Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-02 / 275. (4421.) szám

^I^GM-.MaGÍ’AR-HÍWiAEÍ 1937 december 2, csütörtök. Az igazi csomag, óla JCc2^ Inkább gyarmati politikának volna nevezhető. Kálrunk a szőlősgazdák még odáig sem jutot­tak el többszöri interpellációink dacára, hogy saját használatra 200 literig adómentes bort él­vezzenek, amit legújabban a romániai bortör­vény nemcsak a szőlősgazdáknak de a felnőtt családtagjaiknak és alkalmazottaiknak is külön— külön megenged. (1937. évi szesztörvény 4. §.) A szónok beszéde végén megállapítja, hogy a felsoroltak csak kitépett lapok a magyarság sé­relmeinek könyvéből. Ilyen túlméretezett költ­ségvetés a parlamenti felelősség mellett már ma­gában elfogadhatatlan s ezen felül mint magyar képviselő sehol sem látja, hogy a magyarság be­fizetett adóinak arányában részesülne a gazda­sági, kulturális és szociális javakban. A költségvetés szám tengerében — úgymond — mi magyarok csak mostoha pontok va­gyunk, A költségvetést nem fogadja el. Esterházy besréde Az általános vita utolsó Szónoka Esterházy János képviselő, az egyesült párt ügyvezető elnöke lesz. Beszédével az általános vitát lezárják s a ház még a mai napon áttér a részletes vitára, még pedig a politikai csoportba sorolt tárcák költség­vetési fejezeteit veszik megvitatás alá. Az ülés lapzáráskor folyik. Nehezen indul a fedezeti javaslatok vitája PRÁGA. — A képviselőházi költségvetési bizottság ma reggel látott az úgynevezett fedezeti javaslatok tárgyalásához. A bizott­ság mindenekelőtt dr. Kalfus pénzügymi­niszter nyilatkozatát hallgatta meg. Kalfus miniszter beszédét lapunk más helyén ismer­tetjük. Az általános vitában dr. Tousek (cseh nemzeti egyesülés) pártja elutasító állásfog­lalását indokolja. Úgy véli, ismerni kellene az 1938-—40-es évek konjunktúráját s abban az esetben volna lehetséges ily uj terhek , vállalása. Dr. Peters( szudétanémetpárti) kifogásolja, hogy a javaslatokon eszközölt koalíciós változtatásokat az ellenzékkel nem közölték idejében. Dr. Brdlik (agrár) üdvözli, hogy a gumi­áruadót elejtették. Ezután az ülést félbeszakították s a vitát csütörtök reggel kilenc órakor folytatják. Schuschnigg könyve: „Három Ausztria" « A magyarság kulturális követelései az itkolaügyi kormányzattal szemben a a Esterházy János beszéde a költségvetési bizottság kulturális vitájában • ■ ■ A magyar iskolák alapításának nehézségei * Kikor Cnáliósitják a párhuzamos tagozatként szereplő magyar intézeteket? (Harmadik folytatás) *— Sajnosán látjuk és lépten-nyoinon ta­pasztaljuk, hogy a kormánytöbbség szelleme nálunk minden hivatalos állítás és nyilatko­zat dacára — kisebbségellenes, ami különö­sen kulturális és nyelvi téren érezhető. Amer­re nézünk, mindenütt rendszeres munka fo­lyik a magyarság kulturális és gazdasági ní­vójának a lesüllyesztésére, amugyis szükre- szabott nyelvi jogainak korlátozására és nemzetállományának csökkentésére. Az egész magyar nyelvterületen szinte tombol ez a munka, amelynek legfőbb eszközei az iskola, a névelemzés, az úgynevezett reasszi- milációs akciók és legújabban, úgy látszik, egyes katolikus tényezők is ennek az élném- zetlenitésnek a szolgálatába állottak. A magyar iskolaügy nehézségei —- A magyar népiskolai oktatás mindmáig sincs nálunk egységesen és törvényesen rendezve. Más törvények érvényesek a történelmi országokban s mások Szlovenszkón és Kárpátalján. Ezt a kettős helyzetet egyes tanügyi ténye­zők a magyarnyelvű oktatás megnvomoritá- sára és elsorvasztására használják föl. Nincs rendezve az óvodai oktatás, s a magyar óvónők még ma is a háboruelőtti fizetést és nyugdijat kapják, s a legnagyobb nyomorban tengődnék. Ha­sonló a helyzet a népiskoláknál. A magyar­nyelvű népiskolák szervezése elvész a köz- igazgatás és az iskolai hatóságok útvesztői­ben, s Véleményeznie kell a tanfelügyelőnek és járási hivatalnak, iskolaügyi referátusnak, országos hivatalnak, s jóvá kell hagynia az iskolaügyi minisztériumnak és a pénz­ügyminisztériumnak. Ezt az évekig elhú­zódó fárasztó munkát valakinek a kezébe kell vennie, mert hiszen a hivatalos személyek nem fog­ják magukat exponálni egy magyar iskoláért. A minisztériumokban, ha egyszér odáig el­jutott a kérvény, az akta elfeküdhet évekig, ha állandóan nem sürgeti Valaki, Nincs iskolatanács 8—10 évig is eltart, amíg egy magyar­nyelvű iskola létesitése valósággá válik. A szlovák iskolák expresszsehessésű létesitése — Ahol azonban csehszlováknyelvü isko­lák magyar községekben való létesítéséről van szó, ott ez természetesen könnyen me­gyen. Összeáll a finánc, a csendőr, a posta­mester, s megindítják az iskolaszervezési ak­ciót. Ha van 8—10 csehszlovák nemzetiségű! gyermek, ez már elég ahoz, mert a többit összetoborozzák a magyar proletárgyerekek- ből, akiknek kilátásba helyezik, hogy ha beiratkoznak a csehszlováknyelvü iskolába, akkor lesz ingyen tankönyv, s télen ruha, cipő és egyéb ajándék. Azután megjelenik a falu­ban a Slovenská Liga titkára, megcsinálja a kérvényt, aláíratja a szülőkkel s viszi a tanfelügyelőhöz. A tanfelügyelő termé­szetesen azonnal továbbítja a kérvényt és egy-kettőre kinevezik a szlovák vagy cseh tanítót. Helyiségről és a dologi ki­adásokról gondoskodik a Slovenská Liga.-—• Az nem fontos, ha a tanító nem tud magyarul és az se lényeges, hogy a gyerme­kek kezdetben nem tanulnak semmit. Az el- nemzetlenités fundamentuma le van rakva a magyar községben. A magyar iskola akadályai —■ De ha égy magyar iskola megnyitásáról van szó, akkor azt le kell tárgyalni a községi képviselőtestületben, biztosítani kell a fede­zetet az iskolai kiadásokra. Hangos vita a magyar parlamentben a politizáló ifjúság miatt A magyar kormány nem tűr politikai agitáció! az iskolákban Az osztrák kancellár Ausztria kozépeurőpai szerepéről BÉCS. — Már hosszabb idő óta beszéltek arról, hogy Scbusehnígg kancellár könyvet ir Ausztriá­ról A könyv megjelent „Három Ausztria” elmen és több mint 800 oldalon ismerteti a háboruutáai Ausztria történetét és kialakulását. Sdhiusobnigg könyve Ausztria határain kívül Je feltűnésre tarthat számot. A kancellár különös súlyt helyezett arra, hogy kifejtse nézeteit Auszt­ria középeurópai szerepéről s ezt abban jelöli meg, hogy legyen az uj Ausztria közvetítő atn'a népek és államok között, amelyek valaha a régi Ausztriá­hoz tartoztak és most önálló és öncélú állami életet élnek. Ausztria további egyeztető feladata, hogy fenntartsa az összeköttetést a nagy német kultúrkörrel és a 6Z3.bad, .független német ..Auszt­ria révén az egész népnek, a nép szellemi és gaz­dasági fejlődésének s ezzel együtt világpolitikai helyzetének is szolgálatot tegyen. Schuschnigg hisz a történelmet fejlesztő erőkben, amelyek újat építenek és alakítanak anélkül, hogy szétrombol­nák a régi értékeket. Kijelenti, hogy Ausztria politikai feladatát sohasem látta a „Közép-Euró- pa vagy Német.orezág” állítólagos ellentéte kö­zötti döntő választásban, vagyis a Dunavölgyhez vagy a Németországhoz való csatlakozás között, hanem ezeknek az ellentéteknek az áthidalásá­ban. Ez csak akkor lehetséges, ha Közép-Európa egyetlen állama sem érzi magát fenyegetve Né­metország által és viszont Németország sem tart ezeknek az államoknak a szövetségétől, ha tehát Németország bekapcsolásával lehet megoldani a középeurópai szervezkedést. — Ennek a szerke­zetnek az előfeltétele a szabad, független Ausztria amelynek felelősségtudattól áthatott osztrák po­litikája semmi körülmények között sem térhet ie a német útról, az az Ausztria, amelynek szomszé­daivá,1 barátságosan meg kell egyeznie akkor is, ha bizalmatlansággal vagy félremagyarázással találkozik, másrészt azonban sohasem mulasztja el hogy hangsúlyozza német feladatait és német népi együvétartozátíát. BUDAPEST, -r- (Szerkesztőségünk tele- fcnjelentése.) A képviselőház szerdai ülésén Sulyok Dezső képviselő a kultuszminiszter­hez interpellációt intézett az egyetemi ifjú­ság legutóbbi mozgalmi ügyében. Sulyok szerint a közép- és főiskolai ifjúságnak álla­mi és nemzeti fölfogása az utóbbi időben helytelen irányban fejlődik. Az ifjúság kö­rében *— úgymond —■ erős propaganda fo­lyik a lelkek megnyerésére. Ez a propagan­da különösen három irányban dolgozik: szembeállítja egymással a szabadságnak és a rendnek a fogalmát és azt akarja beiga­zolni, hogy ahol szabadság van, ott nem le­het rend, ahol pedig rend van, az kizárja a szabadságot. Hóman Bálint kultuszminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy az iskolákban semminémii politikai agitá­ciót nem tűr. A kultuszminiszter szavait hangos köz­beszólásokkal akarták néhányan megzavar­ni, a lárma időn kint olyan nagy volt, hogy alig hallatszott a miniszter hangja. Hóman ezután kijelentette, hogy a leg­utóbb egy képviselőtől konkrét adatokat kért, de eddig még nem kapott. Az egyetem rendjét minden körülmények között fenn fogja tartani. Itt Fábián képviselő közbekiáltott vala­mit, amire ismét olyan hangos zaj tört. ki, hogy a házelnök többször is igénybe vette a csengőt s csak úgy tudott rendet terem­teni,, Magyarország tiizifae'látása A Ház mai ülésén fölolvasták a földmű­velésügyi miniszter Írásbeli válaszát a tűzifa ügyében legutóbb elhangzott interpellációra. A miniszter válaszában bejelenti, hogy a kormány gondoskodik a tüzifaellátááról. Ro­mán vonatkozásban 25.000, Csehszlovák és jugoszláv viszonylatiban 8—-8000, lengyel vi­szonylatban pedig 5000 kocsirakomány fát kötöttek le, de az importtárgyalásck még to­vább folynak. Viharos vita Hóman ás Eckhardt kőzett A mai képviselőházi ülés folyamán újabb vi­haros jelenesek játszódtak le. Hóman kultusz- | miniszter beszédének befejezése után leült a? képviselők közé és beszélgetni kezdett. Eck- f hardt Tibor felindultan magyarázott valamit a 1 miniszternek, mire Hóman magából kikelve fel­ugrott, majd hangosan ezt mondta: — Kikérem magamnak. Utána kiment az ülésteremből. A váratlan esemény ismét nagy riadalmat keltett a házban. A kormánypárti és független, kisgazdapárti kép­viselők hevesen kiáltoztak egymás felé. Nem sokkal azután Hóman miniszter újból visszatért, szólásra jelentkezett és a következőket mon­dotta: — Bocsánatot kérek a Háztól, de egy beszél­getés során olyan sértésben volt részem, amit vissza kell utasítanom. Képviselőtársam azt mondta, hogy egy év óta én csinálom a nyilas politikát Magyarországon. Ezt kikérem magam­nak, én nem szoktam kétfelé játszani. A Háztól pedig bocsánatot kérek. A miniszter szavai után Eckhardt Tibor állt fel helyéről s kijelentette, hogy amit mondott, nem sértés, hanem állítás. Erre a jobboldalról kórusban kiáltották fe­léje: — Rágalom! Eckhardt a lárma elükével kijelentette, hogy miután a kultuszminiszter felszólította őt, hogy a tárcáján belül folyó és tolerált nyila® propa­gandáról konkrét adatokat hozzon, Ő rövid időn belül a Ház elé fogja terjeszteni erre vonatkozó adatait. — Ennek a visszás és lehetetlen helyzet­nek egyik oka az is, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján az iskolatanácsok mai napig sincsenek megszervezve, aminek következté­ben minden iskolaügyben a tanügyi hatósá­gok döntenek, s a szülőknek és érdekeltek­nek abba semmi beleszólásuk nincs. Ez az állapot az iskolaügyi hatóságoknak, amelyek kizárólag cseh és szlovák kézben vannak, — korlátlan hatalmat és intézkedési jogot ad. így magyarázható azután, hogy vannak is­kolaügyek, mint például az ungvári, lévai magyar gimnáziumok engedélyezése, vagy a csécsi és makranci magyarnyelvű népiskolák megnyitása, amelyeket tízéves utánjárás, ké­relem és intervenció ellenére sém lehetett elintézni. Ez az a szabotáláS, amire a köz- társasági elnök ur is rámutatott s amelyet a fölöttes hatóságok nemcsak eltűrnek, hanem, úgy látszik, még támogatnak is. Ezt kényte­len vagyok e helyen őszintén és nyíltan meg­mondani. A középfokú magyar iskolák nagy része csak párhuzamos tagozat —> Sérelmes és hátrányos a magyar isko­lákra nézve —■ amit egy kis jóakarattal rég meg lehetett volna oldani. hogy számos magyarnyelvű nép-, középfokú és szakiskola még ma sem önálló, hanem csupán mint cseh- szlóváknyelvü azonos iskolák parallel osztá­lyai, úgynevezett magyar tagozatok működ­nek. Ezeknek a párhuzamos osztályoknak az Önállósítá­sa teljesen jogos kérelme a magyar ki­sebbségnek, s szomorú dolog és jellemző a mi kisebbségi politikánkra, hogy 19 év nem volt elegendő ennek a tisztán admi­nisztratív intézkedésnek a keresztülvite­lére. A magyarnyelvű népiskolák között a legújabb statisztika szerint 36 ilyen párhuzamos osztályokból áll, s a 25 ma­gyarnyelvű polgári iskola fele nem önálló. Magyar középiskoláink nagyobb része csehszlovák intézetek mellett működő ta­gozat, s az egyetlen pozsonyi magyar- nyelvű kereskedelmi akadémia Szloven­szkón szintén szlovák intézet igazgatása alá van rendelve. Hasonló a helyzet a kassai ipariskolánál. A köztársaság egyet­len magyarnyelvű állami tanitóképezdéjét most, a közelmúlt hetekben önállósították, ami a magyar aktivisták szemében már nagy nemzeti vívmányt jelent, holott csupán egy; adminisztratív különválasztásról van szó< amire azonban majdnem 20 évig kellett vár­ni. Ez a tagozati rendszer azért hátrányos a magyar iskolaügyre, mert ennél a magyar iskola közigazgatása is államnyelven törté­nik, az igazgatók legtöbbje magyarul sem tud, tehát a magyar iskola vezetésére és mindennemű ellenőrzésére teljesen képtelen, s minden anyagi eszköz, amihez az iskola hozzájut, vagy ami a tanulók s azok szülei részéről gyűjtés utján befolyik magyar rész­ről is, elsősorban a szlovák iskola céljaira! szolgál. (Folytatjuk.)'

Next

/
Thumbnails
Contents