Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-16 / 286. (4432.) Második kiadás

1937 december 16, csütörtök. Delbot megérkezett Prágába Krofta és Osusky fogadták a pályaudvaron - Deibos nem tárgyal! Budapesten Kányával P2AGA. — Yvon Ddboa francia kül­ügyminiszter különvonata 16 óra 20 perckor robogott be a Wilstm-pályaudvarra, ahol dr. Krofta külügyminiszter és dr. Osu:ky párisi csehszlovák követ fogadták a fran­cia vendéget Deibos külügyminisztert a Wilson-pályaudvar szalonjában várták a különböző tisztelgő küldöttségek és a kor­mány tagjai közül Franké iskolaügyi mi­niszter, Machnik nemzetvédelmi miniszter és Ncéas népjóléti miniszter. Deibos barát­ságosan elbeszélgetett Necas-szal, akit Pá- risból ismer, majd bemutatták neki a többi megjelent előkelőségeket. Rövid üdvözlés után autójába szállt és a föllobogózott V en- cd-téren, Národní trídán és Károly-hidoq keresztül a francia követségre hajtatott* ahol prágai tartózkodása alatt megszáll. Az útvonalat, amerre a francia külügymi­niszter autója robogott, fellobogózták, a pá­lyaudvar előtti téren pedig a cseh szokolok, a cserkészek és a francia légionáriusok kül­dött: egei helyezkedtek el. A hivatalos kül­döttek sorfala mögött feltűnően gyérszámu érdeklődő közönség verődött össze. Elutazás BsSgrádből EELGRÁD. — A francia külügyminisz­ter tegnap, kedden este 22 óra 5J perckor utazott el Belgrádból. Az állomásra kiki- sérte Sztojadinovics és melegen elbúcsúzott francia kollégájától. Beavatott politikai kö­rökben úgy tueják, hogy Sztojadinovics és Deibos tárgyalásai általános természetűek voltak és arról a kölcsönös segélynyújtási egyezményről, amit a franciák többizben fölvetettek, ez alkalommal nem esett szó. Egy őrá Budapesten BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztősé­günk tclefonjelentése.) Szerdán hajnalban uta­zott át Budapesten Deibos francia külügymi­niszter, Deibos vonatja reggel 6 óra 5 perckor érkezett a Keleti-pályaudvarra és 7 óra 2 perc­kor folytatta útját Prága felé. A Budapesten átutazó Delbost a belgrádi gyors érkezésekor báró Apor rendkívüli követ, meghatalmazott mi­niszter, a külügyminiszter állandó helyettese fo­gadta. Megjelent a pályaudvaron Mangres bu­dapesti francia követ vezetésével á követség tisztviselőkara, Kobr csehszlovák követ, vala­mint Jugoszlávia és Románia budapesti követe. Deibos leszállt különkocsijából, fogadta az üd­vözléseket és egyideig a penronon sétált a jugo­szláv és a francia követ társaságában. Később betért a pályaudvar indulási oldalán lévő minisz­teri váróterembe és ott huszonöt percig beszél­getett báró Aporral. Utána Deibos a fogadására megjelent többi előkelőséggel beszélgetett. Há­romnegyed kétkor hagyták d az előkelőségek a miniszteri fogadótermet és visszakisérték a fran­cia külügyminisztert különkocsijába. Itt Deibos igen barátságosan búcsúzott d báró Aportól és a több előkelőségtől. Deibos és báró Apor beszélgetése a miniszteri váróteremben 25 percig tartott és négyszemközt folyt le. A beszélgetés után a perronon sétáló egyik diplomata megkockáztatta azt a kérdést Deibos egyik francia kísérőjétől, hogy a kül­ügyminiszter miről beszélgetett Aporral Az ille­tő azt felelte, hogy ezt majd meg fogjuk tudni szót váltott az üdvözlésére megjelentekkel, majd visszaszállt kocsijába és a vonat foly­tatta útját Prága felé. A bukaresti és belgrádi sajtó Deibos jugoszláviai tárgyalásairól BUKAREST. — A Dimineata belgrádi tudósítójá­nak jelentése szerint Deibos belgrádi tanácskozásai során Stojadinovics kijelentette, hogy }ugcxszlávia nem hajlandó minden tekintetben a francia külpolitikai törekvésekhez igazodni Jugoszlávia békét akar és ezért minden szomszédjával békében akar élni, mert egy esetleges háború végzetes lenne Jugoszláviára és az ország szétesését eredményezné. Ezért Jugoszlávia nem akar résztvenni az európai népek konfliktusában. BELGRAD. — A Vreme feltűnést keltő cikkben számol Deibos jugoszláviai látogatásának eredmé­nyéről Megállapíthatta Deibos — írja a lap — hogy a két ország kormánya között kétségen kívül megvan az egyetértés és ennek az alapja a Párisban október­ben aláirt paktum. Mindkét ország támogatja az euró­pai béke fenntartására irányuló kísérleteket. Ha van is a módszerben különbség, amely a békét szolgálja, a lényegben nincsen. Jugoszlávia a béke eszközének lát­ja a népszövetséget, de nem látja a béke egyetlen esz­közének. Jugoszlávia mintegy nyolcszáz kilométeres határon van szomszédságban egy nagyhatalommal, amely nem tagja a népszövetségnek és Jugoszláviának elsőrendű érdeke, hogy ezzel a nagyhatalommal já- viszonyban éljen. De Jugoszlávia ennek ellenére tagja marad továbbra is a népszövetségnek és Deibos meg­állapíthatta, hogy Jugoszlávia tiszteletben tartja adott szavát és becsüli barátait. Toldo bocsánatot kér ét hajtandó kártérítésre a JtomT ebOHyetztése miatt cm Washington várakozó állásponton, London demarsra készül ­TOKIO. — A lapok ma hozták nyilvá­nosságra annak a hivatalos jegyzéknek a szövegét, amelyet a „Panay" amerikai cir­káló elsüllyesztése ügyében intézett Hirota külügyminiszter az amerikai követhez. A japán jegyzék a következőket tartalmazza: A rossz látási viszonyok következtében a japán bombavető repülőgépek — annak el' lenére, hogy nagyon alacsonyan szálltak — nem ismerték föl azokat a jeleket, amelyek­ből megállapíthatták volna, hogy amerikai vagy más hadihajókkal állanak szemben. A „Panay“ amerikai hadihajó és a Standard Oil1 Company tankhajóját azért bombázták és azért süllyesztették el, mert azt gondol­ták, hogy kinai hajókról van szó, amelyek menekülő kinai katonákat szállítanak. Jól­lehet a fentémlitett körülményekből nyil­vánvaló, hogy a sajnálatos eseményt téve­dés okozta, a japán kormány mégis mély sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy kárt tett egy amerikai hadi- és kereskedelmi ha­jóban, valamint idegen személyek életében és egészségében és éppen ezért ő-zintén bo­csánatot kér. A japán kormány ezenkívül hajlandó a szerencsétlen 1 esemény okozta károkat megtéríteni és méltó büntetésben részeskeni azokat a személyeket, akik fel 2' 3 lő ek az incidensért. Ezenkívül a jepán kor- 1 mány a legerélyesebb utasítást küldi a helyi hatóságokhoz, hogy hasonló es.mény^k be­következését a jövőben minden módon meg­akadályozzák. A japán kormány annak a reményének ad kifejezést, hogy a számára oly fontos japán-amerikai barátságot ez a szerencsétlen esemény nem fogja károsan befolyásolni. A japán sajtó hangoztatja, hogy Roose- veltnek a császárhoz intézett levelét nem lehet nyilvánosságra hozni, mert az sérti a japánok nemzeti érzékenységét. Egy olasz és egy német halott WASHINGTON. — Az amerikai kormány magatartása attól függ, hogy milyen válasz ér­kezik az amerikai jegyzékre Tokióból. A továb­bi lépéseket ettől teszik függővé. Washington­ban Hirota jegyzékét nem tekintik megfelelő vá­lasznak az amerikai követelésekre. Ennek elle­nére a jegyzék az Egyesült Államok diplomáciai köreiben kedvező fogadtatásra talált. LONDON. — A „Bee" angol ágyunaszád teg­I nap egész éjszaka fényszóró segítségével folytatta a kutatást a „Panay" szerencsétlenül járt legény­sége után. Eddig sikerült 22 matrózt élve meg­menteni. Hatvanegy az eddigi eltűntek száma, [j Valószínűnek tartják azonban, hogy ezeknek | legnagyobb része a Hansan-szigeten talált mené- ] dákét és a ,3ee“ ágyunaszádnak sikerült is a Hansan-sziget menekültjeivel érintkezésbe lép­ni. Tegnap két japán hidroplán is érkezett orvo­I sokkal, ápolónőkkel és gyógyszerekkel Hansaa- ba. A „Bee' jelentése szerint a Hansan-szigeten két halottat és hat súlyos sebesültet találtak. A halottak közül az egyik Sandro Sandri olasz újságíró, a „Stampa" munkatársa, a másik pedig egy Charles Enswinger nevű vuhui kereskedő. Anglia tiltakozni fog LONDON. — Politikai körökben valószínű­nek tartják, hogy az angol kormány a mai mi­nisztertanácson elhatározta, hogy formális til­takozó jegyzéket intéz a japán kormányhoz a Jangcse-hajózás megakadályozása miatt A jegy­zék szövegét csak akkor fogják nyilvánosságra hozni, ha már átnyújtották a japán külügymi­niszternek. „Az állam egységét és finállóságát legjobban biztosítja a szomszédokkal való jóviszony megteremtése" Óriási vihar a képvisslöházban a szlovák nipgárt szónokának beszéde alatt Prágában. Egyébként Deibos és Apor beszélge­tésének zavartalanságára a francia külügyminisz­terrel utazó francia detektívek ügyeltek. Fogadtatás Pozsonyban POZSONY. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A pozsonyi állomás feldíszít­ve várta Deibos francia külügyminiszter át­utazását. A pályaudvaron felsorakozott a rendőrségi zenekar, továbbá a pozsonyi is­kolák ifjúsága s természetesen ott voltak a hatóságok kiküldöttei is Országh József or­szágos elnökkel és Krno Vladimír polgár­mesterrel az élükön. Tiz óra 17 perckor fu­tott be Deibos vonata a főpályaudvarra. A rendőrségi zenekar, amely eddig francia in­dulókat játszott, a vonat begördülés.kor a francia, majd a csehszlovák himnuszra zen- ditett. A francia külügyminiszter vonata richány percig állott Pozsonyban. Deibos kiszállott kocsijából. Országh József a tar­tomány nevében, majd Krno polgármester a város nevében üdvözölte a minisztert. Közben az iskolésgyermekek énekkara né­hány dalt énekelt el. A miniszter néhány PRÁGA* — A képviselőház ma 13 órakor megnyitott ülésén Malypetr házelnök bejelentet­te, hogy Mlcoch Rudolf képviselő, a ház alelnöke e tisztségéről kereskedelmi miniszterré történt ki­nevezése miatt lemondott. A ház egyébként foly­tatta a fedezeti javaslatok közös vitáját. A terem majdnem állandóan annyira üres volt, hogy az elnök ismételten működésbe hozta a szava zásra hivó csengőket, hogy a szükséges számú képviselő megjdenjen a teremben. Peters szudétanémet közel kétórás beszédében izekre szedte szét az egyes adójavaslatokat. A beszéd alatt kedélyes incidens játszódott le. Stetka volt kommunista képviselő, — akit régeb­ben megfosztottak mandátumától s azóta mint a kommunista párt parlamenti klubjának titkára működik a házban, — bentjárt az ülésteremben. Néhány percig figyelte a szónokot és nyilván megfeledkezett arról, hogy már nem törvényhozó, régi közbeszólási szenvedélye kitört rajta és he­ves szócsatába bocsátkozott a szónokkal, mig el nem tanácsolták a teremből. Chalupa (cseh iparos) a túlzott gyáripari ra­cionalizáció megadóztatását sürgeti. Nagy érdeklődés előzte meg fiolát szlo­vák néppárti képviselő felszólalását, mert a parlament folyosóin olyan hírek terjedtek el, hogy a szlovák néppárt tegnapi klub- ülésével kapcsolatban szenzációs bejelen­tésre készül. Salát beszéde elején rendkí­vül éles bírálatban részesítette az adójavas­latokat. Gazdasági koncentrációs koalíciónak sze­reti magát nevezni ez a koalíció — mon­dotta —, pedig inkább az adóemelések koaliciója ez. Emiatt rendreutasításban ré­szesül és a kormánypárti képviselők ál­landó közbekiáltásokkal zavarják. A lár­ma Salát beszéde alatt folyton tart s az elnöki csengő is csaknem állandóan szól. A koalíciónak nem az a fontos — foly tatja tovább —, hogy beruházásokat vé geztessenek, hanem állandóan belenyúl­nak az állampénztárba és a pártkasszák javára használnak ki mindent. Emiatt újabb rendreutasításban részesül. Beszéde végén felolvassa a szlovák néppárt parlamenti klubjának határozatát. Ebben a párt leszögezi, hogy az állam egységét és önállóságát a legjobban biztosíthatja a szomszédokkal való jóviszony megteremtése. Ehhez azonban szükséges a bel­ső konszolidáció, arait pedig Szlovenszkó pro­blémáinak megoldása nélkül elérni nem lehet. A szlovákok — úgymond — éppúgy dolgoz­tak, harcoltak és véreztek ezért az államért, mint a csehek, ezért nemcsak a kötelességek­ben, hanem a jogokban is egyenlőknek kell lenniök. A szlovákok nem mondanak le soha nemzeti önállóságukról és az autónómiára való igényükről. Végül a koalíciós képviselők nagy lármája köz­ben erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a Tulkai ügyet akarják fölhasználni a szlovák néppárt el­len. Salát beszéde közben a kormánypártiak s a kommunisták is állandóan verték a padokat és olyan lárma volt, hogy a szónok szavát iitt-ott alig lehetett hallani Krofta Magyarországról PARIS. — A Le Soir prágai kiküldött munka­társának lírofta csehszlovák külügyminiszter in­terjút adott a magyar-csehszlovák viszonyról. — Azok a megbeszélések, — mondotta Krof­ta, — amelyek a közelmúltban a kisantaat és Magyarország között történtek, egyformán meg­elégedésre találtak a csehszlovák és a magyar közvélemény előtt. A legfontosabb probléma, hogy a Duna völgyében a népek és az államok függetlensége biztosítva legyen és hoyy a ba­rátságos viszony minél előbb létrejöjjön a leg­közelebbi szomszédok között. Sokan pesszimisz- tíkusan ítélik m^g a helyzetet s ne/t remélik, hogy a Duna völgyében megegyezés jöhet létre. Prága es Budapest azonban bízik abban, hogy egy ilyen megegyezés valóságra válhat. A Le Soir cikkét egyébként a budapesti A* Est is közli.

Next

/
Thumbnails
Contents