Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-08 / 205. (4351.) szám

1937 »September 8, szerda. AR HÍRLAP rovatért LüKŐ GÉZA felel A feles dohányos társvállalkozó és nem esik biztosítási kötelezettség alá Három fórum utasította el a betegsegélyzőt - A szerződés tartalma a döntő a biztosítási kötelezettség megállapítására - A legfelső közigazgatási bíróság nagyjelentőségű 12638/37. számú döntése PRÁGA. — Jelentette a PMH, hogy több 'komáromi és Komárom-környéki dohányterme­lőnek a dohányosok (dohánykertészek) bizto­sítása kérdésében a kerületi betegsegélyző pénz­tárral folytatott harca a legfelső közigazgatási bíróság közelmúltban hozott döntésével a dohánytermelők és kertészek javára dőlt el. A legfelső közigazgatási bíróság nagyfontossá- gu, 12.638/37. számú döntésének részleteit az alábbiakban ismertetjük: A komáromi kerületi betegsegélyző pénztár még 1933-ban több dohánytermelő dohányosát (dehánykertészét) hivatalból biztosítási kötelezettség alá vonta és kivetette a betegbiztosítási járulékokat. A végzések indokolásában a betegsegélyző azt hozta fel, hogy a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a dohányosok a dohánytermelők­nél szerződéses munkaviszony alapján teljesíte­nek szolgálatot, tehát alkalmazásuk nem mel­lék- vagy alkalmi foglalkozás, miért is a szociá­lis biztosítási törvény 2. §-a értelmében biztosí­tási kötelezettség alá esnek. A dohánytermelők a betegsegélyző végzései ellen panasszal éltek a komáromi járási hivatalnál s az a betegsegélyző végzéseit megsemmisítette és kimondotta, hogy a betegsegélyző végzései­ben felsorolt dohányosok nem esnek biztosí­tási kötelezettség alá. A betegsegélyző pénztár a járási hivatal vég­zései ellen fellebbezéssel élt az országos hiva­talhoz. Az országos hivatal a betegsegélyző fellebbe­zését elutasította, helybenhagyta a járási hivatal ama végzését, amellyel a betegsegélyző kivetéseit megsemmisí­tette, magáévá tette a járási hivatal végzései­nek indokolását, sőt azokat a 'következőkkel egészítette ki: amely a szolgálati viszonynak jellemzője és nem teszi a dohányost (dohánykertészt) a földtulaj­donos alkalmazottjává, amint azt a betegsegély­ző pénztár állítja. Amennyiben pedig a beteg­segélyző az 50 százalékos haszonrészesedésben a munka honoráriumát látja, az országos hiva­tali határozat az indokolásnak erre vonatkozó részében kimondja, hogy a szolgálati viszony fo­galmára nem irányadó a munkáért járó jutalom. A legfelső blríség elutasítja a bésgse? é'jfjii panaszát A határozatok ellen a legfelső közigazgatási bírósághoz a betegsegélyző pénztár által beadott panaszok elsősorban azt érvényesítik, hogy a dohánytermelő és a dohánykertészek jogi vi­szonyát az 19Ö0. évi XXIX. számú törvénycikk szabályozza, amely törvény előírásaiból a beteg- J segélyző pénztár ama következtetést vonta le, hogy ez a viszony szolgálati, munkaviszony. A betegsegélyző panaszának eme megállapítására a legfelső közigazgatási bíróság döntésének indokolásában kimondja, hogy a dohány ter­melési engedéllyel biró személy, valamint ama személyek közötti viszony, akik ezt a munkát végrehajtják, a felek között kötött konkrét szerződések tartalma szerint különféle lehet. Lehet szolgálati, lehet társas, sőt más vi­szony is. Amennyiben ez a viszony a szerződés tartalmá­ból megállapíthatóan szolgálati vagy munika- viszony, úgy abban az esetben vonatkoznak rá az 1900. évi XXIX. törvénycikk előírásai, amely törvénycikk közelebbről meghatározza a dohá­nyosok (dohánykertészek) viszonyát abban az esetben, ha a felek között munka-szolgálati szer­ződés jött létre. Az ilyen viszonyt az említett törvény munkásviszonynak tekinti. Ebből azon­ban még nem vonható le az a következtetés, hogy a dohánytermelési engedéllyel biró földtulajdo­nos és ama személyek közötti minden viszony, akiík a dohánytermelésnél közreműködnek, szolgálati, munkaviszony lenne. Ezt az említett törvény nem mondja ki. A felek között kötött egyezménnyel a földtulajdonos és a dohánytermelésnél közreműködő személyek viszonya más alapokra is fektethető, mint ami­lyet az említett törvénycikk normálisnak tekint és mint amelyből — mint alapból — kiindul. A betegsegélyző az országos hivatal döntése elleni panaszának további részében hangsúlyoz­za, hogy téves az országos hivatal ama nézete, miszerint a kár is egyaránt érinti mindkét felet s a dohányos (dohánykextész) rizikója abban áll, hogy terméketlenség vagy elemi csapás ese­tén nem elegendő a bevétel felerésze a dohá­nyos (dohánykertész) rezsijének fedezésére sem, továbbá, hogy a dohányos-szerződés a do­hányosnak minimális biztos jutalmat sem bizto­sit be. A betegsegélyző panaszában továbbá hi­vatkozik arra, hogy rossz termés vagy elemi csapás esetén a földtulajdonos vesztesége sok­kal nagyobb, mint a dohányosé (dohány- kertészé), akinek a betegsegélyző nézete sze­rint nincs vállalkozói rizikója s hogy a dohá­nyos jutalmat egyáltalában csak a termés teljes elpusztulása esetén nem kap, ami azonban ed­dig még nem fordult elő és a betegsegélyző pa­naszában megjegyzi, hogy abszolút biztos juta­lomról egyetlen foglalkozási ágnál sem lehet be­szélni. A panasz eme indokaira vonatkozóan a leg­felső közigazgatási 'bíróság megállapítja, hogy a szociális biztosítási törvény 2. §-a szerint be­teg-, rokkant- és aggkori biztosítás alá csak azok a munkásszemélyek esnek, akik szolgálati, munka- vagy tanoneviszony alapján végeznek munkát, márpedig a konkrét esetben társas- viszöhyról van szó. A legfelső közigazgatási bí­róság a panasz eme indokaihoz egyébként hoz­záfűzi, hogy mikor a. betegsegélyző a dohányos azonos rizikóját tagadja, ezzel elvben még csak annyi következtetést von le, hogy a dohányker­tészek munkájukat nem társas viszony alapján végezték, amint azt az országos hivatal a meg­támadott határozatában megállapította. Ezzel- azonban a panasz nem érhet célt s nem vonható le az adott esetben a dohányo­sok biztosítási kötelezettsége, mert abból, hegy bizonyos munkát nem társas viszony alapján végeznék, még szükségszerűen nem következik, hogy a munkát szolgálati vagy munkaviszony alapján végzik, amely egyedül alkalmas a biztositási kötelezettség megálla­pítására, mert a munka még igy is végezhető más viszony alapján, amely még nem állapít­ja meg a biztositási kötelezettséget. Végül a legfelső közigazgatási bíróság dönté­sében kimondja, hogy a panasznak csak abban az esetben lehetet volna eredménye, ha a pa­naszló betegsegélyző be tudta volna igazolni azt, hogy az adott esetekben szolgálati munka- 2 viszonyról van szó. Egyenlő elbánást követelnek a nagybirtokosok a vetésterület áthágása miatti levonások során A feles dohányosok társvállalkozók A dohánytermelési szerződés tartalmából raegállapittatott, hogy a földtulajdonosok a do- hányosoknak-dohánykertészeknek biznoyos te­rületet adtak át dohánytermelés céljából. A do- hányosoknak-dohánykertészeknek bizonyos te- sek voltak a dohányt a dohányjövedék irány­elvei alapján termelni. A magot a dohányjöve­dék igazgatóságától kapták. A dohánytermelési engedély a földtulajdonosé, aki felelős a do­hányjövedékkel szemben. A földtulajdonosnak a dohányosokkal (dohánykertészekkel) szem­beni visszkereseti joga ki van kötve. A dohánykertészek a dohányültetvényeken dolgoznak, illetve a munkát teljesen önállóan hajtatják végre, természetesen szakszerűen és a termelés jellegéneik követelményei szerint, egyébként azonban ezt teljesen tetszés szerint intézik, mint rendes dohány- (kertészek) ter­melők. Nem esnek a földtulajdonos rendelke­zési körébe, aki csak felügyeletet gyakorol — mint a dohányjövedékkel szemben közvet­lenül felelős szerződő fél. Az elért dohányter­més jövedelméből, valamint a veszteségből is úgy a tulajdonos, mint a dohányos (dohány- kertész) 50 százalékban veszi ki részét. Amennyiben a dohánykertészeknek (dohá­nyosoknak) életük fenntartására vagy más célokra előleget nyújtanak, az előlegnyujtás a végleges eredményből való részesedés szám­lájára megy. A dolgok ilyen állása mellett az elsőfokú ható­ság ama következtetésre jutott, hogy a dohányosok (dohánykertészek) társvállal­kozók. Ez teljesen helyes, mert társvállalkozó az a sze­mély, aki közösen más személyekkel vagy más személlyel egyezmény alapján vállalkozásba kezd. Az országos hivatal határozatának to­vábbi részében kimondja, hogy a dohányos (dohánykertész) tevékenységét mint önálló vállalkozó fejti ki s azáltal, hogy a kérdéses szerződés jogi jellegénél fogva a szerződő felek között kölcsönös kötelezettségeket állapit meg, a dohánykertészeik nem vesztik el önálló vál­lalkozói jellegüket. Az ilyen szerződéses előírások, amelyek a két­oldalú szerződések jellegéből folynak, maguk­ban véve még PRÁGA. — A nagybirtokosok szövetsé­ge tiltakozott az illetékes hatóságoknál a Gabonatársaság ama hirdetménye ellen, amellyel a Gabonatársaság — a kormány irányelvei szerint — a 70 hektárnál több szántófölddel rendelkező gabonatermelők buzaszálíitásánál a megengedett vetésterü­let áthágása esetére árlevonásokat állapit meg. A nagybirtokosok szövetsége uj hir­detmény kiadását kéri, amely egyaránt vo­natkozzék minden olyan termelőre, aki át­hágja a megengedett vetésterületet, tekin­tet nélkül arra, hogy mennyi szántóföldje van. nem létesítenek alárendeltségi viszonyt (—•) Tértivevénnyel fogják kézbesíteni az adó- fölszóliíásokat. Mint ismeretes, az adófölszóli- tásokat eddig tóntivevény nélkül kézbesítették s az adóhivatalnak nem volt serami bizonyítéka a kézbesítésről. A pénzügyminisztérium a na­pokban bocsájtotta ki a tértivevényes adóföl- szólitá,sokat. (—) Kereskedelempolitikai tárgyalások Auszt­riával. A csehszlovák—osztrák árucsereíorga­lom további szabályozására irányuló tárgyalá­sokat október végén kezdik meg. Az előkészüle­tek már folynak s a 'kívánságlista már minkét fél részéről elkészült. (—) Gyönge a körtekivitel, Tékintettel arra, ■hogy az idén Csehszlovákiában aránylag kevés körte .termett, a kivitel főképpen Németország felé irányul, ahol azonban az árak nem felelnek meg. Az idén kisebb mennyiségű körte került kivitelre Belgiumba, Hollandiába és Franciaor­szágba, az utóbbi napokban pedig Angliába is. Álltaiéban véve a körteidvitel igen gyönge. (—) Folyik a szőlőbehozatal. A Metropress jelentése szerint a közelmúltban csak Görög­országból hoztak be szőlőt, most azonban erő­teljesen megindult a szőlőbehozatal Bulgária és Jugoszlávia felől is. A belföldi termelőket a sző­lőbehozatal súlyosan érinti, mivel Szlovenszkón és Kárpátalján megfelelő mennyiségű csemege- szőlő van. (—) A cukorelhelyezés adatai. Az augusztusi cu’kórelhelyezés statisztikai adatait most készí­tették el, s ebből megállapítható, hogy a cukor- kivitel augusztusban rendkívül maga* volt, a kampány 11 hónapjában pedig több mint a ta­valyi mennyiség kétszerese. Ezzel szemben a belföldi elhelyezés ■ csökkent. A kampány 11 hónapjában a 'belföldi fogyasztás a tavalyi 350.795 tonnáról mindössze 356.345 tonnára _ emelkedett. A szeszgyárak fogyasztása a tavalyi 5177 ton­náról 4880 tonnára csökkent. Takarmányozási célokra az idei kampányban 29.480 tonna cukrot használtak föl a tavalyi 19.865 tonnával szemben. A kivitel a tavalyi 153.256 tonnával szemben 313.612 tonnát, tett, ki. (-—) Gabonavámpótlékok. A törvények és rende­letek gyűjteményében tegnap 205. szám alatt megjelent kormányrendelet a gabonavámpótlé- kokat a következőképpen állapította meg: búza 25, rozs 34, árpa 36, zab 24 korona. (—) Leszállították a vaj vámját. A 206. szám alatt megjelent kormányrendelet a vaj vámját ju- liüs 10-tŐl a további intézkedésig 420 koronáról 210 koronára szállította le. (-—) Tovább emelkedik a vas ára. A Národni Liisty jelentése szerint tekintettel airra, hogy a vasérc és aiz előállítással összefüggésben lévő tételek megdrágultak, elhatározták, hogy a nyersvas és a nyexsacél árát fölemelik. Az ár­emelést október 1-én hajtják végre, körülbelül 110 százalékot fog 'kitenni. A vasáraknak ez már la harmadik emelés®, (—) A „Szőlő-Bor-Gyümölcs“ szeptemberi száma most hagyta el a sajtót. A magasszinvo- nalu és nagy népszerűségnek örvendő szaklap pompásan irt cikkeiben a szürettel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, míg gyümölcsészeti ré­sze a gyümölcskert aktuális őszi munkáit tár­gyalja meg. Aki csak egy számot is elolvas eb­ből az igazán gazdagtartalmu, szórakoztatva tanító szaklapból, bizonyos, hogy elválhatatlan barátja lesz. Megkeresésre a „Szőlő-Bor-Gyü- mölcs" szerkesztősége — Beregszász — bárki­nek küld mutatványszámot. (—) Jó közepes a mátyusföldi dohány. Tu­dósítónk. jelenti: Jelentette a PMH, hogy Má- tyusföldön a dohányosokban a júniusi jégeső meglehetősen nagy károkat okozott. Az elsőtö- résü levelek hasznavehetetlenné váltak, ennek folytán a termés lényegesen kevesebb. Az utób­bi időik kedvező időjárása a termést feljavítot­ta s igy közepes jó termésre van kilátás. A má­sodik' törés már megkezdődött, a levelek szé­pen fejlettek és jól száradnák. (—) Átlagon felüli a kukoricatermés Mátyus- földön. Tudósítónk jelenti: Annak idején jelen­tette a PMH, hogy Mátyusföldön az idén he-- lyenkint 25:—30 százalékkal több kukoricát ve­tettek. A kukoricavetések igen szépen fejlődtek s a koránérő fajok szedése egy-két hely kivéte­lével befejeződött. Megállapítható, hegy a ku­koricatermés az idén átlagon felüli. Különösen jó a cinquantino és a pignoletto, de jónak Ígér­keznék a késői fajok is.- ■ (—) Több a munkanélküli a lévai járásban. A mezei munkák befejezése a lévai járásban is hát­rányosan érezteti hatását, a munkapiacon. Szep­tember 1-én 1154 munkanélkülit tartottak nyilván az augusztus 1-i 653-mal szemben. (—) Az osztrák ipar a behozatali korlátozá­sok mellett. Az osztrák gyáriparosok szövetsé­ge kérdőívvel fordult tagjaihoz, hagy a behoza­tali korlátozások megszüntetése mellett vannak- e vagy a korlátozások megszüntetését kérik. A gyáriparosok nagyrésze a korlátozások fenntar­tása mellett foglalt állást. '(—) Kényszeregyességek. A beszterceibányai kei illeti bíróság Tasch Aranka,, született Unger Selmecbányái kalaposnő ellen Kv ^ 198/37. szám alatt kényszeregyességi eljárást indított. A kö­vetelések szeptember 26-ig jelentendők be. (—) Prémiummal támogatja Románia a bu- z aki vitelt. Bukarestből jelentik: A gabonakivitel föl-lendítésére a román kormány a szeptember 10. és október 10. közötti időben egy tiztonnás vág,on búza kivitelére 7000 és egy vagon búza­liszt kivitelére pedig 9330 lej kiviteli prémiumot biztosított. Egy vagon búza belföldi piacon ér­vényes minimális árát fronko term előáll omáson 75 kg hl-súly mellett 42.000 lejben állapították meg. Ernstes* az éüaramut bevétée PRÁGA. — Az államvasutak márciusi és áprilisi bevételi adatait a napokban dol- jj gozták fel. Az államvasutak szállítási for- jjgalma az adatok szerint emelkedik. Már­ciusban 22.6 millió személyt szállítottak, jjazaz 4.9 millióval többet, mint tavaly. E té­li telnél a bevételt 65.9 millió korona, azaz Mó.4 millióval több a tavalyinál. Március­iban az államvasut 4.6 millió tonna árüt szállított. Az államvasut összes bevétele márciusban 276 5 millió koronát tett ki, jjazaz 54.5 millió koronával többet, mint fa­lj valy. f. Április hónapban 20.6 millió személyt j szállítottak 56.8 miilió koronáért. A szálli- | tott személyek száma 3.4 millióval emelke- detí, a bevétel azonban 3.1 millióval csök- - kent, A csökkenést a nagyobbszámu mun- jjkás- és diákjegyeknek íuladonitják. Az ;; összbevétel április hónapban 276.1 millió jj koronát, tett ki, azaz 56.2 millió koronával “ többet a tavalyinál. ' Az év első harmadában az államvasut összesen 1.035.33 millió koronát vett be, azaz 182.47 millió koronával többet, minta múlt év azonos szakában. Csikként sí Őszi Vásár belföldi látogatóinak száma PRÁGA. — A hétfői mintavásári napon a zsidó ünnepeik miatt a látogatottság csökkent, s hiányoztak a szlovén szkói kereskedők is. A külföldi látogatók száma az előző napok szín­vonalán mozgott. Eddig 45 állam vásárlói je­lentkeztek. Az üveg- és porcellán-, 'valamint a finemkeramikai csoportban az eredmény nem egyenletes. A játékcsoportban különösen a ten­gerentúli államok vásárlói eszközöltek kötése­ket. A bőrcsoportban hétfőn az üzleti tevékeny­ség lanyhult. A textilcsoporíban igen élénk üz­leti forgalom volt. Úgy a belföldi, mint a külföl­di cégek vásároltak. A fémáruk csoportjában is jobb eredményeket értek el. A közönség ál­landóan nagy Rgyelmet szentel az egyes szak­csoportoknak. A szlovenszkó! cukorrépa állása POZSONY. — Az utóbbi napokban beállott esős időjárás következtében Szlovenszkó nagy­részén — KeLetsziovenszkót kivéve — icreii jó a cukorrépa állása. A várható terméseredményt egyes vidékek szerint különböző-képpen becsü­lik föl. Egy magyar hold legkisebb hozamát 80—100 .mázsára becsülik, a legjobb átlag ho-• zamot pedig 100—120 mázsára. Kisebb termés a itremcséni, a báni és a nagytapolcsányi járás­ban várható, a nyitrai, az érsekujvári és a pös- tyéni járásban jó termésre számítanak. A vág- ujhelyi, a nagyszombati, a galgóci, a galántai, a lévai és a verebélyi járásokban, valamint a Csallóközben holdankint 150 mázsa cukorrépa- termés várható. A nagybirtokok, különösen a Vág. mentén, Nyitrában és a Csallóközben, 170 mázsás termést remélnek. A mezőigazdák kérik, hogy a cukorgyárak már szeptemberben kezd­jék meg a répa átvételét. A répatermelők érd:ke azt kívánja, hogy a cukorgyárak az idén 20 % kontingensen felüli répát vegyenek át.

Next

/
Thumbnails
Contents