Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-31 / 249. (4395.) szám

1937 október 31, vasárnap, T>RXGAI-Ma<AAR- HI RLAI> 5 Budapesti tevéi A Karácsonui rádió naüpásár megKezűMiMt! e d 3 Hl'l |H{!i||!|{|!|i;j i ■95J|'!h111i|!i síi! § mái t 3n = m «Ml|!:i sí= I Techno-Freistadt BRATiSLAVA, DUNAJSKA 47. TELEFON: 44-22 Philips, Telefunken, Minerva, Marconi, Sigma, Rel, Iron és a többi összes újdonságok. Kérjen tőlünk vételkötelezettség nélküli be:, utatást. Kedvező havi részletek. Régi amatőr rádiókészülékek is kicseréltetnek. Telegratia Triumpf 20 Ke 1.090 - havi részlet Kö 80.- Telegraffia Triumpf 60 Ki 1.235.- havi részlet Ke 95 - Telegrafia Triumpf 100 Kö 1.995.-havi részlet Kö 150.- Teleprafsa Triumpf S>QO Kö 2.890.-havi részlet Kö 210.­BSaupunkt I. R. 217 Kö 1.040.- havi részlet Kő 75.- Blaupunkt Super 357 Kő 1 720.-havi részlet Kő 125.- Blaupunki Tosca Super Ke 2.200.-havi részlet Kő 160 - BBaupunkt Riooletto Super Kő 2.550.- havi részlet Kő 185.­Kapsch Kő 2.5G0 - Kapsch Kö 2.730.- Kapsch Ke 3.190.- Kapseh Kő 3.890.­Wikforia Super havi részlet Kő 185.- CBassic Super havi részlet Kő 200.- CSassSc Luxus havi részlet Kő 235.- Go3iat Super havi részlet Kő 285.­Empo Kadét Kő 1.295 - havi részlet Kő 95.- Emíso Acásnírai-Super Kő 1.995.-havi részlet Kő 150-. i (Ző.) BUDAPEST. — A százeszten­dős budapesti Nemzeti Szinház hétfői dísz­előadását kedden követte a magyar Par' a" imént uj ülésszakának' a megnyitása. A e eseménynek ilyen egymásutánja csábitó a - kálóm volna arra, hogy párhuzamot von­junk az élet színpada — a politika -- es a színpad élete -—’ a szinház között, e e vallanunk, hogy a minden emberben lako­zó csufondáros kis ördög erősen ingerke- dik is velünk, hogy éljünk az alkalommal. De ez egyszer elűzzük magunktól a go­noszt és ellentál'lunk a tolakodó kisértés­nek. Különben is, a magyar politikai élet e heti eseménye, Darányi Kálmán miniszter- elnök nagy beszéde, olyan mély barázdát szántott a magyar politika televény föld­jébe, hogy belőle nemcsak a magyarorszá­gi közvélemény, hanem a külföld számára is a tájékozódás és a tanulságok bőséges aratása érlelődik. A sajtóból megállapítha­tó, hogy a miniszterelnök beszéde, amely tulajdonképpen a magyar kormány legkö­zelebbi programjának a foglalata, úgyszól­ván az egész magyar közvéleményben osz­tatlan helyeslést és megelégedést váltott ki. Darányi miniszterelnök ékes bizonyságát szolgálattá annak az igazságnak;, hogy a felkorbácsolt szenvedelmeket nemcsak ész­szel, hanem uj, nemesebb szenvedelmek fel­keltésével lehet és kell gyógyitani. A láb- rákapott és az utóbbi időben túlzottan ki­színezett szélsőséges irányú szenvedelmek­kel szemben a magyar kormányfő a tör- vénytisztelet, a feltétlen és megalkuvást nem ismerő alkotmányos szellem, a politi­kai éleslátás és igazságosság szószólójává szegődött, a nemzeti erők összefogását hir­dette és a meggyőződés erejével tett hitet a keresztény és nemzeti politika mellett, amely egyedül alkalmas arra, hogy a tár­sadalmi kiegyenlítődést szolgálja és meg­hozza. Ez a beszéd a maga őszinteségével, egyszerűségével, világos okfejtésével és ha­tározottságával mindenesetre nagymérték­ben elősegíti a politikai Treuga Dei meg­születését a magyar belpolitika frontján ma, amikor — a külpolitikai égbolt beborulása sok veszélyt és bizonytalanságot rejt ma­gában. A fogadtatás, amelyben Darányi beszédét a pártok részesítették, megint csak azt a régi igazságot bizonyította be, hogy a nagy és nehéz pillanatokban — fél­retéve minden pártvillongást — a magyar ráeszmél magára és egységbe forr a közös nemzeti célok érdekében. A magyar belpolitikát érdeklő kérdések közül különben mi e helyütt csak kettőről akarunk szólani. Az egyik: a felsőház re­formjáról szóló és már benyújtott törvény- javaslat, a másik: a zugsajtó megfékezése. A felsőház megreformálása a második azoknak a javaslatoknak sorában, amelye­ket „alkotmányjogi javaslatoik" elnevezés alatt ismer a magyar közvélemény és ame­lyeknek elintézése után kerül a sor a vá­lasztójog kiterjesztéséről szóló harmadik ja­vaslat megszavazására. A most benyújtott és rövidesen törvényerőre emelkedő javas­lat lényege az, hogy a mai felsőházat ugyanazzal a jogkörrel ruházza fel, amely felett a régi főrendiház rendelkezett és ez­zel a felsőházat a képviselőházzal egyen­rangú törvényhozási tényezővé teszi. Érde­kes, hogy a javaslat megokolásában szósze- rint idézik Bethlen István grófnak tiz év­vel ezelőtt elmondott beszédét, ezzel bizo­nyítva a reform szükségességét. Bethlen István gróf akkoriban a következőket mon­dotta: . ,,A felsőház nem kerékkötője, nem el­lensége a nemzeti akaratnak, hanem an­nak szövetségese és a valódi nemzeti akarat kialakulásának egyik erős pillére kell hogy legyen. Mert az az egy bizo­nyos, hogy az általános választójog alap­ján megválasztott képviselőház lehet alá­vetve olyan momentán hangulatoknak, kerülhet olyan momentán viszonyok kö­zé, hogy kényszerű utón gyakorolja a maga feladatait, amelyek a valódi nem­zeti akaratnak nem felelnek meg, ame­lyeknek kipuhatolása és megállapítása céljából szüksége van a nemzetnek olyan orgánumra, amely e kipuhatolás lehető­ségét neki nyújtani képes. A felsőház szerepe' tehát az, hogy amikor azt ta­pasztalja, hogy a képviselőház nem ha­lad azon az utón, amelyet a valódi nem­zeti akarat a maga részéről bizonyára ■Jövetel és helyesnek tartana, akkor igen­is hallassa a maga szavát, lépjen közbe a maga súlyával és tegye lehetővé a nemzet ihegkérdezését olyan fontos kér­désekben, amelyek felett végeredmény­ben csak a nemzet hivatott dönteni." A mostanában sokat ócsárolt és pusz­tulásra érettnek mondott parlamentarizmus egyik tényezőjének hivatását és elhivatott­ságát, a széles alapokra fektetett választó­jog idején, pregnánsabban és világosabban igazán nem is lehet jellemezni. A másik kérdés: a zugsajtó ügye, fájóan égető problémája nemcsak a magyar poli­tikai és gazdasági életnek, hanem —- úgy hiszem — minden országnak, a parancs­uralmi államokat kivéve. A háború után Magyarországon, de másutt is, gombamód­ra bújtak elő úgynevezett „lapok", amelyek a sajtótörvény hiányát kihasználva a leg­becstelenebb módon éltek vissza a sajtó- szabadsággal, mérhetetlen kárt okozva nemcsak a társadalmi és politikai életnek, a közgazdaságnak, hanem elsősorban ta­lán a tisztességes sajtónak és a hivatásos újságíróknak. Ezeknek a sajtóbrigantiknak a megfékezését, lehetetlenné válását és el­távolítását a nemes és nagy hagyományok­kal büszkélkedő és egykoron tisztességet és tekintélyt jelentő magyar sajtó területé­ről, különösen az ujságirótársadalom üd­vözli kitörő örömmel, -—■ a közgazdasági életről nem is beszélve, amelynek ezek a börtöntöltelékek állandó szipolyozói s élős- diei voltak. Persze, az ezen a téren jelent­kező bajokon hathatósan csak az újságírói kamara intézménye segíthetne. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány behatóan foglal­kozik ezzel a kérdéssel is, amelyet egy uj sajtótörvény kapcsán akar megoldani. Ami Darányi beszédének külpolitikai vo­natkozásait illeti, e tekintetben bennünket a dolog természeténél fogva az a rész ér­dekel, amely Magyarországnak a kisan- tant-államokhoz való viszonyáról szól. A magyar miniszterelnök e tekintetben is tisz­ta bort öntött a pohárba. Magyarország — mondotta — készen áll arra, hogy szom­szédaival békés viszonyt teremtsen, de en­nek előfeltétele, hogy a Magyarországtól elcsatolt területeken élő magyar kisebbsé­gek sorsában javulás álljon be. Ameddig ez be nem következik, a normális viszony kialakulása nem lesz elérhető. Világos, fél­re nem érthető beszéd, amely egyenesen a kisebbségi szerződésekből folyik. Ebben a kérdésben az egész magyar közvélemény egységes, mert abban a meggyőződsben él, hogy jogos és igazságos álláspontot képvi­sel és az emberiesség és megbékélés esz­méit szolgálja. Persze, sok és nehéz tár­gyalásra lesz még szükség, amig a megéri tés szelleme úrrá lesz az elméken és a szi­veken, —■ ezt itt mindenki tudja és érzi, de bizonyos, hogy — Carlyle-lel szólva — a rossznak roppant tömegében, amint az hömpölyög és árad, mindig van valami jó, —1 még ha olykor nagy árat is kell fizetni érte. JBSL ARIADNE krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb arcápoló szer, mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, telüditi az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss ARIADNE krém és szappan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula — gyógyszerész — ARIADNE chemiai és koz­metikai laboratóriuma, PreSov, Masarykova ul. 81. Telefon 230. Postacsekk- kontó száma : Praha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában 1 FÖSerakat; Moderna Parfüméria, KoSice, Srobőr-u. 18. A szlovák néppárt megkezdte törvényhozási akcióját Szlovenszkó autonómiájáért ■ ■ Törvényjavaslat a nyelvtörvény módosításira ■ • Csehszlovák nye v helyett cs£h vagy szlovák nyelv 15 mandátummal többet kívánnak Silovenszstönak PRÁGA. — A szlovák néppárt, mint em­lékezetes, még a nyár folyamán elhatároz­ta, hogy az őszi parlamenti munka megin­dulásakor erőteljes kampányt indít a tör­vényhozásban a szlovenszkói autonómia ki­építése érdekében. Több törvényjavaslatot jelentettek be s ezek hivatva vannak a szlovenszkói autonómia megvalósítására. Az első javaslatot most nyújtotta be a néppárt nevében dr. Sokol Márton kép­viselő. A törvényjavaslat az 1920. évi február 29-én kelt 122. számú úgyneve­zett nyelvtörvény egyes szakaszainak módosítására vonatkozik s most jelent meg a parlament nyomtatványai között. A törvényjavaslat kilenc paragrafusból áll. Lényege az, hogy mindenütt, ahol az eredeti nyelvtörvény „csehszlovák nyelv­ről" szól, a javaslat módosításául „cseh vagy szlovák" nyelvet indítványoz. Egy­ben kimondja, hogy Szlovenszkón a köz- igazgatás minden ágában a hivatalos nyelv a szlovák nyelv. A javaslathoz benyújtója terjede’mes indo­kolást fűzött. Az indokolás bírálat alá ve­szi a csehszlovák nyelvtörvényt és kimu­tatja annak hiányait és tökéletlenségét. — A nyelvtörvénynek mindjárt az első paragrafusa tarthatatlan, — mondja többek között az indokolás. — E paragrafus első bekezdésében ugyanis törvénybe iktatják a „csehszlovák nyelv" fogalmát. Ez fiktiv fo­ez elv alól, mert különben veszélyeztetné egész jogrendünket. Legkevésbé engedhe­tünk meg jlyen kivételt az alkotmánytör­vény erejű nyelvtörvénynél. Az indokolás azután történelmi visszapil­lantást nyújt a nyelvtörvény meghozásának idejére és kimutatja, hogy már akkor az volt a törvényhozás elgondolása, hogy Szloven­szkón a szlovák legyen a hivatalos nyelv. Értesülésünk szerint már elkészült a szlo­vák néppárt egy újabb javaslata is a bejelen­tett autonómista akció keretében. Az uj javas­lat a szlovenszkói parlamenti választókerüle­tek újabb módosítását kívánja. A népszámlálás adatai szerint ugyanis Szlovenszkói közel ti­zenöt mandátummal rövidíti meg az eddigi választói törvény a történelmi országok javá­ra. A néppárt javaslata ezt az egyenlőtlensé­get kívánja kiküszöbölni. A javaslatot értesülésünk szerint a szlovák nép­párt törvényhozói már be is nyújtották a parla­mentben, de még a képviselőház nyomtatványai között nem jelent meg. galom. „Csehszlovák nyelv" sohasem léte­zett és ma sem létezik. A „csehszlovák nyelv" fogalma tehát ellenkezik a megdönt­hetetlen ténnyel, puszta fikció s mint ilyen, nem alkalmazható jogi fogalmazásban. Ha ugyanis elismerjük azt az alapelvet, hogy jogszabályok nem alapulhatnak fikciókon — ezt az elvet pedig általában elismerik —, akkor nem engedhető meg semmi kivétel sem! Ez a kabát th tegnapelőtt még régi kopott, kemény _J és zsíros, egyszóval förtelmes volt ÍlJjÍu Egyetlen doboz új recept szerint gyártott 3-as nagyságú Schmollpasta újjá és vízhatlanná tette a legújabb tisztítási módszer alkalmazásával. Most olyan, mintha vadonatúj volna Tegyen ön fs egy kísérletet a 5CHMOUPASTÁVAL.

Next

/
Thumbnails
Contents