Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-02 / 275. (4421.) szám
1937 december 2, csütörtök. T>RAGAlA\\O^ARH I RliAP Az árviz s aszály károsultjaiért és a szőllőmüvelés létérdekeiért szállt síkra Porubszky a Házban Félkarú rokkant röpiratot szór a karzatról a honatyák fejére - Esterházy, Korláth és Petrísek is beszélt az általános vitában - Harcias hangulat Gajda beszéde alatt - Megkezdték a részletes költségvetési v.tát PRAGA. — Az állami költségvetés fo- előadója tegnap állapította meg, hogy a költségvetési vita kiváltképpen politikai és külpolitikai jellegű vol't. E megállapításhoz fűzhetjük, hogy a képviselőházi általános vitán ez az irány még nagyobb mértékben észlelhető: a pártok vezető embereinek felszólalásai egyenesen a londoni tárgyalások hatását mutatják. A tegnap esti vitában felszólalt még klubja megbízásából Zeminová cseh nemzeti szocialista. Amiatt siránkozott, hogy mi mindent lehetne az emberiség javára építeni a fegyverkezésre fordított pénzekből. A béke drága, a fegyveres béke még drágább, de tízévi fegyveres béke sem kerül annyiba, mint egy egyhónapos háború. Gottwald kommunista beszédét az elnökség cenzúrázta, mert illetlenül fakadt ki a ,,fasiszta rezsimek" ellen. Beszédének alap- gondolata az volt, hogy „ma egyetlen állam sem biztos abban, hogy holnap nem támadják-e meg." ' I Msgr. Stasek, a cseh néppárt elnöke szerint a mai idők arra kényszerítenek, hogy államvédelmi szempontokhoz igazodjunk s ha magunk nem védekezünk, más nem véd meg. Rázus utóda, dr. Pjescak klubon kívüli képviselő orosznyelvü szüzbeszédében a magyar-szlovák határon élő szlovákok kulturális helyzetének föllenditéséért szállott síkra s bejelentette, hogy a költségvetést nem fogadja el. Ostry cseh iparos amiatt sajnálkozik, hogy a jubiláris év állami költségvetését állam- védelmi költségvetésnek kell nevezni. Kunz német agrár kételkedik abban, hogy a gazdasági élet már annyira megerősödött volna, hogy a jövő évben a másfél milliárd- dal növelt állami igénylésnek eleget tehessen. Éjszaka féltizenegy órakor — amikor dr. Korláth Endre felszólalása került volna sorra — a házülést berekesztették s ma délben 13 órakor folytatták az általános • vitát. Korláth Endre beszéde A kép viselőház déli egy órakor megnyitott mai ülésén folytatta aiz 1938. évi állami költség- vetés általános vitáját. Ma az első szónok dr. Korláth Endre, a kárpátaljai magyarság egyesült párti képviselője volt, aki hosszú beszédben fejtegette a magyar kisebbség s a kárpátaljai őslakosság állásfoglalását Dr. Markovié elnök Korláth képviselőt temperamentumos beszéde egyes kitételei miatt rendreutasitotta. Korláth beszédét legközelebb ismertetjük, mert a parlamenti elnökség a késő délutáni órákig nem nyilatkozott, hogy Korláth beszédében kíván-e élni a cenzúra jogával vagy nem. De Witte német szociáldemokrata sajnálkozik, hogy a véderősziikségiletek fedezetének egy részét más resszortibeli megtakarításokkal akarják elérni. A nemzetek szövetsége ma nem tekinthető a béke hatékony eszközének. Félkarú ember röpirattüRtetése a parlamentben Jeíek beszéde közben a közönség karzatáról egy félkarú rokkant röplapokat kezdett dobálni a képviselők padsoraira. A teremőrak az ismeretlen férfit kivezették s kint átadták a rendőrségnek. Megállapítást nyert, hogy az illető Kamii József hadirokkant, a morvaországi Mocnkovioe községben illetékes és lakos, aki ilymódom akarta magára felhívni a törvényhozás figyelmét. Az általa szétdobált röpirat cseh nyelven a következőket tartalmazza: ,.Kivesztettem egészségemet, ezzel mindenemet. Húsz éve harcolok szerény exisztendámért. Ez utón hívom fel figyelmüket szomorú sorsomra s támogatásaikat kérem. Kérem vegyenek pártfogásukba. Hetvenszázalékos hadirokkant voltam, leszámították 50 százalékossá. Nincs keresetem .ezért képek árusításával keresem meg kenyerem. Ne engedjék, hogy egy volt 'katona és rokkant kolduljon." Jezek után dr. Lusohfca német keresztényszocialista, majd Gajda fasiszta beszélt. Gajda beszéde közben a kommunisták éles szócsatákat rögtönöztek a szud étanémetekkel s a jobboldaliakkal. Majd Sandner szudéfcanémet párti beszélt s utána Peírásek Ágoston egyesült párti képviselő szólalt fel. Petrásek Ágoston beszédének részletes ismertetésére legközelebb visszatérünk. leiek megtagadja vezérét: Kramáít Jezek képviselő a továbbiakban amiatt siránkozott, hogy az ő államalkotó klubját a takarékossági választmány nem hívja meg a határvidéki fedezékek megtekintésére és hogy nincs képviselete a házelnökségben. Egyenesen rettenetes, hogy mint fizetjük az állami tisztviselőket, akiket erősen nyugtalanít a február 18-i kiegyezés is. Oly helyzetbe jutunk, hogy a másnemzetiségü hivatalnok tulajdonképpen privilegizált helyzetbe jut. Hatina (közbeszól): Olvassa el, mit mondott erről megboldogult Kramár. Jezek: Nem szükséges Kramárra hivatkozni, aki előtt a nemzetiségi kiegyezést egészen másként állították be s aki nem tudta, hogy a nemzetiségi békét ily lehetetlen módokon fogják megteremteni. Dérer miniszter (közbeszól): Ez nem igaz! Jezek végül bejelentette, hogy csak a köztársasági elnök és irodája szükségletét szavazza meg, továbbá a hadügyi költségvetést. Luschka (német keresztényszocialista) ama reményének ad kifejezést, hogy a nyugdíjas köztisztviselők illetményeinek levonásait 1938-ban tovább fogják csökkenteni. V.har Gajda beszéde körül Gajda (fasiszta) beszéde alatt a szudétanémet párti és a kommunista képviselők között heves szóváltásra, majd hangos szócsatára került sor. Az elnök kitartóan rázza a csengőt, ennek ellenére Gajda beszédének nagyobb része elvész a zajban. Több rendreutasítás is hangzik el, de ez sem segít. Majd Sandner (szudétanémet) következett, kinek beszédét a kommunisták ugyancsak hatalmas lármával zavarták. Az egyesült párt részéről a harmadik szónok dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő volt. Porubszky beszédét az alábbiakban ismertetjük: Porubszky képviselő beszéde ■— A nép az adóterhek miatt eddig is el volt keseredve, — mondotta egyebek közt. ,— Visszaélés a képviselői felelősséggel, ha a parlament adógyárrá válik. A pénzügyminiszter tisztán közadókból 8016 millió korona bevételt remél. Ez több, mint húszszázalékos emelkedés az előző költségvetéssel szemben* A rendkívüli költségvetés hitel utján 3508 millió. Az állami összkiadás 5142 millió koronával több az 1937. évhez képest Ez 61 százalékos emelkedés! Az állami költségvetésen kívül állnak az ön- kormányzatok pótadói, amelyek szintén emelkedő irányzatot mutatnak, — a tíz uj adó bevezetése pedig fölér tiz uj egyiptomi csapással, „Államvédelmi költségvetés" — A pénzügyminiszter ur szerint a jövő évi költségvetés összeállítása „az államvédelem jegyében” történt. A kormánynak joga és kötelessége az államvédelemről gondoskodni. Ezt elismerem. De számolni kell az adófizető polgárok teherbiróképességeivel is. A költségvetés kiadásainak 40 százalékát a katonai kiadások alkotják. Tulhajtás a kenyérből muníciót csinálni, mert az államvé- delem fogalma alá nemcsak a terület védelme, hanem a vagyon védelme is tartozik. A folyók szobái garázdálkodása a magyar vidékért — Például említem, hogy alig két hete volt a gömöri árviz, amikor a Sajó, Rima, Turóc völgyében körülbelül 7300 katasztrá- lis holdon az őszi vetés veszendőbe ment. Hasonló őszi árviz pusztított az Ipoly, Ga- ram, Nyitra völgyében és a Csallóköz duna- menti részein. Mit kapnak a károsult kisgazdák ezen a vidéken vagyonuk védelmére? Vagy miből fizessék a fölemelt adókat? Lesz-e kedvük gyönyörködni a határszéli betonfedezékekben, ha az államnak vizsza- bályozásra és védőgátakra nincs pénze, sőt az 1931. évi 49. sz. törvényben megállapított vizszabályozási segélyt is az 1938. évre „takarékosságból” 80 millió koronával csökkentik. — Szomorú fény, hogy Szlovenszkó és Kárpátalja folyóvizei, mihelyt magyarlakta vidékre érnek, szabadon, fékevesztetten garázdálkodhatnak, már egy nagyobb esőzés esetén is a magyar nép búzatermő földjén, úgy, mintha ez a vidék már csak adóügyi szempontból tartoznék a köztársasághoz. Még ha volna is ennek az államvédelmi költekezésnek értelme, az eladósodott magyar gazdák tízezrei rövid időn belül saját bőrükön fogják tapasztalni a szovjetigazságot, hogy „mienk az ország, de másé a föld”. — A józan államvédelemnek csak egy módja van: a békés, jó szomszédi viszony megteremtése kifelé és a polgárság erkölcsi és anyagi boldogulása befelé. Mit kapnak az elemi csapások magyar károsultjai? — Zadina földművelésügyi miniszter ur említette, hogy ebbén az évben az egész köztársaság területén az elemi károkra segélyképpen folyósítottak 17,925.000 koronát, mert a mezőgazdasági alapok nem voltak elégségesek. A segély hogyan lett szétosztva országonként, nem tudom. Szlo- venszkón és Kárpátalján a két utolsó év rossz gazdasági év volt. Aszály, árvíz, jégverés a legjobban termő járásokat többszörösen sújtotta. Teplánsky képviselő is a mezőgazdaság veszteségét ez évben Szlo- venszkón és Kárpátalján 400 millió koro- rában állapította meg a történelmi országokhoz képest. Két Ínséges magyar járás — A párkányi és a zselizi járásban 1937- ben az árviz és a jégeső 25 millió korona értékű kárt okozott. A két járás kedvezményes vetőmag formájában kapott körülbelül 200.000 korona értékű segélyt. Ez a szenvedett kár egy százalékát sem teszi ki, mert katasztrális holdanként 8 koronát alig jelent. A küldött vetőmag nem volt elegendő, a szállítmányt készpénzben kellett kiváltani s a szétosztás körül is több helyen civakodások és visszaélések történtek* Mindakét járás lakossága 75 százalékban magyar földművesekből áll, akik az államnak az adót és katonát százalékuk arányán bán adják. A két járás ma sincs felvéve az ínséges járások sorába. A birtok eladósodottsága <— A pénzügyminiszter ur az adóemelést az államvédelmen kívül s jobb konjunktúrával, a gazdasági élet javulásával indokolja. — Egyeseknek lehet, hogy jól megy a sora, a magyar gazdáé és kisiparosé tapasztalásból tudom, hogy rosszul. — A földbirtok eladósodott, Cseh- és Morvaországban 79 százalékban, SzJoven- szkón és Kárpátalján 88.5 százalékban. A gazdaadósságok összege a köztársaság területén a csehszlovák agrárpolitika nagyobb dicsőségére maholnap utoléri az államadósság összegét, a 47 milliárd koronát* — A magyar kisiparosból sok visszaadta az iparigazolványt. Napszámossá lett, vagy falut járó, kéregető utas emberré. Ez tehát a kalfusi jobb konjunktúra! — amit; már nem is konjunktúrának, hanem nyo- morturának lehet nevezni. Az adófizetők-, nek több mint felénél a jövedelem a létminimumot sem éri el. A közszükségleti cikkeknél tervezett adóemelés pedig a polgári takarékosságnak a legkisebb lehetőségét is kizárja. A szfilőkultura segélykiáltása — Közfelháborodást keltett a szőlőgazdák körében az a hir, hogy az általános italadót 46 millióról 77 millióra emelik. A boradó 13 szeszfokig marad a régi. A 13 szeszfoknál magasabb boroknál az általános italadót 80 fillérről 2 koronára emelik és ezáltal a különböző pótlékokkal együtt 2.50—3 koronára fog rúgni a boradó. — Ha ez a törvényjavaslat életbelép, visz- szafejleszti az általános szőlőkulturát, de különösen a minőségi termelést. Az eddigi boradónál sem volt hasznothajtó a szőlőgazdálkodás az alacsony must- és borárak, valamint az értékesítés nehézségei miatt. Ka tasztrális holdanként átlagban ezer korona ráfizetéssel járt a szőlőgazdálkodás. Haszna csak a közvetítő kereskedelemnek volt, amely a kárpátaljai és a szlovenszkói 1 és 2 koronás fajmustból Prágában 20 koronás borokat csinált. Itt ismét egy tipikusan szlovenszkói és kárpátaljai, de leginkább magyar gazdasérelem- ről van szó, mivel a szőlőterület zöme magyar területre esik* Az utolsó 1936. évi statisztika szerint az egész köztársaságban szőlővel beültetett terület 26 ezer 90 hektár volt. Ebből esik Szlovenszkóra 13.745, Kárpátaljára 4500, összesen 18.245 hektár. Tehát a szőlőterületnek 73 százaléka. — A szőlőbirtokosok száma 73.370. Ebben nem foglaltatik a szőlőmunkások száma, amely szerény latolás mellett 200 ezerre tehető. Ezeknek a szőlő nem italt, hanem elsősorban kenyeret és megélhetést jelent. A szőlőbirtokosok megoszlása ez: Szloven- szkón és Kárpátalján 51.149, Morvaországban 21.714 és Csehországban 507. Én ebben az 507-es számban látom a kulcsát annak o mostoha és megnemértő bánásmódnak, amellyel szőlősgazdáinkat kezelik. Nem hiszem, hogy ha fordítva volna a szőlő- birtokosok száma és, ha a szőlőterület 73 százaléka, a bortermésnek pedig 80 százaléka a Morván-tulra esnék, hogy akkor is olyan boradóval kínoznák a termelőt, mint most, amikor holdanként többre megy fel a boradő, mint a bruttótermés értéke. Ez már nem gazdasági, vagy pénzügyi politikának, hanem
