Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-08 / 230. (4376.) szám

^pr^gaiMacAarhi rlar _____________ ME ilf riif"i'l "IMÍTFrT- [fi III r -- hMMÉMMHIH Ili— j—MMIn ll»llli IIIIIÍPgíriBWPillfnailM A családi erkölcs védelmét látja a legsürgősebb föladatnak a katolikus püspöki kar Pásztorlevelet adnak ki a család megmentése érdekében 2 (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) dött, nem törődhetett Ázsiával és apatiku- san nézte Tokio hódításait. A krízis Ameri­kában ugy-ahogy elmúlt. Az érdeklődés a határontuli ügyek iránt megnőtt, a távo­labbra néző nagypolitika, esetleg a presz- tizspolitika újra föléledhetett Könnyen ért­hető tehát, hogy az amerikai demokraták hagyományos „világmegváltási" politikája, amely eddig — ha szerencsésen bonyoló­dott le — minden alkalommal Amerika mil­liárdos gazdagodását eredményezte, éppen akkor lobogott föl Csikágóban, amikor Ja­pánról volt szó és a krízis már elmúlt Mit szól Roosevelt intervenciós terveihez Amerika másik pártja, a republikánus blokk, amely 1920-ban kérlelhetetlenül szakított Wilson hasonló elveivel? Máris látni, hogy a köztársaságiak kitartanak a semlegességi politika mellett Annyi koncessziót talán tesznek Rooseveltnek, hogy Japán gyarapo­dása ellen vétót emeljen, mert ez nemzeti ügy és Amerika érdekei, úgy kívánják, de semmiesetre sem engedik’meg, hogy az el­nök elveit általánosítsa és olyan kötöttsé­geket vállaljon, amelyek kötelezik az Uniót, hogy esetleg minden európai csetepátéban résztvegyen. Ha az európai hatalmak meg akarják segíteni Amerikát Japán elleni csen­des és szívós harcában és erre a genfi kon­stelláció kedvező alkalmat ad, ám jó, le­gyen s Washington leereszkedik Genfhez, i— de megfordítva elképzelhetetlen: Ame­rika soha többé nem hoz áldozatot az euró­paiak házi ügyeinek elintézésére. Az ame­rikai nép hangulatát Roosevelt is jól ismeri. A békeszervezetek (többmillió tagot szám­lálnak) spontán tiltakozása a csikágói be­széd ellen intőjel lehet. Az elnök nem koc­káztathatja, hogy a semlegességi törvény­nyel való szakítással vizet hajtson a köztár­saságiak malmára és esetleg ugyanolyan „földcsuszamlást" készítsen élő, mint ami­lyen annakidején Wilson beavatkozási po­litikáját elsodorta. Azok az európai lapok, amelyek európai ellenfeleik ellen propagan­dának használják ki Roosevelt megnyilat­kozását és úgy imák, mintha Washington már szavát adta volna a Hitler és Musso­lini elleni küzdelemre, bizonyára túloznak és nem akarják látni, hogy a csikágói be­széd Amerika személyes ügye Japán ellen, semmi több. Az Unió semlegesség! politikája nem fog megszűnni. Az amerikai nép többsége az 1919-es tapasztalatok alapján ma is azon a véleményen van, hogy nem jó belenyúlni az európai darázsfészekbe, mert az ország ugyan hallatlan áldozatokat hoz, de világ- nemesitő és békebiztositó céljait az euró­paiak áskálódásai és ravaszkodásai között nem tudja elérni. Wilson után is minden maradt a régiben, minek tehát nemes gon­dolatokkal beavatkozni és javítani akarni? (Japán, az nem nemes gondolat: Japán, az érdek). — S ez az a pont, ahol mi, euró­paiak és kisebbségek is bekapcsolódhatunk a roosevelti problémákba. Bizonyos lapok tele vannak a csikágói beszéd lelkes ünnep­lésével. Azt irják: a hatalmas Amerika meg­elégelte a világ igazságtalanságait, megelé­gelte, hogy elnyomók törjenék szegény véd­telenekre, az emberek békéjét és nyugalmát „támadó felek" zavarják meg és készséggel bocsátja ellenállhatatlan erejét azok rendel­kezésére, akik véget akarnak vetni a tart­hatatlan, erkölcstelen és emberhez nem mél­tó világállapotoknak. Nemes elhatározásá­val olyan világot kíván teremteni, ahol „az anyáknak nem kell sirniok". A lapok visz- szaálmodják a teljes wilsoni koncepciót: Roosevelt, mint az igazság arkangyala siet lángoló pallossal a bűn és a nyomor kiűzé­sére. Ugyanazt teszi, amit Wilson tett, a demokratáknak ugyanazt a világmegváltó politikáját hirdeti és hatalmával a népekre , kényszeríti. Ám jó: ha Roosevelt tényleg Wilson nyomdokába lép és nem fél, hogy ugyanolyan kudarc éri, mint példaképét, ha most kedvezőbb körülmények között meg akarja valósitani, ami elődjének L'loyd George és Clemenceau agyafúrtságai miatt nem sikerülhetett, akkor emlékezzék arra, hogy Wilson programja egy és oszthatat­lan: a tizennégy pont. Aki tényleg világ­megmentésre és az igazi béke megszilárdí­tására vállalkozik, annak az egész progra­mot meg kell valósítania, nemcsak a felét, nemcsak azt a részt, amely Amerika érde­keinek s gazdagságának megvédésére alkal­mas. Ha Roosevelt segíteni akar a világon, igazságot tenni és elűzni a bizonytalanság ördögét, akkor az alapoktól kezdve fel kell építenie az amerikai demokraták régi pro­gramját. A félmegoldás nem megoldás, mint nem volt az 1919-ben sem. Nemcsak nép- .szövetség van, hanem a népszövetséget PRAGA. — A csehszlovákiai katolikus püspöki kar kedden és szerdán tartotta Prágában szokásos évi tanácskozásait Kas- par érsek elnökletével. A püspöki kar kon­ferenciája elsősorban az egyházmegyék ha­tárait szabályozó pápai bullával foglalko­zott. A püspöki kar a bulláért köszönetét mondott a Szentatyánák, nemkülönben Be­nes köztársasági elnöknek, aki mint kül­ügyminiszter és mint államfő érdemeket szerzett a modus vivendi létrejöttében. A püspöki kar foglalkozott a Katolikus Akció kérdéseivel, a katolikus egyesületek egy­BKBBBaBss iiii 111 miit'wiwiPiifmas^saaaw PRAGA. — A Franké miniszter könyv­tárosi előléptetésének ügye elintéződött, de az eset utóhullámai még, mindig nyugtala­nítják a kormánytöbbség pártjait. A cseh nemzeti szocialista párt elnöksége ülést tar­tott és bizalmáról biztosította Franké mi­nisztert. A párt a koalíción belül elégtételt fog kérni a támadásért a csehszlovák szo­ciáldemokrata párttól. Hogy a Franké élleni támadó cikk megje­lenése nem volt véletlen elírás, azt élénken bizonyítja maga Stivin, aki újabb nyilatko­zatában elmondja, hogy a hivatalos lapban látta a kinevezést és jóval az ellenzéki la­pok cikkezése előtt irt erről a dologról s ki is szedette cikkét, csak aztán később visz- szavonta a közlését. Amikor azonban a cseh nemzeti szocialista párt sajtója heves hadjáratot inditott Najman iparospárti mi­niszter ellen, akkor újból elővette a dolgot. Célját el is érte, mert reméli, hogy a tör­téntek után a cseh nemzeti szocialista párt lapjai remélhetőleg nem fogják az olvasóik itélőszéke élé állítani a más pártok minisz­tereit. Egy ellentámadás A cseh szocialista sajtó nem akar adós maradni a szociáldemokrata támadásért. A Ceské Slovo a szociáldemokrata Dérer mi­niszter rezsimjéről viszonzásképpen a kö­vetkezőket írja: — Franké iskolaügyi miniszter életének 57 esztendejéig várt, amig bekerült a máso­dik fizetési osztályba, amikor egy egész sereg más ember teljesen összehasonlítha­tatlan körülmények mellett nemcsak, hogy a második, de az első fizetési osztályba is bejutott. Megnevezhetjük Krepl Józsefet, az állami nyomda főnökét, aki tanítói képesí­téssel s főiskolai végzettség nélkül 44 éves korában kormánytanácsos lett, Benes Voj- tech kormánytanácsost, Pluhar Bohumil is­kolaügyi főtanácsost, Kolousek miniszteri tanácsost és Simko M. osztálytanácsost, akik főiskolai képzettség nélkül érték el ma­gas rangjukat s akik közül az utolsónak a kinevezését Dérer miniszter eszközölte ki a kormánynál. Nincsen olyan nemzeti szocia­lista, aki úgy került volna be a fogalmazói karba, még ha magasabb képességei és ké­pesítései voltak is, mint ezek a szociáldemo­krata funkcionáriusok. Erről Stivin főszer­kesztő valószínűleg nem tud. Nem tudja, hogy aktív miniszterek mi­képpen lettek egyetemi tanárokká, tehát állami tisztviselőkké és hogy miként lép­tetik elő a szenátori és képviselői man­használhatóvá is kell tenni, ami 1920-ban nem sikerült s ami miatt az amerikai nép kiábrándultán visszavonult a programtól. Van tizennégy pont, van Európa becsületes átépítésének kérdése. Vállalkozik rá Roose­velt, hogy az egész programot megvalósít­ja? Elég erőt érez magában? Alkalmas rá a pillanat? Megvalósítja, amiben Wilson el­bukott? Megvalósítja a nemes, demokrati­kus eszményeket? Ha igen s ha a csikágói beszéd az igazságtalanságok alapvető ren-, máshoz való viszonyával, a katolikusok kö­veteléseivel, amelyeket a rádiószolgálat és a film terén' akarnak érvényesíteni, továbbá iskolai kérdésekkel, a honvédelmi nevelés problémájával, az ifjúság közös akcióival s végül lelkipásztori kérdésekkel. A püspöki kar különösen nagy figyelmet szentelt a családi élet hanyatlása kérdé­sének. Elhatározták, hogy a család megmentése érdekében pásztorlevelet bocsátanak ki a hívekhez. dátummal bíró miniszteri tisztviselőket. Az esettel kapcsolatban az agrárpárti Ven- kov megjegyzi, hogy a nemzeti szocialista sajtó most nagyon tiltakozik az ellen, hogy egy minisztert megtámadtak, ugyanakkor azonban éppen a nemzeti szocialista lapok azok, amelyek a legjobban sárral dobálják a demokratikus tekintélyeket, afférokat ter­melnek és támadásokat szerveznek* BeneS képviselő platina-óráia A koalíció belső életének további híres esete az iparospárti Bene§ képviselő pőre, amelyben a biróság most másodfokon hozott Ítéletet. Ja- kobowitz prágai ékszerész azzal vádolta meg BeneS Aloiz képviselőt, hogy adóügyi interven­cióért ékköves platinaórát fogadott el tőle. Be- ne§ azzal védekezett, hogy az óra megtekintés végett volt nála. Ezzel szemben Jakobowitz ar­ra hivatkozott, hogy az óra 3 érvig volt Benéz­nél. Az ügyből kifolyólag az iparospárt becsü­let bíróság előtt tárgyaltatta a kényes ügyet A becsületbiróság előtt Sedláőek, a cseh iparos­párt egyik tagja a becsületbiróság felhívására ismertette az óra-ügy körülményeit. Benes kép­viselő erre úgy Jakobowitzot, mint Sedláíeket bepörölte becsületsértésért , s a biróság első fo­kon Jakobowitzot tíz-, Sedláíeket ötnapi elzá­rásra Ítélte, A biróság másodfokon most foglal­kozott az esettel s formai okokból megsemmisí­tette a marasztaló Ítéletet és a vádlottakat fel­mentette. A pör költségeit Benes köteles meg­fizetni. A salamoni ítéletnek mindkét fél örül, de azért az óra-ügy még egyszer a biróság elé kerül egy sajtópör kapcsán, amelyet BeneZ a Národni Osvobozenivel szemben inditott. a szociáldemokrata párt belső bajai A csehszlovák szociáldemokrata párt brünni szervezete nemrégiben kizárta tagajinak sorából Rouöek volt nemzetgyűlési képviselőt, a párt jelenlegi morvaországi tartománygyülési képvi­selőjét. Roucek azonban felvette az eldobott keztyüt és továbbvezeti harcát a párton belül. A párt blanskói szervezete, amely a legerő­sebb szervezetek egyike, Rouceket felvette tagjainak sorába s igy a kizárás jogilag ér­vénytelenné vált Roucek ellenzéki mozgalma azért veszélyes a pártihatalmasságok számára, mert Rouíeknek a munkásság körében sok odaadó híve van. Mor­vaországban ezek szerint a szociáldemokrata párt belső meghasonlássál indul neki a válasz­tási kampánynak. dezésének bejelentése volt, akkor nagy és nemes munkára vállalkozott az amerikai el­nök s mi üdvözöljük e munkát, bár nem tu­dunk bizni keresztülvitelében. Ha nem igy van és szavait csak az amerikai érdek dik­tálta és a szegényekkel szemben jogtalan gazdagság kapzsi megtartásának vágya, ak­kor a szenvedők hamarosan átlátnak a sza­vak szép függönyén és Roosevelt tervei éppúgy nem valósulhatnak meg, mint an­nakidején Wilson tervei. 1937 október 8, péntek. Henlein Kontód Pozsonyban POZSONY. —- A kárpáti németek pártja, amely nem egyéb, mint a szudétanémet párt szloven- szkói fiókja, szerdán este ülte meg fennállásának tizedik évfordulóját. A Vigadó nagytermében mintegy 1500 meghívott vendég részvételével tar­tott ünnepségen Henlein Konrád pártvezér ifi megjelent. Henlein érkezésének híre nagy lázba hozta a -— kommunistákat. Már előzőleg röpla­pokon bejelentették, ihogy a kommunieta fiatal­ság méltó fogadtatásban részesíti a „fasizmus ve­zérét”. A rendőrség azonban túljárt a tüntetők eszén. Türelmesen nézte, hogy a kommunisták a színház előtt népgyülést rögtönözzenek — rend­őri kordon mögött. A tüntetők itt vállukra kapták Major István veit képviselőt, aki inasba is mér­sékletre intette híveit. Egyébként a Vígadó felé, ahol este 8 órakor kezdődött a kárpáti német párt gyűlése, már délután öttől elzárták az uccát, úgyhogy a kommunistáik a közelébe sem juthat­tak Henleinnek. Ugyanígy volt a német gyűlés után, amikor a Vigadó Savoy felé eeő oldalán egy kisebb kommunista csoport tüntetett Hen- leinék ellen b a rendőrség ugyanakkor az épület túlsó oldalán a Vadász-sor felé engedte ki a Vi­gadóból a német pártgyülós résztvevőit. A Vi­gadóban levő német hallgatóság nagyrééze a vi­déki falvakból került ki. A rendezés kitűnő volt. Amíg az újságíró főijutott a sajtópáholyba, tiz karszalagos rendező ie leigazoltatta. De még igy is becsúszott egy-két. röplapszóró kommunista, de ezeket a rendőrség gyorsan eltávolította. Az ünnepségen fölavatták a helyi szervezetek zász­lóit. A gyűlést Karmáéin mérnök, nemzetgyűlési képviselő, pozsonyi lakos nyitotta meg. Utána, Keil szenátor svedléri lakos beszélt, majd Frank karlsbadi képviselő és végül Henlein beszólt. A közös albizottság munkája PRAGA — A nemzetgyűlés két házának kö­zös alkotmányjogi albizottsága tovább folytatta a polgári törvénykönyv javaslatának tárgyalását* Egyben ma egy másik közös albizottság meg­kezdte a polgári perrendtartásra vonatkozó ja­vaslat tárgyalását is. A két albizottság tárgyalá­sai hetenként kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken lesznek. Moszkvai kémeket fogtak el Budapesten BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A főkapitányság politikai osztálya az utóbbi napokban újabb kommu­nista szervezkedést leplezett le. Az eddigi megállapítás szerint a szervezet tagjai nem­csak kommunista agitádót űztek, hanem kémkedést is folytattak Moszkva számára. A rendőrség a nyomozást már befejezte s annak alapján Andor János külföldi kom­munista újságírót négy társával együtt le­tartóztatta. Andor János bejelentés nélkül és hamis nevek alatt tartózkodott Budapes­ten. Állandóan egy Fischmann Martin név­re kiállított hamis útlevéllel utazgatott An­dort négy társával együtt kémkedés gya­núja miatt az illetékes katonai hatóságok­nak adták át Emelik a tisztviselők fizetését Jugoszláviában BELGRAD. — Sztojadinovics átalakított kormánya szerdán tartotta az első minisz­tertanácsot. A minisztertanács elhatározta, hogy felemeli az állami tisztviselők fizeté­sét és erre a célra 240 millió dinárt bocsá­tott a pénzügyminiszter rendelkezésére. A miniszter ezután gazdasági kérdésekkel fog-, lalkozott és elhatározta, hogy 15 százalék­kal csökkenti a gépkocsi behozatali vámját s ugyancsak csökkenti az olaj- és benzin­adót is. Huszonötévi fegyházra ítél'ék a bestiális prágai apát PRÁGA. — Beszámoltunk Vesely Albert állásnélküli prágai szabósegéd rémtettéről. Vesely a Moldvába dobta hároméves gyer­mekét, aki meghalt. Veselyt most vonta fe­lelősségre a biróság és annak ellenére, hogy megállapították róla. hogy krónikus alko­holista és korlátolt akaraterejü, 25 évi fegyházbüntetésre ítélték. — KROFTA A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK­NÉL. A köztársasági elnök tegnap kihallgatá­son fogadba a Parisból visszaérkezett Kroíta külügyminisztert, továbbá Veverka bukaresti követet s Muckermann római egyetemi tanért. — MEGNEMTÁMADÁSI EGYESSÉG A NÉMET PÁRTOK KÖZT? A német kérész tényszocialista Deutsche Presse vezércikkében azt az ajánlatot teszi a német pártoknak, hogy a községi választások idejére kölcsönös megnem­támadási szerződést kössenek egymással ■ A Franke-eset ufóhullámai a koalícióban ■ A nemzeti szocialisták ellentámadásba men­tek át szociáldemokrata testvéreikké! siemben

Next

/
Thumbnails
Contents