Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-07 / 254. (4400.) szám

A NÉMET-LENGYEL (d) Az európai nemzeti kisebbségek ti- zenkilencéves történetének egyik legna­gyobb eseménye a november 5-én kihirde­tett német—lengyel nyilatkozat, amely Né­metországban a lengyel s Lengyelországban a német nemzeti kisebbség jogait teljesen azonos módon biztosítja, A berlini és varsói kormány egyezménye rendkívül hasonlít ahoz a megállapodáshoz, amely tavasszal Olaszország és Jugoszlávia között jött létre. Hasonlít hozzá annyiban, hogy itt is két olyan állam egyezett meg, amelyek közül az egyiket nem kötötték a békeszerződés ki­sebbségvédelmi megkötései, másodszor ab­ban, hogy a kisebbségi jogállomány eme ki- terjesztése a népszövetségi keret mellőzésé­vel, tisztán kéjtoldalu megállapodás révén történt és végül abban is, hogy a szerződő fél két, úgynevezett jobboldali állam. A nemzeti kisebbségi jogállomány fejlő­désében kiinduló alap a népszövetség volt. A népszövetség garánsa a kisebbségvédel­mi szerződéseknek. A népszövetség gyako­rolná eszerint a felügyeleti jogot abból a szempontból, hogy az egyes államok, ame­lyek á kisebbségvédelmi; kötelmeket vállal­ták, Valóban teljesitikre vállalt kötelezettsé­geiket s a népszövetség kezeskednék azért, hogy amennyiben mulasztások vagy jogsér­tések történnek, az egyes kormányokat rá­szorítja a kisebbségi jogok betartására. Azonban ez csak a papiroson, elvben volt meg, a gyakorlatban a népszövetség tekin­télye annyira hanyatlott, hogy évek során alig néhány esetben merte a kisebbségek panaszait a népszövetségi tanács elé enged­ni, úgyhogy a népszövetség garanciája csak­nem akadémikus értékűvé vált a kisebbsé­gekre nézve. Egyes államok, amelyeknek erősebben a szivén feküdt a kisebbségek ügye, erőfeszítéseket tettek a népszövetség kisebbségvédelmi eljárásának hatékonyabbá tételére. E vitákban a kisantant és Lengyel- ország mindenkor azt az elvi álláspontot képviselte, hogy csak akkor hajlandó a nép- szövetségi eljárás hatályosabbá tételére, ha a kisebbségvédelmi kötelmeket egyete­meseik és olyan államokra is kiterjesztik, amelyekre eddig ezek a megkötések nem vonatkoznak, mint Németországra, Olasz­országra, Angliára és Franciaországra. Ez az érv ügyes sakkhuzás volt a kisebbségi közjog fejlődésének mindennemű meggátlá- sára, mert hiszen biztosan számítottak arra, hrogy az említett nagyhatalmak sohasem lesznek hajlandók kis.ebbségjogi szolgalmak­kal szűkíteni szuverénitásukat. Szóval a kisebbségvédelem kollektivizálásának köve­telésével a népszövetségi kereteken belül meg lehetett akadályozni a kisebbségek ügyének előrehaladását. De mint ahogy a kollektív biztonság tantétele is megbukott a nemzetközi politikában, ugyanúgy halvaszü­letett fogás volt a kisebbségi kötelmek kol­lektivizálásának ötlete is. A természetes fej­lődés uj utat-módot talált a kisebbségi jogok Fejlődésére: a kétoldalú kisebbségjogi meg­egyezések útját. Egy évvel ezelőtt még senkisem álmod­hatta volna azt, hogy egy Olaszország, vagy ?gy Németország magára vállalja a kisebb­ségvédelmi szolgalmakat. De amit nem vál- ?íh,ak volna kollektív vonatkozásban, azt /állalták kétoldalú megállapodás alakjában tkkor, amikor a sajátnyelvii nemzeti ki­sebbség sorsának biztosításáról volt szó. Az olasz—jugoszláv és a német—lengyel ki­sebbségi megállapodásnak óriási kisebbség­politikai jelentősége éppen abban van, hogy a kisebbségvédelem Középeurópa két legna­RÓMA. — Szombaton délelőtt tizenegy órakor a római Chiggi-palotában aláírták azt az okiratot, amelynek alapján Olaszor­szág csatlakozik az 1936 november 25-én kötött német-japán kominternellenes szerző­déshez. Olaszország mint eredeti aláiróha- talom csatlakozik a két állam szerződéséhez. Az aláirt okirat mindenekelőtt megállapítja, hogy a szerződést a három hatalom azért köti meg, mert tudatára ébredt annak, hogy a kommunista internacionálé a keleti és a nyugati civilizált világot egyaránt fenyegeti s igy szervezkedni kell ellene. A szerződés a béke és a rend fenntartásának érdekében köttetett meg. Olaszország kezdettől1 fogva harcolt a kommunista internacionálé ellen és a saját területén ki is irtotta a kommuniz­must, úgy hogy joggal kerülhet a közös cl' lenség ellen küzdő hatalmak társaságába. A szerződés első cikkelye kimondja, hogy Olaszország teljes mértékben csatlakozik a német-japán szerződéshez. A második cik­kely szerint Olaszország mint eredeti aláíró hatalom járul hozzá a szerződéshez. A har­madik cikkely a jelen szerződést a tavalyi­val egyértékünek jelenti ki, a negyedik pe­dig kimondja, hogy a háromnyelvű szerző­dés japán, német vagy olasz szövege egy­forma értékű, A megállapodás az aláírás PRÁGA. >—■; A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése szerint a kormánytöbbség pártjai­nak képviselői szombaton délelőtt tiz órakor megjelentek a pénzügyminisztériumban s Kalfus pénzügyminiszterrel megtárgyalták a jövő héten benyújtandó fedezeti javaslatok ügyét, A kormánypártok pénzügyi és gaz­dasági szakértői átvették azoknak a pénz­ügyi és gazdasági szakembereknek az em­lékiratait is, akiket a tanácskozásokba szin­tén bevontak. A mai tanácskozások után, amelyek délután két órakor értek véget, meg lehet áll api tani, ~— gyobb birodalmára is kiterjesztést nyert, két olyan nagyhatalom területére, amelynek 115 millió lakosa van. S ez kisebbségjogi szempontból óriási nemzetközi haladást je­lent. ■ A németországi lengyeleknek eddig sem­miféle külön kisebbségi jogállományuk nem volt, éppúgy, ahogy a belgrádi egyezmény napján lép életbe, Jellemző, hogy a keltezés­ben a tizenhatodik fasiszta év mellett az uj japán időszámítás is szerepel: a showa kor- sizak tizenkettedik évének november ó^ika. Német részről Ribbentrop, olasz részről Ciano, japán részről Hotta nagykövet irta alá a megállapodást, „Megállj!“ Az aláírás után Ribbentrop nagykövet a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — Németország, Olaszország és Japán mai megállapodása történelmi jelentőségű esemény, mert végérvényesen megálljt parancsol a harma­dik nemzetköziség terjedésének. A bolsevista propaganda főcélja az, hogy bévülről tönkrete­gye a nemzeti államokat és fegyveres beavatko­zást készítsen elő. Ezt a célt a komintem szám­talanszor bevallotta, A három nagyhatalom megállapodása egyetlen állam ellen sem irányul s tisztára deffenziv jellegű, amelynek egyetlen célja, hogy biztosítsa a népek nemzeti önállósá­gának fejlődését és a világbékét. Az olasz lapok kiemelik, hogy a szerződés aláírásával most már 250 millió ember kötött szövetséget a kommunizmus ellen, A tavalyi szerződés Az 1936 november 25-én kötött német-japán kommunistaellenes szerződés kimondja, hogy az mondja a hivatalos jelentés, — hogy egyes fo­gyasztási adók kivételével létrejött a teljes meg­egyezés a fedezeti javaslatok egész komplexu­mára nézve a koalíciós pártok képviselői és a pénzügyminiszter közt, aki a tegnapi és mai tár­gyalásokat a kormány nevében vezette. Az eddigi munka eredménye biztosítékot nyújt arra, — folytatja a jelentés, — hogy a koalíciós szakértők hétfői tárgyalásai Hodza miniszter- elnökkel eredményesen fognak végződni, A nyomtatásba adott költségvetési javaslatot no­vember 8-án, hétfőn nyújtják be a képviselőház­ba. A pénzügyminiszter kedden mondja el a költ­ségvetési expozét. előtt az olaszországi délszlávok sem bírtak semmiféle írott joggal. Most az olaszországi délszlávok után már a németországi lengye­lek is a védett kisebbségek sorába léptek. Mondani sem kell, hogy ezzel párhuzamo­san az eddigi állapothoz képest a lengyel­honi német kisebbség helyzete is javulni fog. A lengyelországi német kisebbség hely­aiáiró államok mindent elkövetnek a kommunis­ta nemzetköziség bomlasztó tevékenységének meggátlására s ebből a célból együttműködést határoznak el. Kicserélik egymás nézeteit és híreit a kom­munista tevékenységről és minden esetben szi­gorúan megbüntetik a rendet és a békét zavaró elemeket, A külföldön és a belföldön minden olyan irányzatot támogatni fognak, amely a kommunista elv terjedése ellen irányul. Közös bizottságot létesítenek, amelynek feladata a meg­felelő ellenrendszabályok foganatosítása. Minden olyan állam csatlakozhat e szerződéshez, amely veszélyeztetve érzi magát a kommunizmus ál­tal. Elsőnek tehát Olaszország csatlakozott a szerződéshez, de Berlinben biztosra veszik, hogy a közeljövőben Lengyelország, Spanyolor­szág, Portugália és néhány középeurópai állam {aláírja a megállapodást. Nagykövet-csere LONDON. — A News Chronicle munkatársa szerint Brüsszelben nagy feltűnést keltett az olasz-német-japán szerződés aláírása, A lap biztosra veszi, hogy Ribbentrop a közeljövőben elhagyja Londont és Rómába nevezik ki nagy­követnek, mig von Hassel római német nagykö­vet Londonba kerül. Egyes brit körök ugyanis a háromhatalmi megállapodást elsősorban Anglia ellen irányúiénak tekintik és lehetetlen­nek tartják, hogy az a nagykövet képviselje Né­metországot Londonban, aki elsősorban fárado­zott e szerződés megvalósításán. Hasselt szíve­sen látná az angol közvélemény Londonban, mert hivatásos diplomata és nem a nemzeti szocialista párt bizalmi embere. A windsori herceg nem utazik Amerikába PARIS. — A windsori herceg elhatározta, hogy elhalasztja tervezett amerikai utazását. Nyilatkozatot közölt, amelyben leszögezi, hogy nem szívesen mond le tervéről, de mi­vel látja, hogy bizonyos elemek félremagya­rázzák amerikai céljait, a béke és a nyuga­lom érdekében egyelőre nem utazik Ameri­kába. Teljesen alaptalanok azok a hírek, amelyek szerint Amerika ipari központjait csak azért akarja meglátogatni, hogy az ed­digi módszerektől eltérő munkásszervezke­déseket propagáljon. Német-olasz-japán szövetség Rómában aláírták a háromhatalmi kommunista-ellenes szerződést 210 miilié ember a komintem ellen - Ribbentrop a megállapodás történelmi jelentőségéről - Uj német nagykövet kerül Londonba? „Egyes fogyasztási adók kivételével" megvan a kormánytöbbség megegyezése a fedezeti javaslatokra vonatkozólag Hétfőn nyújtják be a költségvetést a képviselőházban Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2‘- fö Ma: Kis Magyarok Lapja (4400) szám • Vasárnap ■ 1937 november 7 Előfizetési ért évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzlöVCTlSzlcÓi 6S TUSZÍTISzJcÖÍ TtlCLPlJClYSClQ ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal:- félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. © « Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.- Ki. ' r SÜRGÖNYCIM: HIRLflP, PRflHft.

Next

/
Thumbnails
Contents