Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-14 / 235. (4381.) szám
8 ra^GM-MAG-fcaR-HlRLAB 1937 október 14, csütörtök. S.zmHÁzKönWKaLTaRA 1'UP." ■« Ir' BiBgüBlBSBHÜiaBBHtggMr Budapesti színházak Szabó a kastélyban Armond és Marchand zenés vigjátéha a Vígszínházban BUDAPEST. — Adolphe Hortigan párisi szabónak van egy rosszul fizető, helyesebben nem fizető adósa: Gilbert de Varéze gróf. Mit csinál ilyen esetben egy élelmes szabó? Autóba ül és felkeresi késedelmes adósát, aki D’Artelines herceg vidéki kastélyában vendégeskedik. A fiatal gróf persze nem tud fizetni, a szabó viszont kijelenti, hogy addig nem megy el, amig pénzt nem kap. Gilbert grófnak erre az az ötlete támad, hogy a szabót „fizető vendég'-nek hiv- ia meg és ilyen módon törleszti tartozását. így marad azután a ,,szabó a kastélyban", —■ mint a gróf vendége. Itt, hogy pestiesen fejezzem ki magamat, mindenkit „megfőz" a szabó a kedvességével, az okosságával és nem utolsó sorban — az intelligenciájával. A nők — a komornát is beleértve — imádják, a férfiak megszeretik, az egy De la Hutteliére grófot kivéve, aki féltékeny reá. Csoda-e, ha ennyi szerető felkinálkozás közepette a szegény szabó is megszédül és beleszeret a kis Nádin grófnőbe, aki ezt a szerelmet egész szívvel viszonozza? Hortigan, azonban, aki alapjában becsületes fickó, érzi a félszeg (helyzetet, amelybe Gilbert gróf révén került. Végre is úgy menekül belőle, hogy visszaszökik Párisba, az üzletébe, ahol az egész társaság találkozik és kiderül az igazság. De ez mit sem változtat a kis, bájos Nádin érzelmein, ő változatlanul szereti Hortigant, akinek éppen a döntő pillanatban hozzák hírül, hogy a „konzervatív" párt képviselőnek jelölte. Ezzel az arisztokrata család előtt is szalonképessé válik és elnyeri Nádin kezét. Ez a helyenként vidám és ötletes, de helyenként kissé unalmas meséje a két francia szerző vígjátékénak, amelyhez az osztrák Alexander Steinbrecher irt hangulatos muzsikát De sem a szöveg, sem a muzsika nem hozták volna meg azt a sikert, amelyet a darab Párisban, Bécsben és most Budapesten is aratott, ha nem olyan színészek vállalkoztak volna a címszerep eljátszására, mint Chevalier — Párisban, Thimig — Bécsben és Páger Antal — Budapesten. A Vígszínház előadása különben is kitűnő, de sem Honthy Hanna virágzó asszonya, sem Tolnay Klári ennivalóan pikáns komornája, Szaplonczay Éva szépsége, Medgyaszay Vilma szívderítő kedvessége, sem Gárdonyi Lajos komikai készsége, Dénes György fölényes ravaszkodása, sem Ajtay Andor spleenes eleganciája nem lett volna elegendő a sikerhez, amelynek előfeltétele: a címszerepet játszó színész jó megválasztása. A Vigszinház választása Páger Antalra esett és ez a nagyszerű színész a maga egyéni művészetével, annyi humorral, kedélyességgel, kedvességgel ruházta fel a szabó mulatságos és mulattató figuráját, hogy a siker csakugyan nem maradhatott el. Arról nem is szólva, hogy a kis Nádin szerepében meg Komár Júlia remekelt, aki nemcsak a darabban, hanem a civil életben is igen közel áll Págerhez <— lévén ő a felesége. A kisebb szerepekben Sitkey Irén, Peti Sándor, Solthy György és Berczy Géza érdemli meg a dicséretet A közönség szívesen fogadta a vidám darabot és sokat és lelkesen tapsolt a nagyszerű szereplő gárdának. Harsányi Zsolt fordítása külön attrakciója az előadásnak. Különös szerelem Steve Passeur színmüve az Andrássy Színházban. Különös darab ez a „Különös szerelem", amellyel a Magyar Színház megnyitotta uj kamaraszínházát a Paulay Ede-uccában. Rendkiviil tehetséges francia iró irta, Steve Passeur, aki igen előkelő helyet foglal el a mai modern irodalomban és aki ezzel a darabjával egészen újszerű, majdnem azt mondanám: félelmetes problémát érint. Valahogyan az az érzése az embernek, 'hogy e darab hősnőjének (akit —• az Amerikai Elektra analógiájára — talán legtalálóbban „Páris- környéki Elektrának" nevezhetnék), a története nem is annyira a kritikus, mint inkább a pszichiáter hatáskörébe tartozik. Egy vénülő, harminchat esztendős leányról szól ez a különös darab, aki megveszi magának azt a férfit, akit igazán, szive szerint szeret. És amikor ez a különben gyengeakaratu, pipogya, de megjelenésében szép darab ember régi szeretőjének rábeszélésére az esküvő napján el akarja hagyni a feleségét, az újdonsült asszony, aki eddig csupa szeretet és gyengédség volt, erőszakkal kényszeríti a férfit a maradásra és azzal fenyegeti meg, hogy az inas abban a pillanatban lelövi, amelyben menekülni akar. A férfi marad és fokról-fokra az asszony terrorjának akaratnélküli bábjává lesz. A nő teljesen hatalmába keríti, hiszen megvette és csak akkor hajlandó őt szabadjára adni, ha visszafizeti azt a négyszázezer frankot, amellyel megmentette őt a börtöntől. A férfi lassan beletörődik a sorsába és már meg is békélne az asszonnyal, aki arra is rákényszeritette, hogy ténylegesen is a feleségévé tegye, amikor megjelenik a régi szerető, aki közben a férfi hitelezőjének a felesége lett — és visszahozza a — négyszázezer frankot. A férfi elmegy és az asszony, aki olyan nagyot tévedett, amikor pénzen vette meg azt a férfit, akit imádott, öngyilkossá lesz. Ez a mese, igy szárazon előadva is, különös érzést vált ki az emberből. De a színpad kíméletlen világosságában én a megjátszás k^zámitott raffinérijában már szinte a szadizmussal határos az, ami a darabban történik. A nézőnek libabőrös lesz a háta, amikor ennek a különben jólelkü, de szerelmében mélyen megalázott vénleánynak a küzdelmét és makacs, kegyelmet nem ismerő harcát látja a férfiért, akit imádatában valósággal a kétségbeesésbe hajszol. És a mi szánalmunk mégsem a megkínzott férfié, aki pipogya és gyáva, hanem a kínzó nőé, aki egy tigris erejével és kegyetlenségével harcol a szerelméért. Meggyőződésünk, hogy a darab, amelyik Párisban már nyolc esztendeje van műsoron, az embereket itt is sokat fogja foglalkoztatni. Ezt azonban nemcsak témájának, hanem Makay Margitnak is fogja köszönni. Ez a kivételes tehetségű nagy művésznő játsza a leányt. Már az előadás alatt is hallottam, de később egyes kritikákban is olvastam, hogy a színház rosz- szul tette, amikor Makay Margittal játszatta el Elisa- beth szerepét, mert Makay sem nem vén, sem nem csúnya, sőt ellenkezően: kívánatos és szép. Ez való igaz. De hát hol áll az megírva, hogy egy harminc- hatéves leánynak vénnek és csúnyának kell lennie? Azáltal, hogy a leány szép, a dráma csak még erőteljesebbé és mélyebbé válik. A darabban a férfi azt | vágja a nő szemébe, hogy utálja. Azt sehol sem | mondja, hogy a leány csúnya. A nő szépsége még nem zárja ki, hogy a nőt utálni lehessen; lehetnek egy szép nőben utálatos tulajdonságok. Ebben az esetben például a nő erőszakoskodása, fitymáló, lenéző bánásmódja, fenyegetődzése és kegyetlen következetessége váltja ki a férfiből az utálat érzését — és nem a nő külseje. A színház igenis jól és okosan tette, hogy Makay Margitra bízta ezt a súlyos szerepet, nemcsak azért, mert az ő utolérhetlen művészete elhihetővé és elfogadhatóvá tudta tenni ennek a betegesen szerelmes leánynak az alakját, de főként azért, mert nincsen ma színésznő, aki nálánál jobban és szebben el tudná játszani ezt az alapjában visszataszító és éppen ezért igen nehéz szerepet. A darab: Makay Margit. Mindenki más, akinek szerep jutott mellette, meg sem közelíti őt. Talán még Hajmássy Miklósnak vannak jó pillanatai, bár az ő férfias egyéniségétől messzire esik annak a pipogya alaknak a megmintázása, amilyennek a szerző a férfit alkotta. És kedves Sennyey Vera is, de neki nehezen hisszük el, hogy kokott. A többi szereplőről — főleg a két apáról — jobb nem beszélni. A darabot dr. Bródy Pál igazgató rendezte igazán elmélyülő részletességgel. Az uj színház nézőtere, hogy erről se feledkezzünk meg, ízléses, szép és meleg tónusu. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) A szenei Mécs-est. Szentről jelentik: A pozsonyi katolikus matiné után, vasárnap este, Mécs László Szencen vendégszerepelt az ottani Társaskör vendégeként. A kultuúház nagy színházterme ez alkalommal zsúfolásig megtelt. Sokan eljöttek a környező községekből is. Magyarruhás lányok szinpompás sorfala között jelent meg a teremben Mécs László és a közönség felállva helyéről a szeretet és rajongás viharos kitörésével üdvözölte őt. A feldíszített színpadról Károly Alajos szenei esperesplébános üdvözölte me’eg szavakkal a vendéget, majd Wallner Kornélia meleg átérzéssel Schubert egyik fülbemászó ze- néjti müvével gyönyörködtette a hallgatóságot. Kiváló játéka osztatlan elismerést aratott. Ekkor öt pár magyarruhás leány aratási jelenetet ábrázoló magyar tánca következett eigánykisérettel. A lebilincselő kép, elbájoló ritmika., hibátlan egyöntetűség az elragadtatás tapsviharát váltotta ki. Ezután következett Mécs László. Amint fehérre ve rend ás alakja a színpadon megjelent, ismét felzugott a taps és éljenzés. Most kicsike magyarruhás leányka, Vizi Erzsiké szaladt be és bájos vers kíséretében piros rózsacsokrot nyújtott át a költőnek. Mécs előadómüvészete a szenei közönséget is varázslatos erővel fogta meg és nem tudva betelni a szebbnél-szebb költeményekkel, egyre újabbnak és újabbnak az elszavalását harcolta ki sokszor az extázisig fokozódott tetszésnyilvánításaival. A rövid szünet után Ledényi Ernő Kacsok Pongrác János vitézéből adott elő négy dalt, majd Turchányi Babi szép magyar nótákat. Mindketten tudásuk teljét adva megérdemelt elismerést arattak. Mécs* László újabb verseinek bemutatásával fejezte be az estét. Befejezni? Bizony az nehezen ment, mert a közönség egyszerűen nem akarta leereszteni Mécset a színpadról. A költő, akinek pedig két nap alatt ez volt a negyedik előadása, bőkezűen szórta szét kincseit kitörölhetetlen emléket hagyva a magyar szivekben. (V. K.) (*) A nagykaposi járási magyar közművelődési testület aiz ungvári aranyérmes Dalárda közreműködésével október 17-én, vasárnap a nagykaposi Schlanger-fiéle vendéglő nagytermében kuálturestet rendez a következő műsorral: Zádor Jenő: Jelige, énekli az ungvári dalárda, üdvözlőbeszédet mond dr. Kiss Báliint, a közművelődési egyesület elnöke, az Ungvári Dalárda énekszámai után két egyfelvonásos tréfa következik, melyben Rerger Jenőné, dr. Szekeres Albin, dr. Klopfstocfc Béla, Baosár István, Magsa Zoltán, Sütő Sanyi, Salamon Manci, Finkel Zoltán, Magda Sanyi és Kassay Sándor lépnek föl. Ezenkívül d.r. Szekeres® Albin saját szerzeményeiből énekel. Az előadás kezdete este nyolc óraikor* „ÉDES MOSTOHA“ Magyar filmbemutató a prágai Urániában PRÁGA. — Kedden mutatta be a prágai Uránia a Hunnia-filmgyár legújabb filmjét, amelynek a szerző, a budapesti gyermek- színház igazgatója, Laknér bácsi az „Édes mostoha" címet adta. Bájos, finom, sziv- hezszóló és nevettető jelenetekben bővelkedő film, a magyar produkciónak *— az „Ember a hid alatt" és „Az ő utolsó modellje" után — egyik legjobb alkotása. Balogh Béla rendezése meglepően ötletes, a történés, a mese köré font jelenetek, a gyermekszinház „szabadtéri" előadása különleges jelleget kölcsönöznek a filmnek, olyat nyújtanak, ami eddig még nem volt a film vásznán. Ami csak magyar filmben lehetséges, mert mindaz, amit Balogh Béla rendezésben és Lakner bácsi mesében elénk tár, igazi és hamisítatlan budapesti miliőben termelődött: termelődhetett csak ki. Sajátságosán budapesti és magyar ez a film és ez is egyik titka annak a sikernek, amelyet prágai közönségénél aratott. És persze a szereplők teljesítménye is. Legelsősorban a történés főhőse, a kis Pécsi Gizi (akit a magyar Shirley Temple-nek neveznek, jogosan, mert színjátszó készségben egyenrangú az amerikai gyermeksztárral, jogtalanul. mert kifejezési skálája terjedelmesebb amerikai kolléginájánál) „viszi" a filmet. Bájos és kedves, sir és nevet, gyerek és komolykodóan túlnőtt a korán ott, ahol a történés igy kívánja. Tasnády-Fekete Mária ebben a filmben is széles alakitó tehetségéről ad tanúságot, megnyerőén finom és halkszavu, rendkívül rokonszenves megjelenése és szépsége is kitünően érvényesül s nagyon emeli jeleneteinek hatását. Páger Antal elegáns, vonzó, Gőzön Gyula eredeti humora, emberies jóságot, szeretetet és ragaszkodást egyaránt érzékeltetni tudó készsége a film egyik legjobb alakításává emeli a neki irt szerepet. Nagyszerű Vaszary Piri a titkon szerelmes aggleány szerepében, elsőrangú Dajbukát Ilona és igen jó Erdélyi Mici abban a néhány rövid jelenetben, amelyben dolga van. De jól választották meg a film többi szereplőit is, igy az együgyü komikumot Mály Gerő képviseli. Néhány szép felvétel a szabadban, néhány hangulatos kép nappali és esti megvilágításban, egyik-másik Budapest távlatával, a falu hangulata és több sikerült rendezői fogás teszik még a filmet érdekessé, amelyben az események gyors egymásutánban peregnek le, nincs érezhető hézag és nincs semmi, amit a néző feleslegesnek érezhet. Részleteiben és egészében igen jó az „Édes mostoha", amelyet három napon át játszik nagy rdeklődés mellett a prágai Uránia- mozgó. (n. v.) * Az „Édes mostohá"-t a prágai Uránia (II., Klimentská-ucca) utoljára csütörtök este hat és negyedkilenc órai kezdettel mutatja be. (*) Virovai Róbert Amerikába megy. Budapestről írják: Virovai Róbert, a tehetségles ifjú hegedűművész, Hubay Jenő utolsó tanítványa karácsony után amerikai hangversenykor útra utazik. A fiatal művészt Lawrence Tibbet impresszáriója, Mr. Coppicus szerződtette, aki a hites amerikai baritonistával együtt meghallgatta Virovai Róbert hegedüjátékát. Virovai Róbert tizenöt-húsz amerikai városban szerepel és zenekari hangversenyeit a magyar Ormándy Jenő, Stotkovsiziki, Barbárok és Klemiperer vezénylik. (*) Békássy István Hollywoodban utazott. Budapestről jelentik: Békássy István az Orient- cxpresszel Parison át Le Havrebe utazott, hogy eleget tegyen amerikai szerződésének. A fiatal és rokonszenves színész édesanyjával utazott Hollywoodba, ahol a Metró-filmgyár opciós szerződése várja. Társadalmi Elet # Kassa katolikus magyar közönségének élgárdáját képezik a magyar bucsnsok, akik évente sok-sok napos fáradságos úttal a 180—200 kilométerre fekvő kegyhelyeket is felkeresik lelkivezetőjük, Bartha Béla hitoktató vezérlete alatt. Hogy az az őszinte testvéri kapcsolat, amely a búcsú jár ókat a zarándoklat tartama alatt összefűzi, egész éven át megmaradjon és egyre jobban megerősödjék, elhatározták, hogy az ősz és a tél folyamán több összejövetelt tartanak. Az első ilyen estet október 8-án rendezték a Katolikus Legényegylet dísztermében, melyen Tost Barna pápai prelátus, kanonok-plébános, Palyó Mihály kanonok, dr. Radványi Géza, a római ka- j tolikus egyházközség elnöke, Bartha Béla hitok- | tató és még sokan mások megjelentek. Több, mint | száz magyar bucsus vett részt a baráti összejövetelen, amelyen Tost Barna prelátus, Bartha Béla hitoktató és Fejés János, az egyesült párt központi titkára mondott mélyhatásu beszédet. A kiválóan sikerült összejövetelt már a közeljövőben meg fogják ismételni. # A Füleki Ady-Kör jólsikerült kulturelő- adást rendezett a Vigadó nagytermében. A szép számban megjelent közönség melegen ünnepelte az előadás kitűnő szereplőit. Előreláthatólag az egyesület rendszeresíteni fogja előadásait. mii ii mi iin iiiim n iiiii i ■■iiiiiiiii ll■lllll■l■lll ■ Iliim (*) A „Hóditó" érsekujvári bemutatója. Tudósítónk jelenti: Bónyi Adorján társadalmi színmüve Budapesten nem aratott emlitésreméitó sikert. Érsekújvárod: kevés ember volt kiváncsi az alig ismert darab előadására, de az a -kis közönség, aki hétfőn este elfoglalta a színház néhány sorát, egy élvezetes előadás emlékével távozott a színházból. A színészeik sóik kedvvel, sziweíl játszották a darabot. Kollár Mária rokonszenves és érdekes egyénisége kitűnő szerepben .mutathatta meg komoly színésznői kvalitásait. Energia, intelligencia s női báj sugárzott dr. Vándor Valériának, a tanácsnoki rangig feljutott moedm női iníiedlekituelnek figurájából s a közönség sok rckonszenvvel tapsolta a kitűnő színésznőt az előadás végén. Igen jó benyomást keltett Erdős József alakitásn is, amelyben erő, lendület és férfiasság volt. Mihályi Ernő egy jelentéktelen apizódszerepben megdöbbentő realitással játszott s igen figyelemreméltó volt Gárdonyi László alakítása is. Sarlay Imre, Sághy István, Kárpáti Mária., Várnai Nándor és Dékány János alakítása is sikerült volt. Faragó Mártát '— úgyis mint naivát — azuttal drámai — anya- szerepben játszatták, miután nincsen anyaszi- nésznője a társulatnak. Nem értjük, hogy miért nem állít minden szerepkörbe megfelelő színésznőt Földes igazgató s miért veszélyezteti tehetséges színésznőjének népszerűségét olyan szerepekben, amelyben minden tehetsége dacára nem áldhatja meg a helyét? A ftoasmyi mazik m&sata: ALFA: A láthatatlan sugár. ÁTLÓN: Mária testvér. (Magyar film.) LUX: Határőrség MÉTROPOL: Bataillon. ((Méh film.) PALACE: A világot jelentő deszkák. SCALA: Pat és Pataehon — a lumpok. TÁTRA: A kedvenc ellenség. URÁNIA: Mária testvér. (Magyar film.) VIGADÓ: A zsarnok. (Naplemente.) YMOA: így végződött egy szerelem. A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Csütörtök este: Marika handnagya. Kovács Kató felléptével. Péntek este: A fehér kór. Népelőadás, mérsékelt helyárakkal. Szombat este: Urileány szobát keres. Operettbemutató. Vasárnap délután: Nincs szebb mint a szerelem. Mérsékelt helyáru utolsó délutáni előadás. Vasárnap este: Urileány szobát keres, Bucsu- dőadás. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI X. 14—15. Táncra születtem. X. 16—17—18—10. A hamis cica. RÁDIÓ MOZI X. 14—15—16—17, A torpedóromboló parancsnoka.
