Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-14 / 235. (4381.) szám

1937 október M, csütörtök* BOB Bftwmiw T>R\GAlA\\Gt<\RHlKriAr> 9 M,KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LüKfl GÉZA felöl A gyáripar tiltakozik az újabb adóztatás ellen „Az adókiváltságok aláássák a demokráciát" ■ Követelik a magánvállalkozás és a szövetkezetek egyenlő elbírálását PRÁGA. — A Csehszlovák Gyáriparosok Központi Szövetségének elnöki tanácsa ked­den ülést tartott Prágában és azon a gyár­ipari termelés helyzetével és az 1938. évre előirányzott költségvetéssel foglalkozott. A gyáriparosok a költségvetési tervezettel szemben elfoglalt álláspontjukról a követ­kező nyilatkozatot adták ki: „A gyáriparosok kötelességüknek tartják annak hangoztatását, hogy a költségvetési hiány fedezetének keresésénél minden lehe­tőt el kell követni, hogy a magánvállalkozói tevékenységet és ezzel együtt a gazdasági élet belső erejét ne ássák alá. Súlyos hiba volna, ha a fedezeti tervet tartósan az állandó javulásra akarnák alapozni, arra az állandó javulásra, amely még a mai napon sem általános és amely javulást a jelenlegi nemzetközi helyzetben nem is lehet túlságos optimizmussal meg­ítélni. A többéves hosszú válság arra kényszeri- tette a gyáripart, hogy föleméssze a régeb­ben gyűjtött tartalékokat és a veszteségeket a vagyoni állományból fedezze. A vállala­tok egész sora tönkrement ebben a küzde­lemben, a többi viszont gyöngülten került ki a válságos időszakból. A nyugati államok nagyipara már évek óta újabb invesztíciók­kal fegyverkezik a világpiac meghódításáért indítandó harcra. Ezalatt a belföldi ipar kénytelen berendezkedéseit fölujitani és pó­tolni, mert a válság idején minderre nem állt tőke rendelkezésére. Ezért a hatóságok­nak figyelmébe ajánljuk, hogy az amortizá­ciós szükséglet megítélésénél vegye tekintet­be a gyáripar szükségleteit és viszonyait. Ez okból lehetetlen, hogy a költségvetési hiány fe­dezését oly újabb adókivetésekkel oldják meg, amelyek az ipari termelést bármily tekintetben is megterheljék. A költségve­tés egyensúlyát sokkal inkább a kiadások korlátozásával, a kevésbé fontos fölada­tok elhalasztásával és a terméketlen ki­adások okainak megszüntetésével kell helyrebillenteni. Alapos revízió alá kell venni az állam­vasutak deficitjének valódi okait, meg kell keresni a vasutvállalat szervezeti hibáit, jj Fölülvizsgálat alá kell venni a munkanélküli j segélyezés rendszerét. El kell adni, vagy bérbe kell adni azokat az állami vállalatokat, amelyek állandó veszteséggel vagy elenyészően alacsony jövedelemmel működnek. De ki kell vonulnia az államnak az olyan vállalatok részesedéséből is, amelyek nem a nyilvánosság érdekében tartják fenn • üzemüket. S Rendkívül káros, hogy az állam bizonyos terme-jj lesi ágakban vállalkozóként szerepe! és ezáltal jj a nyilvános terheket viselő polgároknak kon- j kurrenciát csinál. | A lakosság adózóképessége az állam termelési képességétől és attól függ, hogy igazságosan vannak-e elosztva az adóterhek. Az adókedvez­mények aláássák a demokráciát. — Ezért az egyenlő és arányos adóztatást kell érvény­be léptetni. Meg kell szüntetni a magánvállalkozók és a szö­vetkezetek adóztatása közötti különbségeket, mert ezek a szövetkezetek alaptőkéjük magas­ságával és forgalmukkal bizonyos minimális ha­tárt túllépnek. Továbbá revízió alá kell venni azt a kérdést is, hogy vájjon a földbirtok a töb­bi vagyonfejtához viszonyítva egyenlően járul-e hozzá az állampénztárhoz. Amig az adórendszernek ezek az egyenlőtlen­ségei fennállnak, nem lehet az adóterhek igaz­ságos megoszlásáról beszélni, még akkor sem, ha az uj költségvetés-fedezeti tervet tényleg ki akarják terjeszteni valamennyi néprétegre. A vállalkozó tőke eddigi megadóztatását tekintve megállapíthatjuk, hogy újabb adók kivetése lehetetlen a vagyonállo­mány és a minimális jövedelmezőség veszé­lyeztetése nélkül. A forgalmi adó már régóta termelési adóvá vál­tozott. Ezért ennk az adónak bármilyen for­mában való emelése elkerülendő. Ami pedig a fogyasztási adót illeti, úgy e tekintetben is óva­kodni kell mindennemű kísérlettől, amely ezt a fogyasztási adót a fogyasztóra való átruházási tilalom mellett termelési adóvá akarja átminő­síteni. A gyáripar követeli, hogy a felelős tényezők ne feledkezzenek meg döntéseiknél arról, hogy az adóztatásnak nem szabad a polgárság va­gyonállományát, sem pedig a vállalkozó meg­érdemelt jövedelmét kimeríteni, mert ezzel a la­kosság vállalkozó kedvét aláásná. Amennyiben azonban az államháztartásnak feltétlenül szük­sége volna újabb kereseti forrásokra, úgy fel­tétlenül respektálja ezeknek a forrásoknak meg­választásánál a gyáripar imént felsorolt alap­vető álláspontját. Ez okból a gyáripar súlyt fektet arra, hogy az illetékes tényezők ezekben a kérdésekben nyújtsanak lehetőséget a gyár­iparnak álláspontjának, leszögezésére." Az elmúlt héten 5 százalékkal esett a nemzetközi tőzsdeindex Jugoszláv-olasz-csehszlovák kíiringegyezményröl tárgyalnak BELGRAD. — A jugoszláv gazdasági életben egyre több zavart és gondot okoz­nák az Olaszországgal szemben fennálló kliriíigköveteíések. A múlt évben a jugo­szláv kliringkövetelés Olaszországgal szem­ben elérte a 41 millió lírát, az azóta kelet­kezettek pedig máris meghaladták a 20 mil­lió lírát. Az első jugoszláv-olasz gazdasági tanácskozásokon Rómában a kliringkövete- lésekről nem esett szó és ezért az ez év­ben összeülő gazdasági bizottságok feladata lesz e kérdés megoldása. Újabban Csehszlovákia részéről merült fel egy javaslat az olasz-jugoszláv kliring- követelések rendezésére, aminek lényege egy háromoldalú kombináció. Olaszországnak ugyanis jelentékeny kli- ringkövetelései vannak Csehszlovákiával szemben még a szankciók előtti időkből. Jugoszlávia viszont 125 millió csehszlo­vák koronával tartozik Csehszlovákiá­nak. A javaslat szerint Csehszlovákia az Olaszországgal szemben fennálló követe­lésekből jugoszláv számlára vinne át, ami lehetővé tenné a csehszlovák és jugo­szláv hitelezők követeléseinek realizálását. (■—) Jő a körmöcbányai pénzverde fog­lalkoztatottsága. A körmöcbányai állami pénzverde az elmúlt hetekben teljes üzem­ben volt. Jelenleg 5 millió darab egykoronás érmére, 10 millió darab huszfilléresre és ugyancsak 10 millió darab tizfilléresre szóló megrendelést bonyolit le. Ezeknek leszállí­tása után megkezdi a Masaryk emlékére alapított huszkoronás emlékérmék gyártását. ( —) Változás a witkowitzi vasmüvek tu­lajdonjogában. Máhrischostraui jelentés sze­rint a witkowitzi vasmüvek részvényeinek egyik tulajdonosa, a bécsi Guttmann-család átadta részesedését egy angol pénzcsoport­nak. A witkowitzi részvények 50 százaléka a bécsi Rothschild-ház kezében van. A má­sik 50 százalék eredetileg az alapitó Gutt- mann báróké volt, akik azonban angol kö­telezettségeik rendezésére most kénytelenek voltak részvényeiket átadni. (_) Bér mozgalom az o«traul bányavidéken. Mahmeh-ostraui jelentés szerint az ottani bánya­üzemek munkáceágának képviselői tegnap ta­nácskozásokat folytattak a bányamunkások kol­lektív szerződésének megújítása tárgyában. Egy­hangúlag jóváhagyták az eddigi kollektív szerző­dés szabályozására és a bérek fölemelésére vo­natkozó javaslatokat. A mai napon a javaslatokat átadják a szakszervezetek képviselőinek, kik elő­reláthatólag ugyancsak jóváhagyták azokat. Végül pedig a bányamiunká8ság követeléseit az ostrau- karwini kőszénbányatelepek igazgatói (konferen­ciája elé terjesztik, • , PRÁGA. A csaknem valamennyi kül­földi tőzsdén az utóbbi héten bekövetkezett súlyos árfolyamveszteségek a már csaknem két hónap óta tartó bessz minden eddigi ár­csökkenését fölülmúlták. Hogy mennyire ér­zékenyek voltak az árfolyamzuhanások, azt legjobban mutatja az indexszámok követke­ző kimutatása: r4 jfjj 1827végén = 100* ti t-5 SS §S §3 gjá in rHÓO tHO v—( O Berlin 46.9 47.5 48.0 47.1 London 72.0 71.9 71.6 70.1 Páris 52.9 51.4 53.8 54.1 Brüsszel 58.2 55.4 55.0 49.7 Amszterdam 68,0 63.9 66.3 61.6 Stockholm 28.6 28.3 28.6 26.8 Zürich 66.2 65.6 65.9 60.1 Bécs 64.5 62.6 63.9 58,8 Prága 100.2 94.9 95.0 93.4 Milánó 129.4 126.1 124.7 120.5 Newyork 101.1 91.5 96.1 88.9 A tizenegy tőzsdének részvényindexeiből kiszámított nemzetközi tőzsdeindex az el­múlt héten 5 százalékkal 66.5-re (előző heti 66.9-cel szemben) zuhant. Augusztus köze­( —) A burgonyakeményitő-kontingens fölszabadítása októberre, A hivatalos lap mai számában megjelent a kereskedelmi minisztérium 'hirdetménye, amely a burgo­nya-keményítő alapkontingensének 2 száza­lékát október hónapra belföldi fogyasztás­ra fölszabadította, Az 1936—37. évi kam­pány elhelyezési kontingensének túllépését úgy kell kiegyenlíteni, hogy az 1937—-38-as és az 1938—39-es periódusok minden hó­napjában a túllépés huszonnegyed részét az illető üzem kontingenséből levonják. Az egyes üzemeknek 1936—37. évi fel nem használt kontingensrészletét 1937 október 31-ig lehet elhelyezni. ( —) Csökkent a magyar bankjegyforga­lom. Budapestről jelentik: A Magyar Nem­zeti Bank jegyforgalma az októbar 7-i ki­mutatás szerint a szeptember 30-i forgalom­mal szemben 24.57 millió pengővel 432.5 millió pengőre csökkent. A csökkenést vál­tóvisszaváltások és giróbefizetések idézték elő. A váltóvisszaváltások összege a váltó- benyújtások összegét 15.37 millió pengővel haladta meg, Az állami girószámlákra 8,5 pétöl a veszteség 13.25 százalékot tesz ki és a csökkenés Newyorkban ebben az időpont­ban átlagosan 27 százalék fölött, Brüsszel­ben csaknem 24 százalék, Amszterdamban 17, Zürichben 14 százalék fölött, Bécsben é:: Stockholmban 13, Londonban, Milánóban és Prágában kereken 8, Párisban 5 százalék fölött és Berlinben 3 százalékon mozgott. Tegnap javult a lendoni és a párisi tőzsde A nyugati tőzsdéken a hangulat tegnap továbbra is ideges volt. Ennek ellenére azonban a tegnapelőtti newyorki árfolyam- zuhanások után látszólagos megnyugvás következett be, annál is inkább, mert úgy a frank, mint a font megszilárdult. A párisi tőzsdén a járadékok megszilárdultak és a belföldi részvénypiac is nyereségeket tudott, fölmutatni. A valutaértékek azonban to­vábbra is lanyhák voltak. A londoni tőzsde is bizonyos mértékig nyugodt irányzatú volt. Nyitáskor ugyan lemorzsolódások voltak észlelhetők, de az intervenciók később ked­vezőbb hangulatot teremtettek. A részvény- piac irányzata egyenetlen volt, zárlatkor azonban javult, főleg a belföldi ipari érté­kekben. millió pengő, egyéb számlákra pedig 2.2 millió pengő folyt be, úgyhogy a giróköve- telések állománya összesen 10.7 millió pen­gővel növekedett. Az érckészlet 1.44 millió pengővel apadt. Az állam adóssága a gazda- tartozások rendezésének elősegítésére enge­délyezett 100 millió pengős hitel terhére tör­tént folyósítás következtében további 1.2 millió pengővel emelkedett. Az alapszabá­lyok 73. cikke alapján kibocsátott pénztár­jegyek állománya törlesztés következtében 3.67 millió pengővel csökkent. Az „Egyéb követelések" 0.34 millió pengővel apadtak, ellenben az „Egyéb tartozások" 1,56 millió pengővel gyarapodtak. (—) Megszüntetett kényszeregyességek, A pozsonyi kerületi bíróság Posdh Ede dunaszer- daheiyi vendéglős ellem a Kv 278/37—8. szám alatt indított kényszeregyességi eljárást meg­szüntette. (—) Jóváhagyott kényszeregyességek. A be­regszászi kerületi bíróság Preznansky M. bereg­szászi vegyeskereskedő ellen a Kv 353/36—78. szám alatt indított kényszeregyességi eljárást jó­váhagyta^ ' ■ BtCS .... 1937. akt. 27-től nov. 1-ig Ki l»U ■ bísun .... 1937. név. 5-től nsv. 7-ig Ki 190 * Lido-Lidová autodoprava spoiecnost s r. o. PR Ah A II., Vádavské nám. 72 Tel.: 213-06, 222-08, Megnyugodott a prágai értéktőzsde PRÁGA. — A prágai tőzsdén a tegnapi pánik után ma a hivatalos tőzsdeidő előtt még lénye­ge,sen alacsonyabb árfolyamokat jegyeztek. A hi­vatalos tőzsdei forgalom nyitásakor is meglehe­tős idegesség volt észlelhető, később azonban a nyugtalanság engedett. A spekuláció alacsony árfolyamokon Visszavásárlásokat eszközölt és ez újabb szilárduláshoz vezetett. A pénzügymi­niszter s a Nemzeti Bank kormányzójának, vala­mint Roosevelt elnök beszédének kétségtelenül megnyugtató hatása volt a tőzsde hangulatára. A tőzsde előtti forgalomban Skodát 1400-zal taxáliták, a hivatalos forgalomban pedig MIO-zel kezdték jegyezni, később 1470-ig emelkedett a Skoda-részvény, zárlatkor azonban újból gyön­gült és 1455-ös árfolyamjegyzéssel hagyta el a tőzsdét. A többi értékben az előző nappal szem­ben még veszteségek mutatkoznak, noha a zár­lati árfolyamok magasabbak voltak a nyitási jegyzéseknél. MsssFuiu'fak a némQt-masysr keresette mi tárgyalások BUDAPEST. — A német kormány ke­reskedelmi delegációja a magyar fővárosba érkezett, ahol megkezdi tanácskozásait a magyar agrártermények Németországba | való kivitele tárgyában. Az elterjedt hírek ■■ szerint Magyarország elsősorban liszfkivi- teiének biztosítására törekszik, A Gafcouatársaség remén búzát vásárol és beim búzái exportál PRÁGA, —’ Az egyes minisztériumok be­leegyezésével a Gabonatársaság tranzakciót tervez, amely a búza behozatalát és kivitelét célozza még ebben a kampányban. Elsősor­ban belföldi búza és őrlési termékek kivite­lét szorgalmazzák, az exportálandó mennyi­ség fölött azonban még nem döntöttek. En­nek pótlásaként ugyanakkora búzamennyi­séget kívánnak a kisantantállamokból im­portálni. Elvben máris elhatározták, hogy Romániából 6000 vagon búzái fognak Cseh­szlovákiába szállítani. ( —) Gazdát cserélt a csicsmányi Bercli- told-nagybirtok. Pozsonyból jelentik, hogy gróf Berchtold Lipótnak, a volt osztrák-ma- gvar monarchia egykori külügyminiszteré­nek csicsmányi nagybirtokát a csicsmányi erdőkitermelési társaság 1,800.000 koronáért megvásárolta. A nagybirtok 2500 katasztrá- lis holdat tesz ki, amelyből a földreform so­rán 200 katasztrális holdat osztottak szét kisgazdák között. Gróf Berchtoldnak kiter­jedt birtokai vannak még a morvaországi Buchlovic környékén. (—) Megszüntetett mezőgazdasági kényszer- egyességek. Az ungvári kerületi bíróság Reska Vaszil várikulcsai gazdálkodó, Pali Anna ailsó- szlatinai gazdálkodó, Fekete József magygejőci gazdálkodó ellen, a beregszászi kerületi 'bíróság Szabó Ignác és tárnái badalói gazdálkodók és Biró Pál és társai badalói gazdálkodók ellen, a huszti kerületi bíróság Fartbenlblum Zseni, Engel- imann Jeremiás, Engelimamn Lajos huszti gazdál­kodók és Dubanics Olex és társai izikaá gazdál­kodók ellen indított mezőgazdasági kényszer­egyességi eljárásokat megszüntette. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. A besztercebányai kerületi bíróság Laszlop András ujgyarmati gazdálkodó ellen Kv 236/37—2. szám alatt, a huszti kerületi bíróság Englemann Noé huszti gazdálkodó ellen Kv 4537—10. szám alatt. Illés Rózsi huszti gazdálkodó ellen Kv 46/37—5. szám alatt, Engelmamn Menyhért huszti. gazdál­kodó ellen 48/37—5. szám alatt, Deák Anna bustyaházai gazdálkodó ellen Kv 103/37—2. szám alatt, Deák Iván bustyaházai gazdálkodó ellen 104/34—2. szám alatt mezőgazdasági kény­szeregyességi eljárást indított. (—) Megszüntetett csőd. A pozsonyi kerületi bíróság a Zvolsky Ferenc volt ligetfalusi tej- csarnok és éfelmiszerkereskedő ellen indított csődeljárást megszüntette. (—) Valutapiac. A maii prágai valutapiacon a pengő 3, a német ezüstmárka, 5 és a franciái frank 0.55 koronával javult. (—) Devizapiac, A mai prágai devizapiacon megszilárdultak: Alexandria 0.125, Athén és Isz­tambul 0.01, Brüsszel és Rio de Janeiro 0.50, Zürich, Kopenhága, Oslo és Stockholm 0.25, Helsinki 0.025, Lisszabon és London 0.05 és Páris 0.40 koronával,

Next

/
Thumbnails
Contents