Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-31 / 249. (4395.) szám
ó o>ra:gaiA\ao^arhirlar 1937 október 31, vasárnap. A fracdtk Í25ékesfekéwáti SZÉKESFEHÉRVÁR. — A világjáró idegennek Hortobágy és Bugac európai exotikum. Sárköz és Mezőkövesd sz indus népviselete egy eddig ismeretlen ősi fantázia újonnan felfedezett tündér- kertje. De ezek még korántsem adják a magyar glóbusz teljes és igazi képét. Ismerni kell a Dunántúl régi, patinás városait, köztük a magyar középkor szellemi központját, Szent István és utódainak székvárosát, Székesfehérvárt. Ha Nagy Szulejmán hatodik hadjárata s a reákövetkező 145 éves török uralom nem pusztította volna el Szent István palotáját s az akkori idők egyik legékesebb bazilikáját, az itt élő szerzetes- és lovagrendek házait, ma ez a város a magyar Nürnberg lehetne. De a középkori Székesfehérvár jóformán teljesen elpusztult s mikor a 17. század vésrén, a török uralom megtörése után a város újjáépült, a romok felett a kor izlé- lének megfelelően impozáns barokk templomok s derűs barokk lakóházak épültek. Ezért lett Székesfehérvár barokk város, bár városrendészetileg a 17. és 18. században is megtartotta középkori jellegét. A barokk városban ugyanis remek, monumentális épületek foglalják el a főhelyet s idevezetnek a város uc-cái minden irányból. Pompás parkok és széles terek adnak levegős, tágas keretet a központi fekvésű épületnek. A középkori városokban ellenben kanyargós, szűk sikátorokba zsúfolták össze a keskeny házakat, hiszen kerített városokban laktak. Székesfehérvár belvárosa még napjainkban is erre a középkori elrendezésre mutat. Öreg kapualjak alól árkádos udvarokra esik a pillantásunk, kecses, már-már rokokóba-hajló, stukkó-diszes erkélyfülkék könyökölnek ki az uccukra. (Megyeház-ucca, Posgay-ház. Jókai-uoca Hiémer-ház, most plébánia-épület.) Remek kovácsolt rácskapuk, régi barokk szobrok és kutak ringatják vissza az embert ükapái korába. Man- zarde-tetős öreg házak fülkéiből Nép. Szent, János és. Szent Sebestyén szobrok tekintenek alá a késő unokák életére. Maga a régi városház-épület is a barokk építészet egyik legtisztább, egyszerűségében is mél- tóságos példája. - Mellette a francia-barokk monumentális és reprezentatív sajátságait bámulhatjuk meg a Zichv-házon, mely ma már szintén a városházához tartozik. Mögöttük, mint őrtálló katonák virrasztanak a székesegyház tornyai. Ezt a barokk templomot Mária Terézia korában kezdték építeni s homlokzatán megfigyelhetjük a barokk egyenes vonalat megtörő tendenciáját. A két torony között három szobor áll; alakjukat a szükségesnél legalább háromszorta több ruhaanyag veszi körül nyugtalan lobogással, de mégse takarja be egészen. Jellegzetes barokk szobrok! A templom freskói s oltárképei, mint a korabeli magyar freskó mind, a bécsi barokk festészet hatókörébe tartoznak. Legértékesebb a szeminárium (azelőtt karmelita) templom freskói, a híres bécsi barokk festő, Maulbertsch Antal alkotásai. Tőle származnak a 18. század magyar- országi freskóinak legértékesebbjei. A székes- fehérváriak fejlődésének abból a korszakból valók, amikor a festői virtuózkodás még nem kerekedett föléje a művészi bensőségnek. A zöldeskék és lilás-rózsaszin színek festőjétől nem egy jellemző és érdekes olaj- és mennyezetkép van itt, de drámai erő dolgában egyik se múlja felül az oratórium fali feszületképét. A barokk formanyelv szimbolikáját a cisztercita (előbb jezsuita, majd pálos) templom tárja elénk legbeszédesebben. Ez a napsugaras, ragyogó templom Magyarország egyik legszebb barokk temploma. A szószék szimbolikus szobor- csoporzata már maga is egy remekbe faragott prédikáció. A fali fülkék festett szobrai a gyónás egy-egy mozzanatát jelképezik. A freskók végtelenbe vesző háttere a templom nagyságát és magasságát növeli, s a szobrászat, építészet és festészet határainak virtuóz keverésére mutat. De nemcsak a barokk festészet érdekes példája ez a templom. Pazar faragásu sekrestye-bútorai a rokokóba hajló barokk iparművészet európai hirü műremekei. Általában a legtisztább barokk mellett már feltűnnek a rokokó, empire és biedermayer sajátságok is (püspöki palota, Pfundt-ház, Karaffa- ház a Jókai-nocában), de az uralkodó stilus mégis a barokk marad. Nem a római barokk grandiózitása ez, 6em a a dél-német barokk pazar nyugtalansága, hanem a szépségvágy első megnyilatkozása másfélszázados tisztulás után. Romok felett kivirágzó kultúra, melyben benne él a költő szavai szerint „a régi dicsőség buja”. ,,E hallgatag utcákon itt Nagy árnyékok járnak, A harangok nevét zengik Szent István királynak.” KAUFMANN-né dr. GEIST IRMA. — REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEP LOSONCON. A losonci református egyház gyülekezeti szervei a református teológia ifjúságával együtt október 31-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel a gyülekezet templomában reformációi emlékünnepet rendez. Ünnepi prédikációt mond Sörös Béla lelkész, teológiai igazgató. Előadást tart Tunyogi Csapó András lelkész, teológiai magántanár. A műsoron még szavalatok és énekszámok szerepelnek. A délelőtti '■') órai istentiszteleten^Kövy Árpád lelkész mond ünnepi prédikációt. A magyar=észí és a magyar=finn kulturális egyezmény kimélyiti a £inn=észí=magyar testvériséget Mik a gyakorlati kapcsolatok a testvérnemzetek között? ■ ■ Finn regényíró magyar tárgyú történelmi regényei ■ ■ BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) Jaackson észt kultuszminiszter után a múlt hét közepén Hannula Uuno finn kultusz- miniszter kereste fel a magyar fővárost és pénteken ünnepélyes keretekben a finn és a magyar kultuszminiszter aláírták a finn és magyar kulturális egyezmény okiratait. A két északkeleti kisállammal kötött kulturális egyezmény több, mint az ilyen természetű hasonló megállapodások, amelyek két baráti állam kulturális kapcsolatainak kiépítését szolgálják. Valahogy az egész magyar közvélemény, de Észtország és Finnország közvéleménye is úgy érzi, hogy itt most nemcsak baráti, hanem testvéri kézszoritásról van szó. A finn-ugorságnak legmesszibbre szakadt ága, a magyar nemzet fogott kezet két testvérével, hogy e termékeny megegyezésből a kulturális fejlődésnek uj és nemes hajtásai fejlődjenek. Különösen a magyarság szempontjából nemes és felemelő ennek a találkozásnak átérzése, mert a magyarok a századok hosszú során keresztül teljesen elhagyottaknak, egyedülvalók- nak érezték magukat, akiket a történelmi sors kiragadott és messze elsodort régi környezetéből és akiknek talán semmiféle rokonuk, testvérük nincsen. A tudománynak, még pedig elsősorban az összehasonlító nyelvészetnek nagy érdeme, hogy tisztázta és kétségtelenül megállapította a magyar nyelvnek finn-ugor eredetét és ezzel a finn-ugor testvériség eszméjét tudatossá tette a magyar társadalomban. A finnekre és észtekre, meg a többi, Európa északkeleti részén élő rokon finn-ugor néptörÓriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Kosice O © Üveg — porcellán — villany csillárok! Modern képkeretezés, üvegezés Telefon 2423 Alapítva 1833 zsekre a magyarok a testvériség érzelmével gondolnak, ápolják ezt az érzést, tudatosan fejlesztik. A magyar könyvpiacnak egyik legjelentősebb terméke az idén a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent, több mint 500 oldalas hatalmas mü, amelyben Zsirai Miklós a tudós felkészültségével, de a széles nagyközönséget érdeklő, vonzó előadásmódon foglalkozik a finn-ugor rokonsággal. A finn-ugor testvériség egyre bontakozó érzésének mintegy politikai megalapozást ád most a két megkötött egyezmény, intézményesen biztosítja, hogy a testvér nemzetek kulturális értékei kölcsönösen kicserélődjenek. Ebből a termékeny egymásratalálásból uj és nemes értékek fognak születni, haszoothozóak a régóta sóvárgott testvéri találkozás nemze teire. Bán Aladár a finn-ugor nyelvrokonságról Felkerestük dr. Bán Aladárt, a kiváló tudóst, aki tevékeny működésével gyakorlati módon szolgálja a finn-magyar kulturális testvériség ügyét, hogy megkérdezzük őt, mik a gyakorlati eredményei eddig annak a munkának, amely itt is, ott is a testvériség eszméjének kiépítése érdekében történt. — Nyelvrokonság kétféle van, — mondotta dr. Bán —: tudományos és gyakorlati. A magyar nemzet rokonságát a finn-ugor nyelvcsalád többi tagjával tudományos nyelvrokonságnak mondhatjuk, nem úgy, mint a szláv népek vagy a germán népek egymással való rokonságát. A szláv népek nyelvileg is értik egymást. A magyar embernek a finn és az észt nyelvet megtanulni talán éppen olyan fáradtságot, nehézséget okoz, mint más idegen nyelvet. Csak annyiban könnyebb, hogy a hangsúly azonos és a nyelv szerkezetének azonossága is könnyebbséget okoz. A nyelvek egy őstőből eredtek, de a különböző törzsek nagyon régen szakadtak el egymástól és igy nyelvük igen-igen nagy átalakulásokon ment keresztül. — A múlt század dereka óta a finn-ugor népekkel való rokonság tudata egyre fokozódik a magyar társadalomban. Természetesen a gyakorlati kapcsolatok kiépülése nehezen megy az óriási távolság miatt, de az érzésbeli szeretet már régóta megvan és egyre növekszik. Azért gyakorlati eredményekre is rámutathatunk. Ilyen a diákcsere. Kis csoport magyar diákság tölt hosszabb-rövi- debb időt Finnországban és helyükbe finn és észt diákcsoportok jönnek. Általános turistaszempontból megállapíthatjuk, hogy Finnországban és Észtországban egyre növekszik az érdeklődés Magyarország iránt. A nagy távolsághoz viszonyítva feltűnő sokan jönnek onnan látogatóba mihozzánk. Nagyon szeretik az Alföldet, különösen a Hortobágy érdekli őkét. A népi élet, a folklóré érdekli őket és sokan látogatják Mezőkövesdet, ahol matyó népművészeti cikkeket szereznek be. Sokan keresik fel Budapest Gyógyfürdővárost és ezekben az északkeleti államokban is úgy ismerik a magyar fővárost, mint amelynek fürdői kiváltképpen alkalmasak a reuma gyógyítására. — A tudományos életben már régóta megvannak a kapcsolatok. Magyar egyetemen finn és észt professzorok tartottak előadást, Kettuna professzor magyarul adott elő és most Megiste észt professzor ad elő a pesti egyetemen, ö is kitünően beszél magyarul. Amikor az észtek felszabadultak az évszázados orosz járom alól,..még nem volt elegendő tudósuk. A tartui egyetemen addig is né met és orosz előadások voltak. Az átmeneti időre külföldről kellett megfelelő tanerőket hívni és igy tanított a tartui egyetemen nyolc éven át dr. Csekey István és dr. Haltenberger Mihály, az egyik jogot, a másik földrajztudományt. A helsinki egyetemen és Tartüban most is van magyar lektor. — A kulturegyezmény következtében a diákcsere, a tanárok cseréje állandósul és Magyar- országon is lesz finn és észt lektor. — A rokonság érzését egyesületek is ápolják. így nálunk a Turáni Egyesület végzett ezen a téren jelentős munkát, mig most egy hónappal ezelőtt a magyar-finn egyesület alakult meg, amelyre szintén jelentős feladat hárul. Észt- magyar egyesület még nincs, de bizonyos, hogy a kulturális egyezmény hatására ilyen is hamarosan létesül. Finnországban a finnség szövetségének rokonnépi osztálya ápolja a kapcsolatokat, mig Észtországban a Fenno-Ugria szervezet ápolja a finn-ugor népek közti kapcsolatokat. — Jelentős tényező a kapcsolatok fenntartásában a finn-ugor kongresszusok intézménye. Tizenhat éve rendszeresítették ezeket a kongresszusokat, amelyeket most ötévenként tartanak. Magyarországon 1941-ben lesz a hatodik finn-ugor kongresszus. — A művészeti életben, irodalomban is ki épülnek lassan-lassan ezek a kapcsolatok. A rádiónak van ezen a téren nagy hivatása. Felolvasásokat tartanak a finn-ugor népekről, bemutatják népzenéjüket és müzenéjüket. Kiállítások rendezése is közel hozza a rokon népek kulturális életét, bár ezen a téren a távolság nagy akadály. Budapesten a múlt télen finn és észt iparművészeti kiállítást rendeztek, volt finn grafikai kiállítás is. Sűrűn és egyre sűrűbben jelennek meg olyan könyvek, amelyek ismertetik a rokon nemzetek országát, viszonyait. Szlovenszkó egy finn regényben Dr. Bán Aladár kezébe vesz egy finn könyvet, amelyet szerzője neki dedikálva éppen az elmúlt napokban juttatott el hozzá. — Hogy Finnországban milyen nagy az érdeklődés a magyar kérdések és nemcsak a magyar jelen, hanem a magyar múlt iránt is, azt mutatja ez a könyv. A szerzője Arri Járventaus evangélikus pap, az uj finn irodalom egyik kitűnősége, akinek nagyon sok munkája jelent meg. Különösen a történeti regényt műveli. Három olyan könyvet irt, amelyek magyar tárgynak. Első ilyen müve a Maahantulo, Árpád vezérről és a honfoglalásról szól. 1932-ben jelent meg, csakhamar két kiadást ért meg, Még nagyobb hatást keltett a Savuava Maa, a füstölgő ország cimü müve, amely a Mohács utáni Magyar- ország történetéből merit. Ez államdijat is nyert és hamarosan szintén két kiadást ért meg. Ez a harmadik müve Rákóczi koráról szól, nem Rákóczi a főalak benne, hanem a kort ismerteti, a kuruc időket és színhelye Szlovenszkó meg kárpátalja. Cime: Sydenpolttajat, a szénégetők. Mind a három regénye mutatja, hogy a magyar viszonyokat kitünően ismeri és a magyar történelmet behatóan tanulmányozta. Gyakran volt Magyarországon, hónapokat töltött Miskolc mellett hejőcsabai barátjánál. Talán kevés magyar tudja, hogy a finn regényirodalom egyik kiválósága, a Rummut cimü nagy négykötetes történelmi regény szerzője, aki népének 1808—1809. évi szabadságharcát megírta, magyar témával is olyan szeretettel foglalkozik. De nemcsak ő foglalkozik a magyarokkal. 1860 óta egyre erősbödik a finn irók között is az az áramlat, amely a rokonságot ápolja. Verseket írnak Magyarországhoz, a rokon magyar nemzethez. Rokonszenvvel kisérik életünket, törekvéseinket. Sajtójuk, úgy a napisajtó, mint a szaksajtó, gyakran és szeretettel foglalkozik velünk. — De nemcsak a tudósok, a nyelvészek, az irók és a szellemi élet vezetői, hanem az egyszerű emberek is el vannak telve a rokonság érzésével. Ebben az iskola járt elől felvilágosító munkával. Finnországban 1860 óta használják az elemi iskolában Topelius Zakariás ,.Hazánk könyve" cimü kitűnő kétkötetes könyvét, amelynek második kötetében nagyon szép fejezet szól Magyarországról és a rokon magyar nemzetről. Ennek alapján az egész finn népben meggyökeresedett a rokonság tudata. Éppen igy Észtországban is ápolják a rokonság érzéseit, sőt talán még jobban ki van az fejlődve, mint Finnországban, mert jellemük is jobban hasonlít hozzánk, továbbá évszázadokon át éltek a németekkel, az európai kultúrába a német nyelv révén kapcsolódtak, mint mi is és német nyelven jutott el hozzájuk a magyar élet ismerete Jókai regényeiben. Egyetemi fiatalságuk is sürü vendég nálunk. Egyetemük ugyan van már, de zeneművészeti főiskolájuk nem olyan magas színvonalú, mint a budapesti és igy a Magyar Zeneakadémiának sok észt hallgatója van. Ez a lelkes fiatalság aztán az észt-magyar testvériség tudatos hirdetőjévé válik. — összefoglalóan mondhatjuk, hogy ha a távolság miatt még nem is sikerült gyakorlati értelemben vett sürü összeköttetést kiépítenünk a rokon nemzetekkel, ez az összeköttetés, együttes munka megvan már a tudományos életben, a közös finn-ugor tudományos feladatok megoldásában. A kulturális egyezmények hatására még inkább kiépülnek kapcsolataink és még inkább elmélyül a testvériség érzése.
