Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-17 / 287. (4433.) szám

' | XVI. évf. 287. (4433) szám . Péntek • 1937 december 17 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ll„ Panská u 1 i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága Il„ Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-1 1. 9 9 SÜRGÖNYÖM; HÍRLAP, PRflHft. Delbos ígaií célja (sp) —• Minden középeurópai országban másként fogadták Delbost. Lengyelország­ban udvarias és jóakaratau kiegyensúlyo­zottság kisérte megjelenését és határozottan látszott, hogy a lengyelek ma néhány fok­kal közelebb állnak Franciaországhoz, mint két évvel ezelőtt, az orosz—francia szövet­ség virágzásának idején. Romániában gaz­dasági előnyöket kívántak Páristól s a fo­gadtatás fényét ehez az óhajhoz idomítot­ták. Problematikusnak egyedül a jugoszláv fogadtatás látszott, ahol ugyan a hivatalos kommüniké szintén teljes összhangról szólt, ami természetes is, de éppen a szerb ellen­zék föltűnő és erőszakos franciabarát ma­gatartása és Sztojadinovics elleni tüntetése Igazolta, hogy a régi szerb franciabarátok, Jeftics párthívei nem tartják őszintének és kielégítőnek a mai jugoszláv kormánypoliti­ka orientációját és Sztojadinovicsot szívesen vádolják olasz és német rokonszenvekkel. Ezt a fölfogást egyébként föltűnő módon megerősíti a csehszlovák sajtó egy része, így elsősorban a Lidové Noviny, amely jtsaknem nyíltan a szerb ellenzék pártjára áll és ideges szavakkal ítéli el a sztojadino- Vicsi mérséklet „kétszínű” politikáját. A három látogatás után Delbos Prágába érkezett. Itt végre fönntartás nélkül ünnep- Jik. A fogadtatás nem udvariassági aktus a kormány részéről, nem az egyik vezérlő nagyhatalomnak kijáró óvatos közeledés, hanem szövetségi hűség a legjavából, teljes odaadás és fölolvadás a franciabarátságban, mintha más politika és megoldási mód nem is létezhetne. A kormány és a mögötte álló többség boldogan üdvözli Delbost, tőle vár­ja üdvét, tőle várja a megoldást, átadja magát a nagy francia nemzet barátsága mámorának, nem kérdez, nem kutat, s úgy követi Franciaországot az európai politiká­ban. A fölületes szemlélő is észreveszi a kü­lönbségét a prágai és a többi fogadtatás kö­zött. A lengyelek politikai opportunizmus­ból Németország mellett Franciaországot is igyekeznek barátjukul megtartani. Románia stivesen barátkozik Párissal gazdasági ér­dekből, Jugoszlávia figyelmezteti Delbost, hogy más barátjai is vannak, de Csehszlo­vákia csak egyet mond a francia külügymi­niszternek: szivvel-lélekkel melletted állok. S most jön az, ami talán a legérdekesebb Delbos utazásában. Franciaországnak nem ez a föltétien csatlakozás kell, illetve — máskép kell, mint esetleg néhány sovén prágai franciabarát elképzeli. Delbos ez al­kalommal nemcsak Páris követe, hanem Londoné is. Nem a véd- és dacszövetsége­ket kereső régi, egyoldalú francia orientá­cióban utazik, mint Barthou annakidején, hanem azt a plattformot hirdeti, amiről uta­zása előtt Londonban Chamberlainnal meg­egyezett. Ez pedig az európai megbékélés jegyében áll. Nem Németország és Olaszor­szág ellen toboroz csatlósokat Delbos, ha­nem igyekszik rábeszélni szövetségeseit, hogy beleegyezzenek a nyugateurópai négy nagyhatalom szerződésének megkötésébe, né aggódjanak tőle, ne berzenkedjenek és fogadják el Franciaország ígéretét, hogy e nyugati nagyhatalmi kooperáción belül Pá­ris mindig tekintettel lesz kis szövetségesei érdekeire, ha ezek a szövetségesek továbbra is Franciaország nyomatékét erősitik barát­ságukkal. Téhát a cél nem egy külön, fron­tja vezetés alatt álló ideológiai blokk meg­szervezése, hanem ellenkezőleg: a-roma— A francia külügyminiszter prágai napja Hodza nagy beszédben ünnepli Delbost és Franciaországot Rí önálló csehszlovák hadsereg megalakításának 20. évfordulója - Ebéd Bánás elnöknél „Azuj középeurópai béke PRÁGA. — Jelentettük, hogy Csehszlo­vákiában és a csehszlovák fővárosban rend­kívül ünnepélyesen fogadták Delbos fran­cia külügyminisztert, aki szerdán délután érkezett Prágába. A csütörtök reggeli prog­ram 9 órakor kezdődött, amikor a francia külügyminiszter meglátogatta Krofta Kamii csehszlovák külügyminisztert a Czernin-pa- lotában. Delbos Lacroix prágai francia kö­vet társaságában látogatta meg Kroftát, majd ugyancsak a követtel és Jina követ- ségi tanácsossal a várba hajtatott, ahol be­írta nevét a köztársasági elnök vendég­könyvébe. A várudvaron a várőrség fogadta az elő­kelő vendéget s a harmadik várudvaron Kvapil ezredes üdvözölte Delbost és beve­zette a vár reprezentációs termébe. Később Delbos koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona sírján, majd 11-kor a prágai Reprezentációs Házban á francia külügyminiszter részt vett a franciaországi önáiló csehszlovák hadsereg megalakítása húszéves évfordulójának ünnepségén. Hodza üdvözli Delbost Ezen az ülésen Hodza miniszterelnök nagy beszéddel üdvözölte Delbost és ünne­pelte a francia—csehszlovák barátságot. Hodza többek között a következőket mon­dotta: — Mint húsz évvel ezelőtt, most is, tudja meg a francia nemzet, hogy erkölcsileg, gazdaságilag, politikailag és katonailag kon­szolidáltak vagyunk és továbbra is együtt akarunk dolgozni az európai béke biztosítá­sára. A francia demokrácia és az európai egység képviselőjét üdvözöljük Önben. A berlini tengellyel való kooperáció előkészí­tése és megbeszélése azoknak a koncesz- szióknak, amiket a szükséges európai együttműködés érdekében tenni kell. Ha pedig igy van, akkor Delbos a ked­vezőtlennek látszó külsőségek ellenére Var­sóban, Bukarestben és Belgrádban köny- nyebb és sikeresebb munkát végezhetett, mint a lelkes Prágában. Prága a régi Fran­ciaországnak tapsol, amikor extatikusan ün­nepli Páris külügyminiszterét, épp úgy, mint Jeftics hívei is a Barthou-i merev s a né­metekkel és az olaszokkal szemben szer­vezkedő Franciaország mellett, tüntettek Belgrádban. Ellenben Varsó megértéssel fogadta Delbos londoni tervét, a Németor­szághoz való közeledést és a koncessziók megadását, mert hiszen Beck régóta kö­veti a saját szakállára e politikát. Megér­téssel fogadták Bukarestben is, ahol szíve­sen békülnek némettel és olasszal. Sz£oJa-( franciák a háború alatt nem csalódtak ben­nünk és most sem fognak csalódni. Az el­múlt húsz évet jól kihasználtuk és teljesítet­tük valamennyi kötelezettségünket. — Népünk tudatában van annak a misz- sziónak, amelyet a politikai fejlődés Közép- európa földrajzi helyzetében számára kije­lölt. Csehszlovákia területe az a pont Euró­pában, ahol a németek és a szlávok érint­keznek s ahol igy adva van a konfliktusok lehetősége. De ugyanitt elképzelhető a ba­rátságos együttműködés is a két nagy törzs szélei között. Csehszlovákia főfeladata a béke előkészítése és megszervezése. Ilyen körülmények között a köztársaság biztos bázisa a nemzeti és a nemzetközi megegye­zésnek és Középeurópa békéjének. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy Középeurópában a dunai államok között modus vivendit kell találni a kölcsönös benemavatkozás, a köl­csönös egyenrangúság és az együttműködés alapján. Áz európai civilizációt szolgáljuk, ha ezért a modus vivendiért dolgozni fo­gunk. Németek és szlávok — Csehszlovákia örökké az európai de­mokrácia aktív tényezője marad. Demokra­ták vágyunk fejlődésünk és népünk tradi­cionális szenvedélye alapján, amely szenve­dély minden körülmények között biztosítani akarja az egyéniség, a népcsoport, a nem­zet és a lelkiismeret szabadságát. Az a nép, amelyet húsz évvel ezelőtt vezettek be Franciaországban az európai népek közé, hálásan köszöni meg ezt Franciaországnak és barátainak. ígéri, hogy az európai hatal­mi áramlások e kritikus pontján örökké vi­dinovics római utazásával meg egyenesen tüntetett az összeegyeztető politika mellett s kifejezte, hogy egyforma barátnak érzi a franciát, a németet, az angolt s az olaszt, mert komolyan gondolja az európai egy­séget és hazája üdvét várja tőle. Delbost utjának első három állomása, ahol puhato- lódzott és tájékozódott, megerősitette abban a véleményében, hogy az uj francia politika helyes és meg kell valósítani a londoni össze­egyeztető tervet. Megnőtt meggyőződéssel érkezett Prágába, ahol a legjobban ünnep­ük, — de a legnehezebben értik meg az uj francja-angol koncepciót, amely gyors ki­békülést kíván a „tengellyel* és szüksé­gesnek tartja, hogy e kibékülés érdekében áldozatok is hozassanak, mert másképp le­hetetlenség elérni. Az elmúlt évek tapaszta­latai és a némét-olasz magatartás ugyanis ezt igazolják. Tévednek tehát, akik Delbost ünnepel­vén a régi „francia blokk” céljait vélik ün* gyázni fog az emberiség javaira és hajlandó áldozatokat is hozni, mint a világháborúban tette. Sohasem búi tünk ki a felelősség alól. Tudunk verekedni, de tudunk kibékül­ni is és nemzeti törekvéseinket összhangba hozni az általános európai érdekekkel. Nincs alkalmasabb pillanat, mint a jelen­legi, hogy a csehszlovák köztársaság nevé­ben kijelentsem, hogy azok közé tartozunk, akiknek joguk van egy uj béke kiépítéséhez Középeurópában, Delbos válasza Delbos válaszbeszédében ünnepelte a csehszlovák—francia fegyverbarátságot és megállapította, hogy a két állam viszonyát a közös emlékek köteléke fűzi eggyé. Kije­lentette, hogy véleménye szerint a világhá­ború halottai egy uj, kibékült világban alusszák örök álmukat. Ebid a köztársasági elnöknél PRÁGA. — Benes köztársasági elnök csütör­tökön délben 13 órakor audiencián fogadta Yvon Delbos francia külügyminisztert A vendé­get Lacroix prágai francia követ vezette a te­rembe. Az audiencia folyamán a köztársasági elnök az elsó'osztályu Fehér Oroszlán rend dél tüntette ki a francia külügyminisztert. A fogad­tatás az elnök magándolgozós robajában folyt lé. 13 óra 30 perckor a köztársasági elnök a francia vendég tiszteletére délebédet adott a vár­ban. A dezsönén összesen 24 személy vett részt, közöttük Hodza, Krofta, Franké és Machnik miniszterek, Sirovy és Krejci tábornokok, Osusky és Pavlu követek. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN nepelni. Delbos éppen az egyoldalú blokk széttörését kívánja. Sokan, Prágában, úgy vélték, ho,gy Delbosnak fáj. hogy Varsó és Belgrád „elhagyta régi kedvesét” és Né­metország felé is orientálódik, egyforma fontosnak tartja a német, az olasz, a fran­cia és az angol barátságot. Dehogy fáj! Ellenkezőleg, azt kívánja, hogy Csehszlo­vákia is igy tegyen és az általános európai egyensúly érdekében szükségesnek látja, hogy Prága ugyanúgy megtalálja az utat Rómához és Berlinhez, mint Varsó. Buka­rest és Belgrád. Hogy együtt virágozzék itt is a megértés Párissal és a" megértés Berlinnel. így Írja elő az uj londoni mars­ruta s az a többéves tapasztalat után tá­madt angol-francia belátás, hogy másképp az európai béke nem biztosítható. Valami­kor, amikor Berlin weiraari és gyenge volt, elég vojt a francia blokk hatalmi szava s a Versailles: rendet semmi sem zavarta meg. Ma, amikor Berlin két-három világhatalöra

Next

/
Thumbnails
Contents