Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-16 / 286. (4432.) Második kiadás
<PRXG?S3-MAC,vat>.-HI RL,V> ÜZENET KASSÁRA Irta t Z o mb o r y György, a Csitt ASz elnöke Manapság az egész világon forrongásban £1 a fiatalság. A válság, a világnézeti összeomlás és a koráramlatok élményeivel zajlik élete, a nagy bizonytalanságban szilárd talajt keres, ahol lábát biztosan megvethetné. Viaskodásá- bán tapasztalatlansága és hiszékenysége folytán gyakran csap át jobbra-balra, gyakran kallódik cl, gyakran válik fásulttá saját maga és az őt körülvevő társadalom problémái iránt. Különösen vonatkozik ez az ideges nyugtalanság ránk, magyar ifjúságra, éljünk a Duna-Tisza avagy a Maros mentén, hegyek, völgyek vagy síkság ölén- mert magunkon érezzük társadalmunk vajúdását és tudjuk, hogy sorsunk ezzel a vajúdással elválaszthatatlanul össze van köt' ve. Nem tudjuk, merre visz a fejlődés útja, csak érezzük, hogy ebből a bizonytalanságiból minél előbb ki kell kerülnünk. Meg kell tennünk ezt nemcsak a saját, hanem a magyarság szempontjából is. Minekünk, fiatal értelmiségnek kell lennünk a magyar nemzeti gondolat hordozójának és megtestesítőjének. A mi sorainkból kerül ki majdan a magyar nép vezetőrétege, akinek kezébe lesz letéve a nemzet sorsa. Szép hivatás ez, amelyet akarva-nemakarva vállalni kell, egyben azonban olyan nehéz kötelességeket ró ránk, amelyeknek elvégzésére hosszú felkészülési, tanulmányi időre van szükségünk. Miben áll ez a tanulmány? Megváltoztatásában az eddigi életstílusnak és magatartásnak, A szavak helyébe a tettet kell tenni: nem a szavak, hanem a tettek után kell mérni az embereket. Hirdetjük, hogy évszázadokra kibeszéltük magunkat, a szónak többé nincs helye programunkban. A mai helyzet három dolgot követel a magyar ifjuságíók Az első követelmény az egyénre vonatkozik, amelytől azt kívánja, hogy rendelje magát alá a köznek, a nemzetnek. Csak ebben az egybeolvadásban van értelme a fiatal énnek. Követeljük azonban továbbá az egyéntől, hogy jellemében t-aláid, erkölcseiben fedhetetlen, nemzetiségében pedig megdönthetetlen legyen. Tudományos szempontból felkészült legyen, müveit, mestere szakmájának. Különös hangsúllyal utalunk itt a vihnyei szellemi-tábor tíz pontjára, amellyel életirányitóul fogadtuk el a munkát, a tanulást és önmagunk tökéletes kiművelését Második követelményünk az, hogy az egyetemi ifjúság az egyén Kiművelése mellett fokozott figyelemmel kísérje népe életét A közömbös fiatalságnál aligha van nagyobb veszély egy nemzet számára. Kerüljön élményi kapcsolatba a néppel, ismerje meg baját és örömét. Harmadik követelményünk, amit a mai fiatalsággal szemben támasztunk, az idealizmus. Enélkül nincs küzdőképesség, éneikül sem saját életünk irányításában, sem a nemzet napszámában nem tudunk kitartóan munkálkodni. Különösen kihangsúlyozzuk ezt nép-nemzeti viszonylatán. A magyarság élő valóság, amelyet nem lehet holt dolgokkal szolgáim, hanem csak lélekkel. Az idealista fiatalság tud csak igazán és érdeb nélkül ebben az irányban dolgozni és ennek a fiatalságnak törekvéseiben, szándékaiban lehet hízni. Pozsonyból Vihnyén át vezet az ut Kassái a. Pozsonyban, ahol a magyar ifjúság éledése tavaly történt, mondták ki a jelszót: „Életünket és vérünket". Ugyanezt ismételték meg Vihnyén, azzal a kikötéssel, hogy „Életünket és vérünket népünk szolgálatára adjuk". Ezzel a nagy fogadalommal jött el tarsolyában Kassára a magyar egyetemi fiatalság, ahol azt akarja megbeszélni, hogy milyen módon tehet eleget vállalt kötelességeinek. Ezért a kassai találkozás második uíkő abban a megváltozott munkamódszerben, amelyet egy év óta hirdet a magyar fiatalság s amelynek megvalósítására mindent elkövet. Kívánom a kongresszusnak, hogy ezt a csendes munkát sikerrel kezdje meg, kívánom, hogy ez a csend olyan legyen, mint a júniusi meleg áldott nyugalma, amely őszre kifejleszti a magyar kenyeret, amelyből egyformán eszik a magyar paraszt, iparos, munkás és diplomás. A magyarság kulturális követelései azitkolaiigyikormányzattalszemben Esterházy János beszéde a költségvetési bizottság ülésén ! (Nyolcadik folytatás.)' P ! A külfölddel való kulturális és iskolai kapcsolatokról szóló tétel az ezévihez viszonyítva 4 millió koronával 13.8 millió koronára van felemelve. Erre vonatkozólag azt olvassuk a pénzügyi előterjesztésben, hogy az ískolaügyi minisztérium fenntartja a kapcsolatot az összes államokkal és kimélyiti a baráti ösz- szeköttetéseket. Az iskolaügyi minisztérium programjába veszi az orosz és ukrán nyelv kultuszát, a külföldi csehszlovák kulturális intézmények támogatását. 1938-ban kiméi- lyiti és szélesebb alapokra fekteti az orosz szovjettel való iskolai és kulturális kapcsolatokat. Megértjük, hogy egy államnak szüksége van külföldi kulturkapcsolatokra, azonban ez a felfogás ellentétben van másrészt a kormány azon törekvéseivel, amelyeknek célja, hogy az államban élő kisebbségeiknek megakadályozza a határon túl élő fajtestvéreikkel való kulturális érintkezést. Vonatkozik ez elsősorban mireánk. magyarokra, akiknek minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzák, hogy Magyar- Ország felé kiépítsék a kulturális kapcsolatokat. Amig tehát egyrészt idehaza gördítenek mindenféle akadályt kultúránk ápolása elé, másrészt lehetetlenné teszik, hogy megismerjük a mai magyarországi tudományos és irodalmi életet. Azzal nem elégít ki bennünket a csehszlovák kormány, hogy Magyarországról beenged ide barinad-negyedrangti írókat, akiket mi nem tekinthetünk a magyar faj és a magyar kultúra reprezentánsainak még akkor sem, ha fogadásukra a csehszlovák szociáldemokrata párthoz tartozó miniszter jelenik meg. Megállapíthatjuk, hogy a kulturkapcsola- tokat illetőleg olyan a viszony Csehszlovákia és Magyarország között, mintha hadiállapot lenne közöttük. Meg kell állapítani azt is, hogy ebben éppen csehszlovák részről mennek túlzásba és valóságos szellemi határzárat emelnek közénk és Magyarország közé. Ha Csehszlovákia valóban keresi a közeledést a Dunamedence államai között, akkor ezt tényekkel is igazolnia kell s tudnia kell, hogy Magyarországra nézve nem lehet közömbös az itt élő magyar kisebbség helyzete és kulturális szabadsága. A csehszlovák kormánykörök nagyon jól tudják, mire célzok. Bennünket el akarnak szakítani a magyar kultúra gyökereitől s először talajtaianná, azután csehszlovákká tenni. Mindaz csak üres frázis, hogy nekünk itt szabad lehetőségünk van a magyar kultúra ápolására. Ha van létjogosultsága egy csehszlovák-magyar kultufközeledésnek, százszor inkább jogosult a magyarság kulturális együttműködése az országhatárokra való tekintet nélkül. A magyarországi könyvtermékek cenzúrája, magyarországi színészek és hivatásos művészek itteni fellépésének megakadályozása, fiatal egyetemi hallgatók Magyarországon való tudományos működésének megakadályozása, — mindezek igazán nem szolgálják a középeurópai békét. Akik mindezt teszik, azok a béke igazi ellenségei és a középeurópai népek közötti megértés akadályozói. Ezek kis dolognak látszanak, valójában azonban ezen múlnak a nagyok is. Mi kisebbségek irigykedve nézzük, hogy az állam 4 és fél millió koronát áMoz a csehszlovák kultúra külföldi terjesztésére s 4 millió koronáért egy szláv intézetet állít fel Londonban a szláv kultúra propagálására. A mi részünkre pedig idehaza még ezer korona sem telik a sokmilliárdos költségvetésbŐl az elsorvasztásra ítélt magyar kul* túra támogatására. Ez a mi demokráciánk igazi arca és ez az igazi egyenjogúság, amit kifelé Annyit hangoztatnak, de amit idehaza sehol sem látunk. ' j A szovjettel való kulturkapcsolatok A költségvetésben azt olvasom, hogy j a szovjettel való kulturkapcso la tok j kimélyitése a jövő évi program, Nem tudom, mit szólnak az egyházi kÖ* rök ahhoz, hogy Csehszlovákia éppen kuU turális téren igyekszik a szovjettel szóró-* sabb kapcsolatokat létesíteni. Nem tudom, miképp egyeztethető össze a katolikus és a kommunista világnézet és hol találkozik a kettő. Valahogy ü*ics egészen rendjén a dolog, amikor azt látjuk, hogy itt Csehszlovákiában egy i-V efejezetten katolikus párt, a cseh katolikus néppárt az, amelyik a szovjetbarátság legerősebb híve és a csehszlovákiai kommunista mozgalmak egyik legfőbb támasza. Viszont másrészt éppen ez a párt az, amelyik a legszélsőbb nacionalizmus hirdetője és a katolikus elveket meghazudtoló türelmetlenséggel viseltetik a nemzeti kisebbségekkel szemben. Hogy a szovjetbarátság milyen gyümölcsöket fog teremni politikai téren, az nem ebbe a reszortba tartozik, de hogy a nem bolsevista érzelmű társadalmi rétegek és a hasonló felfogású külföldi közvélemény ezt a kulturális ölelkezést — amelyben, mint említettem, egy katolikus párt játsza a prim-i hegedűt — nem fogják valami nagy rokon- szenvvel fogadni, az egészen bizonyos. Ne csodálkozzunk azután, ha a külföldön az a nézet alakul ki, hogy Csehszlovákiában a szellemi bolsevizálás állami asszisztenciával és támogatással folyik. Mit kapott a magyar ifjúság? A tanuló ifjúság és a munkanélküli intelligencia segélyezésére ezidén a tavalyinál ! millió koronával nagyobb összeg, 11.2 millió korona összeg van felvéve. Kiváncsiak volnánk, ha az iskolaügyi miniszter ur kimutatná nekünk, hogy a tavalyi 10.2 mii* lió koronából mit kapott a magyar ifjúság. Ismételten hangoztatom, hogy nem elég szó* és frázisáradatot zúdítani a kisebbségek é$ a nem informált külföld felé. hanem tessék tényekkel és számokkal bizonyítás ni, hogy a kisebbségek, amelyek az állam terheiben a többségi nemzettel egyenlő arányban veszik ki a részüket, mennyiben részesednek az állami költségvetésből' és hogy valójában miben áll az a sokat hangoztatott kisebbségi demokrácia, amelytől a magyar aktivisták annyira el vannak ragadtatva. Nekünk is vannak ifjúsági intézményeink, internátusaink, a magyar diákok között is sok a szegény fiú, akik segélyre szorulnak. Amig azonban az uralkodó nemzet fiai az állami segélyek áldásait bőségesen élvezik, addig a magyar ifjúsági intézményeket az amugyis leszegényedett magyar társadalomnak kell eltartania. Hol itt az igazság? Hol itt az egyenlő mérték? A magyar tudományosság támogatása Külön fejezetben kell megemlékeznem a művészetek ‘s a tudomány költségvetési részéről, mert ebben különösen ki vagyunk játszva mi, nemzeti kisebbségek, A magyar tudományos élet támogatásáról Csehszlovákiában beszélni nem lehet, hacsak nem említem föl a szomorúan levitézlett Masaryk tudományos akadémiát, amelynek sorsa akkor pecsételtetek meg, amikor politikai pártok exponenseinek, emigránsoknak és aktivista politikai vezéreknek szolgáltatták ki ezt az intézményt, A kulturális költségvetésnek ez a tétele 32 millióval szerepel a költségvetésben. Ha csak egy százalékot kapna belőle a magyarság, holott kétségtelenül nagyobb százalékát képezzük a köztársaság lakosságának, akkor is szép összeget tenne ki és jelentene valamit a mesterségesen leszegényitett magyar* ság számára. A jövő mindenesetre megmutatja, hogy miben fog megnyilatkozni az uf kisebbségi politika. Ezidén ebből a részből, mindössze egy magyar iró kapót* egy 5000 koronás írói dijat. Ez volt az egész. De gondoljuk meg. hogy micsoda hatalmas ösz- szegekkel lett megrövidítve csak ezen a téren a magyarság az elmúlt 19 év alatt. Ki fog bennünket mindezért kárpótolni s kJ szolgáltat nekünk egyszer igazságot? •JVége kő vetkezik.^
