Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-12 / 258. (4404.) szám
1 'pi^agaiM-mAarh! klar 1937 novmbcr 12, péntek. odol ajrt és a 5^ ke l lem ellen szájíz! S&A/Ani* ODOL eltávolítja az áfelmaradókokaf, meg- gáfolja az erjedési , folyamatot a szájban j ésvódiaíogakaf. £sí& °P?L a karos baktériumok uK keletkezését az alvás f-r—~Yíj előtt és óvja a szájat | valamint a torkot az ziíivabb megegyezést. Nem mi vagyunk az egyetlenek, akik a köztársaságban e külpolitikai rugalmasságot követeljük, nagy cseh és szlovák pártok is belátták már az irány- változás szükségességét. A merev elzárkózás meddő és drága, tulnagy terheket ró a lakosságra, más megoldást kell keresni a kibontakozáshoz, mint a csökönyös farkas- szemnézést. Szerintünk e külpolitikai expozék elsősorban azért pesszimisták és szomorúak, mert nem akarják megtalálni a szelepeket, amelyeken át a feles gőz kiáradhat s az enyhülés bekövetkezhet. Végtelenül érdekes és meglepő, hogy a mai expozé egyetlen része, amely bizakodó, kiegyensúlyozott és a kibékülés ajándékával kívánja meglepni a köztársaság népét a magyar-csehszlovák viszony javulására vonatkozik. Jóformán ez az egyetlen pozitívum és haladás az expozé egyébként rideg és lemondó pesszimizmusában. Nem furcsa, hogy ma éppen abban a külpolitikai kérdésben észlelhető javulás, amely Benes idejében gyakran az egyetlen beteg és rendezetlen tételnek számított? Gondolkodóba ejthet ez a változás s főleg azt igazolja, hogy a ,,legelmérgesedettebb helyzetben", az ,,ősellentétben" is lehetséges a kibontakozás, ha valaki jóakaratot mutat és komoly lépést tesz a kompromisszum felé. A legfontosabb mondat, amit Krofta a magyar-csehszlovák viszonyról mond, a következő: ,,a megegyezést mindkét helyen üdvözölnék s tény, hogy mindkét helyen hajlandók kölcsönös koncessziókkal közeledni feléje". Kíváncsian várjuk, hogy mik azok a komoly koncessziók, amiket Csehszlovákia e fontos megegyezés érdekében ajánl. A magyar kívánságok lényeges részét eddig a kisantant nem volt hajlandó teljesíteni. A „koncessziók" kizárólag a kisebbségi helyzet megjavítására vonatkoznak s ha a köztársaság ezen a téren tényleg hajlandó lényeges és messzemenő engedékenységet mutatni, akkor elképzelhető a bejósolt megegyezés, másképp nem. Krofta szavai Magyarországról az expozéban oly feltűnően jóindulatuak, szinte barátkozók, annyira elismerik Magyarország nagyarányú előzékenységét s oly köszönettel nyugtázzák a megegyezés magyarországi „hangulati előkészítését", hogy szinte remélni merészeljük, hogy Csehszlovákia ugyanolyan megértő gesztusokat kíván tenni Magyarország felé, mint Budapest tett s hajlandó tényleg egy általános megegyezés formájában közelebb hozni a két országot. Vagy az expozé e szakasza is csak ugyanolyan hangulatkeltő és a jövőben nem igazolódó bejelentés, mint régebben az olasz-kisantant megegyezés, vagy az osz- trák-kisantant közeledés kilátásba helyezése és előlegezett ünneplése volt? Csak arra szolgál, hogy a nagy pesszimizmust egy optimista reménysugárral ellensúlyozza? Ma még nem beszélhetünk róla. A legközelebbi Krofta-expozé fogja megmutatni, hogy mi lett a tervekből s realitássá tudott-e érni a ma még ködös, tuláltalános és haladást alig mutató közeledéses hang". Nem tehetünk róla, de óvatossá tett a kérdés irtózatos huzavonája. Hónapokig semmi sem történik e téren s bármily lelkesen üdvözöltük annakidején a magyar-csehszlovák közeledésről szóló első híreket, most mégis meg akarjuk várni az eredményt és szeretnénk egyszer már közelebbi tényeket is hallani e misztikus tárgyalásokról. Krofta beszéde TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON Fegyverkezés és gyarmati kérdés A nagyhatalmak közti bizonytalan helyzet lázas fegyverkezésre vezetett, amiben a kis államok is követik a nagyok példáját. A fegyverkezési probléma egyúttal a nyersanyagkérdést is fölvetette, ez pedig magával hozta a gyarmati kérdést. Németország hivatalos tényezői többizben hangsúlyozták, hogy Németország kitart gyarmati követelései mellett. A gyarmatok kérdésének ujjászabályozása még sok ideig fogja foglalkoztatni a nemzetközi politikát, de ezek a kérdések Csehszlovákiát közvetlenül nem érdeklik. Csehszlovákia és Magyarország — ELKOBOZTÁK A NÁRODNIE NOVI- NYT. A Národnie Noviny csütörtöki számát a pozsonyi államügyészség rendeletére elkobozták. — AZ ELSŐ HÓ MAGYARORSZÁGON. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Nagykanizsán ma délelőtt megindult a havazás. Mintegy félóra hosszat sűrű pelyhekben hullt a hó A havazást azonban havaseső váltotta fel. Ez volt az első ez éwé^k hóesés Magyarországon. A kisantant oldalán a miniszter szerint lényeges haladást jelent az, hogy közben a három állam közös igyekezettel sokat tett hadseregének tökéletesítése és egységes föl- fegyverzése tekintetében. Magyarországgal kapcsolatban a külügyminiszter utal májusi beszédére, amelyben jelezte, hogy a horizonton számos jel mutatkozik, amely az általános javulás lehetősége mellett szól. — Megelégedéssel mondhatom — folytatja a miniszter —, hogy azóta ezek a kilátások még növekedtek. Ez visszatükröződik a magyar sajtó mérsékeltebb hangjában, amelyet a mi ügyeinkről való jelentéseiben és cikkeiben használ, továbbá az egyre nagyobb számban jelentkező és nem kisjclen- tőségü jóindulatú megnyilatkozásokban is, éspedig úgy a mi oldalunkon, mint a magyarok oldalán. De a magyar fegyverkezési jog- egyenlőség kérdésében folyó legutóbbi tárgyalások is arról tanúskodnak, hogy úgy a magyar kormány, mint a kisantant kölcsö-1 nős megértésre vágyik és igy megerősítést | nyert a legutóbbi expozémban kifejezett ama reményem, hogy Magyarország ma, amikor maga is átérti a középeurópai államok békés együttműködésének szükségességét és előnyét, ahelyett, hogy egyoldalúan mondaná föl a trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseit, inkább előnyben részesíti e kérdés megoldásában az érdekelt államokkal való megegyezést, amihez a kisantantállamok ki is fejezték készségüket. E megbeszélések, amelyeket a kisantant állandó tanácsának sinajai ülésezésekor Bárdossy bukaresti magyar követ és a népszövetség szeptemberi közgyűlése alkalmával Kánya Kálmáii külügyminiszter urak velünk folytattak, megmutatták, hogy ezt a megegyezést mindkét oldal üdvözölné és hogy a megvalósítása érdekében mindkét fél kész a kölcsönös koncessziókra. Azonban abban is egy véleményen volt mindkét fél, hogy a megegyezés kielégítő s mindkét fél számára elfogadható megvalósítása felé türelemmel és előrelátással, elsietés nélkül és az itt-oít keletkező nehézségek iránt megfelelő belátással kell eljárni. Természetesen helytelen lenne föltenni, hogy a szóbanforgó megegyezés egy csapásra minden akadályt elháríthatna, amely az igazi barátságos együttműködésnek eddig útjában állott és áll. Ez a megegyezés azonban bizonyára lényegesen hozzájárulna a kölcsönös viszonyunkat zavaró különféle árnyékok szétoszlatásához és a jövőbeli együttműködésünk megkönnyítéséhez. Válasz Kányának Széli magyar belügyminiszter ur október 15- én tett nyilatkozata, mely szerint a magyar kisebbségi politikának az az alapelve_, hogy a saját kisebbségeivel szemben legalábbis olyan jó- akaratulag járjon d, ahogy Magyarország szeretné, hogy azok az államok bánjanak a magyar kisebbségekkel, ahol magyarok élnek, szin-l íén olyan természetű, hogy csak elősegitheti a| megnyugtató hatást. Ugyanezt kell mondanunk | Kánya külügyminiszter ur november 9-Sld megnyilatkozásáról is. A szomszédos együttműködés előfeltételei — Nemrégiben kereskedelmi pótszerződést kötöttünk Magyarországgal, gazdasági életünk hivatalos szervei, valamint a pénzügyi és ipari vállalatok képviselői jó és rendszeres kapcsolatban állanak a magyar reprezentánsokkal. Mindez feljogosít arra a reményre, hogy a kölcsönösségnek és az egymás jobb megismerésének bázisán fokozatosan megteremtjük a szomszédi együttműködés szükséges előfeltételeit. Az egymás kölcsönös megismerése az egymás kölcsönös elismerését is feltételezi, — ebben a tekintetben a kölcsönös megbecsülés és megértés utján további haladást jelentenek az olyan megnyilatkozások is, mint például miniszterelnökünk tiszteletnyilvánitása volt Jókai, a magyar irodalmi géniusz előtt, vagy amilyenek a magyar hangok voltak a felszabadító elnök elhunyta alkalmával. Egyéb áramok A külügyminiszter Ausztriával kapcsolatban kiemeli, hogy a két állam vezető államférfiai már évek óta személyi érintkezésben vannak és barátságos megértés érvényesül mindkét oldalon a két államot érintő közös kérdésekben. A francia-csehszlovák viszonyra vonatkozóan megcáfolja azokat a híreket, hogy párisi tartózkodása alkalmával a csehszlovák-francia szövetségi szerződés kiegészítését szorgalmazta volna. Ez szerinte fölösleges, mert a mostani szerződés teljesen kielégitiő. Anglia tovább is érdeklődik a középeurópai viszonyok iránt. A csehszlovákiai dolgokat Angliában, úgymond, tárgyilagosan ítélik meg s még ott sem sértik Csehszlovákiát, ahol bírálatot gyakorolnak vele szemben. A Szovjet és Csehsz'ovákia A Szovjetunió a miniszter szerint Csehszlovákiával szemben szigorúan betartja a más állam belső dolgaiba való be nem avatkozás elvét s ezért a két állam kapcsolataiban nincsenek nézeteltérések, amilyenek az ideológiai eltérésből keletkezhetnének. S a népszövetség keretei közt fennálló kölcsönös megsegítés! szövetség, amelynek deffenziv jellege nyilvánvaló, csak annak a ténynek a kifejezését jelenti, hogy a szovjetnagyhatalommal Csehszlovákiának csak egyetlenegy közös nagy érdeke van: minden háborús veszély elhárítása, állami függetlenségének és az uj európai rendszernek megőrzése. Olaszország különféle alkalmakkor, igy a kis- antanttanács szinajai tanácskozása alkalmával is kifejezte azt, hogy támogatja a dunavölgyi megnyugvásra irányuló törekvéseket. E téren mi annál inkább készek vagyunk az együttműködésre, folytatta a külügyminiszter, mert az olasz érdekeket a dunai térben mindig elismertük és elismerjük. Lengyelországról semmi ui — Lengyelországgal való viszonyunkról — mondotta Krofta — semmi újat nem mondhatok. Ha mélyebb ellentétók nem is jöttek közbe, de azt sem mondhatom, hogy a legutóbbi expozé óta a helyzet javult volna. Krofta, — hogy nálunk már minden tökéletes, de büszkék vagyunk arra, hogy a kisebbségi kérdésben valamennyi állam közül a leg- emherségesebb és igazságosabb megoldást találtuk meg. Ha Németország ezt a tényt méltatni tudná, akkut a csehszlovákiai német kisebbség ügye nem zavarhatná a Csehszlovákia és Németország közti jóviszonyt. De a mostani kapcsolatokban nincs semmi, amiben Németország ellene irányuló megnyilatkozást találhatna. A pápai nuncfus és a modus vívendi végrehajtása A külügyminiszter végül a Vatikánnal való viszonyt ismertette. Az egyházmegyék határait szabályozó pápai bulla jelentőségét a politikai szempontokon kívül abban látja, hogy Szloven- szkó a történelem folyamán elsőizben kap érsekséget és hogy a görögkatolikusok a jövőben nem lesznek a római katolikus egyházfejedelmeknek alávetve, hanem saját érsekük lesz. Richter pápai nuncius, akire a Szentszék rábízta a bulla végrehajtását, három héttel ezelőtt egy jegyzéket nyújtott át a külügyminisztériumnak, amely a pápai bulla végrehajtását tartalmazó dekrétum tervét tartalmazza, A modus vivendi második szakasza az egyházmegyék belső határainak revízióját, a szlo- venszkói és kárpátaljai egyházmegyék dotációját fogja tartalmazni az e területen levő egyházi vagyon felosztásával, A kormány a dotáció kérdésében a római kúriának a kölcsönös követelésekre vonatkozó véleménynyilvánítását várja. A külügyminiszter végül kereskedelempolitikai kérdésekkel foglalkozott. Olaszország tiltakozása Prágában PRÁGA. — Fscendis olasz követ szerdán meglátogatta Krofta külügyminisztert és tiltakozott az ellen, hogy a kommunista képviselők a képviselőház keddi ülésén közbeszólásaikban megsértették Mussolini olasz miniszterelnököt. A külügyminiszter az eset miatt sajnálkozását fejezte ki. A Csehszlovák Sajtóiroda a dologgal kapcsolatban megjegyzi, hogy a képviselőház alelnőke az elnöki székből nem hallotta a sértő kifejezéseket s ezért nem tudta rendreutasitani a helyszínen a tüntető kommunistákat. lord Halífax Hitlerhez utazik LONDON. — Lapjelentések szerint az angol1 kormány elhatározta, hogy lord Halifaxot, a koronatanács lordelnökét külön megbízással Berlinbe küldi, hogy közvetlenül és személyesen tárgyaljon Hitlerrel1 a külpolitikai aktuális kérdéseiről, főleg a német-angol viszonyról. Halifax természetesen más illetékes kormánykörökkel is tárgyalni fog Berlinben. A jogcimet Halifax kiküldésére az adta, hogy a lord a királyi fővadászmester s ilyen minőségben a berlini vadászkiállitás megtekintésére utazik. Miniszterelnöki fizetést kap Prága főpolgármestere Németország csehszlovákellenes politikája Tavaszi expozéjában Krofta a hivatalos német tényezők megnyilatkozásai alapján azt állította, hogy Németország politikája nem tartalmaz elvben csehszlovákellenes irányzatot, mint ahogy Csehszlovákia számára is. idegen a németellenes politika gondolata. örülne, ha ezt a tételét most is hasonló határozottsággal ismételhetné. Sajnos, vissza kell emlékeznie arra a német- országi sajtóhadjáratra, amely a teplici esetet követte. Ilyen incidensek másutt is megtörténnek sokkal súlyosabb formában, de ezt az esetet ürügyül használták fel arra, hogy Csehszlovákiát olyan vádakkal illessék, amelyek vagy egészen igaztalanok, vagy legalábbis nagyon elferdítettek voltak. Ezenfelül Csehszlovákiát fenyegették és azt sejttették, hogy Németország a maga hatalmi fölényét felhasználja, hogy nyomást gyakoroljon Csehszlovákia kisebbségi politikájára. Világos, hogy Csehszlovákia ezt nem viselhette el szó nélkül s ezért erélyesen visszakellett utasítani azt a német álláspontot, hogy a berlini csehszlovák követnek a tiltakozása nem lett volna indokolt. Ezt azért sajnálja, mert mindez nem segíti elő a Németországgal való jó viszonyt. Politikamentes kisebbségi politika A miniszter kijelenti, hogy a kormány a külső fenyegetések vagy sértegetések tekintetbe vétele nélkül folytatni fogja kisebbségi politikáját. A köztársasági elnök és a miniszterelnök céljának tűzte ki, hogy a kisebbségi kérdést Masaryk óhaja szerint csak technikai-jogi kérdéssé tegyék, amely mentes legyen minden politikai jellegtől. Nem állítjuk^ — mondja PRÁGA. — A Polední List cikket ir arról, hogy a jövő évre előirányzott költség- vetésben félmillió koronával felemelték a prágai városházi tisztviselők fizetését. A lap közli, hogy a prágai főpolgármester fN zetése évi 114.000 koronáról 140.000 koro-i nára emelkedett, holott a csehszlovák miniszterek évi fizetése 90.000, a miniszterelnöké pedig 131.600 korona. így hát a prágai főpolgármester fizetése meghaladja a miniszterelnöki fizetést. — Az alpolgármesterek évi tiszteletdiját 42.000 koronáról 60.000 koronára emelték. A Polední List ezeket az adatokat Jóst, nemzeti egyesülés párti városházi képviselő információja alapján közli. A spanyol monarchisiák veiére Alfonz exkirállyal tárgyal RÓMA. — Franco tábornok eddig ellenőrizhetetlen jelentések szerint Rómába küldte Anto- nio Goicoecheát, a spanyol monarchisták vezérét hogy tárgyaljon Alfonz exkirállyal a spanyol nacionalisták ügyeiről. Franco Alfonz véleményére kiváncsi és tanácsot kér az exkjrály- tól arra vonatkozóan, hogy miként küszöbölje ki az ellentétet a nacionalista táborban lévő monarchisták és a köztársaságiak között. A mo- narchista vezér a tárgyalás után azonnal visszarepült Salamancába. Újságíróknak kijelentette, hogy tárgyalásai alatt nem került szóba a spanyolországi restauráció kérdése.
