsidóság, a szabadkőművesség, Hitler és Hindenburg, a fasizmus és a bolsevizmus ellen. Feleségével együtt folyóiratot adott ki, amelynek poetikus cime a következő: „A né­met erő forrásánál". Ugyanakkor könyvet 1 irt „A totális háborúról" is, amely nagy­szerű szakmunka. A müncheni puccs óta Hit­lerrel hadilábon élt, ámbár a kancellár ha- talomrakerülése után többször megkísérelte, hogy kibéküljön vele. Ludendorff hetvene­dik születésnapján tábornaggyá akarta ki­nevezni, de Ludendorff visszautasította a megíiszíelést, éopugy, mint ahogy nem en­gedte, hogy Vilmos császár nemesi rangra emelje. 1937 januárjában Ludendorff és Hitler mégis kibékült és az egyházakkal is tűrhető viszonyba került. Ekkor el is fo­gadta a íábornagyi kinevezést. Az életrajz Ludendorff Erich 1865 április 9-én szüle­tett a volt poseni tartományban. Apja po­rosz tiszt volt, de ppmerániai kereskedő­családból származott. A plöni katonai isko­lában nevelkedett és 1882-ben került a had­sereghez. 1895-ben a vezérkarba osztották * be és 1913-ig, amig a 39-es lövészezred pa-^ rancsnokává nevezték ki Düsseldorfba, ál-1 landóan a vezérkar tagja volt. 1914 áprili-jj sában strassburgi dandárparancsnok lett. A világháború kitörése után Bülow második hadseregének vezérkari főnöke és résztvett Lüttich ostromában is. Tulajdonképpen Ő i Eoglaíta el meglepetésszerűen az erődöt, j mert amikor az ő dandára mellett harcoló dandár parancsnoka elesett, önhatalmúan itvette a parancsnokságát és ragyogó mó­lon elfoglalta az erődöt, 1914 augusztus 12-én Hindenburg vezérkari főnöke lett Ke- etporoszországban és ő készítette elő a tan- lenbergi csatát. Amikor Hindenburg 1916 augusztus 29-én Falkenhayn tábornok utódja lett, az uj ve­A római blokk hatalmai ianifár 10-12 fcóztttt értekezletei tartanait Budapesten Nagy politikai megbeszélés - Mussolini németországi útiénak megvitatása — A magyar-kisantant viszony a napirenden — BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünk tele- .fonjélentése.) A budapesti hétfői lapok egy­öntetűen közlik azt a húrt, hogy a római jegyzőkönyveket aláirt hatalmak külügymi­niszterei január 10 és 12 között Budapesten értekezletet tartanak. A Reggeli Újság és a Hétfői Napló ezzel kapcsolatban azt írja, hogy Schuschnígg oszták kancellár szemé­lyesen is résztvesz ezen a budapesti három- hatalmi értekezleten. A Reggeli Újság sze­rint bécsi diplorrfáciai körök nagy jelentősé­get tulajdonítanak a budapesti találkozó­nak. Úgy tudják, hogy elsősorban Musso­lini németországi utazását és az ezzel kap­csolatos eseményeket tárgyalja meg a há­rom államférfi: gróf Ciano. olasz, Schmidf Guidó osztrák és Kánya Kálmán magyar kül­ügyminiszter. Szóba kerül még. Sztojadíno- vics jugoszláv miniszterelnök római láíoga, tása, valamint Delbos francia külügyminisz­ter legutóbbi keleteurópai útja. Ezenkívül föltétlenül iyegbeszélik a lengyel-német, to­vábbá a csehszlovák-német bizalmas tár­gyalások folytán előállott helyzetet. Ezzel kapcsolatban most elsőizben kerül szóba a három ország közötti közvetlen megbeszé­lések során az Ausztria és Csehszlovákia között folyó tárgyalások anyaga is. Letár­gyalja végül az értekezlet Magyarország és a kisantant viszonyát azoknak a tanácsko­Í zásoknak alapján, amelyeket Kánya Kál­mán magyar külügyminiszter folytatott leg­utóbb Genfben. A lap úgy tudja, hogy az osztrák kancellárt és Schmidt külügyi ál­lamtitkárt Hornbostel követ, az osztrák kül­ügyminisztérium politikai osztályának fő­nöke is elkíséri. Gróf Cianot szintén elkéri az olasz külügyminisztérium politikai osz­tályának főnöke, de a gazdasági osztály ve­zetője is vele jön. Schuschnigg kancellár a tanácskozások végeztével január 12-én, mint már jelentettük, résztvesz a budapesti Osztrák Bálon, amelyet az osztrák követsé­gen rendeznek, s amelyet éppen a kancel- £ Iára való tekintettel egy hónappal előbbi »időpontra tettek. 1 iegfékteienebb hatásági terror jegyében kezdődtek meg Románitfana választások A magyar választók lágyrészét csendőrök akadályozzák meg választójoguk gyakorlásában ■ letartóztatások országszerte ■■ A román e.'fenzéz vezérel is tiltakoznak a hivatalos terror ellen BUKAREST. — Az országos választá­sok ma kezdődtek meg Romániában. A sza­vazást reggel 8 órakor kezdték meg minde­nütt. A vendéglőket és a korcsmahzlykége- ket lezárták, mert a választások idejére szi­gorú alkoholtilalmat rendeltek el. A váro­sokban rendben folyik a szavazás, a falvak­ból azonban különböző nyugtalanító hírek érkeznek, A választási terror vasárnap érte el tető­fokát, ugyanniyra, hogy az ellenzéki pártok vezérei tiltakozó táviratot küldöttek a bel­ügyminiszterhez. Maniu Gyula, a nemzeti parasztpárt elnöke a következő szövegű táv­iratot küldte Franasovici belügyminiszter­hez: — Az utolsó negyvennyolc órában az egész országban választási terror dühöng. A szavazó igazolványokat hiányosan osz­tották ki s a csendőrök tömegesen szedték el a kiosztott igazolványokat a nemzeti pa- raszípárti érzelmű lakosoktól, A képviselő­jelölteket tömegesen tartóztatják le. Az Uta­kat csendőrök állják el és megakadályoz­zák a választókat, hogy az urnákhoz járul­janak. A csendőrségen kívül a kormány fel­bérelt ügynökei is közreműködnek. A köz­ségek egész sorát vették járványzárlat alá indokolatlanul. Ezek a jelenségek általános jellegűek, tehát nyilvánvalóan központi irá­nyítás következményei. Az utolsó napokban a szervezkedést teljesen lehetetlenné teszik a nemzeti parasztpárt számára. Az utolsó órában kérem intézkedését e törvénytelen eljárások megszüntetésére. A hatóságok el­járásáért önnek kell viselnie a politikai fe­lelősséget. Hasonló szövegű táviratot intézett a bel­ügyminiszterhez Braíianu György, a liberá­lis párt disszidenseinek vezére is. Könnyen elképzelhető, hogy ha a román ellenzéki pártokkal szemben ilyen nagyfokú hatósági terror működik, milyen nehézségeket tá­masztanak az országos magyar párt szer­vezkedése és választási agiíációja elé. Csendöroffenziva a magyar választék elles Küküllő és Nyárád mentén úgyszólván az egész lakosságot megakadályozták abban, hogy a szavazókörzet székhelyére juthassanak. A ré­gebbi választások emlékei alapján a szavazásra jogosult lakosság nagyrésze már éjfél előtt el­indult hazulról, hogy kerülő utakon eljuthasson a választási székhelyekre. A csendőrség azonban egész éjszaka lesben állt az utak mentén és a szavazók nagyrészét útjában megakadályozta, J őrizetbe vette és a csendőrőrsökre szállította, l Sőt több községben előfordult az is, hogy a csendőrök titokban magyar zászlókat tűztek ki ‘ a gazdák házaira s ennek alapján azután vizs­gálatot inditotaík a házak lakói ellen s a gazdá­kat letartóztatták. Más helyen Magyarországot éltető röpcéduláka szórtak szét s aztán ezzel az ürüggyel letartóztatták a szavazó polgárokat. Balaváron Boncz József lelkészt és a magyar párt tizenöt megbízottját éjszaka verték fel ál­mukból a csendőrök s azután bekísérték őket a csendőrparancsnokságra. Bethlenszentmiklóson ugyancsak mára virradó éjszaka letartóztatták Sebő Ferenc unitárius lelkészt és a község taní­tóját. Mindkettőt még az éjszaka folyamán be­kísérték a csendőrségre és ott tartják őket a vá­lasztások befejezéséig. Szentháromság község­ben valamennyi szavazót megakadályozták ab­ban, hogy választójogukat gyakorolják. A község református lelkészét a csendőrök letartóztatták. Szőkefalván László János birtokost és több tár­sát vasárnap este beidézték a csendőrségre s ott közölték velük, hogy hétfő estig nem hagyhat­ják el a csendőrlaktanyát. Nyárádszentlőrincen is számos gazdát tartóztattak le. Gyárfás Elemér szenátor telefon utján tilta­kozott a bdügyminiszternél a törvénytelen eljá­rások ellen. A belügyminiszter megígérte, hogy intézkedik a visszaélések megszüntetése tárgyá­ban. Gyárfás szánátor egyben tiltakozott Lcpa- datunál, a liberális párt erdélyi tagozatának el­nökénél mi

Next

/
Thumbnails
Contents