Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-20 / 265. (4411.) szám
A román helyzet (*) A román politikában szemmellátha- tóan két irány küzd egymással: a dinasztikus és a népi politika. Ami persze nem azt jelenti, hogy a népi politika — amit a nemzeti parasztpárt képvisel Maniuval, sőt Ma- niu nélkül is — királyellenes, de tagadhatatlan, hogy ez az irány szeretné a román politikai életből, amennyire csak lehetséges, kikapcsolni az udvar befolyását. Amolyan demokratikus népkirályságról álmodozik, ha nem is angol minta szerint — mert hiszen ehez történelmi tradíciói sincsenek —, de nagyjában azoknak az elveknek alapján, amelyek Angliában szabályozzák király és nép viszonyát. Mint tudjuk, ennek a politikának lényege: a királynak kijáró minden hódolat mellett politikai befolyásának minimumra csökkentése a népakarattal vagy legalább is a politikai hatalmat gyakorló pártokkal szemben. Nos, Károly király annak ellenére, hogy a nemzeti parasztpárt, tehát a népkirályság pártja segítette trónra, egyre élesebben fordul szembe ezzel az iránnyal. Maniu — aki mikor hazahívta az uralkodót, nyilván azt képzelte, hogy engedelmes bábut kap a kezébe — látva, hogy az uralkodó nem hajlandó más fejével gondolkozni, a legkíméletlenebb személyi harcot kezdte a király ellen. Ennek a harcnak voltak kínos momentumai s egészen természetes, hogy Maniu és a király között elhidegült a viszony. Végül is Maniu kénytelen volt visszavonulni a politikai életből, pártja egyszerűen leoperálta. Nyilvánvaló volt, hogy Maniu pártja az uralkodótól nem kaphat kormány- megbízást és ha igen, akkor sem lesz soha meghitt viszony uralkodó és kormányzó párt között, aminek csak az ország ihatja meg a levét. A nemzeti parasztpárt, ha akart volna, sem tehetett egyebet, mint hogy igyekezett megszabadulni Maniutól. Nem is beszélve arról, hogy Maniut közben legbizalmasabb munkatársai is elhagyták vagy saját pártjában nyíltan ellene fordultak, köztük elsőnek Vajda, aki valamikor, a román nemzeti harcok idején, hü csatlósa volt. Csakhogy mindez nem sokat használt, mert a nemzeti parasztpárt Maniu nélkül is Maniu pártja maradt s badacsonyi magányából ma is nagyobb befolyása van Maniunak az erdélyi román tömegekre, mint akárki másnak, a román politikai élet élén hangoskodó vezérei közül. Michalache, mikor a királytól azt a megbízást kapta, hogy Vajdával együtt alakítson kormányt, nemcsak azért vállalkozott lehetetlenre, mert a tüzet a vízzel kellett volna összeházasítania, ami még csak ment volna valahogy, de főleg azért, mert a bukott Maniu még mindig erősebb, mint a győzelmes Vajda, királyi pártfogással együtt. Megbukott tehát a parlamenti váltógazdaság elve, vagy legalább is egyelőre úgy látszik, hogy megbukott, — minthogy nem volt még példa rá Romániában, hogy ne az a párt győzött volna, amelyik kezében a kormányhatalommal választat. Hosszú regáti kormányzat után nem erdélyi párt kerül hatalomra s bennünket az egész harcból mindössze ez érdekel. Lehet ugyan, hogy Vajda megerősödik, de ő ma már nem képviseli Erdély őslakos románságát, mögötte inkább a regátból beszivárgott román hivatalnokok és telepesek zárkóznak föl, ingére még erdélyi ugyan, de tömegei regáti Mentalitásnak. 'A nemzeti parasztpárt vlHárom miniszteri beszéd a költségvetési bizottságban Machník szerint is tulszigorn a gyakorlatban az államvédelmi torvény Krofta élesen válaszolt a szudétanémet pártnak - beliig?* miniszter bejelenti a községi önkormányzat átépítését - PRÁGA. — A külügyi tárca költségvetési fcizottságbeli tárgyalása végén Krofta külügyminiszter röviden válaszolt a vitában fölhozott panaszokra. Sidor képviselő ama panaszára, hogy a külügyi szolgálatban kevés a szlovák, azzal válaszolt, hogy az államfordulat után kevés szlovák jelentkezett s most nem lehet kitenni a jól bevált erőket csak azért, hogy helyet csináljanak á szlovákoknak, németeknek stb. 1930 óta megváltozott a helyzet s már 11 szlovákot s 42 csehet vettek föl a diplomáciai fogalmazói karba. Most húsz szlovák és százhúsz cseh jelentkező kérvénye fekszik elintézetlenül, Sidor ama panaszára, hogy a szlovák egyesületek propagandatevékenységük segélyezésére nem kapnak eleget, a miniszter azzal válaszol, hogy a Szent Adalbert egyesület minden évben kap segélyt s még sohasem keveselte. Ugyancsak a szlovák újságírók is bőven kapnak segélyeket, így a „Slovák" szerkesztőinek is jutott utazási ösztöndíj. <— A montreali konzulnak, Pavláseknek az ottani szlovákokkal szemben való viselkedéséről a miniszter azt mondja, hogy ebben nem a konzul hibás, hanem az ottani autonómista és kommunista irányzatú szlovákság. Pavlá- sek már 1934-ben akart közeledést teremteni a montreali szlovák körök felé, de e tevékenységét oly elemek akadályozták meg, amelyek a csehszlovák állam ellen fejtettek ki propagandát. Mert Pavlásek hivatalban maradt, egyes montreali szlovák lapok megtámadták, majd tiltakozások érkeztek a külügyminisztériumba és a kabinettirodába is oly személyektől, akik Masaryk elnököt nyílt levelezőlapokon durván sértegették és Be- nes megválasztása ellen is tiltakoztak^v ápacek képviselő megjegyzésére válaszolva a miniszter megállapította, hogy a külügyminisztérium három nyelven adta ki a középeurópai kisebbségek helyzetéről szóló tanulmányt s a könyvnek nagy sikere volt. „Peters képviselő ur — mondotta a miniszter végül —■ a köztársaság védelméről szóló törvény végrehajtása kapcsán azt mondta, hogy a német lakosság körében oly légkör támad, hogy elhatározó pillanatban talán nem számíthatnánk annak együttműködésére. Az ilynemű célozgatások nagyon megfontolandók, mert akik azokat kimondják, ezzel tuíajdonképen azt bizonyítják, hogy óriási különbség van a csehszlovák nemzetnek az államhoz való viszonya s az ő nemzetüknek az államhoz való viszonya között. Ha igy beszélnek# ezzel ama törekvés ellen dolgoznak, hogy a német kisebbség második államnemzetnek ismertessék el. Ezt a szudétanémetpártbeli uraknak fontolóra kellene venniök," Machník zárószava Majd Maehnik nemzetvédelmi miniszter mondotta el zárószavait. A hadsereg motorizálása kérdésében a középutat kell választanunk — mondotta — s nem követhetünk kritika nélkül idegen mintákat. A fegyveripar államosítása kérdésében az egyes politikai pártokon belül sincs egységes nézet, mint azt a benyújtott kezdeményező javaslatok mutatják, ezért e kérdés csakis a kormányon keresztül a parlamenttel együtt oldható meg. Válasz iaross Andornak A miniszter a továbbiakban azt mondotta, hogy nagyon meglepték őt Jaross Andor képviselőnek egyes fejtegetései, azért, mert szont tovább sodródik a szélsőségek felé s nem lehet vitás, hogy Maniu befolyása most majd újból megerősödik. Nemcsak a tömegek között. A párt vezérkara is kénytelen belátni, hogy ha már amúgy sem tudja magától elég távol tartani Maniu szellemét, legalább vegye igénybe nagy politikai tudását és népszerűségét. A jövő fogja megmutatni, hogy a nemzeti parasztpárt kijátszása a hatalomból nem volt-e olaj a tűzre s hogy a szélsőségek leszerelésére irányuló politika ezúttal nem az ellenkezőjét érte-e el annak, amit akart. A román politika napi gondja Dúca meggyilkolása óta: a küzdelem a szélsőségekkel. A vasgárdát karhatalmi vagy bírói utón letörni, amint számos példa megmutatta, nem lehet. Azok a szélsőséges nacionalista jelszavak, amelyek egyre nagyobb és nagyobb tömegeket verbuválnak a betiltott, de úgyszólván minden uralkodó pártba szétszivár- gott tábor mögé, ma még élesebben hatnak, mint három évvel ezelőtt. A román közép- osztály soviniszta étvágya, úgy látszik, nehezen kielégíthető. Legalább is, ami a jelszavakat illeti. Még a mérsékeltebb politikusok is olyan tervekkel állnak elő, hogy nyugateurópai országban a legradikálisabb jobboldal sem vállalná programjába. Nem is beszélve Cuzáról, Gogáról és Vajdáról. Ez a nagyfokú nemzeti türelmetlenség, ez a fékezhetetlen hódítási vágy, ami mindig megvolt a románokban, még akkor is, amikor az államhatalom nem volt. a kezükben, uj és uj jelszavakat, helyesebben uj és uj jogcímeket követel, Minden dinamikus nemzetnek gyarmatositási veleitásai vannak, s mindenki ott gyarmatosít, ahol tud. Volt idő, amikor Anglia sem Indiában gyarmatosított, hanem Írországban. Románia is egyelőre Erdélyben akar gyarmatosítani. Most már csak arról van szó, hogy milyen eszközökkel. S ebből a szempontból tagadhatatlanul rokonszenvet érdemel a kormánynak az a törekvése, hogy megfékezze a szélsőségeket, hogy gátat vessen a radikális pártok terjeszkedésének s legalább intézményes útra terelje a garázda hódító ösztönt. Igen ám, csakhogy Tatarescu politikája magában rejti a veszélyt, hogy egyszer csak a szélsőségek összes vezérei bent ülnek a kormányban. S akkor lehet, hogy megszeliditi őket a bársonyszék, de már láttunk olyan csodát is, hogy megfordítva történt — és a bársonyszék megvadult. Tatarescunak az a taktikája, hogy egyik kezével odavág a re< nitenskedőknek, a másikkal meg invitálja őket a hatalomba. Dúca meggyilkolása után is igy viselkedett. A vasgárdista terrorpö- rök idején is. Mindig tart a kormányban valakit, akit bűnbaknak állíthat a tömegek elé. Érdekes megfigyelni, hogyan cserélgeti belügyminisztereit s hogyan hiteti el ugyanarról az elcsapott belügyminiszterről belföldön, hogy ő volt a szélső nemzeti törekvések elnyomója, a külföldön meg, hogy ő támogatta suba alatt a radikálisokat. Nem lehet tagadni, hogy mindezt ügyesen csinálja s hogy a nemzeti parasztpártot is úgy lódította ki a hatalomból, amikor Michalache már úgy érezte, hogy nyeregben van, hogy a legöregebb Bratianunak is becsületére vált volna. Dehát nagy kérdés, hogy az ilyen politikai hazardéria valóban alkalmas-e arra, hogy elősegítse az ország konszolidálódását. Mert egyelőre úgy külpolitikai, mint belpolitikai szempontból semmi sem olyan fontos Romániában, mint a bizonytalanság megszüntetése. S nagy kérdés, hogyha marad Tatarescu kétértelmű politikája, lehet-e remélni a bizonytalanság megszüntetését. Különösen, ami az erdélyi magyarság helyzetét és a Magyarországgal való kiegyezést illeti. “KO" Ma: Nagy rádió melléklet 18 oldal. Ara Ké 1.20 I XVI. évf. 265. (4411) szám • Szombat ■ 1937 november 23 Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonU 26 Ki., külföldre; évente 450, SzIoveUSzkÓÍ és TUSzinSzkÓi TtlCLQlKirsá.Q a 11 c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: félévié 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fi kéi-es melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. pOLltlkCil YlQpÍÍQ.p}Ci • • TELEFON: 30311. O 9 Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. 8ŰRQÖHYCIH: HIRLRP, PRflHfl,
