Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-20 / 265. (4411.) szám
BH a katonákkal való bánásmódot illető különféle kényes dolgok tárgyában beadott interpellációira már rendes és határozott választ kapott. Ezért nem tudja, hogy mi céljuk volt a beszéd ama kitételeinek, amelyekben egy bizonyos katona öngyilkosságéról beszél s amellett megemlítette, hogy fennáll a gyanú, hogy a katonát meggyilkolták* Kívánnám ■— mondotta a miniszter —> hogy a katonai igazgatás helyzetére való figyelemmel ezt az állítását jóindulattal tette légyen. Meg kell majd győződnöm, hogy ez állításhoz nem hiányzott-e a jóindulat. HaScik képviselő panaszaira azzal válaszol, hogy még a szudétanémet párt szenátorai is kénytelenek voltak elismerni a katonai igazgatás eljárásának tárgyilagosságát s igy elképzelni is nehéz volna, hogy a szlovák testvérekkel bántó módon járnának el. Az ily nézetet a miniszter határozottan visszautasítja. A megörült tábori lelkészállásokat azért nem töltik be, mert a püspöki kar kívánja ezt igy, lelkészhiányra hivatkozással. Az ái lám védelmi törvény kemény intézkedései nemcsak a német, hanem a cseh lakosságot is egyaránt sújtják. A gyakorlat megmutatta, hogy amit a törvény a katonai igazgatásnak a lakossággal Szemben jogként megadott, oly kemény, hogy abból kénytelenek leszünk magunk ás tágítani, engedni. Az erődítmények építését nem kezdtük saját kezdeményezésünkre, hanem akkor, amikor körülöttünk mindenfelé oly tények mutatkoztak a látóhatáron, amelyek meggyőztek bennünket arról, hogy esetleges könv- nyelmüségünk folytán ez állam jövőjéért súlyos felelősséget viselnénk. mányrezsim antidemokratikus módszereinek érvényesülését látja. A gyűlések betiltása különösen Szlovenszkót sújtja, mert ott nem ismerik a taggyűlések fogalmát. A néppárt nem járulhat hozzá az országos .elnök hatásköre bővítéséhez, hanem jogszabály- alkotó hatáskört igényel az országos képviseletnek. Ezután Polaeh cseh szociáldemokrata, Stúla cseh nemzeti egységpárti, Klapka cseh nemzeti szocialista és Tmka fasiszta beszélt. Kundt szudétanémetpárti azt állítja, hogy az államvédelmi törvény kihatásai elmélyítik a német lakosság és a hivatalok között levő szakadékot, mert a megbízhatóság mérlegeiéA belügyi, igazságügyi és unifikációs vita A belügyminisztérium költségvetését Martinasok képviselő ismertette. Rendkívül súlyos viszonyok kényszeritették a belügyminisztériumot költségvetési szükséglete emelésére. Számos államban napjainkban éppen lejátszódó események azt mutatják, hogy az oly állam, mely saját területén nem volt képes a rendet fenntartani, oly helyzetet idézett elő, melyben helyrehozhatatlan károkat szenved a kulturális és erkölcsi értékek pusztulása. A közbiztonsági szakmában a rendőrség és csendőrség hálózatát ki kellett terjeszteni és az államvédelmi őrséget úgy kellett kiépíteni, hogy az mindenkoron biztosítsa az államhatárok sérthetetlenségét. Nemrég még csak 25 áll'amrendőrségi hivatal volt, ma már hatvankilenc van s ezenkívül 49 államrendőrségi expozitura. A rendőrség jól van fölszerelve motoros jármüvekkel. Az áll'amrendőrség hálózata ma úgyszólván már az egész határ mentén kiépült. Csak Szlovenszkón és Kárpátalján kell még nagyobb figyelmet szentelni e kérdésnek. Az államfordulat óta összesen 87 csendőr élete esett áldozatul büntevők nyomozásánál. Ennek oka a csendőrségi fegyverhasználatot korlátozó előírás. E kérdést nagyon sürgősen kell rendezni. A csendőrség moto- rositásával szerzett tapasztalatok nagyon jók. Szlovenszkón Pozsonyban, Érsekujvároft, Iglón és Kassán, Kárpátalján Huszton van ily őrjárat, A közúti csendőrállomások száma a tren- cséni, besztercebányai, poprádi és huszti uj állomásokkal huszonkettőre emelkedett. A repülő csendőrőrségek is kitünően beváltak. Az eredetileg együléses kis gépeket szabályszerű üldözőgépekkel cserélik ki. — A csendőrállomások 94 százaléka már el van látva telefonnal és tartós nappali s éjjeli telefonszolgálatot 670 csendőralakukttnál szerveztek. A? igazságügyi tárcát dr. Macek előadó ismertette. Az igazságügyminisztérium szükséglete 282 millióról 300 millióra emelkedett, a bevétele — különösen a fogházak bevételei várt javulásával — 11.2 millióról 11.6 millióra emelkednek. Sajnálatos, hogy a bírósági épületek emelésére szánt összeg a jövő évben az ideivel szemben 10 százalékkal csökken. A járásbíróságok közül Szlovenszkón ógyalla, Homonna, Vágsellye, Garam- brézó, Pöstyén, Námesztó és Privigye már nagyon várja az építkezést. Az 1936. évi zárszámadás szerint az igazságügyi tárca jelentős megtakarítást ért el egyes megüresedett birósági állások be- nemtöltésével. A bírák munkával való túlterheltsége tényleg megvan, de ez a jelenség a közigazgatás egyéb ágaiban is észlelhető. A bíráknál a panasz annyiban súlyosabb, hogy mellékkeresettel nem számolhatnak s igy anyagi helyzetük hátrányosabb. A fogházügy kapcsán az előadó kifogásolja, hogy kevés a magánzárka. A foglyok a napi végzett munka után 15—20-as csoportokban közös termekben nyernek elhelyezést s ott legkedvesebb szórakozásuk az ..esküdtbiróságosdi,,, melynél az öreg, többször büntetett egyének kitanitják a fiatalokat. Az előadó szerint a bíróságokon a nemzetiségi arány körülbelül megvan. Ha Csehországban talán nincs meg ez az arány, úgy viszont Morvaországba^' az arányszám a németekre kedvezőbb. A birósági segédszolgálatban a kisebbségi arányt még nem sikerült megteremteni. Az állampolgársági javaslat tárcaközi eljárásban Viöánek képviselő az unifikációs minisztérium költségvetésének ismertetésénél megállapította, hogy e minisztérium a kormánynak átadta észrevételezési eljárás végett a csehszlovák állampolgárság megszerzéséről s elvesztéséről szóló törvényjavaslatot. A minisztérium most dolgozik az Írásbeli emlékek megőrzéséről szóló javaslaton, az illetéktörvény általános részén, a közbirto- kossági viszonyok rendezéséről s a volt ur- béresközösségek viszonyainak rendezéséről szóló törvények javaslatain. A bizottság a költségvetés e fejezeteit péntek délelőtt vitatja meg. Nem az országos elnök, de az országos képviselőtestület hatáskörét kell kibővíteni Sokol szlovák néppárti képviselő a községi választások elhalasztása tényében a mai korsét az elsőfokú kishivatalnokokra bízzák s ezek véleménye számtalan családot döntött romlásba. Az állam szempontjából megbízhatatlannak bélyegzett ember sorsa egyszerűen rettenetes, munkát nem kap, útlevelet sem,- hogy másutt keressen megélhetést. Esterházy beszéde Majd Esterházy János ismertette a belügyi és igazságügyi tárca körébe vágó magyar panaszokat és kívánságokat. Közérdekű beszédének ismertetésére visszatérünk. Cernf: Gazdasági tekintetben nem szervezik át a községek önkormányzatát Esterházy fölszólalása után Cern^ belügyminiszter mondta el zárszavát. Ez volt a leghosszabb miniszteri beszéd. Bejelentette, hogy a készülő törvények közül a legPRÁGA. — A külügyi bizottság péntek reggel kilenc órakor megnyitott ülésén folytatta a külügyi expozé vitáját. De Witte német szociáldemokrata azt fejtegette, hogy február 18-iká második állami ünneppé válhatott volna, ha nem érvényesülnének oly erők, amelyek e nap megállapodásainak végrehajtását akadályozzák. „Ne rősteljék magukat a kommunistákért" Kopecky kommunista szerint a nagyhatalmak határozták meg Csehszlovákia nemzetközi helyzetét s igy a köztársaságnak joga van igényelni a nagyhatalmak segítségét integritása megvédelmezésére. Megvan győződve arról, hogy a döntő pillanatokban Magyarország, Lengyelország és Ausztria demokratikus erői is Csehszlovákia segítségére sietnének. Kéri az urakat, hogy ne rősteljék magukat a kommunistákért. Stivin (közbeszól): Mi nem szégyeljük magunkat, de nem hiszünk önöknek. Kopecky: Ha Csehszlovákiát bolseviki- nek stigmatizálják, ezzel a világban még nem ártanak neki, mert mindenki tudja, hogy Csehszlovákia haladó. Kell, hogy a világ többet adjon a lakosság 90 százalékának véleményére s nem a 10 százalékára. Az agrárok elégedetlenek a francia kereskedelmi politikával 2ilka cseh agrár szerint mindenekelőtt az államok érdekei szabják meg a külpolitikai irányokat. A szövetségesi kötelékekben is az állam úgy kénytelen irányítani a külpolitikáját, hogy a többi szövetségeshez való kapcsolatával saját külpolitikai helyzetét ne rontsa s ezzel a szövetségesei által vállalt kötelezettségek kockázata ne növekedjék, A nálunk élő emigrációnak nean szabad bel- ügyeinkbe s a szomszédos államok politikájába avatkozni. fontosabb a községi rendtartásról szóló törvénytervezet. Ezzel egyrészt unifikálni akarják az eddigi rendszert, de másrészt reformálni is. A községnek az államhoz való Í viszonyát meg kell változtatni. Előre közölheti, hogy nincs szükség beható változtatásokra s a kormány gazdasági ügyekben nem is akarja érinteni a községek jogi helyzetét. Ellenben meg kell gondolni, nem kell-e célszerűbben átszervezni a község közreműködését az állami funkciók végzésének E tevékenység köre megnövekedett s a mai nemzetközi viszonyok közt továbbfokozódik. cu Költségvetés levgvégére 2 úgyhogy különösen a kisebb községek nem tudnak eleget tenni rájuk háruló állami feladatoknak, A minisztériumtól távol áll annak a szándéka, hogy korlátozza a községek önkormányzatát, csak úgy akarja átszervezni, hogy a községekben az állam érdeke kárt ne szenvedjen. A háború előtti viszonyok közt természetes volt az antagonizmus a község és az állam közt, az a megalkuvás nélküli éberség, amellyel a lakosság teljesen különválasztotta a maga területi autonómiáját az állami funkcióktól, az eleven nemzeti erő bizonyítéka és sokszor egyetlen megnyilvánulása volt. A demokratikus köztársaságban azonban, ahol minden hatalom a néptől ered, nemcsak a polgár és az állam, hanem a község és az állam közötti viszony is más: az együttműködés és nem az antagonizmus viszonya. A miniszter bőségesen ismerteti azt a hódoló és elismerő nyilatkozatot, amelyet Hrabár kormányzó a neki juttatott kormányzói hatáskör törvénybeiktatásakor mondott. Nem tartja kizárt- | nak, hogy a kormányzói törvény körül bizonyos j nézeteltérések és félreértések keletkezhetnek, ezek elkerülésére a belügyminisztérium eljárására vonatkozóan utasítást adnak ki. A polgárok és az állam közti egykori antagonizmus utórezgéseinek tekinti azt, amikor a lakosok egyes közigazgatási hibákat rögtön általánosítanak. Különösen a sajtó hajlamos erre. Nem akarja kizárni a kritika jogosságát, de objektivitásra apellál. A közigazgatás olyan apparátus, amelyet normák és emberek, segédeszközök és munkamódszerek alkotnak. Ha a közigazgatás valamely esetben nem kielégítő, akkor a hibák gyökerét e négy tényező valamelyikében kell keresni* A közigazgatás tökéletesítésére igyekszik. A cél az, hogy mennél kevesebb norma legyen, de ezek annál egyszerűbbek és világosabbak legyenek. A közigazgatás teendői egyre szaporodnak. A közigazgatás reformját nem lehet egy törvénnyel megalkotni. A közigazgatást állandóan reformálni kell s a reformálás soha sem fejeződik be. A miniszter részletesen ismertette az állam- rendőrség, csendőrség és áUamvédőrség fejlesztését s a tartományok adósságait s nagyjában megismételte a belügyi előadó beszédét. 1937 november 20, szombat. A külügyi bizottságban Akarjuk, hogy a legnagyobb szomszédunkhoz való viszonyunk jó legyen. A német kisebbség kulturális szabadságra való törekvése azonban nem kapcsolható össze a politikai autonómia követelményével. — A Franciaországgal való szövetségi viszonyt gazdasági megegyezéssel kell kiegészíteni. Franciaországgal való kereskedelmi kapcsolataink hiánya 1930-tól 1937-ig 1402 millió korona s ez az állapot különösen a szövőipart sújtja. A Franciaországgal való kereskedelmi kapcsolatok kiegyenlítése annál szükségesebb, mert Franciaország más államoknak nagy kedvezményeket nyújt, igy csak Németország ez év kilenc hónapjában 23 millió Kc-ért szállított árut Francia- országnak a tavalyi kilenc hónap 1246 millió Ke értékkel szemben. A szlovákok is kívánják a Budapesttel való jobb viszonyt Sidor szlovák néppárti szerint a demokratikus erők belső összefogása és a szomszédokhoz való jóviszony a legjobb külpolitika. Ez a belső összefogás azonban nincs meg, mert Szlovenszkó konszolidációja nem történik meg még azáltal, hogy a miniszterelnök ott született. Szlovenszkót a pittsburghi egyezmény szellemében kell konszolidálni. A szlovákok is érzik Masaryk hagyatékához való kötelezettségeiket s a csehszlovák köztársasághoz való hűségüket, de éppen Masaryk hagyatékában van a pittsburghi egyezmény is. Ennek végrehajtása a csehek és szlovákok összefogását jelentené. A szónok szemrehányást tesz a lengyelekkel való viszony romlása miatt. A szlovákok is kívánják, hogy Magyarország felé a külpolitikai kapcsolatok javuljanak. Bennünket nem téveszthet meg Herczeg Ferenc hangja, aki azt gondolja, hogy a csernovai gyászemlékünneppel a magyarok iránt érzett gyűlöletnek adtunk kifejezést. Mi a csernovai ünnepséget nem fűztük bosszúvágyhoz, hanem ama tényként ünnepeltük, hogy mi, szlovákok, Csernován és a légiókban is tevőlegesen hozzájárultunk állami önállóságunk megteremetéséhez. Fogainkat — úgymond — nem csikorgatjuk, mint Herczeg, ha Csehszlovákia és Magyar- ország közeledését munkáljuk. Sidor részletesen méltatja a modus vivendi kapcsán kiadott pápai bullát Úgy véli, hogy az államhatalom a morváninnen még az egyházi vagyonjogi kérdésekben is másként járt el, mint a Morván túl. A kommunista párt nagy szerencsétlenség az államra. A pozsonyi tüntetések kapcsán azt mondja, hogy a szlovák galamhepéjü ugyan, de húsz év múltán a szlovák fiatalság türelme is fogytán van. Végül sajnálkozását fejezi ki, hogy a huszadik — jubileumi — évbe a csehek és szlovákok ösz- szefogúsa nélkül mennek s a szomszédok felé való viszonyaink is lazák. De! Van§ bukása LONDON. — Madridból jelentik, hogy Alvarez dél Vayo, a spanyol köztársság volt külügyminisztere, aki legutóbb hadügyi biztos volt, lemondott állásáról. Lemondását Pricto hadügyminiszter tudomásul1 vette. Del Vayo utóda Cresciano Bilbao, a keleti hadsereg volt politikai biztosa lett. LONDON. — Angol hivatalos körök megállapítják, hogy Del Vayo nem önként vált meg állásától, hanem megbuktatták. A Caballero-kor- mány bukása óta Del Vayo helyzete Negrin kormányában napról-napra súlyosabb lett s igy nem csoda, ha az ellentétek idővel Del Vayo szinto erőszakos eltávdütásához vezettek.
