Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-08 / 230. (4376.) szám
MB ] XVI. évf. 230. (4376) szám • Pétitek • 1937 október 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ■ 1 i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYÖM: HIRLRP, PRflHfl. Roosevelt és Wilson (sp) — Roosevelt Wilson nyomdokaira lépett. Aki ismeri az amerikai demokrata párt politikai alapelveit, tulajdonképen régóta várta e lépést és csodálta, hogy az esedékes fejlődés nem következett be. De a késésnek két nagyfontosságu oka volt. Először az, hogy európai ügyekbe a demokraták nem kívántak közvetlenül beleszólni, mert egyszer megégették már az ujjúkat 1919-ben, s kedvezőbb alkalomra vártak, amikor az Uniót közvetlenebbül érintő ügyekben tombolhatják ki Amerika nagyha- talmiságát, másodszor az, hogy a súlyos gazdasági krízis eddig lehetetlenné tette a külügyekkel való túlzott foglalkozást és egyetlen amerikai polgár sem értette volna meg, hogy határontuli dolgokkal kell törődni és esetleg áldozatokat hozni határontuli ügyekért, amíg az amerikaiak gazdasági egyensúlya nincs helyreállítva. Most az akadályok elmúltak. Japán a huszadik században mintegy Amerika „ősellensége" lett, s a közvélemény könnyen megnyerhető a japánellenes akcióknak. A távol keletről (illetve Amerikában: nyugatról) jövő veszély közvetlenebb, mint bármilyen európai probléma, mint áz ókonti-' nens amerikai szemszögből piszlicsár ügyei. Japán az Unió legnagyobb vetélytársa a Csendes óceán mentén. Ha fél Kínát bekebelezi, s főleg nyersanyagokra tesz szert, kétszázmillió lakosával, jelentősen megnőtt gazdasági erőforrásaival és haláltmegvető igénytelenségével olyan világhatalommá fejlődhetik, amely csorbítaná az elkényeztetett amerikaiak presztízsét az óceánon, s ebbe a gőgös yankeek sohasem nyugodnak bele. Kapóra jött tehát, hogy Amerika saját aggodalmait, a japán erőgyarapodástól és fölemelkedéstől való félelmét a genfi álhumanizmus ruhájába öltöztethette és határtalan gazdagságának, kapzsi érdekeinek védelmét a „béke kollektív megszervezésének" mezében szerepeltetheti világszerte. Milyen egyszerű és okos berendezés! A veszélyes konkurrens ellen még csak nem is kell Amerikának egyedül harcolnia, a genfi kollektivitás automatikusan segélyt nyújt, s több hatalom könnyebben töri le Japán kétségbeesett harcát a falat kenyérért, mint Amerika egyedül. A gazdagok pszihológiája jelentkezik Amerika magatartásában: a „rend.*, a „jogállapot", a „nyugalom" nevében beszél, ha indokolja eljárását az éhezők ellen, akik a hiányzó kenyér miatt föl-föl- lázadnak. Amig a különféle európai csetepaték nem zavarták Amerika vagyonbiztonságát, az Unió hideg vállvonogatással szemlélte akár a legirtózatosabb öldökléseket is és az „erkölcs semmibevevése" nem zavarta nyugalmát. De amikor az „erkölcsöt" úgy veszik semmibe, hogy az amerikai gazdag ember püffedt kényelmét is megzavarják vele, mint minden nagykapitalista, Amerika is nyomban fölfedezi a „jogot", az „igazságot" és mindent elkövet a meglévő állapot konzerválására. Ezért sietett a japán ügyben a népszövetség támogatására, amelyre egyébként fütyül és ezért válhat legalább átmenetileg rokonszenvessé az intervenciós politika az amerikai nép szemében. 1930- ban. Mandzsúria elfoglalásának idejében Japán jobban választotta meg az időt: Amerika a gazdasági krízis mélypontján vergőFÜLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN Roosevelt Wilson sorsára jut ? Az amerikai köztársasági párt az elnök külpolitikája ellen Hat békeszervezet kommünikéje - A semlegesség mellett --- Az elnököt diktátor! hajlamokkal vádolják --Megkezdődött a kitenchatalmi konferencia előkészítése WASHINGTON. — Az államdeparte- ment hivatalos nyilatkozatot adott ki a távolkeleti konfliktusról. A nyilatkozat még jobban aláhúzza Roosevelt csikágói beszédének szempontjait és a leghatározottabban Japán ellen fordul. *— A távolkeleti események fejlődésének megfigyelése azt a meggyőződést érlelték meg az Unió kormányában — mondja a nyilatkozat —, hogy Japán kínai előtörése összeegyeztethetetlen azokkal az alapelvekkel, amelyeknek a két állam viszonyában uralkodniok kellene. Japán magatartása ellentétben áll továbbá az 1922 február 6-iki kilenchataimi szerződéssel, amely intézkedik azokról az elvekről, amelyeket a Kínát érintő ügyekben követni kell. Japán magatartása ellentmond az 1928 augusztus 27-én kötött Kellógg-paktumnak is. Az amerikai kormány állásfoglalása teljesen megegyezik a népszövetség legújabb döntésével. A távolkeleti ellentétek kitörése óta az amerikai kormány többizben kérte Japánt és Kínát, hogy kerüljék ki az ellenségeskedést. Washington ajánlatot tett, hogy támogatni fogja azokat a kísérleteket, amelyek a vitás kérdések békés elintézésére irányulnának. Az amerikai nép életérdeke, hogy a szerződéseket a népek tiszteletben tartsák és a nemzetközi erkölcs parancsai szerint cseleRoosevelt beszéde még mindig az amerikai közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. A lapok a nyilatkozatot az amerikai politika legnagyobb szenzációjának nevezik. Az uj nemzetközi helyzet arra kényszeritette Rooseveltet, hogy megváltoztassa eredeti terveit és ne tartózkodjék vidéki kastélyában. Az elnök pénteken elhagyja Hy de Parkot és visszatér Washingtonba. Politikai körökben nem tartják lehetetlennek, hogy a kongresszus külön ülést tart és megváltoztatja az amerikai semleges- ségi törvényeket, mert Roosevelt uj politikája az eddigi semlegességi politikával való radikális szakítást jelenti. Előkészületek a beavatkozásra Hivatalos körökben most a kilenchataimi konferencia előkészitésének megkezdését várják. Az érdekelt államok válaszaitól függ Amerika eljövendő magatartása. Valószínűleg Japánt is meghívják a konferenciára, hogy meg legyen a lehetőség a távolkeleti viták békés rendezésére. Washingtonban nyomatékkai hangsúlyozzák, hogy az amerikai kezdeményezés kizárólag a béke biztosítására irányul és egyáltalán nem szándéka a fegyveres beavatkozás, vagy a szankciók alkalmazása. összehívásának időpontja függ a konferencia helyének megválasztásától, de bizonyos, hogy tizennégy nap elég lesz az előkészületekre és a kilenc hatalom képviselői legkésőbb két hét múlva összegyűlnek. Szkeptikus angol vélemény LONDON. — A Daily Telegraph nagy küzdelmet vár Amerikában a semlegességi politika megtartásáért, vagy megtartása ellen. Elvitathatatlan, hogy Roosevelt csikágói beszéde, amelyben az amerikai izoláció eben nyilatkozott, megtorpedózta a hagyományos amerikai semlegességi politikát és a könyörtelen amerikai pártatlanságot. Egyelőre korai volna megmondani, vájjon a kongresszus legközelebbi ülése alkalmával hajlandó le&z-e feladni a semlegességi törvényeket és kölcsönöket s hadianyagot szállítani azoknak a külföldi hatalmaknak, amelyek nemzetközi konfliktusokba keveredtek. Nem lehetetlen, hogy a kongresszus demokrata többsége megszavazza a törvény hatálytalanítását, de ebben az esetben a republikánus párt az egész országban hatalmas agitációt kezdene és a legközelebbi választások jelszava is az amerikai semlegesség kérdése körül forogna. lapén kitart TOKIO. — Japánban kedvetlenül fogadták a kilenchataimi konferencia tervét. A tokiói kormány eddig csaknem megingathatatlannak tartotta Amerika semlegességi álláspontját s annál nagyobb a csodálkozása most, hogy Roosevelt váratlanul szakított régi felfogásával. Politikai körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy Japán nem fog résztvenni a kilenchataimi konferencián. Üeltékes körök utalnak az elmúlt tizennégy nap japán nyilatkozataira, amelyek kivétel nélkül leszögezik, hogy Japán eltökélt szándéka mindaddig kitartani, amig Kínában eléri céljait. Tokió függetlenül akar cselekedni minden külföldi hatalomtól és a közvetítést is visszautasítja. A japán lapok egyébként tovább támadják Roosevelt beszédét. A Kukomin nevű újság utal a nemzetközi igazságtalanságokra és rendetlenségre s a helyzet okának azt hozza fel, hogy a jómódú államok nem hajlandók tekintettel lenni a szegényebb államok igényeire. Az amerikai Unió, Anglia, Oroszország és Kina a jómódú államok közé tartoznak, rengeteg kiaknázatlan természeti kinccsel rendelkeznek s nincsenek tekintettel mások elkeseredett szegénységére. A világ szerencsétlenségének oka az, hogy a gazdagok nem hajlandók megkönyörülni a szegényeken és nem hajlandók rendelkezésükre bocsájtani azokat a természeti kincseket, amelyek nélkül mint nemzetek elpusztulnak. •í Belföldi reakció ség csak arra szolgál, hogy a háborút előkészítse. A pacifisták azzal vádolják az elnököt, hogy programja nem békeprogram és megsérti a semlegességi törvényt. A béke- szervezetek felfogása szerint a béke megoldásának egyetlen módja a demokratikus elvek megtartása. Rooseveltet e békeszervezetek azzal vádolják, hogy diktátort módon cselekszik. Washingtonban lesz a konferencia? írták alá, hanem azért is, hogy a konferencia Roosevelt beszédének hatása alatt üli össze s igy illő, hogy Amerikában legyen Az amerikai elnök bizonyára hathatósan támogatni fogja a konferencia összehívásának tervét. Természetesen a népszövetséc illetékes köreinek magatartása egyelőre csal az általános kívánságot fejezi ki és nem támasztják alá pozitívumok. A konferencia GENF. — A népszövetség legközelebbi lépése a kilenchataimi konferencia idejének és helyének megállapítása lesz. Az erre vonatkozó diplomáciai előkészítés máris megindult London, Páris és Washington között. Genfi körökben valószínűnek tartják, hogy a konferenciát Washingtonba hívják össze nemcsak azért, mert a kilenchataimi konferenciát annakidején Washingtonban WASHINGTON. - Hat nagy béke- szer vezet, amely évek óta küzd az amerikai semlegesség mellett, csütörtökön közös kommünikét adott ki, amelyben a lehető leghevesebben elitéli Roosevelt csikágói beszédét. A békeszervezetek azzal vádolják Rooseveltet, hogy követi az 1917-es példát és az Uniót háborúba vezeti. Az amerikai bé-
