Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-15 / 285. (4431.) szám
, J XVI. évf. 285. (4431) szám t Szerda • 1937 december 15 EIAftz«tésl ár» évente 300. félévre 150. negyed* évre 76, havonta 26 Kt., külföldre évente 450, félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. • M képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Bg*«s szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI, A szlovenszkói és ruszinszlcói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • ® TELEFON: 30311. • « SÜRGŐN YCIM HÍRLAP, PRAHA. Pártföloszlatás és demokrácia (d) Eddigelé, hála Istennek, nincs olyan törvény, amely megtiltaná a törvényjavaslatok előzetes bírálatát, szabad legyen tehát néhány őszintébb szót mondanunk a pártok feloszlatásáról szóló törvényjavaslatról, amely most került a parlament asztalára. Az ember első pillanatra megdörzsöli a szemét és csodálkozik, nem történt-e itt valami sajtóhiba, nem nyolcvan évvel ezelőtti terv került-e a szeme elé, —■ de nem, alatta 1937-es dátum áll és három demokratának ismert modern politikus aláírása; Hodzáé, Cernyé és Déreré. És mégis legalább nyolcvanéves anakronizmust érez 'kj az ember a javaslat legtöbb sorából. Mert miről van szó? A javaslat alapgondolata ellen — nevezetesen, hogy az állam önállóságát, alkotmányos egységét, épségét, demokratikus köztársasági formáját, vagy a biztonságát veszélyeztető emberek és embercsoportok, szervezetek és. pártok ellenében az állam védekezzék — elvben nem lehet kifogása az embernek. Csak az a fontos, hogy a demokrácia védelme olyan formában és módszerekkel és olyan törvényes biztosítékokkal menjen végbe, hogy a demokrácia lényege el ne sikkadhasson, a demokratikus közszabadságok állománya, szóval. az államot jellemző demokratikus jogrend ne szűküljön és kárt ne szenvedjen. A demokrácia olyan érzékeny valami, hogy azt csak demokratikus módszerekkel lehet fenntartani és megvédelmezni. Ha egy demokrácia diktatórikus módszerekhez folyamodik, ott az államérdek esetleg hathatós védelmet kap az uj módszerben, de a demokrácia érdeke annál kevésbbé. Szóval ez esetben is nem a javaslat alapgondolata és célja az, ami vitatandó, hanem azt kell vizsgálat alá venni, hogy a benne ajánlott módszerek alkalmasak-e arra, hogy a csehszlovákiai demokratikus rendet megerősítsék. Meg kell vizsgálnunk azt, hogy e módszerek esetleg nem gyöngitik-e zsenge demokráciánk alapjait? A kérdést a demokrácia szempontjából így tehetjük föl: elképzelhető-e, hogy ez a javaslat a csehszlovák demokrácia örök példaképeiül szolgáló nagy nyugati demo- xáciák parlamentjében, az angol alsóházban, a francia kamarában vagy az amerikai reprezentációs házban benyújtható volna-e? Vagy pedig — ha nem akarjuk magunkat a nagy demokráciákhoz hasonlítani —■ szá- mithatna-e elfogadásra egy ilyen törvény- javaslat a demokratikus Svájcban vagy Hollandiában, vagy a skandináv demokráciáknál? Svájc például nemcsak a módszert, de még magának a pártföloszlatásnak az elvét is elutasította legutóbbi népszavazása alkalmával, amikor kifejezte, hogy még egy olyan pártnak a föloszlatását sem kívánja, amilyen a moszkvai kommunista interna- cionálé egyik ,.szekciója" gyanánt működő kommunista párt, mert a svájci demokraták többsége a föloszlatásban a demokratikus polgári szabadságok elvének megsértését látta. Emlékezünk, hogy a csehszlovák sajtó akkor milyen dicséretreméltó egyhangúsággal ünnepelte a svájci döntésben a demokrácia elvi diadalát. Svájc magát a pártföloszlatás elvét utasította el, ott nem is a feloszlatás elrendelésének módjairól volt szó. A most benyújtott javaslat módszerének lényegé az, hogy a párt föloszlathatóságá- nak kimondását és a föloszlatás végrehajtását teljesen és kizárólagosan a végrehajtó Nanking eíesie után Peringben kikiáltották az uj kínai kormányt CssngVaiszek „árnyékkormánya" ■ A kínai marsallnak n;ncs több pénze és fegyvere •• •• Japán uj céljai ■■ Roosevelt a /apán császár bocsánatkérését követeli LONDON. A „Panay” amerikai ágyunaszád elsüllyesztésével kapcsolatban angol—amerikai megbeszélések folynak, mert a két állam közös lépéseket akar foga- natositani Tokióban. A két hatalom máris megállapodott abban, hogy a cselekedeteket nem fogja elsietni és mindaddig, amíg hivatalos jelentést nem kap a hajó elsüllyesztéséről, nem küld diplomáciai jegyzéket Tokióba. Illetékes körök a következő javaslatokat tették a tiltakozó akció nyomatékossá tételére. 1. A tokiói angol és. amerikai nagykövet visszahívása mindaddig, amig Japán nem ad teljes elégtételt az okozott kárért és nem garantálja, hogy az ilyen események a jövőben nem fognak megismétlődni. 2. Anglia és Amerika közös flottatüntetést rendez a távolkeleti vizeken, hogy ezzel demonstrálja hatalmát a japánoknak. Illetékes körök nem tartják valószínűnek, hogy Anglia jóváhagyja ezeket az intézkedéseket, mert Nagybritánnia kerülni akar minden olyan tevékenységet, amely a japánokkal való bonyodalomhoz vezethet. Ha Roosevelt tényleg erélyes intézkedéseket foganatosít és nem elégszik meg a szóbeli tiltakozással, nagyon kétséges, vájjon Anglia csatlakozik-e az amerikaiak kezdeményezéséhez. A brit álláspont mindezekkel a dolgokkal kapcsolatban a következő: Az angol közvélemény szenvedélyesen japánellenes, de gyakorlatilag senkinek sincs kedve, hogy áldozatokat hozzon e japánellenes hangulatért. Az angolok eltűrtek Európában mindenféle megaláztatást, igy különösen Mussolini részéről, anélkül, hogy türelmüket elvesztették volna. Nem kevésbé hajlandók presztizsokokból távolkeleti bonyodalmakba gyakorlatilag beleszólni, különösen, ha angol érdek sehol sincs veszélyeztetve és a japánok nem szállnak meg brit területeket. Angol-politikai körökben utalnak arra is, hogy a „Panay”-incidenst nem szabad komolyabban venni, mint annakidején a nan- kingi angol nagykövet megsebesitését. Ak kor Anglia a hivatalos bocsánatkérés megérkezése után eltekintett minden más rendszabálytól és kártérítést sem követelt Japántól. herceg végül kijelentette, hogy Nanking eleste csupán kezdetét jelenti a teljes kínai probléma fölgöngyölitésének. A „tehetetlen Csangkaiszek" LONDON. — Az angol fővárosban nagy feltűnést keltett az az interjú, amelyet Ishii vicegróf, Japán külön meghatalmazotta a Sunday Times munkatársának adott. Ishii kijelentette, hogy Japán tiltakozott Párisban a fegyverszállítások ellen, amelyek francia Indokinán át Kínába jutottak. Ha a fegyverszálihás folytatód M a japán repülők kénytelenek lesznek a yunani vasútvonalat bombázni. Japánnak nincsenek terri- torriális céljai Kínában s tiszteletben akarja tartani a külföldi hatalmak érdekeit is, ha e hatalmak semlegesek maradnak. A japán hadsereg aligha fog Nankingtól keletebbre előnyomulni. De ha a kínaiak ellenállása tovább tart, akkor Japán katonailag mindaddig ellenőrizni fogja a megszállt területet, amig rend nem támad és az adókat is behajtja. Naakingot a japánok mindaddig megszállva tartják, mig meg nem egyeznek Csangkaiszekkel. Kétségtelen, hogy Csangkaiszek Kína érdekében kénytelen lesz héketárgyalá:okát kezdeni. A kínai generalisszimusz Sanghaj és Keleíkina gazdasági ereje nélkül képtelen jelentős hadsereget fenntartani és ellátni. Csangkaiszek a főhadiszállását Nancsangba helyezte át és szorosabb összeköttetésbe került Oroszországgal. De a szovjet legfeljebb a levegőn át támogathatja a marsallt, mert ha Kanszu tartományig el is jutnak az orosz fegyverek, onnét legfeljebb öszvérek szállíthatják azokat Csunkingig s ez a szállítás hónapokig tart. Fegyver és pénz nélkül pedig Csangkaiszek aligha folytathatja a harcot, Orömfinnep Japánban TOKIO. — Japán legtöbb városában nagy ünnepségeket rendeztek Nanking meghódításának megünneplésére. Tokióban a császári palota előtt a főváros ifjúsága, összesen 800.000 gyermek vonult föl. A külföldi megfigyelők nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az uj pekingi kormány tiszteletben akarja tartani Kína valamennyi külföldi szerződését és megállapodását. így tehát ugyanolyan helyzet keletkezik, mint Mandzsúria megalakítása után. Azok az államok, amelyek elismerik az északkinai kormányt, megtarthatják eddigi kedvezményeiket, sőt újakat is szerezhetnek. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN Az uj pekingi kormány PEKING. — Kedden délelőtt Pekingben kikiáltották a köztársasági Kina uj ideiglenes kormányát. Japán hivatalos körök már hétfőn közölték a külföldi újságírókkal, hogy kinevezik azt a bizottságot, amely kidolgozza Kina közigazgatási tervezetét. Konoe japán miniszterelnök Nanking elfoglalása után nyilatkozatot adott ki, hogy Japán állandóan az ellenségeskedés enyhítésére és elszigetelésére törekedett. Csangkaiszek ennek ellenére sohasem vette figyelembe Japán erélyes figyelmeztetéseit és folytatta antijapán politikáját. Ezzel Japánt nagyobbarányu katonai akciókra kénysze- ritette s Tokio kénytelen volt széttörni az ellenálló Csangkaiszek erejét. Nanking elfoglalása után a kínai központi kormány lokális kormánnyá vált. Japán tehát kénytelen kínai politikáját uj irányba terelni. A katonai operációkat mindaddig folytatni fogják, amig Kina valamennyi japánellenes mozgalmát széttörik. A japán kormány ilyen körülmények között konkrét rendszabályokat foganatosít az uj kínai kormány kikiáltására, Ez az uj nankingi kinai központi kormány, amely uralkodni fog Észak- és Középkina fölött és valamennyi jelentős kinai központ birtokában lesz, a közeli napokban már Csangkaiszek „árnyékkormányának” helyébe lép. A miniszterelnök kifejezte sajnálkozását, hogy a hadműveletek folyamán néhány külföldi hatalom állampolgára életét és vagyonát elvesztette. A külföldi hatalmak kötelessége, hogy Japánt elismerjék annak az egyetlen hatalomnak, amely Keletázsiában stabilizálni tudja a helyzetet és valóban nyugodt légkört tud teremteni. A külföldi hatalmak érdekeit Távolkeleten csak az biztosíthatja, ha Japán és Kina együttműködik. Kanoe hatalom hatáskörébe utalja át. Hogy mit tekint államellenes, alkotmányellenes, az állam épsége és demokratikus köztársasági formája és biztonsága ellen irányuló tevékenységnek, azt ezentúl a javaslat szerint az országos elnök fogja szabadon mérlegelni és elbírálni. A fölsorolt bűncselekmények egytől-egyig a hazaárulás büncsopojrtjába tartoznak és a hazaárulás a világon mindenütt a legsúlyosabban büntetett bűncselekmények közé tartozik. Minálunk is. Ennek | megfelelően a világ minden országában egyedül és kizárólag a bíróság jogosult elbírálni azt, hogy egy bűncselekmény a hazaárulás büncsoportjába tartozik-e, vagy| sem. Vagyis csak akkor hazaárulás egyj cselekedet, ha bíróság a bizonyító eljárás Után hozott ítéletében állapítja meg ezt! róla. Ha $sak az ügyész állítja, Hogy hazaárulás m£nr * Pl birn.sá crnák azt kimondania. És éppen ebben rejlik a demokratikus biztosíték az egyszerű polgár számára, hogy a független bíróság nemcsak megbünteti a hazaárulásért, hanem ártatlansága esetén meg is védelmezi a hazaáruló tevékenység vádjával szemben. Nos, a benyújtott javaslatnál hiányzik ez a bírósági biztosíték. Az országos elnök vagy a belügyminiszter egy személyben ügyész és bíró lesz a föloszlatott helyi, járási vagy
