Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-27 / 271. (4417.) szám

4 ^i«<2aMAfi^aRHiKLAa 1937 november 27, szombat* védjeggyel ellátott csomagot. Az utánzatokat ctasitsa vissza! ífUt Uh&U BORSKY A „NÉMET-MAGYAR SZÖVETSÉGIRŐL A Národni Politikában Borsky, a Tajp külpoliti- Ibusa vezércikkben foglalkozik a magyar kor­mány-férfiak berlini látogatásával. Borsky „Né­met—magyar szövetség" cím alatt a következő­ket Írja: „Az angol látogatás rendkívüli jelentőségével -elhomályosította a magyar miniszterelnök -és kül­ügyminiszter berlini látogatását és tárgyalásait. A német és magyar külügyminiszterek pohárkö- f-zöntői azonban felkeltik főleg a szomszédok fi­gyelmét erre a látogatásra, amely az nj magyar orientációs kísérletek befejezését jelképezi, vagy­is a visszatérést a régi, még háború-előtti német orientációihoz. Neurath német külügyminiszter fiókárköszöntőjében a két nemzet szilárdan ösz- szekovácsolt sorsközösségéről beszélt és kijelen­tette, hogy a két kormány szilárdan összetart, az egymáshoz való megrendHihetetlen bizalmuk biz­tosítéka politikai jövőjiiknek, tekintetük tovább­ra is országaik elkl-egenitbetetlen életjogaira és ezzel együtt- az igazi európai béke magasztos céljára irányul. Erre a magyar külügyminiszter megerősítette a két nemzet sorsiközösségéről szó­ló szavakat és kijelentette, hogy büszkeséggel és elégtétellel tölti el az a tény, hogy Magyaror­szágot a nagy német birodalomhoz régi kipróbált és bevált barátság fűzi, amely a közös érdekek egyedül -megbízható alapján nyugszik. Az ilyen- hángu pohárk ősz öntők bizonyítják, ihogy Német­ország és Magyarország között szövetség léte­zik, mégpedig valószínűleg katonai szerződést is magábanfoglaló szövetség. Történelmi tény, hogy Poroszország és Bismarck az 1866-os háború előtt tárgyalt a magyarokkal (és szerbekkel) ma­gyar önkénteslégió felállításáról. A Klapka-féle, mintegy kétezerfőnyi légió az Ausztria elleni rö­vid-tartamú háborúba ugyan nem avatkozott (az osztrákok átkaroló hadmozdulatai miatt kény­telen volt gyorsan visszavonulni), de a magya­roknak már a következő évben, 1867-ben meg­hozta a kiegyezést Beccsel, amely azután a ma­gyar állam megújítására vezetett. Ekkor valóban kifizetődött a magyaroknak a Poroszországgal való együttműködés, de már a Németországgal való együttműködés az 1914—18 években nem­csak hogy nem fizetődött ki, hanem Magyaror­szág vesztét okozta. Ezt a. katasztrófát akarják most a magyarok a Németországgal való szö­vetséggel jóvátenni, miként azt Bulgária is meg­kísérelte, 'hogy 1913-ban szenvedett vereségét a Németországgal és szövetségeseivel való szövet­kezéssel 1915—18-ban jóvátegye. Ez — miut is­meretes — Bulgária még nagyobb vereségéhez vezetett. De Magyarország amely természetesen nem várhatja katasztrófájának jóvátételét a kis- antant-államoktól — amelyek nemzetiségi hatá­rait nem adhatják vissza, — bízik benne, miként azt Kóburg Ferdinánd Bulgáriája remélte, hogy a Németországgal szilárdrakovácsolt sorsközössé- ge visszaadja neki a régi Magyarország határait. Ezért haladnak együtt a béke érdekében. Nyíl- vám olyan békét képjelnek, mint- a brestlitov&ki és bukaresti béke volt, amelyeket Berlin és Bu­dapest diktált 1918-ban Oroszországnak és Ro­mániának. Ezek a békeszerződések könyörtelenek voltak és ilyen békét diktálnának megint, ha — a; következő háborút megnyernék. Nem volna te­hát meglepetés, ha Németország és Magyaror­szág szövetsége kifelé abban is megnyilvánulna, hogy Budapest belépne Japán és Olaszország mellé a kommunistáéi lenes szövetségbe, úgyhogy ezt a csoportot most már Magyarország is erő­sítené. A berlini német—magyar tárgyalások látható eredménye sokat árul el Halifax látoga­tásálból is, mert Magyarország mindig Anglia, po­litikája felé kacsingatott, kivéve épen a végzetes 1914-es esztendőt, amikor Anglia helyett inkább Németországban bízott.” Fölakasztotta magát egy tizennégyéves Hu LŐCSE. —■ N. J., egy lőcsei katonatiszt 11 éves fia Rózsahegyen fölakasztotta ma­gát az ablakfélfára. Mire tettét észrevették, már nem volt benne elet. öngyilkosságá­nak oka ismeretlen. — CSÖKKEN A CSEHEK ÉS A NÉME­TEK SZÜLETÉSI ARANYSZAMA. Dr. Czech egészségügyi miniszter a költségvetési bizottságban foglalkozott a születések számának csökkenésével is. Csehszlovákiában ugyanis az 1926-tól 1935-ig terjedő időhöz viszonyítva az ez év első nyolc hónapjára kiterjedő megfigye­lések. szerint a népszaporodás 9 ezrelékről 3.78 ezrelékre süllyedt. Prágában is erősen csök­kent a születések arányszáma. A köztársaság cseh lakosságánál a népszaporodás 0.93 ezrelé­ket tesz ki, míg a német lakosságnál 0.32 ezre­léket, úgyhogy a szaporodás csaknem semmi. Az egészségügyi miniszter jelentése szerint a népszaporodás sokkal, kedvezőbb a köztársaság többi nemzeteinél, különösen az ország keleti re szélben, % SO millió jár a magyarság céljaira Szlovenszkó költségvetéséből Kontsek György költségvetési beszéde a tartománygyüiésen - Államosítani kell a 6.Q00 kilométernyi országutat és 6.500 kilométernyi v'c'nális utat - Csehország és Morvaország összesen 20 kilométer útról gondoskodik ­POZSONY. — Röviden jelentettük, hogy Kontsek György, az egyesült párt tartomány- gyűlési képviselője az országos képviselőtestü­let költségvetési vitájában nagyszabású beszédet mondott. A képviselő beszédében megindokolta az egyesült párt ellenzéki magatartását. Hang­súlyozta, hogy amikor a magyarság panaszait és követeléseit föltárja, ezzel nem demagógiát szol­gál. hanem államépitő munkát végez. Nem azok az államépitők, —- mondotta, — akik a kisebbségek jogait negligálják, hanem azok, akik mindenhol és mindenkor a konszo­lidáció érdekében a kisebbségek garantált jo­gainak maradéktalan teljesítése érdekében dol­goznak. Elhisszük, hogy a szlovák nemzetnek sok az épitenivalója, de higyjék el. hogy ebben mi a szlovákságot gátolni nem akarjuk, De ismerjék el, hogy nekünk is sok építeni valónk van, már szinte két évtized mulasztásait kell az államnak velünk szemben pótolni. Mi boldogulásunkat nem akarjuk mások rom­jain építeni, de ugyanúgy tiltakoznánk az ellen, ha bárki más a mi romjainkon építkezne. A költségvetéssel kapcsolatban kifogást emel az ellen, hogy a képviselőknek csak két hét ideje van az áttanulmányozásra és kéri, hogy a jövő­ben három hét időt bocsássanak e célra a kép­viselők rendelkezésére. A leggondosabb vizsgá­lat alapján leszögezi, hogy a költségvetésben a kisebbségek érdekei alig- alig vannak említve. Kifogásolja a kormánynak azt a kivánságát, hogy a tartományok költségvetése a cseh- és morva- országi-sziléziai tartományi költségvetésének for­májához igazodjék. Nem érti, hogy miért éppen a szlovenszkóinak kell igy alkalmazkodnia, ami­kor éppúgy történhetne fordítva is, mert hiszen Szlovenszkónak nyolc éven át megfelelt az ed­digi forma. S ha már külső formában kell hogy hasonlítson, hasonlíthatna belső tartalomban is az említett költségvetésekhez. Ez nagy hasznot jelentene Szlovenszkó számára, mert az állam a legterhesebb költségvetési teherté­telt vállalná át magára: az utakra való kiadá­sokat. Az utakra kiadott összeg Szlovenszkón a költségvetés 28 százaléka, Csehországban 3, Morvaországban pedig csak 1.5 százaléka. Cseh- és Morvaországban kultúrára és egész­ségügyre fordíthatják azt, ami Szlovenszkón útépítésre és útfenntartásra megy* A nemzeti kisebbség jussa A költségvetés legfontosabb hiánya az, hogy sem összességében, sem részleteiben nem .tartalmazza azt. hogy mennyit szán­nak a nemzeti kisebbségekre. A népszámlá­lás szerint Szlovenszkón a magyarság számaránya 18 százalék, a németeké 4.5 százalék, a költségvetésből tehát, ugyan­ilyen arányú rész illeti meg a két kisebb­séget. Eszerint a gazdasági tétel címén előirányzott 292 millió 681.584 koronából 52,682.685 ko­rona jár a magyarságnak s 13,170.671 korona a németségnek. A beruházásra szánt 157,199.000 koronából a magyar­ságot 28,295.820, a németséget 7,073.955 korona illeti meg. Végeredményben te­hát a magyarságnak 80,978*505, a néme­teknek 20,244.626 korona, együttvéve a két nemzeti kisebbségnek pedig 101 mil­lió 223.131 korona járna. Lehetetlen és jogtalan az. hogy azok a sú­lyos milliók, amelyeket a nemzeti kisebbsé­gek fizetnek be a közterhekhez való hoz­zájárulásuk címén, azokat ne ők, hanem mások élvezzék. Nem kívánjuk a másét, de ami joggal megillet, azt nem engedjük. Ragaszko­dunk ahhoz, hogy az itt kimutatott mil­liók a magyarok és németek céljait szol­gálják. Mig ebbeli jogos követelésünk meghallgatásra és teljesítésre nem talál, addig megelégedettségről, ellenzéki ál­láspontunk föladásáról, a költségvetés megszavazásáról szó sem lehet. A február 18-iki nyilatkozat végrehajtása A szónok ezután bőven foglalkozott a február 18-iki kormányhatározatról, melyet körirat for­májában közölt a kormány az országos hivata­lokkal „igazságosabb kisebbségi politika" cí­men. A határozat a közmunkák kérdésében is elrendeli a kisebbségek aránylagos részesedését. Ezt azonban a szónok nem látja megvalósitott- nak s ennek példájára felhozza art a tényt, hogy a szenei polgári iskola építésénél egyetlenegy magyar vállalkozó nem kapott munkát. A kas­sai vasutigazgatóság irodaszerpályázatán a szállítást 23 cég nyerte el: ebből 16 volt mor- vántuli és csak 7 szlovenszkói, a célra. A szónok végül követelte, hogy a magyar vidéken is gondoskodjanak a viz- szabályozásról, hogy megkíméljék a lakos­ságot a rendszeres árvizektől. LEGÚJABB SPORT Közvetlenül a londoni ut előtt lemondott a CsÁF kap tánya PRAGA. — Közvetlenül a csehszlovák vá­logatott futballcsapat Londonba való elutazása előtt váratlanul kínos kapitány-válság tört ki a CsAF-ban. Tesaf szövetségi kapitányt a csapat felállításával és előkészületeivel kapcsolatban a saj.ó oly kíméletlenül támadta, hogy Tesar, aki a magánéletben a nemzetvédelmi minisztérium­ba beosztott vezérkari alezredes, kénytelen volt éppen a támadások személyi éle miatt benyújta­ni lemondását, A kapitány lemondása rendkívül kényes helyzetbe hozta a ÖsAF vezetőségét és még nem tudják, hogy Tesaf funkcióját az ang­liai utón kire fogják bízni, A lemondás híre álta­lános feltűnést keltett. Mit igényel a magyarság? A kormány kimondta, hogy az állam szolgálatban a kisebbségeket aránylagos képviselethez kell juttatni. A szónok meg­jegyzi, hogy ennek az elvnek megvalósítá­sában a kormány azzal járhat jó példává elől, hogy a tartománygyülésből visszahívná a ki­nevezett tagokat és az újonnan kineve- zendők sorában a kisebbségeket hozzá­juttatná az őket aránylagosan megilleti számú helyhez. Rámutat a magyarság nemzetgyűlési kép­viselőinek interpellációjára, amely lesze- gezte. hogy több járás közigazgatásában éí bíróságánál nem tartják be a magyar nyeh használatára vonatkozó törvényes rendel­kezéseket. Ott, ahol a magyarság a nép- számlálás adatai szerint elveszti nyelv- használati jogait, mint Kassán és Pozsony­ban, a hivatalok ezt a körülményt azonnal észreveszik és sietnek a végrehajtással, el­lenben ott, ahol a nyelvjogok megvannak azok akceptálásánál késedelmesek. A magyar színészet csak morzsákat kap A kormány körirata megjegyezte, hogy aho a nemzeti vagy nemzetiségi csoportok néző- szögéből hiányok tapasztalhatók, a kormán} azok orvoslásáról gondoskodik. Sajnos, 18— 19 éves hiányok várnak még mindig orvos­lást, Például várjuk, hogy Csécs és Mák- ránc községben mikor indul meg a magyai iskola és mikor valósul meg a dornkappel: magyar iskolázás. 13 ezer gyermek jár ma­gyar iskola hiányában szlovák elemibé, e2 a kis iskolatörvény szerint 250 magyar osztály és ugyanannyi ma­gyar tanító hiányát jelenti. A magyar nem­zeti kisebbségnek 36 polgárira volna igé­nye vS van 17, Legkirívóbb, hogy az 50 százalékban ma­gyar Dunaszcrdahelynek és a 60 százalékos magyar Párkánynak nincs magyar polgárija, szlovák polgári azonban már van. A 311 középiskolából 15 járna, de csak 8 van, 97 tanítóképzőből járna 5, de csak 2 van, 2573 óvodából 123 helyett csak 34- gyel rendelkezünk, 2054 magyar középis­kolás jár másnyelvü intézetbe, körülbelül 1000 magyar főiskolásnak nincs főisko­lája, tanfelügyelőink sincsenek. Nem elég az, ha a kormány elrendeli, hogy a magyar vidéken a tisztviselők magyarul is tudjanak, hanem ehelyett a „15 ezer állást, amely a nemzetiségi kulcs szerint a magyar­ságnak járna, magyarokkal töltsék be. , Nincs országos alelnökünk, nincsenek ma­gyar nemzetiségű kormánytanácsosok, ta­nácsosok, járási főnökök, pedig 15 ilyen járna, a magyar járások irodáiban is alig találhatók magyar nemzetiségű közigaz­gatási főbiztosok és biztosok, a községi jegyzők között sincs kielégítő számú ma­gyar. A szlovenszkói tisztviselők 18 százalékának magyarnak kellene lennie s amiatt, mert nincs ilyen arányú részesedésünk, a magyarság évente 216 millió koronával károsodik. Államosítani az utakat A szónok megállapítja, hogy a (költség- vetésben sehol nem lát lehetőséget a kiadá­sok csökkentésére. Ellenben lehetetlennek tartja azt, hogy Szlovenszkó 6000 kilométer utat ‘tartson fenn 6500 kilométernyi viciná­lis ut mellett, mig- Csehország körülbelül csak 20 kilométer országutat tart fenn. vi­cinális utat semmit, Morvaországnak pedig semmilyen útról nem kel] gondoskodnia. Leghatározottabban követelnünk kell — úgymond -— az utak államosítását, mert a költségvetés most is 7$ milliót fordít erre A risfóSTomteti magyér katolikusok panasza RIMASZOMBAT. — A rimaszombati katoli­kus Oltáregyesület az elmúlt vasárnap jótékony- célú teaestélyt rendezett. Rimaszombat katoli­kus magyar uriasszonyainak fáradságot nem is­merő munkája szép eredménnyel járt, amennyi­ben az estélyen Rimaszombat lakossága osz­tály- és valláskülönbség nélkül vett részt. A Ka­tolikus Olvasóegylet összes helyiségei zsúfolá­sig megteltek s a jól induló mulatságot csak a vendégeket üdvözlő dr, Sándor János kanonok­plébános hangolta le. A jelenlévők túlnyomó! nagyrésze a magyar többségű város magyar kö­zönségéből tevődött össze, az estélyt a város magyar uriasszonyai rendezték, ezek dolgoztak- ezek áldoztak s ezek követtek el mindent a si­ker érdekében s ennek dacára dr. Sándor kano­nok — aki soviniszta türelmetlenségéről már nem egy ízben tett tanúságot — a vendégeket az Oltáregyesület nevében először szlovákul s csak azután üdvözölte magyarul. Ez a teaestély újabb bizonyték arra, bogy a plébános befolyása alatt álló Katolikus Olvasó- egylet napról-napra jobban szlovákosodik s a magyarok lassan-lassan kiszorulnak a magyar alapítású egyletből. Általában a rimaszombati magyar katolikusság éppen papja részéről tapasztalt eddig is több íz­ben nemzetiségi türelmetlenséget. így legutóbb csakis a magyar hívek gerincességén múlt az, hogy az egyik vasárnapi magyar szentmisét félig el nem szlovákositotta. Mindenesetre furcsa az, hogy egy lelkipásztor, akinek kizárólag híveinek *lelki üdvével kellene tö­rődnie, úgy a templomba, mint a katolikus meg­mozdulásokba nemzetiségi kérdést visz be. Ahe­lyett, hogy gondoskodna arról, hogy a magyar többségű hívek legalább magyarul is jól tudó káplánt kapjanak, mert a jelenlegi rimaszombati káplán nem bkja aranyira a magyar nyelvet, hogy hivatását a magyar hívek megelégedésére láthatná el. Nagyon üdvös lenne, ha az illetékes egyház- megyei főhatóság véget vetne ezeknek az áldat­lan állapotoknak' s intézkedne az irányban, hogy a magyartöbbségü rimaszombati katolikusság plébánosa lelkipásztori működéséből kapcsolja ki teljesen a nemzetiségi kérdést, mert csak igy lehet jó munkása az Ur szőlőjének. EGY JELENLÉVŐ. Olaszország állítólag ágyukat rendel Angliában EDINBURGH, — Az Edinburgh Seottsman lon­doni szerkesztője feltünéstkeltő cikket közül olasz fegyverszáŰitási megrendelésekről Angliá­ban. A lap szerint gróf Volpi, Mussolini pénzügyi tanácsadója röviddel ezelőtt Londonban tartóz­kodott és különböző angol cégeknél gépeket ren­delt Olaszország és az abessziniai olasz vállalko­zások részére. Á lap szerint Volpi az iránt is ér­deklődött, hogy milyen föltételek mellett szállí­tanának nehéz'ütegeket és erődítményekhez szük­séges alkatrészeket a szóbanforgó gyárak Olasz­országnak. Mimién valósziniiség szerint ezeket a megrendeléseket először Németországban eszkö­zölte az olasz kormány, de a németek — tekintet­tel bizonyos anyagokban való hiányra (főleg el­sőrangú minőségű speeiá,Rémekről van szó). — a megxíuulelésekfit nem tudták cEogadnu . ..... ^

Next

/
Thumbnails
Contents