Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-14 / 260. (4406.) szám
DÉL AMERIK A Iria: Szvaikó Pál Német utazók, Edschmit és Katz például, tündérmeséket írnak Délamerikáról s aki ott jár. az elragadtatás hangján jósol tüneményes jövőt e földrésznek. Mintha megismétlődne a 16. század aranyláza, amikor a spanyol conquistadorok a földi paradicsomot vélték felfedezni az inkák birodalmában s azt tudósították haza, hogy elérkezett a fehérember boldogságának és gazdagságának kiteljesedése, mert az uj kontinensen gazdátlanul hever a földön az arany és a gyémánt, a nemes fűszer és a dohány, csak érte kell menni. Az első örömláz elmúlt, az asztékok kincsét széthordták a jövevények, anélkül, hogy meghódították volna vele a világot s az ígéret földje nem dél, hanem észak lett, ahol a hűvösebb kiimához szokott germán fehérember több hozzáértéssel és szorgalommal vette birtokába a természetet, mint a déli Amerikában a lustább és könnyelműbb, hirtelen gazdagodni akaró spanyol és portugál. Délameríka az első kizsákmányolás után lezüllött s a jövőt építők megfeledkeztek róla. Északon diadalmaskodott Washington, Jefferson, Lincoln, Roosevelt lángesze és tárgyilagossága s Délameriká- ban a hős Bolivár szabadsághadjárata sem segített. Belső zavarok s a spanyol iga le- vetése után uj szolgaság: az angol és az amerikai pénz szolgasága kezdődött el s így tartott a világháborúig. A nagy fordulat 1914 után történt. A háború alatt Délamerika meggazdagodott. Piac-államból termelő állammá vált, ipar és racionális mezőgazdaság keletkezett, a föld hozadéka megháromszorozódott. Csilében százával születtek a gyárak és a termelő üzemek, Buenos Airesben 1914-től 1918-ig ezernél több uj iparvállalat keletkezett, ugyanennyi Santosban és Sao Paoloban. A venezuelai petróleum ugyanolyan fontos világcikké vált, mint a csilei salétrom, a braziliai kávé, az argentínai fagyasztott hús, a rosariói gabona vagy az Amazonas fája és Bahia gyapotja. 1919 óta az európai alkotó ember figyelme ismét Délamerika felé fordult, mint évszázadokkal előbb. Az északi Unió elzárta kapuit, az ókontinens emberfeleslege az uj kontinens déli részébe özönlött. Spanyolok és portugálok nem jöttek többé, mert nem voltak, ellenben megérkeztek a szorgalmasabb fajták, olaszok, skandinávok, lengyelek és főleg németek. Délbraziliában valóságos német városok születtek, Argentína metropolisában jóformán minden ötödik ember német eredetű, ha el is spanyolosodott. A jószemü, szorgalmas és termelni tudó uj bevándorlók húsz év alatt megváltoztatták a délamerikai világot. Ha a politikai felszínen tovább kisértettek is az örökös pronunciamentók és a forradalmak szokása egyelőre nem múlt el, a néhány ezer hadakozó ezredes és tábornok, a Gomezek és Lopezek, a Diazok és a Perezek mellett egy uj, termelő világ alakult, amely már Meye- rekből és Schmidtekből állt s a polgáhábo- ruk szükebb körre szorítkoztak. A bevándorlók boldogan ocsudoztak és ámulva vették észre, hogy az arany még mindig az uccán hever az inkák birodalmában, búza, •kávé, nafta, gyapot vagy mahagóni formájában, csak át kell alakítani. A kiima is elviselhetővé vált: az európaiak nem álltak meg Délamerika hozzájuk legközelebb eső részein, Pernambuco magasságában', nem az Amazonas beteg őserdeiben kutattak kincs után, hanem lementek délre, Riótól Pata- góniáig, vagy nyugaton felkeresték a Kor- dillerák egészséges fensikjait, Kolumbia, Peru, Venezuela, Csile és Ekvádor terméLONDON. — A világsajtó rendkívül nagy fontosságot tulajdonit lord Halifax berlini utazás átiank, Minit jelentettük, az angol államiérfiu a jövő hét közepén utazik a német fővárosba, ahol a vadászati kiállítás megtekintésén kívül tárgyalni fog Hitlerrel és más miniszterekkel. Általában a német gyarmati kérdés felgöngyölítését várják ettől a látogatástól, de Angliában egy uj közeledési korszak eljövetelének is tekintik azt és sokat várnak tőle. Chamberlain miniszterelnök pénteken este Edinburghban beszédet mondott, amely részletesen beszámol Anglia uj kiegyezési kezdeményezéséről, — Dolgozzunk a béke, a nyugalom és a jólét érdekében, vagy pedig folytassuk a szörnyű fegyverkezést és egyes népek állandó gyanusit- gatását? — mondotta az angol miniszterelnök, — Azt hiszem, elérkezett az idő, hogy ismét kínosan pontos vizsgálat tárgyává tegyük a nemzetek félelmét és gyanusitgatásait. Ha közeledni akarunk, akkor ezt senki sem tekintheti gyengeségnek. Nagybritánnia erős és napról-napra erősebb lesz. Az erő kifogyhatatlan forrásai állnak rendelkezésére s ez a körülmény lehetővé teszi számára, hogy hathatóssá tegye az egészséges emberi értelem alapelveit s megkísérelje a nagy emberi problémák megoldását és a boldogabb jövő kiépítését. Hiszek az emberek természetes jóságában és bízom abban, hogy felhívásunk nem marad válasz nélkül. Csendes bizalommal várhatjuk a napot, amelyen letehetjiik fegyvereinket és teljes erővel népünk jóléte érdekében dolgozhatunk. Angol-olasz tárgyalások előli Chamberlain beszéde mintegy ltitüzi azokat az alapelveket, amelyek jegyében Halifax berlini utazása megtörténik. Az angol sajtó nagy része teljesen osztja Chamberlain bizakodását és a közvélemény határozottan mellette áll. Néhány baloldali lap ennek ellenére pesszimista hangot üt meg, de ezek a lapok is a légkör megjavulá- sát várják és fontosnak tartják a London és Berlin közötti közeledést, A lapok kivétel nélkül hangsúlyozzák, hogy a megegyezés úgy fog kény terra templadáit és terra friáít, ahol milliószámra fér el az ember. Délamerika az uj igéretföldje lett, amely helyes gazdálkodással két-háromszáz millió embernek adhat bő kenyeret és egy évszázadra újból levezetheti Európa emberfeleslegét. Úgy látszott, hogy elérkezett a világrész második aranykorszaka. Ekkor következett be a nagy törés: a vi- lágkrizis. Az optimizmus és a jólét máról- holnapra eltűnt. Délamerika is túlfutott a fejlődésen. Párisból kimaradtak a gazdag ,,argentók“, Montmartre mulatóiban nem megtörténni, hogy Nagybritánnia szabad kezet biztosit Németországnak a birodalom más államokkal szembeni politikájával. Tegnap éjjel egyébként megcáfolták azt a hirt, hogy Halifax berlini uazása után Edén és Ciano találkozására is sor kerül. Valószínű ellenben, hegy Halifax Németországból való visszatérése után Olaszországot is meglátogatja, A Times azt írja, hogy a berlini ut nem jelent uj kezdetet. Halifax kiküldésére az angolok régóta gondoltak, s most megragadják a kedvező alkalmat, hogy a terv valóra váljon. A világbéke szükségessé teszi az Anglia és a Németország közötti tartós megegyezést s nem elégséges az, ha csak a félreértéseket küszöbölik ki az útból. Anglia és Németország az a két nemzet, amely egyesült erővel leginkább biztosítani tudja a világbékét s ezért a két állam illetékeseinek ösz- sze kell ülniök, hogy a nehézségeket megszüntessék, A Times ennek az érvelésnek alapján Halifax utazását rendkívül melegen üdvözli. PARIS. — A francia közvélemény rendkívül nagy figyelmet szentel Anglia, Németország és Olaszország tárgyalásainak, A Republique szerint az angol miniszterelnök terve az, hogy mindenáron előmozdítsa a közeledést a négy nagy nyugateurópai állam között. Ha a négyhatalmi megegyezés megszületik, akkor mintegy béke- konferenciát hívnak össze Londonban a másod- rangú európai kérdések tisztázására és Európa SANGHAJ. — A japán hadsereg egyik képviselője kijelentette, hogy a japán csapatok elhagyták Nan- tao északnyugati részét és csak kisszámú őrséget hagytak az úgynevezett biztonsági területen. A japán csendőrség valószínűleg átkutatja ezt a semleges zónát, de ezután ismét elhagyják. A biztonsági zóna rendeltetése megszűnt, mert a sanghaji harcok is megszűntek. A japán hatóságok és a Vöröskereszt között nekik játszották többé az epedő tangókat, Brazíliában a tengerbe dobták a kávét, a rosariói gabona elrothadt. 1930 után a régi pánikhangulat lett úrrá s félő volt, hogy a husz-harmincéves reális haladás kárba vész, újra hatalomra lendül a forradalmi világ. A pronunciamentók hangulata itt-ott ismét elöntötte a népet, de a polgárháborúk a fejlődés uj fokán megszűntek ezredesek és alezredesek többé-kevésbbé ártatlan tréfái lenni, mert most a reményeiben csa-. latkozott tömeg is a zendülőkkel sodródott, ha valahol egy Gomez vagy egy Lopez álGyarmati kérdés és erkölcsi alapelvek A News Chronicle kijelenti, hogy a tartós és a kölcsönös megbecsülés alapjára helyezett német-angol kiegyezés az általános európai megnyugvásnak legfontosabb része s ezért a lap örömmel üdvözü Halifax berlini útját, mert az utazás alkalmas a fontos megegyezés előkészítésére. Ilyen körülmények között Halifax utjának nagy jelentősége van. Az angol miniszter kötelessége, hogy figyelmeztesse Németországot a béke összefüggéseire és arra, hogy Anglia nem tűrheti, ha a birodalom más európai államokat meg akar támadni. A Daily Héráid szerint nemcsak gyarmatok, nyersanyagok és a versaillesi békeszerződés nehézségei azok, amelyek a brit kormányt Németországtól elválasztják, hanem bizonyos erkölcsi alapelvek is. Halifax Hitlerrel a béke biztosi fásának feltételeiről beszél, de a nemzeti szocialisták elvei megnehezítik e terv szerencsés kivitelezését. \ égérvényes alkotmányának megadására. A Joar szerint Chamberlain a legfontosabbnak tartja az olasz-angol ellentétek tisztázását. A, német-angol megegyezést a brit fővárosban sokkal könnyebben tartják megvalósíthatónak, mint az olasz-angol megegyezést, mert a harmadik birodalom állandóan élénken kívánta az Angliával való együttműködést. tárgyalások folynak az uj biztonsági zóna megteremtésére. A japán hivatalos jelentés a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott Jacquinot francia jezsuitáról, aki a biztonsági zónák megteremtését kezdeményezte és aki Nanfaoban maradt a legvéresebb harcok idején is és ápolta betegeit. A gránátszilánkok többször átlyukasztották a jezsuita reverendáját. London teljes német-brit megegyezé kíván Az angol sajtó ünnepli Lord Halifax berlini békeufjáf A gyarmati kérdés felívelése — Hivatalos optimizmus — Anglia bizik Németország békeszereteiében «■ Chamberlain: Vessünk véget a Négyhatalmi megegyezés és eurépai békekonferencia rangú európai aeraeseK tisztázására es jzuropa ----------------Je zsuita hős a sanghaji harcokban A hivatalos japán jelentés is elismeri Jacquinot abbé humanizmusát Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — ára 2‘- Ke Ma: Kis Magyarok lapja ^ XVI. évf. 260. (4406) szám • Vasárnap • 1937 november 14 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150. negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 K6.. külföldre: évente 450, A SZ[oVenSzkÓÍ ÓS TUSZÍnSzkÖi maPUCLrság Ulicel2, U. emelet. 9 Kiadóhivatal: félévié 226. negyedévre 114. havonta 38 Ké. • , . Prága 11., Panská ulice 12, Ili. emelet fl képes me./éklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai nClpÍlapÍa • • TELEFON: 303-11. •« Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.— Ki. r SÜRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRHHfl.
