Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-07 / 254. (4400.) szám

1937 november 7, vasárnap. »IV«M-MA<íÍAR-mra® BeSfinBHHHHBHHHBHHB Magda Sándor: Összefogva az erőket, ki kell harcolnunk egyházalkotmányunk jóváhagyását A tiszáninneni református egyházkerület kassai közgyűlésén az egyház és az állam viszonyának rendezését sürgette ■ A Református Összefogás akciójának előkészítése KASSA. — November 4-én tartotta Kassán a Lőcsei-házban ezévi rendes köz­gyűlését a tiszáninneni református egyház- kerület dr. Magda Sándor püspök és Tor- nallyay Zoltán egyházkerületi főgondnok elnöklése alatt. A közgyűlés tárgysorozatán az egyházkerület egész éven át összegyűlt közigazgatási és egyéb ügyei szerepeltek. Reggel 9 óra előtt gyülekeztek a közgyű­lés alkotó tagjai. Egyházi részről Szűcs Ist­ván ungi, Virágh József felsőzempléni, Ab- lonczy Pál gömöri, Simon József abauftor- nai esperesek és Rozgonyi Sándor örösi lel­kész mint a Keresztury József halála óta még be nem töltött alsózempléni esperesség helyettes vezetője. Világi részről dr. Mer- tens Alfréd felsőzempléni, Zcmbori Géza alsózempléni, Feketé Miklós abaujtornai, dr. Zehery István gömöri és I^yomárkay Sán­dor ungi egyházmegyei gondnokok, Lengyel József, Kövér Árpád, Böszörményi Sándor, Pósa Lajos, dr. lürály Kálmán, dr. Kiss Bá­lint, di*. Batta Pál tanácsbirók, Kőmives Sándor, Kádár István jegyzők és az egyes egyházmegyék lelkészi és világi tagokból álló küldöttségei. Tornallyay főgondnok megnyitója Dr. Magda Sándor püspök mély áhítattal hallgatott imádsága után Tornallyay Zol­tán egyházkerületi főgondnok nyitotta meg a közgyűlést. Beszéde hűséges visszatükrö­ződése egyéniségének. Minden szava lükte­tő elevenség, mikor a keresztyénség, köze­lebbről a református egyház feladatairól szól. Azokról a feladatokról, amelyek a mai. fékevesztett, vad indulatok által vezetett vi­lág pusztulásba rohanó szekerének megállí­tására és az indulatok megfékezése után egy boldogabb jövendő épületének felállítására vannak hivatva. Benne cseng-bong a fájda­lom, amikor az elmúlt esztendő nagy vesz­teségeiről szólva az egyetemes református egyház, közelebbről az egyházkerület olyan korán elhunyt nagy értékének, Szőke Ist­ván egyházkerületi papi főjegyzőnek és Bo­dor Gábor egyházkerületi világi tanácsbiró- nak halálát siratja. A tagok számbavétele után annak hivatalos megállapítása következett, hogy az egyházkerü- ] let gyülekezetei a lefolytatott szavazások ered­ményeként zsinati póttagokul egyházi részről Lenkey La­jos >runyai és Rozgonyi Sándor örösi lelké­szeket, világi részről pedig Boross Zoltán gö- möri egyházmegyei tanácsbirót választották meg. Az egyetemes konventbe lelkészi rendes taggá Kőmives Sándor kerületi papi jegyzőt, a helyére konventi papi póttaggá Lenkey La­jos gömöri egyházmegyei papi főjegyzőt vá- ' lasztották meg, A kántorképesitő bizottság ‘ rendes tagja Konkoly T. István lelkész lett. Iái ékéről: az imádságos és énekes könyvről, amikhez egyidőben már egyáltalán nem lehetett hozzájutni. Majd az egyetemes egyház beléletére vonat­kozó fejtegetések után Így folvtatta: — Püspöki működésem főgondját képezi az a törekvés, hogy egyházunkkal szemben a bi­zalmatlanságot eloszlassam és meggyőzzem az állam hivatalos tényezőit arról, hogy a refor­mátus egyház építő munkája érdemes a figye­lemre és megbecsülésre. A csehtestvér egyházzal való kapcsolatról be­szélve, igy folytatta: — Főleg skóciai utam óta, az ott megismert kiváló egyházi vezérek útmutatása nyomán ápo­lom a testvéri viszonyt az említett egyházzal. A megkezdett utón tovább akarok haladni, mert meggyőződésem, hogy helyes irányba indultam. A csehtestvér egyház vezetői nagy szeretettel tekintenek reánk s távol áll tőlük az a törekvés, hogy nemzetiségünkből kiforgatni akarjanak. És én tudom, hogy mi a kötelességem, ha reformá­tus testvér nyújtja felém a kezét és szivét. Az egyházkerület elmúlt évi problémáinak is­I mertetése során Magda püspök az egyház és ál­lam viszonyáról azt állapította meg, hogy az az elmúlt évben sem változott s a legfőbb kérdés megoldatlanul maradt. Egyházalkotmányuk jóváhagyásának ügye — úgymond — egy lépéssel sem jutott előbbre. Azt hittük, hogy ha egyéb nem, legalább a szlovák egyházmegye felállításának kérdése sarkalni fogja a kormányt törvényeink mielőb­bi szentesítésére. Szinte megmagyarázhatatlan, hogy a többi utód­államokban már rég elintézést nyert az ottani re­formátus egyházak alkotmányának ügye. A jóváhagyott alkotmány hiányának sokszor vannak humoros, de egyben szomorú fejlemé­nyei. így például az eperjesi egyház peres ügyé­ben az alperes ügyvédje kétségbe vonta, hogy az eperjesi egyház — mint jogi személy — léte­zik és perképes volna. A bíró elfogadta az in­dokolást és csak az országos hivatal bizonyít­ványának hitte el, hogy az eperjesi egyház tény­leg jogi személy, mert az 1904. évi egyházalkot­mány érvényben van mindaddig, amíg az uj jó­vá nem hagyatik. Tartsák tiszteletben az egyházi főhatóságok jogkörét! — Rá kell mutatnom itt még egy dologira — folytatta a püspök, — amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Vannak egyes állami hivatalok, amelyek nin­csenek tisztában hatáskörük terjedelmével. Már nem is a járási főnökségek, hanem a kör­jegyzői hivatalok rendelkeznek a lelkészekkel s ünnepélyes istentiszteletek tartását rendelik el olyan alkalmakra is, amelyekre nincs orszá­gos hivatali rendelet. Tudnia kellene pedig minden hivatalnak, hogy az istentiszteleti ügyben csak az egyházi főhatóságoknak van joga intézkedni s csak ezen keresztül érvé­nyesíthetők az állami hivatalok ilyen irányú kívánságai. Minden ezzel ellenkező eljárás el­len tiltakoznunk kell. A többi keresztyén fele kezetekkel és a külföldi, evangéliumi egyházakkal való kapcsolatok is­mertetése után a misszió, egyházkormányzás és közigazgatás, majd a hitélet és egyházfegyelem kérdéseit fejtegette a püspöki jelentés, végül az iskolák állapotáról és az egyházmegyék életéről adott világos, áttekintő képet. A püspöki jelentésen kívül a kerületi számve­vőszék és pénztár, majd a tanügyi és missziói előadó jelentéseit, függő ügyeket és az egyház­megyék felterjesztéseit tárgyalta a közgyűlés, mely a késő esti órákban ért véget. Bartók Béla szakid a Magicával, meri öi év ótó hiába várja íöle szlovák dalgyűjteményének kiadásáé Beszélgetés a népzene nagy kutatójával a „destruktív zenéről" és a rádió folklóré munkájáról A cseh tudományos akadé­mia betanított kórus énekéből veszi föl a népdalokat ■■■ A püspöki jelentés Ezután következett a püspök évi jelentése, mely széles látókörrel rajzolja meg az egyház- kerület egyévi életének külső-belső képét, a küz­delmeket, amelyeknek sokszor szokatlanul ma­gasra szökő hullámverése, mint valami ideges nyugtalanság jelzi a hosszas vajúdások árán megszülető életteljes, uj elindulások kezdetét. — A Református Összefogás nagyvonalú programjának előbb alapot kell teremtenünk, — mondotta többek között a püspök, — mert alap nélkül nem lehet építeni. Szükségesnek és elengedhetetlennek tartom, hogy mielőtt arra gondolnánk, hogy reformá­tus népünk szélesebb rétegeit belekapcsoljuk a Református összefogás akciójába, előbb te- röntsünk rendet egyetemes egyházunkban, összefogva az erőket ki kell harcolnunk egy­házalkotmányunk jóváhagyását, hogy refor­mátus egyházunknak legyen fundamentuma az államban. Munkaképessé kell tennünk egyházunk minden kormányzó és végrehajtó szervét, hogy a leg­alsóbb egyházkormányzati szervek is zavar nél­kül funkcionálhassanak. Be kell vezetni a szigorú egyházfegyelmet a pásztorokra és hívekre egyaránt. Rendbe kell szedni az egyetemes egyház anyagi ügyeit Gondoskodni kell népünk legelemibb- lelki táp­BUDAPEST, — A Magyar Tudományos Akadémia titkári osztályán beszélgettem Bartók Bélával, akinek csillogó szemeiből most is úgy árad a szeretet és munkakész­ség, mint harminc esztendővel ezelőtt, ami­kor elindult első útjára, hogy a magyar nép­zene legdrágább gyöngyeit koszorúba fonja és rátegye a művészet és tudomány örök- életü asztalára. Megilletődve nyomtam le a kilincset, mielőtt beléptem a szobába. Min­dig valami különös, végtelen tisztelettel teli érzés lesz rajtam úrrá, amikor Bartók Béla, a nagy tudós és művész kezet nyújt nekem és rámszegezi nyílt, őszinte, szinte gyer­mekes tekintetét. A kis szoba hatalmas asztalán fonográf, mellette hengerek- és kottalapok. Lelkem­ben ezerszer bocsánatot kérek önmagám­tól, hogy megzavartam a tudós munkáját, aki éppen a törökországi gyüjtő-utján fel­vett fonográfhengerek különös, vibráló dal­lamait jegyezte le. De ő nem haragudott, mert beszélgetésünk és az eléje tett dalla­mok, melyeket magammal vittem, némileg kárpótolták: hiszen amint leültem, azonnal a népdal került szóba. És Bartóknak a nép­zene — mindene: egész lényét betöltő élet­cél. Örömmel mondta el, hogy régi célja végül valóra válik: a magyar rádió anyagi támogatásával néhány .száz népzenefelvé­telt (hanglemezt) készítenek. Ebből öt le­mez már forgalomban is van. Mikor a népzenegyűjtésre vonatkozó be­szélgetésünket befejeztük, azon óhajomat fejeztem ikl, hogy nagyon szeretném, ha né­hány kérdésemre válaszolna, ami bizonyára a Prágai Magyar Hírlap olvasóit is érde­kelné. Válaszát meg sem várva, kérdeztem: = Tud-e arról, Tanár Ur, hogy a nyá­ron egy magyar újságcikk írója Bartók és Kodály muzsikáját destruktív zenének ne­vezte? — Igen, — feleli azon a komoly, meg­fontolt hangon, amely csak a szellemi nagy­ságok hétköznapiságokon felülemelkedett lelki és szellemi fölényére jellemző, — Aki nyilvánosan szerepel, arról mindenki mond­hat azt, amit akar. Az én munkásságom értékét a későbbi kor fogja megállapítani. Mi van az én muzsikámban destruáló? Azt a cikkíró sem tudta megmondani. Még csak nem is javulhatok meg, mert azt sem tu­dom, hogy mit kifogásolnak. Az egész ügyet figyelemre sem méltatom. = Talán abban rejlik a cikk oka, hogy Tanár Ur muzsikáját olyan kevesen szere­tik. helyesebben kevesen értik meg? '—Nem tudom. Azonban az én muzsikám megértéséhez nem kell olyan sok. Ismerni kell a népzene szépségeit, ismerni kell azo­kat a dallamokat, amelyekből müveim fel­épültek, akkor a laikusok is szívesen hall­gatják és örömet találnak a muzsikámban. Csak — sajnos — ott a hiba, hogy nemze­tünk igazi zenei kincseit éppen azok isme­rik legkevésbbé, akiknek leginkább köte­lességük volna. Ez a beszélgetés ismét a népzene ügyére terelte gondolatainkat. = Milyen eredményt vár, Tanár Ur, at­tól a munkától, amit-most a rádióval kar­öltve végeznek a népzenei anyag hangleme­ARIADNE A 1^1 A r^SUC ^rém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb AApCIJALt 1t5C arcápoló szer, mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, lelüditi az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss ARIADNE krém és szappan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula — gyógyszerész — ARIADNE chemiai és koz­metikai laboratóriuma, Preiov, Masarykova ul. 81, Telefon 230. Postacsekk- kontó száma: Praha 82.150. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában 1 Föierakat: Modarna Parfüméria, KoSice, Srobár-u. 18. aaa aaa zekre való felvételével? — Sajnos, ez csak nemzeti szempontból értékes munka, de tudományos szempont­ból nagyon hiányos. Fontos volna, hogy a szlovák népzene egész különös anyagát ugyanúgy feldolgozzák és felvegyék hang­lemezekre, mint mi a magyar népzenei anyagot. Én még elég régies anyagot ta­láltam a fiataloknál1 is. A csehszlovák rá­diónak volna a kötelessége, hogy elvégez­ze ezt a feladatot. = Tudtommal Csehszlovákiában is ké­szítettek szlovák népzene-felvételeket. Erről- nem tud, Tanár Ur? — De igen. A prágai akadémiától kap­tam négy lemezt, de megdöbbenéssel lát­tam, hogy ott betanított kórusokat énekel­nek. Ez nem tudományos felvétel. Csak ér­dekes lehet. Ha azonban házi használatra éneklik, akkor ez úri befolyás és nem tar­tozik a folklóré körébe. Itt az eredeti ének­lési módot kell megőrizni, amit 25 évvel ezelőtt hallottam Zólyom-megyében. Akkor még az egész fiatalok is tudták. Roppant nagy nemzetközi fontossága volna ennek a gyűjtésnek. És erre a leghivatottabb csak a rádió lehet. = Mi van a szlovák népdal-gyüjtemény- nyel, amely most a Matica tulajdonában van? Miért nem jelent ez meg mostanáig? — Nem tudom megérteni ezeket az em­bereket. Öt évvel ezelőtt lejárt a szerződés-* ben kikötött idő terminusa. Többszöri tár­gyalás után újabb terminust adtam. Nem­sokára aztán kellemetlen incidens támadt a szöveg revideálőjával. Ez perre vezetett és ez újra megakasztotta egy évre. A pert két évvel ezelőtt szerencsésen befejezték. Én vártam. Sürgető leveleimre a múlt év­ben végre megkaptam az első 120 daliam korrektúráját a nyomdából. Megjegyzései­met visszaküldtem a Maticának. Azóta sem­mi hirt sem tudok. Nyilvánvaló, hogy szán­dékuk nem komoly. Én kénytelen leszek a szerződésben biztosított jogaimmal élni és WYLER- / ! barátok " 1 j y / A gyakorlatiasan gondolkodó mérnök Pontos munkaidöellenörzést végez­hetek a precíz, törhetetlen Wyler órám nagy másodpercmutatójával. 1613. számú model. Törhetetlen, nemesfémtől, svájci tökéletesség.

Next

/
Thumbnails
Contents