Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-14 / 260. (4406.) szám
14 1937 november 14, vasárnap* A rovatért LüSÍŐ GÉZA felei Néhány adat a Gabonatársaság nagyvonalú gazdálkodásából PRÁGA. ■=“ Bármennyire sovány adatokat tartalmaz a Gabonatársaság 1936—37. évi zárszámadása, mégis számos olyan érdekes adatot találunk abban, amelyet érdemes közelebbről szemügyre venni. A gabonaárak megállapításával kapcsolatban annak idején azt irtuk és a rendelkezésünkre álló előzetes statisztikai adatokkal beigazoltuk, hogy az ármegállapítás, a rozs árának lényeges emelésével a történelmi országrészek mezőgazdái kedvezményezése érdekében történt. Jól járt a „rozspért" A zárszámadásban közölt statisztikai adatokból megállapítható, hogy az 1936—37. gazdasági évben a Gabonatársa- ság által fölvásárolt rozsmennyiségből 86.11 százalékot a történelmi országrészek szállítanak, míg a keleti országrészek mindössze 13,89 százalékot, Tehát nyilvánvaló, hogy a történelmi országrészek mezőgazdái a rozs árának emelésével aránytalanul jobban jártak, különösen ha tekintetbe .vesszük azt, hogy a rozstermelés terén az 1937. évben lényeges eltolódások észlelhetők a keleti országrészek kárára. A statisztikai hivatalnak a végleges terméseredményekre vonatkozó adatai szerint ugyanis az egész köztársaságban 481.993 mázsával több rozs termett, mint 1936-ban, ugyanakkor azonban Szlovenszkón és Kárpátalján 655.930 mázsa rozzsal termett kevesebb a tavalyinál, ' tehát a történelmi országrészekben az idei rozstermés ezzel a mennyiséggel is nagyobb. így világos, hogy a rozsnak a búza terhére történő favorizálásának kizárólagosan a történelmi országrészek gazdái látják hasznát. Emelkedik a történelmi országrészek btuzaszállifása Nem kevésbé érdekesek azok az adatok, amelyek a buzaszállitás országrészek szerinti megoszlására mutatnak rá. Ezekből megállapítható, hogy 1934-ben a Gabonatársaság által fölvásárolt búzamennyiségnek 52.74 százalékát a történelmi országrészek szállították s ez a százalék 1936-ban már 62.09 százalékra emelkedett, ugyanakkor kitűnik az, hogy míg a keleti országrészek 1934-ben a fölvásárolt búzamennyiség 47.26 százalékát szállították, 1936-ban már csak 37.91 százalékát. Tehát ha a buzavetésterület redukálására szükség van, úgy ez elsősorban a történelmi országrészekben hajtandó végre. Arról tegnapi számunkban számoltunk be, hogy az 1936—37. évben a raktározási költségekre és az értékesítéssel járó veszteségekre a gabonafélék árából összesen 23,614.411.70 koronát vontak le a .gazdáktól. Ebből a szlovenszkói és kárpátaljai gazdákra 73,019.640.80 korona esett. Mennybe került a gabonakivitel? A Gabonatársaság harmadik gazdasági évében a kivitel támogatására kereken 154,631.438,25 koronát fordított. Ez a horribilis összeg igen érdekesen oszlik meg. Az árpakivitelnél nyújtott kedvezmény 52 millió 139.888.75 koronát tesz ki. A sörkivitel emelését 1,492.747.75, a zabkivitel elősegítését 14 millió 1 979.991.60, a buzakivitelt pedig 86,018.810.15 koronával támogatták. Az államnak 150 millióba kerül a Gabonatársaság Az államnak a Gabonatársaság gazdálkodása az 1936—37. gazdasági évben 149,847.076.25 koronájába került. Ebből a külön tartalékalapba 42,662.054.85 korona jár, ezzel az összeggel az állam a 17,337.945.15 korona behozatali nyereséget köteles 60 millió koronára kiegészíteni. A jugoszláv búza behozatalával járó veszteség cimén az állam a Gabonatársaságnak a 11.000 vagon jugóbuza után 11,153,755.65 koronát térit meg. A 20.000 vagon vastartalék raktározásáért az államot 92,898.388.15 korona terheli. A készletek raktározása az elmúlt gazdasági évben 79.3 millió koronába került. Ez csak néhány adat. Többet is ki lehetne ragadni, de ez is beszédes bizonyíték amellett, hogy a Gabonatársaság nagyvonalú gazdálkodása mibe kerül. Horribilis összeg a gazdáktól eszközölt levonás, tekintélyes a kivitel támogatására és a raktározásra fordított milliók összege. A társaság személyi kiadásai az idén a tavalyi 12 millió emelkedés után tovább nőttek. S ha mindezt számításba vesszük, önként adódik a kérdés, hogy kinek van hát haszna belőle. A gazdáknak aligha. Különösen nem a szlovenszkói és kárpátaljai gazdáknak, aki a harmadik évben is lényegesen kevesebbet kap a méltánytalan paritásos különbség címén, mint a nyugati országrészek gazdája. így a pozsonyi magyarnyelvű kormánylap a gabonaárak megállapítása során irt ama állításával, miszerint a Gabonatársaságra szükség van, Szlovenszkón és Kárpátalján egyedül marad. Fölemelik a margarinkontingenst! PRÁGA. — A minisztertanács valószínűen a legközelebbi ülésén fog dönteni a margarin- pótkontingens kérdésében. Jelentéseik szerint a müzsirhiány hatása egyre érezhetőbb és a kontingens felemelése ezért sürgőssé vált. Tekintettel arra, hogy az adóemelési törvény az 1938. évre 7350 vagon mfixssrkontmgcnssel számol az idei 6500 vagonos kontingenssel szemben, beavatottak valószínűnek tartják, hogy az év hátralévő részére a müzskkontingenst 850 vagonnal felemelik. Fölállítják a pozsonyi városi takarék lévai f ókiát LÉVA. — (Saját tudósítónktól.) Léva város képviselőtestülete a csütörtökön megtartott rendkívüli gyűlésen foglalkozott a városi takarékpénztár létesítésének kérdésével. Mint ismeretes, Léva beadta kérvényét a takarékpénztár engedélyezése iránit Időközben azonban jelentkezett Léván a pozsonyi takarékpénztár azzal, hogy fiókot kivan nyitni, amelyre már megvan a kormányengedély. A pozsonyi takarékpénztár hajlandó a lévai fiókot a várossal egyetértésben megnyitni és ha Léva megkapja a saját önálló városi takarékpénztár létesítésére szóló engedélyét, a pozsonyi városi takarékpénztár lévai fiókját át fogja adni, de a város köteles a személyzetet is átvenni. A pozsonyi takarékpénztár a lévai pénztár jövedelméből megfelelő részt a városnak enged át. A közgyűlés megbízta az elöljáróságot a pozsonyi takarékkal való tárgyalásra. — Ugyancsak ezen a közgyűlésen határozták el, hogy a Tóth-féle vedéglő épületét közcélra megvásárolják. A 456 négyszögölnyi telek ára 195.000 korona. November 22.-én Érsekújváron tartja közgyűlését a Déinyugat- tzlevemzkó! Gazdasági Egyesület ÉRSEKÚJVÁR. —- (Saját tudósítónktól.) A Délnyugatszlovenszkói Gazdasági Egyesület elsőévi közgyűlését november 22-én délelőtt féltizenegy órakor tartja meg Érsekujvárott a városháza nagytermében. Loósy Béla vezértitkár az egyesület eddigi működését és eredményét ismerteti. Ezután az elnökség és igazgatóválasztmány tagjainak megválasztására kerül sor és megállapítják a jövőévi munkaprogramot. A közgyűlés végén Fodor Jenő, a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület elnöke a minőségi búza termeléséről tart előadást. (—) Még mindig nincs döntés az árpakiviteli kontingens ügyében. Jelentettük, hogy az árpa- Idviteli kontingens tekintetében a Gabonatársaság egyes csoportjai között létesített egyesség felborult és az ügyben a minisztertanácsnak kell határoznia. A döntést erre a hétre vártáik, de nem történt meg. További csapást jelentene Kárpátalja orterr ilés re i bor dóé telésí javaslat BEREGSZÁSZ. —- A bor adó tervezett felemelése súlyosan érinti a kárpátaljai szőlőtermelést. A jobb minőségű bor után kivetni szándékolt 2.50 korona fogyasztási adó a minőségi termelés végét jelenti, ami pedig egyértelmű az itteni szőlőtermelés csődjével. Megállapít ott tény ugyanis, hogy a kárpátaljai bortermelés a minőségi termeléssel áll vagy bukik. E szőlővidék nagy távolsága a fogyasztási piacoktól a gyenge borok értékesítésénél súlyos hátrányt jelent, mert hiszen a szlovenszkói, cseh- és morvaországi borok kisebb költséggel juttathatók el a fogyasztókhoz. A tervezett adóemelés a tizenhárom foknál erősebb borokat érinti s ezzel Kárpátalja elsőrendű borai: a szerednyeí, nagyszőllősi, benei borok aimugy is ritkán nyitó pincéire szinte le verhetetlen lakat kerül. A felemelt adóval és a nagy szállítási költséggel terhelt kárpátaljai minőségi, bor holt tőkévé válik, melynek értékesítése alig leküzdhető nehézséget okoz majd. Kárpátalján kedvező időjárás esetében a borok nagyobbik fele 12 foknál erősebb, ezeket tehát a felemelt adó sújtaná. A tervezett adóemelés a kárpátaljai viszonyok figyelembevétele nélkül történhetne csak, éppen azért e kis országrész egyik legfontosabb termelési ága jövedelmezőségének biztosítása végett mindent el kell követni, hogy a boiradó megváltoztatását célzó törvényjavaslat megfelelően módositassék. (•—) Életrehivják a gazdasági tanácsadó testületet. A gazdasági tanácsadó testület működésének határideje 1935 végén járt le, amikor is egy félévre meghosszabbították. Ettől az időtől kezdve a testület jogilag nem létezett. Értesülésünk szerint a kereskedelemügyi minisztérium javaslatot tett a testület 150 rendes és ugyanennyi póttagjának hatévi időtartamra való megválasztása iránt. A kinevezések a közeljövőben megtörténnek. A testület elnöke valószínűen dr. Drahovsky egyetemi tanár lesz. (—) További 1400 vagon rozsot vásárolt Csehszlovákia Oroszországban, Az Oroszországban a közelmúltban megvásárolt 700 vagon rozs szállítását a Velkonákupna már megkezdte. Hírek szerint, tekintettel arra, hogy a szovjetrozs ára alacsonyabb a világpiaci árnál, további 1400 vagont vásároltak. A szovjetrozs — a Metropress jelentése szerint — Brailán (Románia) keresztül Hamburgon át az Elba-folyón kerül Csehszlovákiába. (?!) (—) December 6 án kezdődik a csehszlovák- amerikai ,kereskedelmi tárgyalás. A csehszlovák kereskedelmi delegáció november 22-éu indul sl Washingtonba, ahol a csehszlovák—amerikai tárgyalásokat december 6-án kezdik meg. (—) A líra árfolyama, A líra árfolyamát a jövő hétre a „Conto speciale“ utján • történő utalványátruházásokra 100 lira egyenlő 150.51 csehszlovák korona arányában állapították meg. (—) Állampénztári utalványok forgalma. Október 3-tól november 7-ig 84 millió korona névértékű állampénztári utalványt Ihoztak forgalomba, úgyhogy összesen 906.7 millió korona értékű van forgalomban. Rendelkezésre áll az engedélyezett maximumból 293.3 millió. (—) A rimaszombati járási ipartársulat elnökének tízéves jubileuma. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A rimaszombati járási ipartársulat vasárnap, november 14-én délután 3 órakor díszközgyűlést' tart, amelynek egyetlen tárgya Valaszikay Rezsőnek, a társulat köztiszteletben álló elnökének ünneplése elnöki működésének tízéves évfordulója alkalmából. A díszközgyűlést Vondra János alelnök vezeti s a társulatban tömörült magyar iparosság részéről SiLposs József választmányi tag, a szlovák iparosság nevében pedig Antal János alelnök fogja köszönteni. A jubileumi díszközgyűlést társasvacsora követi. (—) 4.4 millió korona gabonaraktárépitésekre. Az 1938. évben az állam 4,450.000 koronával járul hozzá a gabonaraktárak építéséhez. Ebből Csehországra 1,830.000, Szlovenszkóra 2,120.000, Kárpátaljára pedig 500.000 korona esik. Az összegeket kölcsön formájában folyósítják. (—) A szabad cseszlovák korona Bukarestben. A Csehszlovák Nemzeti Bánik jelentése szerint a szabad csehszlovák koronát Bukarestben ma a múlt héthez hasonlóan 5.15—5.20 lejjel jegyezték. * Kartellen kívül folytatja üzemét a zlatnói üveggyár PRIVIGYE. — (Saját tudósítónktól.) A zlat- nói üveggyár néhány év előtt fizetésképtelenséget jelentett s beszüntette üzemét és igy többszáz munkás kenyerét vesztette. Az elbocsátott munkások később termelőszövetkezetet alakítottak s az üveggyár újból megkezdte működését. A szövetkezetei nemrégiben jegyezték be a zólyomi kerületi bíróságnál. A kényszeregyességí eljárás után még igen nagy adósságok maradtak, amelyeket nem lehetett likvidálni. A gyárnak közel kétmilliónyi koronányi adó- és betegsegély- ző-tartozása maradt és ennek behajtására árverést rendeltek el. A megtartott árverésen az üveggyárat a munkások szövetkezete vásárolta meg 450.000 koronáért, a 750 holdnyi erdőbirtokból álló gazdaságot pedig a zólyombrézói úrbéresek vásárolták meg 1,750.000 koronáért. így az árverés 2,200.000 koronát eredményezett. A szövetkezeti üveggyár 150 munkást foglalkoztat és a kartellen kívül folytatja üzemét. Kárpátaljai vadisz’rofeákat állított ki Jugoszlávia és Románia Berlinben BEREGSZÁSZ. — A november 21-én záruló berlini nemzetközi vadászkiállitáson Kárpátalja nagy sikert arathatott volna, ha az itt elejtett vadakat nem más országok vadásztrofeájaként mutatják be. Sajnos azonban a szarvasbika- agancsok közül a legnagyobb feltűnést keltett hatalmas trófea, amelyet még az államfordulat előtt Kraskowich Alfréd a gyertyánligeti erdőkben elejtett szarvasról szerzett, Jugoszlávia va- dászgyőzelmi jelvényei közt van kiállítva. Más országnak szerzett dicsőséget a Hoverlán !ete- ritett zerge kampója is, amelyet Románia mutatott be kiállítási anyag közt. A zergét is a háború előtti időben ejtették el, amikor a mai Kárpátalján Európa legszebb zergéi csalták ide a vadászokat. A háború idején a kárpáti harcok alatt a zergeállomány erősen megritkult és a háborút követő idők zűrzavarában pedig teljesen kipusz- titották ezt a pompás vadat. A Berlinben kiállított hoverlai zergekampó is azért szerepel idegen ország gyűjteményében, mert megszerzője ma román állampolgár. A két gyönyörű vadász- trófea más államok polgáraivá vált országok birtokában nem Kárpátaljának, de más országoknak szerzett hirt és dicsőséget. Magyar háziasszonyok lapja NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál (—) Csehszlovákia Ausztria legnagyobb szén- szállítója. Ausztria szeptemberben . összesen 645 ezer 502 tonna szenet vásárolt külföldön. A legtöbb kőszenet Csehszlovákia szállította 135.727 tonna mennyiségben. Csehszlovákiából ezenkívül 42.900 tonna barnaszén és 23.910 tonna koksz került Ausztriába bevitelre. (—) Kliringkifizetések. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a csehszlovák hitelezők követeléseit november 11-iig a bolgár kli- ringben az 1936 március 23-ig elvámolt tételeikig, a görögben (A) a 20.926, a törökben a 11.657, a jugoszlávban a 132.976 számig* a németben pedig a Németországban 1937 október 4-ig letétbe helyezett összegek erejéig fizették ki. (—) Segély a kassai Siposs-alapból az elaggott és elszegényedett kereskedőknek és iparosoknak. Kassáról jelentik: A kassai kereskedelmi és iparkamara kezelésében levő s az elaggott és hibájukon kívül elszegényedett kereskedők és iparosok segélyezését célzó Siposs Andor Gyula Alap kamatai ezidén most kerülnek kiosztásra a kassai kamara kerületében lakó olyan iparosok és kereskedők között, akik legalább 60 évesek, hibájukon kívül szegényedtek el s a segélyre rá vannak utalva. A folyamodványok az alap kuratóriumához nyújtandók be az illetékes ipartársulat vagy kereskedelmi grémium utján, legkésőbb november 30-ig. (—) Húsz százalékkal növekedett a munkanélküliek száma Kdetszlovenszkón. Miig Nyu- gatszlovenszkón, — bár mindössze csak egy százalékkal, de — csökkent a munkanélküliek száma, addig Kdetszlovenszkón átlag húsz százalékkal növekedett a munkanélküliség és csupán csak négy járás kerületében mutatkozik csekély apadás. Aránylag még a Szepességen legjobb a foglalkoztatottság s legrosszabb Kassán kivül Zemplénben. Egyébként november elsejével a szepességi munkanélküliek létszáma a következő volt: Gölnicbánya 336 (október hó elsején 294), Késmárk 60 (43), Igló 89 (80), Lőcse 44 (40), ÓliíWó 13 (6). Poprád 76 (87), Szepesófalu 1 (2), Lőpokrőcok vízhatlan gyapjúból és szőrből, szürke alap kék csíkkal. Nagyság 120/118 188/190 186/200 cm I. Minőség 62.— 76.— 92.— II. „ 54— 64.50 80.— III. „ 49.— 60.— 75.— IV. „ 36.— 45.— 54.— unm: Agrár textilek mintaraktára, Bratisava, Hvíezdoslávtér (Promenade) 30/P. a C a r 11 o n szálloda és városi sörgyárral szemben. Kérjen képes árjegyzéket Ingyen,
