Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-21 / 290. (4436.) szám

jjj* 1 XVI. évf. 290. (4436) szám . Kedd ■ 1937 december 21 Elfiflzetést ári évente 300. félévre 150, negyed* évre 7ő, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. O fl képes me'.iéklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napi lapja Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 11!. emelet • • TELEFON: 30311. • « SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHft. Ifjúságiink helye (BI) — Ifjúságunk hangadó és vezető fcsoportjának, a főiskolásoknak emlékezetes találkozója marad az ezévi vihnyei tábor. Ezt éreztük most a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Szövetségének kassai értekez­letén is, inj^or Vihnyére maguk a főiskolá­sok is mint ,,határkőre" hivatkoztak. An­nakidején, a vihnyei tábor után sok szó esett ifjúságunk magatartásáról, főleg azért, mert sokan a nyári összejövetel egyes rész­letei miatt áldatlan forradalmiságot vetettek ifjaink szemére, hogy állítólag a meglévő társadalmi keretek szétzúzására töreksze­nek, s nem a meglévőn belül akarnak épí­teni,, javítani, hanem csak az „újrakezdés” romboló vágyával hajlandók akcióba lépni. Azóta ezek a félreértések tisztázódtak, meg­tudtuk, hogy a néhány radikális és forra­dalmi jelszó, plakát, ami megjelent Vihnyén, csak bátorító és a tespedtséget eltüntető dopping kívánt leírni, mert ifjúságunk a bé­kés társadalmi együttműködés híve —•„ s hogy ez valóban igy van: ezt igazolta a rö­vid idő, ami termékeny munkában főiskolás köreinkben azóta végbement, nemkevésbé mága a kassai értekezlet is, melyen szó sem volt földrengést kívánó változásokról, sőt ellenkezőleg: ifjúságunk izzó erővel, de hig­gadt megfontoltsággal a reá váró munka részleteit beszélté meg, úgy, ahogy helye és hivatása társadalmunkban ezt előirja. Ifjúságunk tehát együtt akar dolgozni min­den magyarral szlovenszkói társadalmunk építésén és önvédelmén — jó lesz tehát megvizsgálni, hogy ez az elhatározás hol ütközhetik akadályokba, mert akadályok vannak, azt mindenki érzi: nemcsak felnőt­tek és ifjak közt. de ifjak és ifjak közt is, vagy hogy ne tulajdonítsunk tulnag'y jelen­tőséget a korosztályoknak — mert ez való­ban nem a legnagyobb —•, megmondjuk egyenesen: nemcsak az ifjúság együttműkö­dését saját kebelén, vagy társadalmunkon belül, de egész szlovenszkói magyarságunk ideális harmóniáját zavarják bizonyos társa­dalmi töredékfrontok, melyek különböző ürügyek alatt megzavarni igyekeznek a minden becsületes magyar ember által óhaj­tott együttműködést. Ismerjük e társadalmi frontok eredetét: nem véletlen szülte őket. Egyrészt a poli­tika. Másrészt egy általános eürópai fejlő­dés. mondjuk talán úgy, hogy a „tömegek lázadása”, aminek folytán az eddig szerepet nem játszott rétegek fiai most szót és jogot követelnek a társadalmi vezetésben. Ez utóbbi okot igen jól látják azok i$, akik a társadalom régebbi vezetőrétegének örökö­sei: s hogy nem akarnak a természetes fej­lődés útjába állni, azt bizonyítja demokrati­kus meggyőződésük, mely szerint a társa­dalmat mint osztálytalan közösséget fogják föl, s ennék megfelelően mindenki előtt megnyitják az utat az érvényesüléshez és a vezetéshez. Csak itt is egy kis félreértést kell eltávolítani. A demokratikus társadalmi fejlődést nem értelmezhetjük úgy, hogy akik eddig vezettek, takarodjanak el és engedjék át helyüket a „nép”, vagy a „proletárok” fiainak, szóval azoknak, akik állítólag min­dent jobban tudnának elvégezni... Ez a nemzetközi marxista ideológiában gyökere­ző „ósztályharc” csak pusztulást idézhet elő a nemzetben, mert nem is szabták a nem­zetre, kitalálói is világforradalmat akartak vele előidézni. S csak egyet nem értünk, hogy nálunk még mindig akadnak ólyanók, kiket csábit a nemzetközi ósztályharc esz­méje. akkor, midőn minden erőnkkel saját nemzetünk harcában kellene résztvennünk. A szovjetvá’asziások első következménye Kivégezték a szovjeídiplomácia és az „öreg bolsevisták" nyolc vezéregyéniségét Ksrachm trasédája •• Jenutüde, ..^earg'a RssgStMfA'a" a nteasjMaoliak között M lurasalcs jeSan’.és ••• Az oroszországi zsidók vezéréi is agyonlőtték MOSZKVA. ■— A szovjetunió legfelsőbb ha­ditanácsának katonai kollégiuma december 16- án az 1934 december 1-i törvény alapján zári ülésen foglalkozott Jenukidze, Karachan, Ora- selasvili, Seboldajev, Larin, Netelev, Zucker- mann és Steiger hazaárulási pőrével s. megálla­pította, hogy a vádlottak terrorista cselekede­teket követtek el és kémkedtek egy külföldi ha­talom számára. Valamennyi vádlott vallomásá­val teljes mértékben megerősítette a vádat A katonai kollégium halálra ítélte a vádlottakat és az Ítéletet azonnal végrehajtották. Karachan, a ,/egragyegőtb szovieidiplomata" A legújabban kivégzettek közül a legkimagas­lóbb egyéniség kétségtelenül Lev Mihajlovics Karachan, aki néha Kara Kán (fekete fejede­lem) formában irta nevét, ami azt jelenti, hogy előkelő származású. 1889-ben született, 1917- ben a bolsevik: párthoz csatlakozott és Trockij­val és Jofféval együtt ő képviselte a szovjet­uniót a bresztlitovszki béketárgyaláson. 1921- ben varsói nagykövetté nevezték ki. Akkoriban ez rendkívüli felelősségteljes állás volt, mert a szovjet éppen befejezte a háborút Lengyelor­szággal és a viszony feszült volt, 1925-ben Kí­nába került mint Oroszország nagykövete, de már 1926-ban visszahívták, mert Oroszország és Kína között nagy ellentétek támadtak és Pekingibe Suritzot nevezték ki. 1928-ban Kara­chan a külügyi népbiztos helyettese lett. Kát évig maradt ezen a poszton, majd törökországi nagykövetié nevezték ki. 1935-ben Anitára és Moszkva viszonya elhidegült s ezért Karachsat tették felelőssé. 1937 elején visszahívták Anka­rából és csakhamar letartóztatták. Kivégzése az egész világon nagy feltűnést keltett, mert Karaehannal a szovjetdiplomácia egyik leg­kiemelkedőbb alakja tűnt el. Jellemző, hogy a kivégzést a Választások utáni időre halasztották, nehogy a rémtett befolyásolja az oroszországi választók hangulatát. Mi 1903-tól Sztálinnál együtt felépítette a mozgalma! Jenukidze egyike a legrégibb bolsevistáknak, aki a háború előtt szorosan együtt dolgozott Sztálinnal és később is a mai diktátor legszű­kebb környezetéhez tartozott Két évvel ezelőtt meglepetésszerűen degradálták és Szibériába száműzték. Hatvanéves volt s ugyanúgy, mint Sztálin, Karachan és OraseLasvili, a Kaukázusból származott Már a múlt század végén a munkás- mozgalomhoz csatlakozott és ő szervezte meg a század elején a bolsevisták első nagy titkos nyomdáját, amely páratlan propagandatevé­kenységet fejtett ki, 1903-ban Sztálinnál együtt ő szervezte meg a nagy bakui pefcróleumsztráj- kot Az uj állam megalakulása után hosszú évé­kig a központi végrehajtó bizottság titkára volt, majd miniszter. 1935-ben a transzkaukázusi köz­társaság elnöke lett de néhány héttel később letartóztatták. Mig előbb parancsszóra a transz- kaukázusi köztársaság valamennyi hivatalos he­lyiségében ki kellett függeszteni arcképét e ké­peket most 24 óra alatt eltávolították. Jenu- kidze vezető tagja volt a néhány évvel ezelőtt alakult s azóta feloszlatott „öreg bolsevisták" társaságának, amelynek csaknem valamennyi tagját kivégezték már. Még egy kaukázusi „öreg bolsevista" Marnia Djmitrievics Oraselasvili 1883-ban szü­letet és orvos volt 1903-ban csatlakozott a bol­sevista párthoz és a Kaukázusban dolgozott 1905-ben ő volt a pétérvári forradalom egyik leghíresebb és legbátrabb vezetője, úgyhogy kénytelen volt külföldre menekülni, majd ami­kor visszatért, letartóztatták. Megszökött és a Kaukázusban „dolgozott*, 1918-ban, amikor a fehérek elfoglalták Georgiát 18 hónapra ismét bebörtönözték, de újra megszökött és 1920-ban és 1921-ben ő vezette azt a földalatti tevékeny­séget amely a georgiai fchéruralom megbukta­tásához vezetett Jutalmul a georgiai kormány tagja lett és egymás után érte el a legmagasabb tisztségeket, igy többek között a népbiztosok tanácsának és a központi végrehajtó bizottság­nak is tagja lett. Három-négy évvel ezelőtt még úgy ünnepelték, mint a szovjet egyik legtehet­ségesebb tagját és Sztálin bizalmas emberét A Jewsebcla" vezére Egy Larin nevű ember a kommunista párt zsidó osztályának az úgynevezett „Jewsekciá- nak‘* vezetője volt ő propagálta a Távolkeleten létesítendő autonóm zsidó szovjetköztársaságot is, amelynek neve Birobidzsan volt s amelyben a nyugateurópai zsidóság is sokáig a zsidó kér­désnek legjobb megoldási lehetőségét látta és a cionista megoldási módszer ellen kijátszotta. Számos könyvet irt és könyveit a nyugateurópaí zsidóság is elolvasta. Elsősorban az ő nevéhez és működéséhez fűződik, hogy a nyugateurópai haladó gondolkodású zsidóság egyrésze a szov­jettel rokonszenvezett és a szovjetrendszerben látta a zsidókérdés megoldását is. A mostani hivatalos jelentés nem közli Larin másik nevét, úgyhogy nem tudni, vájjon azonos-e a zsidó ve­zérrel, akinek néhány hónappal ezelőtt már ha­lálhírét költöttek. A többi kivégzett nevét a külföldön nem igen ismerik. És ma Csehszlovákiában e nemzetközi ideó­párt néni egyéb, mint „Fránco szellemének képviselője” .,. E ködös internacionalizmusba burkolózó társadalmi front mellett szerepek egy másik is, melynek eredete kizárólag politikai okok­ra vezethető vissza: ez a másik front pedig az állítólagos demokrácia aktivista fegyve­reivel szeretne harcolni, az állítólagos anti­demokratikus egyesült párt ellen. Az inter- nacionális és a demokráciával hivalkodó két front, ha egymással nincs is jóban, egyfor­mán nem-magyar malmokra hajtja a vizet. Mért végeredményben mindkettő a magyar nemzeti egység megbontására törekszik: akár félrevezetett idealizmusból, akár tuda­tős romboló szándékkal, — Aztán nagyon átlátszó dolog a demokrácia ájelixirjével kö­zeledni a magyarság felé, mikor a „gyógy­lógiá lassan már csak a magyároktól fog el­halászni lelkeket, mig a köztársaság más nemzeteinél az internacionalizmus cégére alatt is rég a legőnzőbb sovinizmus dúl. De a mi internacionalistáink még mindig nem akarják belátni, hogy akik a nemzetközi megbékélés maszlagjával csábítgatják őkét, azoknak ném a kapitalizmus kiirtása, vagy a világbéke fontos: hanem igenis fontos a2, hogy a tfiágyárok internacionálisak legye­nek és ném -nácionálisak, mert ezzel gyöngül a magyarság nemzeti ereje. így történik az­után, hogy sokaknak közülünk mindén ér­deklődését leköti a spanyol polgárháború és ezek a szlovenszkói magyar kisebbségi élé­tet is már csak Spanyol szemüvegen keresz­tül tudják látni, ahol számukra az egyesült szér” hatása mindenütt azt célozza, hogy aki beveszi, rögtön a „fasiszta” és „hitleri totalitásra” törekvő egyesült párt ellenségé­vé váljon. S midőn föllobant a gyűlölet a magyar „fasizmus” ellen, ugyanakkor hódo­lat ejti rabul a sziveket, mikor a demokrá­ciát és pacifizmust hirdető cseh Karéi Ca- pek iránydrámájáról a „Fehéíkór”-ról van szó. Erre megdöbbentő példát szolgáltatott a beregszászi magyar gimnázium önképző­körében lejátszódott kulturbotrány, mikór a magyar diák Capekért és León Blumért esett önkívületbe és kereszteshadjáratot Sze­retett volna hirdetni Magyarország. Hitler, meg Mussolini ellen ... De ilyen ez az ál- derqokrata szellemű nevelés, mely egy po­zsonyi magyarnyelvű lap „szellemi élet” ro­vatából nagyügyesen egy idégen szellemű

Next

/
Thumbnails
Contents