Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-12 / 258. (4404.) szám
Krofta pesszinfzmusa (sp) — Krofta legutóbbi expozéját májusi 21-én mondotta, azóta semmi sem javult meg a világon, sőt egy uj háborúval szaporodtunk, s ami Csehszlovákiát közvetlenül érinti: a német—csehszlovák viszony ismét elmérgesedett. Csak természetes, hogy a külügyminiszter hangja rezignáltabb és pesszimistább lesz, mint a bimbófakasztó tavaszi hónapban volt. Őszi mélabu üli meg szavait, nem sok jót mond hallgatóinak. Évek óta nem emlékszünk külügyi expozéra, amely a köztársaság külpolitikájának örvendetes fejlődéséről számolt volna be, pozitív eredményekről, barátszerzésről, közeledésről. A legtöbb beszámolót az egyhelybentopogás jellemzi, valami szteril várakozás, csökönyös kitartás a régi elvek mellett, semmi rugal-l másság, a megváltozott körülményekkel va-j ló számolás. A legutóbbi gyarapodást és vál-| tozást bejelentő expozé az volt, amely meg-? elégedéssel hozta az ország tudomására, hogy a szovjettel sikerült megkötni a kölcsönös megsegítésre vonatkozó szerződést, — S' idők folyamán ez az utolsó csehszlovák külpolitikai eredmény is rendkivül problematikusnak bizonyult. Uj kezdeményezésről, a körülményekhez Való alkalmazkodásról, rugalmas és mozgékony kompromisszumról azóta sem hallottunk, mert az egyetlen pozitívum, a Vatikánnal való megegyezés a nagy világpolitikai változások és erőeltolódások között nem nevezhető elsőrendű külpolitikai faktumnak. Ellenben évek óta állandóan hallunk a nehézségekről, amelyek a köztársaság külpolitikai útját kisérik. Krofta most már nem teszi és nem teheti azt, ami eqy évtizeddel ezelőtt minden prágai külpolitikai expozéból kicsengett: nem zárhatja optimista szavakkal nyilatkozatát. Hol vannak a régi bizoda- lomnak, a megelégedett ,.minden rendben van“ kifejezések, a siker öntudatos hangjai, amelyeket annakidején minden évben két- szer-háromszor hallottunk Benes expozéiból? Ma ezt mondja Krofta: ,.visszatérünk a súlyos megpróbáltatások idejéhez", s kijelenti, hogy „reményeim, sajnos, nem teljesedtek". Egy-két apró eredmény mellett egyre több a tétel, amivel Krofiának vitatkoznia kell, s elismerni róluk, hogy zavarják a köztársaság külpolitikáját. Akár a lengyel-csehszlovák viszony kellemetlen elmérgesedéséről beszélt hosszasan régi expozéiban, akár a német-baj gondjait ecsetelte, akár a Portugáliával való bonyodalmakról szólt, akár bizonyos európai sajtókampányok érveit cáfol- gatta, állandóan csak negatívumokban mozgott és védekezett. A legújabb expozéból kitűnik, hogy az utolsó években fölmerült problémák közül egyet sem sikerült megoldani, sőt egyesek, mint a német—csehszlovák viszony Krofta májusi optimizmusa ellenére rosszabbra fordultak. Mindaz, ami optimista nyilatkozataiban, csak a jövőre vonatkozik és kilátásbahelyezésekből áll. De e bejelentéseket és jóslásokat nem tudjuk már készpénznek venni, mert annyiszor csalódtunk bennük. Krofta jóslásai nem szoktak megvalósulni. Egyszer azt hallottuk tőle, hogy Olaszország és Csehszlovákia végleges együttműködése már csak „hetek kérdése". Azután jött az abesszin háború s a tárgyalások elmaradtak. Egyszer bejelentették, hogy Ausztria napok múlva csatlakozik a kisantanthoz, s a sikert máris elkönyvelték, mint a prágai külpolitika nagy eredményét, azután a csatlakozás is elmaradt. Egyszer a Súlyosbodott a nemzetközi helyzet Krofta válaszol Kár.? iP M || $^|| jlys Elismerően nyilatkozik expozéjában a magyar belügyminiszter és fcülügym niszter legutóbbi megnyilatkozásáról ■ A keleti háború miatt a „további bonyodalmak és konfliktusok veszélye megnSvekedett” Csehszlovák ellette s politika Németországban PRÁGA. — A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott és meghallgatta Krofta külügyminiszter nagy- terjedelmü expozéját. A bizottság az expozét a jövő héten tartandó ülésein vitatja meg. A külügyi bizottság ezenkívül megtárgyalta az Észtországgal kötött kereskedelmi szerződés ratifikációs javaslatát, a csehszlovák—jugoszláv kereskedelmi szerződés pótjegyzőkönyvét és a csehszlovák—német gazdasági egyezményt. Krofta külügyminiszter expozéját még a délelőtt folyamán a szenátus külügyi bizottságában is fölolvasta. A szenátus Í külügyi bizottsága az expozé-vitát november 16-án, kedden délelőtt félkilenc órakor kezdi meg. Krofta külügyi tájékoztatója A külügyminiszter 75 nyomtatott oldalt kitévő, nagyterjedelmü expozéjában mindenekelőtt megemlékezett Masaryk elnök elhunytéról és az alapitó elnök szerepét méltatta a nemzetközi politika szempontjából. Habár Masaryk tudatában volt annak — mondotta egyebek közt Krofta <—, hogy a világháború végén kötött békeszerződésekben különféle hiányosságok vannak és hogy az általuk jogilag megteremtett állapot nem minden irányban tökéletes, azért a békeszerződésekben mégis joggal a népek önrendelkezési jogának nagy demokratikus alapelvét látta megvalósitottnak. Súlyosbodott a nemzetközi helyzet A miniszter bevallja, hogy május 21-én mondott expozéjának ama jövendölése, hogy a nemzetközi helyzet fokozatosan lecsillapul, nem vált be. Ellenkezőleg, uj háború keletkezett, amelyben milliós hadseregek vesznek részt. A harci frontok kiszélesbedése a súrlódási felületeket is megnagyitotta és a további bonyodalmak és konfliktusok veszélye megnövekedett. A nemzetközi kötelezettségek megbízhatósága nem növekedett s a szankciók hiánya gyöngítette e kötelezettségek hatékonyságát. A nagyhatalmak rivalizálásában szereplő régebbi módszerek most szokatlan méretekben nyernek alkalmazást. így például a pánarab- mozgalom Marokkótól Tuniszon át egész Palesztináig és Irakig terjed. Ilyen módszer az állítólagos bolsevista veszély elleni érv is, amelynek az a célja, hogy az egyes államok közvéleményének egységét megbontsa, másrészt az, hogy gyöngítse az egyik vagy másik állam iránti rokonszenvet, amely állam éppen a politikai érdeklődés gyújtópontjában van. A néoszöveiséni eszme mesháirál a benem* avatkoüási elv elölt A népszövetség szigorú alapelvei, amelyek érvényesítése a háborús konfliktusok esetében voltaképen kizárja a semleges álláspontot, mindgyakrabban deferálnak a benem- avatkozás elvei előtt. A regionális szerződések elve erősebbnek bizonyul, mint az egyetemes megoldásnak eddig meg nem valósított elve. A spanyol kérdés körül az események az utolsó félév alatt annyira megnehezítették a helyzetet, hogy ma sokkal nagyobb akadályok állanak az európai béke megőrzését célzó törekvéseknek útjában. A miniszter hosszadalmason ismerteti ezeket az eseményeket és a benemavatkozási bizottság munkájának sovány eredményét úgy jellemzi, hogy ezzel mégis sikerült megakadályozni egy sokkal rosszabb helyzet létrejöttét. A keleti konfliktus, amelyben egy 125 milliós nemzet birkózik egy 400 milliós állammal, közelről érinti valamennyi európai nagyhatalomnak és Amerikának érdekeit. Szovjetoroszországról föltehetjük, hogy amennyire csak lehet, nincs szándékában közvetlenül beavatkozni a konfliktusba. A többi hatalom is nyilván meg fog elégedni az egyik vagy a másik fél melletti ro- konszenvének nyilvánitásával. Ilyen megnyilatkozásnak tekinthető a Lengyelország és Japán közti egyezmény, amellyel a követségeiket kölcsönösen nagykövetségekké alakították át. A brüsszeli konferencia, amelynek az a célja, hogy elsimítsa a konfliktust, kedvezőtlen auspiciumok mellett ülésezik. Japán katonai sikereinek hatása alatt súlyos föltételeket szab Kinának,eluéasit mindennemű közvetítést és nem hajlandó résztvenni a tárgyalásokon. A népszövetségnek a Kína melletti állásfoglalását az Egyesült Államok állásfoglalása tette lehetővé. A néeszövetség sovány mérlege A népszövetség munkájának ismertetése kapcsán a miniszter megemlékezik a Mach- nik-rendelet ellen benyújtott szudétanémet- párti petícióról, amely úgy nyert elintézést, hogy a csehszlovák kormány által adott fölvilá- gositások után (a rendelet visszavonását is jelentették) tárgytalanná nyiívánitották. A népszövetség munkája pénzügyi téren figyelemreméltó volt, de annál gyöngébb politikai téren. Itt csak a kinai—japán konfliktus ügyében hozott határozat volt az egyetlen eredmény, de ez is Amerika beavatkozásának volt köszönhető. A népszövetség reformjára vonatkozólag több javaslat merült föl, igy a Chiléé, amely a népszövetségi paktumot el akarja választani a békeszerződésektől. A kisantantnak az az álláspontja, hogy a mai válságban a népszövetség alapokmányának érintése magának a népszövetségnek az alapjait veszélyeztetné. Hívek maradunk a népszövetséghez, mert hűek vagyunk és akarunk lenni saját magunkhoz és érdekeinkhez. A miniszter tudatában van a népszövetség válságának, de szerinte Genf még igy is nem csekély tekintéllyel bir s a mai válságát ki fogja heverni. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN lengyel—csehszlovák, egyszer a német—- csehszlovák jóviszony helyreállítását jelentik be örömmel az expozék (mint májusban), de a legközelebbi külügyminiszteri beszámoló halk hangon kénytelen bejelenteni, hogy sajnos, minden a régiben maradt, a régi rosszban. Akaratlanul arra gondolunk, vájjon tényleg igy kell-e ennek lenni és a csehszlovák külpolitikai nehézségeket tényleg kizárólag csak az „elmérgesedett világhelyzet" okozza-e. Az elmérgesedett világhelyzet tana egyoldalú megítélésen alapszik, Ami „elmérgesedett világhelyzet" az egyik oldalon, az nem az a másikon. Németország külügyi expozéi például állandóan sikerekről, uj és uj eredményekről, kibontakozásokról, uj szövetségszerzésekről beszélnek. Ugyanilyen optimistán cseng Róma szava s igy nyilatkozik Tokio, Varsó, Salamanca, Lisz- szabon, Athén, Ankara, sőt Belgrád vagy London is, mint legutóbb Hatodik György trónbeszédéből kiolvashattuk. Csak azoknak „mérgesedett el a világhelyzet", akik kitartanak azon az oldalon, ahol nem terem babér, s nem hajlandók nagyobb rugalmasságot adni politikájuknak, leszámolni a való helyzettel, esetleg nagyot nyelni s olyan külpolitikába fogni, ami ugyan szakítást jelent az eddigi doktrínákkal és merev elképzelésekkel, de egy bizonyos politikai érvágás után nagy megkönnyebbülést eredményez. Nem szabad az uj feltörekvő európai erőket elhanyagolni s mereven elzárkózni előlük, hanem a feladat az, hogy keressük a kompromisszumot velük és a po^ 258. (4404) szám . Péntek • 1937 november 12- Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség; Prága II., PansM évre 7bhavonU Ze^e küHöidre^vente^a SzloVenSzkÓÍ ÓS TUSzinSzkÓi TTlCLgyarság a 1 i c e 12, II emelet ©Kiadó hivat, félévié 226, negyedévre 114. havonta 38 Ki. • , Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-va! több. politikai napilapja • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. 9 a Es/es H4m ára 1,20 Ki, vasárnap 2.- Ki. ' ' * SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, P R fi H
