Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-14 / 260. (4406.) szám
r—ii 'PRKGAlA\AíAAa.-H ÍRLAK 1937 november 14, vasárnap. Akadályozza meg a moha és sömör képződését a fákon. Kezt>^Íe ezeket már ősszel. Megbfcfeat$ és" bevált permetezöszer az lamcsinyt hirdetett. A» ezred^jutttók meg- rökönyödve vették észre MÍQflbi eyti?e<L~ ben. hogy — a nép velük l»e£v: litják a kormány elleni akcl6>Ta\ lík>bb manifesztumaiknak soha nem volt lv9ana*' ja, nem is kellett, hogy legyen s elég VPk Sir Basil Zacharoff néhány rozzant golyó- szórója és néhány száz felbérelt marcona legény, hogy a régi elnök, aki már megszedte magát, aranyával elkotródjon előre megvásárolt kaliforniai villájába s a húsos- fazék mellé más Lopez üljön s beszedje az adókat, amit az európai és amerikai vállalkozók szívesen fizettek, mert maguk is eleget kerestek. A rozzant golyószórók mellé most embermilliók kezdtek gyülekezni Délamerikában is. A bevándorló tömegeket előbb az egyéni.. később a nyílt gazdasági krízis európai értelemben vett elégedetlenekké és forradalmárokká tette. A kommunista agitátorok észrevették, hogy a gazdaságilag hirtelen letört Délamerika, a reményeikben csalatkozott bevándorlók, a kizsákmányolt bennszülöttek és félvérek mindennél alkalmasabb anyagot jelentenek céljaik elérésére, annál is inkább, mert a primitív s csak az egyéni kizsákmányolásra berendezett délamerikai államhatalmak korántsem tudtak oly fegyelmezetten ellentállni a kommunista hullámnak, mint a tapasztalt és jól megszervezett európai kormányok. A komintern ecy időben, körülbelül öt-hat év előtt, nyíltan hangoztatta, hogy a világforradalom eb.ő kitörési helye Délamerika lesz, miután az első- iram Európában nem sikerült s a második sem a színesek között: Indiában és Kínában. A leggyengébb ellentállást Délamerikában sejtették, ott volt a legzül- löttebb államhatalom, gyenge szervezettség s a krízis után a legelkeseredettebb tömeg. E délamerikai nincsteleneket nem tartotta vissza semmi a szélsőséges lépésektől, sem hazafiság, sem nevelés, hiszen többnyire desperádok voltak, a föld minden részéről összefutott csalódott kincskeresők. A komintern propagandája — saját bevallása szerint — teljes. hévvel rávetette magát Délamerikára, mert úgy látszott, hogy az előbb felfelé ívelő, de a krízistől hirtelen visszavetett kontinens forradalmakhoz és államcsínyekhez szokott népe uj elkeseredésében könnyen terelhető a kommunistaizü zendülések csatornáiba. Moszkva az egyéni célú pronunciamentókat igyekezett ideológia-' alapú népfelkelésekké átalakítani. Nos, a fejlődés ugyanaz lett, mint Európában. A kommunista propagandát megfelelő eüenpropaganda követte s mint Olaszországban vagy Németországban, a második hullám erősebbnek bizonyult a moszkvainál. A második számú akció több he- Iven máris legyőzte az első számú akciót. A délamerikai államhatalmak kellő időben európai mintára megszervezkedtek, miközben természetesen azokat a példákat követték amelyek a legeredményesebben szálltak szembe a kommunizmussal: az olasz és a német népuralmakat. Egy délamerikai példa is vonzotta őket. Venezuelában tizenöt év óta diktatúra volt, politikai szempontból kegyetlen és komisz diktatúra, de az állam, amely előbb Délamerika legzül- lö'tebb és legszegényebb országának számított. a diktátor vaskezében megrázkódtatás nélkül megúszta a világkrizist s ma a kontinens legrendezettebb része, ahol béke és jólét uralkodik. A diktátor, amikor meghalt (ez is szokatlan délamerikai jelenség: a diktátor hosszú éves uralom után ágyban, párnák közt halt meg) politikai végrendeletet hagyott hátra, amelyben azt írja: „■a délamerikai olyan, mint a gyermek, verni kell, ha embert kívánok belőle nevelni.” Gomez venezuelai diktátor példája na- gvobb hatást gyakorolt a délamerikaiakra, mint a sztálini diktatúra eszménye. A kommunizmus ideológiai ellenszervezkedése megindult s Brazíliában meglepő eredményhez vezetett. Az ellenakció épp úgy győzött Rióban, mint Rómában és Berlinben, a kommunista kísérlet ismét gyengének bi- zonvult s a fasizmus előkészitője lett. A fejlődés mindenütt megismétlődik, ugylát- szik ez a történelem törvényszerűsége. A, Szlovenszkón óriási Méretű politikai és gazdasági előnyomulásra készül a cselt agrárpárt Mialatt minden figyelem a pénzügyi gondokra irányul ■ Az agrár szdfetkezeti mozgalom háttere •• Hadseregszáliitás és pártkoncentráció ■■ Tavaszi roham a szlovák néppárt egysége ellen PRÁGA. — Egy év előtt, az 1937. évi állatni költségvetés előterjesztésekor Kalfus pénzügyminiszter a képviselőházban és a szenátusban a 46 milliárdnyi államadósságról szólva egyebek között ezeket mondotta: „Radönösen súlyos gondot okoz az állam- adósságok' növekedése. A kiadások mértékét a nyomasztó adórendszer szabja meg. Az adőüjegterhelés fagyon magas és a pénzügyi kormányzatot azzal a kötelességgel terheli, hogy gondját viselje annak, hogy az állami kiadások a közgazdasági élet teherbíróké- pességét ne haladják meg.” Rövid egy év múlt el ez őszinte szavak! elhangzása óta s ugyanez a miniszter olyj költségvetést terjesztett be ugyanennek ál parlamentnek, amely 1.2 milliárd korona! adóemeléssel s ezen kívül három és félmii-1 liárd uj hitelművelettel számol. Hosszú hetek hallgatása, célozgatásai utáni jólesik olvasnunk a kormánypárti Lidovél Nnvinv crerkesztőiének keserveit, hoav adó-' nem hanyagolhatunk el. így a pénzügyi törvény javaslatából megismerjük Hodza $z’ovens:kái terveinek újabb részletei A közelmúltban irtuk, hogy a miniszter- elnök szlovenszkói frontja, mely 1935 decemberében oly jól vált be, szétesőben van. Okvetlen megerősítésre szorul. Sőt kibővítésre. Az erősítést gazdasági téren kezdik. A pénzügyi törvény tervezetének XXVI. szakasza szerény 3 millió évi hitelt engedélyez a szlovenszkói úgynevezett III. csoportbeli hitel- intézetek szanálására. Jól értsük meg, hogy e hárommilliót kizárólag a kölcsönös föld- müvespénztárak kapják majd s ezenkívül egyes, „az agrárpárt érdekkörébe került” pénzintézetek külön igényelhetnek majd szanálást az Általános és Különös — szanálási — alapból. Az agrárpárt Hodza-szárnyának gazdasági megerősítését van hivatva szolgálni az uj hitelszövetkezeti hálózat. Az agrárpárt uralma a sz’ovenszkól hitelszövetkezetben Ötven uj hitelszövetkezet szervezéséről beszélnek. Hangok hallatszanak a Központi Szövetkezet, az Ustredné Druzstvo átszervezéséről is. Az átszervezés a magyar és német „aktivisták” nagy „vívmánya” volna. Lényege az, hogy a Központi Szövetkezet ■ Egy egyszerű, természetes és kiválóan bevált szer köhögésnél és rekedtségnél; “ Reggel és este 1-2 pohár Mattor.i-Glesshübli . ’ meleg tejjel keverve ('/, Giess. meleg tej) vezetősége, elnöksége magyar és német alosztályokat kapna. Ezzel akarja elejét venni az agrárpárt Hodza-szárnya a revíziós központok szabad terjeszkedésének. Mert ma az a helyzet, hogy; az egész köztársaság területén Kárpátalján is — bármely ötven szövetkezet ösz- szeállhat s önálló revíziós szövetséget alapíthat, illetve bármely szövetkezet beléphet bármely már meglévő szövetségbe, egyedül és kizárólag Szlovenszkón kénytelen minden szövetkezet a privilégiumokjavaslatok készítésekor „keserves mesterség az újságírás”. És helyesen állapítja meg a „Die Zeit" közgazdasági cikkirója, hogy „az adóügyekben sokkal keményebb újítások jöttek, mint amilyeneket vártak és az adóemelések uj sorozata, amelyet a minisztertanács állítólag egy rövid óra alatt hagyott jóvá, messze fölülhalad minden képzeletet”. Az újítások indokolására a cseh nacionalista „Národni Politika" hamarjában nem tudott mást írni vezető helyen, mint hogy előhúzta a prágai villamosból az „ismeretlen adófizetőt”, aki nagyon kopottas ruhájában igy védte az adóemeléseket: „A köztársaságért mindenünket odaadjuk. De a kormány nem kéri mindenünket, miért nem adnánk meg hát a magasabb adót, ha ezzel is eleget tehetünk kötelességünknek.” Hiba volt, hogy a „Národni Politika” az „ismeretlen adófizetőtől” nem kérdezte meg, hogy ugyan általában mennyi adót fizet? Az adójavaslatok behatóbb bírálatát átengedjük a képviselőknek és szenátoroknak, akik a parlamentben nálunknál többet mondhatnak. Az adóemelésekkel egyidejűleg azonban történnek egyéb dolgok is, amiket Sztojadinovics még novemberben meglátogatja Rómát BELGRÁD. — A külföldön elterjedt hírekkel ellentétben, a kormányhoz közelálló körökben hangsúlyozzák, hogy Sztojadinovics miniszterelnök tervbevett római utazására a közel jövőben sor kerül. Beavatottak szerint Sztojadinovics még e b 'nap folyamán ellátogat Rómába. kai fölruházott Ustredné Druzstvohoz csatlakozni. Hogy ennek politikai jelentőségét megérthessük, tudnunk kell, hogy sem a szlovák néppárt, de még Micura kormánypártja sem képes szövetkezeti mozgalmát megalapozni, mert a Központi Szövetkezetei az agrárpárt Hodza-száiv nyu emberei tartják kezükben. Ezzel kapcsolatban rendkívül figyelemreméltó az, amit a Ranni Noviny szombati száma állapit meg Stoupal morvaországi agrárvezérnek a politikától való visszahúzódásáról. Azt mondja, hogy a morva vezér visz- szavonulása- nem politikai, hanem gazdasági okokra vezethető vissza: meg akarja erősíteni az agrár gazdásági Vállalkozásokat s ezek most főleg Szlovenszkóra akarnak benyomulni. A Szlovenszkóra és Kárpátaljára íerve- zett nagyszabású épitkezésekkel a munka- nélküliséget is csökkentik, vagyis az agrárpárt Hodza-szárnya számára . ez irányban is jó -„talajjavító” munka folyik, még ha a talajjavitási alap állami hozzájárulását lényegesen csökkentik is éppen úgy, mint a villanyositási, vízgazdálkodási és egyéb polgári foglalkozású alapok segélyeit is. Tavaszi korteshadjárat a szlovák néppárt ellen E „talajkészitő” <— gazdasági — munkálatok vázlatos ismertetése után vissza kell térnünk a Micura-párti Ludová Politika egy csodálkozó hírére, mely szerint az úgynevezett állami pártot — melyről elsőnek számoltunk be — Hodza Szlovenszkón kezdené szervezni tavasszal s azt a saját pártjára és a szlovák néppártra alapozná. A Hlinka-párt legádázabb ellensége, a Ludová Politika is kérdőjellel hozta ezt a saját értesülését, talán kételkedik abban, hogy a Hlinka-párt kötélnek állana az evangélikus Hodzának. Nos, ha a Ludová Politika most sem értené az általunk éppen közöltek után a magasabb terveket, úgy meg kell határozottan mondanunk: az agrárpárt Hodza-szárnya — ma már divatos dolog a haditudományokból átvenni a hasonlatokat — tavaszi offenzi- vára készül a Hlinka-párt ellen. Ezért nem kell a néppárt a kormányba. A tavaszi offenziva két fronton is in—mii* i i iiMiiniii kommunista propaganda a fasizmus szállás- készítője s legfeljebb az igazi, kiegyensúlyozott demokrácia tud más fordulatot adni a fejlődésnek. De a demokráciához magas- müveltségü s politikailag érett nép kell, amely nem él vissza szabadságával — s ilyen nép nem volt Brazíliában. Vargas számos demokratikus kísérletezés után (mint 1934-es alkotmánya volt) a venezuelai példán okult, de természetesen egészen más diktatúrát vezetett be, mint Gomez, nem e patriarkális, kegyetlen, embertelen ősi kényuralmat, hanem a Mussolini-izü népdiktaturát, amelynek titka az, hogy a nép szociális igényeinek igazságos kielégítésével és egészséges társadalom szervezésével törekszik céljának elérésére. Sikerülni fog a terv? Brazília példáját követni fogja a hasonló helyzetben levő többi délamerikai állam? Elérkezik Délamerika harmadik aranykorszaka, amikor a kontinens végre megvalósíthatja örökös Ígéretét és valóban az emberiség uj tündérkertjévé válik, gazdag, hatalmas, embermilliókat felvevő és elhelyező birodalommá? A feleletet a jövő adja meg. Ha gyomrát elrontotta, vagy túlterhelte és megiszik reggel fél pohár Igntándit* délben már élvezetes jó étvággyal ebédelhet. Az lgmándi keseriiviz mindenütt ke pható, nemcsak nagy, de kis üvegekben is. dúlna: az egyik oldalon az agrárpárt részéről, a másik oldalon a szociáldemokraták részéről, akik evégett kivonnák a kormányból a po-< litikailag nagyon agilis Dérer minisztert, hogy teljesen szabadon és függetlenül dolgozhasson s ne akadályozzák kormánymegkötöttségek. (Valószínűleg Markovié venné át az igazságügyi tárcát.) A tavaszi offenziva célja a Hlinka-párt széímálasztása. A szociáldemokrata párt a szlovák keresztényszocialista szakszervezeteket göngyölné fel, az agrárpárt a néppárti falvakat kebelezné be, mig a szlovák néppárti érdekeltségekhez tartozó gazdasági szervezetekkel nagyobb gondok nincsenek, mert ilyen gazdasági szervezetek nincsenek. Remélhetőleg most már a Ludová Politika számára is érthe* többé válik a Duna-bank vásárlása, a szövetkezeti mozgalom fokozása és sok egyéb dolog. Mindenesetre kérdés, hogy a szlovák néppárt mit szól e tervekhez, melyekről egyes vezető egyéniségeinek már most is tudomásuk van. Mert amennyire bizonyos, hogy az úgynevezett lélektani pillanat nagyon közeleg egy, a siker reményével kecsegtető agrár offenziva számára, annyira bizonyos, hogy a szlovák néppárt ezt az offenzivát nemcsak hogy visszaverheti, hanem a mai erre alkalmas politikai légkörben oly csapást mérhet ellenzéki alapon támadóira, hogy azok kudarccal kénytelenek maid visszavonulni. Első fontos föltétel, hogy a néppárt — politikája alapvető kérdéseiben —- oly egységes legyen, mint eddig cs akkor holmi kölcsönös pénztári és szövetkezeti ravaszkodás aligha vesz erőt rajta. Nehézségek a „Hinfer!and“-han Valószínű, hogy az agrárpárt Hodza- frakciójának ezt a tervezett szlovenszkói előretörését a történelmi országokban nem nézné mindenki egyformán jószemmel. így már az agrárszövetkezetek erősítése is határo-
