Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-15 / 285. (4431.) szám
1937 december 15, szerda. TRX<Va-MAfiV^H!RLAB 5 Budapesti levél Karácsonyi ajándékok, melyek örömet szereznek! Modern rádiókészülékek (úgyszintén alkalmi vételek). . . . . Ké 59’— Villany avagy koííeres grammofonok ..........................................K<E 39*— Ho rdozható Írógépek (Hérmés Baby, Imperial, Corona) . . Ki 79*— Erős strapa kerékpárok 3 évi jótállással, komplett •••••• Ke 59’— Porszivógépek (Siemens Erha)........................... Ke 69' Fo tokészülékek (Zeiss, Agfa, Kodak, Voigtlándcr stb.) . . Ke 49’— Vetítőgépek és felvevökészü! gkek (Kodak Eumig)....................Ké 109'— Si nírax villany kávéfözögép ............................................... .... Ke 39'— Vi llanyvasaló ....... ............................................................Ki 29 — Cs illárok Ke. 25—, 35—, 45'—, 65—, ! 10'— havi részletre TECHNO FREISTADT, Brslislava, Duna-u. 47. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve! (256.) BUDAPEST. - A magyar parlament a karácsonyi szünet küszöbáré érkezett; meg két kise jelentőségű javaslatot kell elintéznie és a politikai életben beáll a csend De ez a csend távolról sem je- lent nyugalmi állapotot. Azok a nyughatían elemek, amelyek mindenütt szeretnek a zavarosban halászni, a magyar politikában is jelen vannak és nem so at törődnek vele, hogy a mai kül- és belpolitikai viszonyok közepette mennyit ártanak és mennyire csökken- tik a magyarság ellen tálló erejét Ugylátszik, a kormány nem tud vagy nem akar vagy nem tartja ^ elérkezettnek még az időt arra, hogy erélyesen fellépjen ezekkel az elemekkel szemben, amelyek hovatovább felborulással fenyegetik azt a podtikai Treuga Deit, amelynek árnyékában a törvényhozás eddigelé az ország alkotmányának kiépítése terén jó munkát végzett. Nemcsak a szélsőségek bomlasztó munkájáról van szó. Ezek, a sok vezér vezetése alatt, valójában tehát vezetés nélkül bolyonganak és kártevésük e pillanatban nem jelent veszedelmet Ennek ellenére igen tekintélyes jobboldali politikusok, elsősorban a kereszténypárt, sürgetik a mindkét oldali szélsőséggel való leszámolást, amely nem is várathat magára sokáig. De a törvényhozás termében is olyan jelenségek merültek fel, amelyek gondolkodásra késztetik a magyar politikai élet figyelőit. Itt van például a legutóbb kipattant Hóman-Eckhardt affér. Eckhardt tudvalévőén — privát eszmecsere során — azzal vádolta meg a kultuszminisztert, hogy az iskolákban az 5 elnézésével folyik a szélsőséges izgatás. A miniszter erélyesen tiltakozott a gyanusi^ás ellen és felajánlotta lemondását, amelyet azonban az illetékes tényezők nem fogadtak el. Hómanról mindenki tudja, hogy politikai meggyőződése erősen jebből dali és erősen nacionalista. És bár vannak sekan, akik az ő kultúrpolitikájával nem értenek egyet és ezt vélik, hogy elszakadt a Klebelsberg által kezdeményezett politikától — azt senki sem tételezi fel Hómanról, hogy az ezeréves alkotmány lerombolásához Segédkezet nyújtana. Hiszen ezzel megtagadná történetírói maliját és minden eddigi tudományos munkásságát. Éppen ezért keltett nagy feltűnést az ellene indított támadás, amely mögött a politikai élet ismerői egészen más, az iskolai izgatástól messze eső, cél elérését sejtik. Az affér nyomán támadt izgalom hamarosan elült ugyan, de a sajtó egyrészc nem hajlandó ilyen olcsón lemondani a vélt és várt szenzációról és egészen a legutóbbi napokig állandóan napirenden tartotta az ügyet, annál is inkább, mert Eckhardt Tibor kijelentette, hogy interpelláció formájában hozza nyilvánosságra adatait. Amint valószínűnek tartottuk, Eckhardt, aki ma egy nagy politikai párt vezére, nem engedett — az ugratásnak s nem folytatja ezt az áldatlan ügyet — de azt egészen határozottan megállapíthatjuk, hogy a baloldali sajtó feltűnő ragaszkodása nem válik előnyére sem Eck- bardtnak, sem annak a politikának, amelyet ő a független kisgazdapárt élén képvisel és amelyik — tagadhatatlanul — széles választói réteget nyert meg a m3ga számára. Úgy látszik, Eckhardt Tibor, akinek poétikai éleslátása elvitathatatlan, maga is ráeszmélt arra, hogy a mai helyzet nem alkalmas miniszterbuktatásra, —- különösen azért sem, mert Hóman minden illetékes faktor bizalmát bírja. Eckí.iardtot csak a siker igazolhatná — erre pedig e pillanatban semmi kilátása nem volt. ★ i A „Magyarság" december 5-1 számában a lap illuszsztris főszerkesztőjének, Pethö Sándornak a tollából feltűnést keltő cikk jelent meg, amely a csehszlovákiai magyarságot már csak azért is közeliül érdekelheti — mert őróla van benne sző. Pethő Sándor ma Magyarország egyik legelső és legkiválóbb közirója és szavának, írásának igen nagy súlya és visszhangja van. A cikknek „A dezertörök" a dme és — mint ő mondja — egy fiatal szlovenszkói magyar ur felvilágosításai nyomán íródott. Azt hisszük, jó szolgálatot teszünk a csehszlovákiai magyarságnak, ha a cikknek egyes részeit szószerint közöljük. — Néhány nappal ezelőtt — igy kezdődik a szlo- venszkői magyar vallomása — a pozsonyi tartomány- gyűlésen felszólalt dr. Reisz, a szlovenszkói zsidópárt képviselője, aki megújította pártjának hüségfogadal- mát a csehszlovák republika iránt A szlovenszkói zsidóság mondta Reisz — kezdettől fogva felismerte az 1919-es impériumfordulat jelentőségét, va'a- mint azt a fontos szerepet, amelyet a csehszlovák köztársaság jelent az európai egyensúlyban. Esősorban a zsidóság magatartásának köszönhető, hogy Kassán és Pozsonyban például a magyarság elvesztette azt a kisebbségi arányszámot, amely szükséges ahhoz, hogy a köztársaság alaptörvényei értelmében bizonyos jogok élvezetében maradhasson. Viszont — folytatta a fiatal magyar —1 Kárpátalja és Keletszlo- venszkó nem egy városában a zsidóság magyar anyanyelvűségének lehet tulajdonítani, hogy magyar jellegüket és színezetüket ezek a városkák nagyban és egészben megőrizhették. Vannak — mondotta — a mi partunknak is szereplő zsidó tagjai, akiknek magatartása azonban éppoly kevéssé mérvadó a szlovenszkói Zsidóság egységes politikai felfogására nézve, mint azoké, akik nyíltan cionista nemzeti irányba fordultak el. ■— Más képet kapunk a szlovenszkói őslakosság politikai viselkedéséről, ha például az ottmaradt volt, magyar arisztokráciának és nagybirtokosságnak magatartását vesszük szemügyre. E valamikor hatalmas vagyonnal és politikai hatalommal rendelkező osztály, amennyiben szerencsésen megúszta a földreformot, szinte észrevétlenül húzódott el a maga csigaházaiba, akarom mondani, kastélyaiba, s mint némely rovarok, holtnak tetteti magát a támadás veszélyétől való féltükben. E nagy családok sarjai — egy-kettő kivételével — teljesen kivonták magukat a magyar nemzetrész viszontagságos önvédelmi harcainak közösségéből és kötelességéből. Itt Budapesten, ha felruccannak néha, a kaszinóban többnyire tüzes és intranzigens magyarok. Az ottani viselkedésük és szereplésük — ha ugyan az elvonultságot és a passzivitást e névvel lehet illetni — a desinteressement absolue, mindennel szemben, ami magyar közművelődési akció, a magyar gazdasági önsegély vagy politikai mozgalom. Mig mások, a magyar kispolgárok* nyugdíjas tisztviselők, papok és parasztok, öntudatosan hordozzák meggyőződésük terhét, s lépten-nyomon megkötik magukat a nyilvánosság előtt tett magyar hitvallásaikkal* ennek az osztálynak többsége ismeretlen, észrevétlen és szabad marad a lapulás és az elvtelenség rendületlen- ségében. — Csak páholyból nézik a mi kínos harcainkat opportunizmusuknak fakó fénytelenségével. Elmondja azután a cikk, hogy azok, akik — elfutva az aj rezsim elől —• nem győmöszö'kettek be uti- podgyászakba sok ezer holdjukat, minden kényszerítő erő nélkül adtak túl birtokaikon, s többnyire nem a földre igényt formáló magyar parasztok kezére juttatták a földet, hanem a Szlovenszkőra irányított Cionista telepeseknek. Egy magyar arisztokrata sokezer holdra rugó birtokát eladta a csehszlovák földművelési kormánynak. Ezzel a birtokcserével sok magyar lelkészség kegyurasága jutott a csehszlovák állam kezébe, ami esetleg azt jelenti, hogy az öreg magyar plébánosok elhalálozása után a magyar hivek szlovák papokat fognak kapni. Egy másik, kettős nevű magyar mágnás, aki Magyarországon sokat szereplő epizodistája a nyilas mozgalom egyik különítményének, nagyobb birtokot örökölt A birtokot egészen rövid időn belül szétparcellázta csehszlovák legionis- ták között Majd igy folytatja* — Vannak olyan nagybirtokosok is szép számmal, akik nem repatriáltak és otthon ülnek ősi jószágokon. Ezek teljesen kirekesztették magukat szlovenszkói magyarságunk nemzeti közösségéből. Bevattázott fülekkel viszonoznak minden felszólítást valamely magyar akcióban való közreműködésre. — Akik cserbenhagyták ezt a szegény magyarsáRÓMA. — Nagyszabású külpolitikai beszéddel nyitotta meg tegnap délelőtt XI. Pius pápa a titkos konzisztóriumot, amely elé már hetek óta igen nagy érdeklődéssel tekintettek diplomáciai körökben. A titkos konzisztórium a Vatikán másodikemeleti, történelmi nevezetességű termében folyt le. A szertartás a hagyományoknak megfelelő egyszerű, de ünnepélyes volt. A kinevezések következtében a szent kollégium tagjainak száma hat- vankilencre emelkedett. Ezt a létszámot ritkán érte el a testület; a szent kollégium összesen hetven bíborost foglalhat magában, úgyhogy a létszám most már csaknem teljes. A szent kollégium tagjai már a pápa megérkezése előtt helyet foglaltak a konzisztórium termében. Összesen harmincöt bíboros volt jelen. A Szentatya a pápai gárda disz- szakaszának és a pápai előszoba laikus és egyházi tagjainak kíséretében tiz óra negyven perckor lépett a terembe. A bevezető szavak után, amelyekben a pápa hálát adott azért, hogy betegségéből fölépült, rátért a külpolitikai kérdések boncolgatására. Hangoztatta: ha tekintetét a Távolkelet felé fordítja, látnia kell, milyen rettenetes sérelmeket szenved az evangéliumi eszme, got, amikor államnemzetből kisebbségi néppé lett 8 áftaroltak a többség táborába, vagy lapulnak a var alatt, ezeket mi már rég leírtuk politikai mérlegünk követel-rovatábóL Mi már nem is törődünk velük, mint ahogy ők se törődnek velünk. A mi seregszemlénkén ezek már mint halottak szerepelnek, de nem a becsület mezején. Ellenben annál meglepőbb és fölemelőbb élmény számunkra a magyar kisemberek helytállása. A kőzépbirtokosok, a parasztok, az iparosok, a nyugdíjas tisztviselők, a lelkészek, a keresz- tényszociális munkások és proletárok — nagyon elenyésző kivétellel — a mienk. S mienk a keleti szlovákság egy kicsiny része is, ott, ahol a magyar milyen csapások érik a virágzó egyházközségeket és mekkorákat kell majd még a háború kisérő jelenségei következtében elviselniük. — Nem kisebb szomorúsággal tekinthetünk Európára! — mondotta a pápa. — Csak bánattal tölthetnek el azok a gonosz, kegyetlen és istentelen cselekedetek, amelyek Oroszországban napirenden vannak és azok, amelyek a keresztény életet veszélyeztetik Németországban. A nekünk oly kedves spanyol népet is szomorú és lesújtó események érik, bár mintha a jobb jövő bontakozna ki ezen a földdarabon. Isten segítségét kéri, hogy ezek a jelenségek megszűnjenek és irtsa ki egyházából és társadalmából a fenyegető viharokat. *— Mert sokan vannak —■ mondotta a pápa — nemcsak magánosok, hanem az országokat kormányzók között is, akik nemcsak elhanyagolják vallási kötelességüket, de merészen szembe mernek szállni az isteni felséggel! Ezután a pápa bejelentette a bibornoki karban történt haláleseteket, majd fölolvasta azok neveit, akiket bibornokokká nevezett ki és miután ezek megjelentek a kon- zisztóriumban, megáldotta őket. (Az uj bi- bornokok neveit a PMH már tegnap közölte.) katolicizmus hagyományai még élnek és hatnak. Lm a kalappal e névtelen szlovenszkói és kárpátaljai magyarok százezrei előtt — s mint a költő mondta —, nagyobbak ők, mint a hadvezérek. Érthető, hogy ez a cikk itt, Magyarországon, óriási hatást váltott ki a közvéleményből, amelyet eddig még senki sem tájékoztatott olyan kiniéletlcv igazmondással arról a rombolásról, amelyet a minden rendű és rangú dezertőrök a magyarság soraiban végeztek. A magyar közvélemény itt és túl a határokon csak hálával gondolhat arra a fiatal magyarra, akiben megvolt a bátorság, hogy végre leleplezte a kisebbségi magyarság renegátjaiti Hóman a magyar-német kulturális kapcsolatok politika- mentességéről BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A képviselőház mai ülésén a magyar* finn és magyar-észt kulturális egyezmény ismertetésével kapcsolatban gróf Apponyi György beszédében kijelentette, hogy a magyar-német kulturális egyezmény örve alatt pángermán és nyilaskeresztes propaganda rejtőzik. Erre a kijelentésre Hóman Bálint kultuszminiszter válaszolt és hangsúlyozta, hogy a kulturális egyezmények minden politikától mentesek, „Bármely oldalról is akarjanak beleavatkozni a kulturális kérdésekbe" — mondotta a kultuszminiszter — „tárcám keretén belül az iskolákban is gátat vetek bármely oldalról jövő politikai beavatkozásnak." Kijelentette továbbá, hogy nem hajlandó az ellenzék nyomására évszázadok óta fennálló kulturális barátságot megzavarni bármilyen intézkedéssel is. Amerikai demars Moszkvában WASHINGTON. — Röviddel ezelőtt az amerikai sajtóban élénk visszhangot és izgalmat keltett az a hir, hogy egy amerikai házaspár nyomtalanul eltűnt Moszkvában. Hull államtitkár most Trojanovszki szovjetorosz követ utján hivatalosan, a legerélyesebb formában fölszólította a szovjetkormányt, hogy azonnal adjon fölvilágosflást a Robinson-házaspár eltűnésé ügyében. Hull közölte a szovjetkővettel, hogy az amerikai kormány súlyt helyez arra, hogy az amerikai házaspár eltűnésének körülményeiről olyan gyorsan, amennyire csak lehetséges, kielégítő • felvilágosítást kapjon. A moszkvai amerikai követ közölte Washingtonnal, hogy mindeddig nem volt módjában a Robin- son-házaspár eltűnésére vonatkozóan kielégítő felvilágosítást adni. A pápa a világpolitikai helyzetről „Kegyetlen és istentelen cselekedetek vannak napirenden" fosai Müffm MéA január 5>aén Sctudkim
