Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-17 / 287. (4433.) szám

' | XVI. évf. 287. (4433) szám . Péntek • 1937 december 17

Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága ll„ Panská u 1 i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága Il„ Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-1 1. 9 9

SÜRGÖNYÖM; HÍRLAP, PRflHft.

Delbos ígaií célja

(sp) —• Minden középeurópai országban másként fogadták Delbost. Lengyelországban udvarias és jóakaratau kiegyensúlyozottság kisérte megjelenését és határozottan látszott, hogy a lengyelek ma néhány fokkal közelebb állnak Franciaországhoz, mint két évvel ezelőtt, az orosz—francia szövetség virágzásának idején. Romániában gazdasági előnyöket kívántak Páristól s a fogadtatás fényét ehez az óhajhoz idomították. Problematikusnak egyedül a jugoszláv fogadtatás látszott, ahol ugyan a hivatalos kommüniké szintén teljes összhangról szólt, ami természetes is, de éppen a szerb ellenzék föltűnő és erőszakos franciabarát magatartása és Sztojadinovics elleni tüntetése Igazolta, hogy a régi szerb franciabarátok, Jeftics párthívei nem tartják őszintének és kielégítőnek a mai jugoszláv kormánypolitika orientációját és Sztojadinovicsot szívesen vádolják olasz és német rokonszenvekkel. Ezt a fölfogást egyébként föltűnő módon megerősíti a csehszlovák sajtó egy része, így elsősorban a Lidové Noviny, amely jtsaknem nyíltan a szerb ellenzék pártjára áll és ideges szavakkal ítéli el a sztojadino- Vicsi mérséklet „kétszínű” politikáját.

A három látogatás után Delbos Prágába érkezett. Itt végre fönntartás nélkül ünnep- Jik. A fogadtatás nem udvariassági aktus a kormány részéről, nem az egyik vezérlő nagyhatalomnak kijáró óvatos közeledés, hanem szövetségi hűség a legjavából, teljes odaadás és fölolvadás a franciabarátságban, mintha más politika és megoldási mód nem is létezhetne. A kormány és a mögötte álló többség boldogan üdvözli Delbost, tőle várja üdvét, tőle várja a megoldást, átadja magát a nagy francia nemzet barátsága mámorának, nem kérdez, nem kutat, s úgy követi Franciaországot az európai politikában. A fölületes szemlélő is észreveszi a különbségét a prágai és a többi fogadtatás között. A lengyelek politikai opportunizmusból Németország mellett Franciaországot is igyekeznek barátjukul megtartani. Románia stivesen barátkozik Párissal gazdasági érdekből, Jugoszlávia figyelmezteti Delbost, hogy más barátjai is vannak, de Csehszlovákia csak egyet mond a francia külügyminiszternek: szivvel-lélekkel melletted állok.

S most jön az, ami talán a legérdekesebb Delbos utazásában. Franciaországnak nem ez a föltétien csatlakozás kell, illetve — máskép kell, mint esetleg néhány sovén prágai franciabarát elképzeli. Delbos ez alkalommal nemcsak Páris követe, hanem Londoné is. Nem a véd- és dacszövetségeket kereső régi, egyoldalú francia orientációban utazik, mint Barthou annakidején, hanem azt a plattformot hirdeti, amiről utazása előtt Londonban Chamberlainnal megegyezett. Ez pedig az európai megbékélés jegyében áll. Nem Németország és Olaszország ellen toboroz csatlósokat Delbos, hanem igyekszik rábeszélni szövetségeseit, hogy beleegyezzenek a nyugateurópai négy nagyhatalom szerződésének megkötésébe, né aggódjanak tőle, ne berzenkedjenek és fogadják el Franciaország ígéretét, hogy e nyugati nagyhatalmi kooperáción belül Páris mindig tekintettel lesz kis szövetségesei érdekeire, ha ezek a szövetségesek továbbra is Franciaország nyomatékét erősitik barátságukkal. Téhát a cél nem egy külön, frontja vezetés alatt álló ideológiai blokk megszervezése, hanem ellenkezőleg: a-roma—

A francia külügyminiszter prágai napja

Hodza nagy beszédben ünnepli Delbost és Franciaországot

Rí önálló csehszlovák hadsereg megalakításának 20. évfordulója - Ebéd Bánás elnöknél „Azuj középeurópai béke

PRÁGA. — Jelentettük, hogy Csehszlovákiában és a csehszlovák fővárosban rendkívül ünnepélyesen fogadták Delbos francia külügyminisztert, aki szerdán délután érkezett Prágába. A csütörtök reggeli program 9 órakor kezdődött, amikor a francia külügyminiszter meglátogatta Krofta Kamii csehszlovák külügyminisztert a Czernin-pa- lotában. Delbos Lacroix prágai francia követ társaságában látogatta meg Kroftát, majd ugyancsak a követtel és Jina követ- ségi tanácsossal a várba hajtatott, ahol beírta nevét a köztársasági elnök vendégkönyvébe.

A várudvaron a várőrség fogadta az előkelő vendéget s a harmadik várudvaron Kvapil ezredes üdvözölte Delbost és bevezette a vár reprezentációs termébe.

Később Delbos koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona sírján, majd 11-kor a prágai Reprezentációs Házban á francia külügyminiszter részt vett a franciaországi önáiló csehszlovák hadsereg megalakítása húszéves évfordulójának ünnepségén.

Hodza üdvözli Delbost

Ezen az ülésen Hodza miniszterelnök nagy beszéddel üdvözölte Delbost és ünnepelte a francia—csehszlovák barátságot. Hodza többek között a következőket mondotta:

— Mint húsz évvel ezelőtt, most is, tudja meg a francia nemzet, hogy erkölcsileg, gazdaságilag, politikailag és katonailag konszolidáltak vagyunk és továbbra is együtt akarunk dolgozni az európai béke biztosítására. A francia demokrácia és az európai egység képviselőjét üdvözöljük Önben. A

berlini tengellyel való kooperáció előkészítése és megbeszélése azoknak a koncesz- szióknak, amiket a szükséges európai együttműködés érdekében tenni kell.

Ha pedig igy van, akkor Delbos a kedvezőtlennek látszó külsőségek ellenére Varsóban, Bukarestben és Belgrádban köny- nyebb és sikeresebb munkát végezhetett, mint a lelkes Prágában. Prága a régi Franciaországnak tapsol, amikor extatikusan ünnepli Páris külügyminiszterét, épp úgy, mint Jeftics hívei is a Barthou-i merev s a németekkel és az olaszokkal szemben szervezkedő Franciaország mellett, tüntettek Belgrádban. Ellenben Varsó megértéssel fogadta Delbos londoni tervét, a Németországhoz való közeledést és a koncessziók megadását, mert hiszen Beck régóta követi a saját szakállára e politikát. Megértéssel fogadták Bukarestben is, ahol szívesen békülnek némettel és olasszal. Sz£oJa-(

franciák a háború alatt nem csalódtak bennünk és most sem fognak csalódni. Az elmúlt húsz évet jól kihasználtuk és teljesítettük valamennyi kötelezettségünket.

— Népünk tudatában van annak a misz- sziónak, amelyet a politikai fejlődés Közép- európa földrajzi helyzetében számára kijelölt. Csehszlovákia területe az a pont Európában, ahol a németek és a szlávok érintkeznek s ahol igy adva van a konfliktusok lehetősége. De ugyanitt elképzelhető a barátságos együttműködés is a két nagy törzs szélei között. Csehszlovákia főfeladata a béke előkészítése és megszervezése. Ilyen körülmények között a köztársaság biztos bázisa a nemzeti és a nemzetközi megegyezésnek és Középeurópa békéjének. Tudatában vagyunk annak, hogy Középeurópában a dunai államok között modus vivendit kell találni a kölcsönös benemavatkozás, a kölcsönös egyenrangúság és az együttműködés alapján. Áz európai civilizációt szolgáljuk, ha ezért a modus vivendiért dolgozni fogunk.

Németek és szlávok

— Csehszlovákia örökké az európai demokrácia aktív tényezője marad. Demokraták vágyunk fejlődésünk és népünk tradicionális szenvedélye alapján, amely szenvedély minden körülmények között biztosítani akarja az egyéniség, a népcsoport, a nemzet és a lelkiismeret szabadságát. Az a nép, amelyet húsz évvel ezelőtt vezettek be Franciaországban az európai népek közé, hálásan köszöni meg ezt Franciaországnak és barátainak. ígéri, hogy az európai hatalmi áramlások e kritikus pontján örökké vidinovics római utazásával meg egyenesen tüntetett az összeegyeztető politika mellett s kifejezte, hogy egyforma barátnak érzi a franciát, a németet, az angolt s az olaszt, mert komolyan gondolja az európai egységet és hazája üdvét várja tőle. Delbost utjának első három állomása, ahol puhato- lódzott és tájékozódott, megerősitette abban a véleményében, hogy az uj francia politika helyes és meg kell valósítani a londoni összeegyeztető tervet. Megnőtt meggyőződéssel érkezett Prágába, ahol a legjobban ünnepük, — de a legnehezebben értik meg az uj francja-angol koncepciót, amely gyors kibékülést kíván a „tengellyel* és szükségesnek tartja, hogy e kibékülés érdekében áldozatok is hozassanak, mert másképp lehetetlenség elérni. Az elmúlt évek tapasztalatai és a némét-olasz magatartás ugyanis ezt igazolják.

Tévednek tehát, akik Delbost ünnepelvén a régi „francia blokk” céljait vélik ün*

gyázni fog az emberiség javaira és hajlandó áldozatokat is hozni, mint a világháborúban tette. Sohasem búi tünk ki a felelősség alól. Tudunk verekedni, de tudunk kibékülni is és nemzeti törekvéseinket összhangba hozni az általános európai érdekekkel. Nincs alkalmasabb pillanat, mint a jelenlegi, hogy a csehszlovák köztársaság nevében kijelentsem, hogy azok közé tartozunk, akiknek joguk van egy uj béke kiépítéséhez Középeurópában,

Delbos válasza

Delbos válaszbeszédében ünnepelte a csehszlovák—francia fegyverbarátságot és megállapította, hogy a két állam viszonyát a közös emlékek köteléke fűzi eggyé. Kijelentette, hogy véleménye szerint a világháború halottai egy uj, kibékült világban alusszák örök álmukat.

Ebid a köztársasági elnöknél

PRÁGA. — Benes köztársasági elnök csütörtökön délben 13 órakor audiencián fogadta Yvon Delbos francia külügyminisztert A vendéget Lacroix prágai francia követ vezette a terembe. Az audiencia folyamán a köztársasági elnök az elsó'osztályu Fehér Oroszlán rend dél tüntette ki a francia külügyminisztert. A fogadtatás az elnök magándolgozós robajában folyt lé.

13 óra 30 perckor a köztársasági elnök a francia vendég tiszteletére délebédet adott a várban. A dezsönén összesen 24 személy vett részt, közöttük Hodza, Krofta, Franké és Machnik miniszterek, Sirovy és Krejci tábornokok, Osusky és Pavlu követek.

FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN

nepelni. Delbos éppen az egyoldalú blokk széttörését kívánja. Sokan, Prágában, úgy vélték, ho,gy Delbosnak fáj. hogy Varsó és Belgrád „elhagyta régi kedvesét” és Németország felé is orientálódik, egyforma fontosnak tartja a német, az olasz, a francia és az angol barátságot. Dehogy fáj! Ellenkezőleg, azt kívánja, hogy Csehszlovákia is igy tegyen és az általános európai egyensúly érdekében szükségesnek látja, hogy Prága ugyanúgy megtalálja az utat Rómához és Berlinhez, mint Varsó. Bukarest és Belgrád. Hogy együtt virágozzék itt is a megértés Párissal és a" megértés Berlinnel. így Írja elő az uj londoni marsruta s az a többéves tapasztalat után támadt angol-francia belátás, hogy másképp az európai béke nem biztosítható. Valamikor, amikor Berlin weiraari és gyenge volt, elég vojt a francia blokk hatalmi szava s a Versailles: rendet semmi sem zavarta meg. Ma, amikor Berlin két-három világhatalöra