Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-03 / 201. (4347.) szám

XVI. évf. 201. (4347) szám • Péntek • 1937 szeptember 3 mm tiwnn iii [tfinMiniwwmiBiim'MiBimiiTiiiiirMwirMii«T^iiniiiiirin~inw'iinw'iiMiiTn• imiro HilifflMílifflMnMHMiiMMraMrriM • a— Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Eg/es szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet A Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • © TELEFON:- 303-1 1. © « SŰRGÖNYC1M HÍRLAP. PRflHFL Spanyol kilátások (sp) PRÁGA. ~ Nemcsak a spanyol harctereken, hanem Európa spanyol politi­kájában is döntő fázisba érkeztek az esemé­nyek. A harctéren Santander elfoglalásának két jelentősége van, az egyik katonai, a má­sik politikai. Katonailag Franco összetörte a legerősebb spanyol hadseregek egyikét: 67.000 foglyot ejtett, mig 32.000 spanyol kormánykatona Franciaországba menekült, 25.000 elesett és szétfutott, s legföljebb 15—20.000 találta meg lerongyoltan, elcsi­gázva a visszavonulás útját Asturia felé, ahová Franco osztagai nyomon követik őket s alig 80—100 kilométerre állnak már Oviedotól — nyugati irányból jövet. Egy­millió ember jutott Franco fennhatósága alá, az ország két leggazdagabb provinciája: Viscaya és Santander, vas, szén, gyár, ha­digép (többek között 43 érintetlen orosz hadirepülőgép, 32 tank, 150 ágyú, 800 gép­fegyver), a legjobb gabonatermő földek, a leggazdagabb halászat, s ha Asturiát, illetve Oviedo tartományt is elfoglalja 800.000 la­kosával (több, mint a fele már a nemzetiek kezében van), rengeteg bányájával, gyárá­val, a gazdasági mérleg végleg Franco ja­vára billen. Hiszen a valenciai kormánysta­tisztika szerint is 11,000.000 ember él már a nemzeti Spanyolországban, mig Valencia országában mindössze 8,000.000, mig hat­millió ember hazájában dúl a harc, s e bi­zonytalan provinciák nagyobb része is Franco kezében van. Ez a katonai jelentőség. Az erkölcsi, il­letve, politikai az, hogy Santander önként adta meg magát, elűzvén a valenciai kato­nákat és az anarchista vezetőséget. A han­gulat ebben a provinciában Franco javára billent: a nép örömmel üdvözölte, benne látta a szabaditót, a rend és a nyugalom meghozóját. Nagy változás ez az iruni, bil­baói elkeseredett ellenállás óta, s azt bizo­nyítja, hogy a nép hite megingott a valen­ciaiakban, akik Ígérnek és szavalnak, de cselekedni nem tudnak és egymás között marakodnak. A Franco-csapatok előnyomu­lása Asturia partvidékén is inkább diadal- uthoz, mint katonai akcióhoz hasonlít: föl­lobogózott falvak fogadják a vörössipkáso- kat, s egyedül az elvakult bányászok állnak ellent, de nem a tulnyomószámu mezőgazda­lakosság. S ha a kiábrándulás és bomlás je­lei láthatók északon, bizonyos, hogy az örök viták és veszekedések a Caballero- és a Negrin-szárny között, a valenciai ország más részein is megingatták a köztársaság belső fegyelmét és a lakosság nagy része vágyakozva várja a rendet és kenyeret ho­zó Franco-csapatok bevonulását. Valencia morális ellentállóereje északon megtört, az angol megfigyelők szerint másutt is gyön­gülőben van. — Ez a politikai hangulatvál­tozás a santanderi győzelem második tanul­sága, A harctereken a döntést a kormányhad­erő őszi offenzivái fogják meghozni. Több- izben kifejtettük, hogy a mai spanyol hely­zetben a védekező mindig előnyben van, mert jól kiépített állásaiból könnyűszerrel visszaverheti az egyforma erős vagy nem sokkal erősebb ellenfél támadásait. Eddig a kormány állandóan védekezett, Franco tá­madott. A centrumban offenziváival nem sokat ért el s ezért, a helyzet helyes felis­merése után. offenzivákat csak a mellék- harctereken indított s itt igyekezett lemor­zsolni az- ellenség erejét.- így Malagánál; LÁNA. — Csütörtök reggel hat órakor Masaryk első köztársasági elnök kezelő­orvosai, dr. Maixner és Pelnár tanár a kö­vetkező orvosi jelentést adták kit „A felsza­badító elnököt, kinek egészségi állapota az utóbbi időben rendkívül jó volt, éjfélkor súlyos rosszullét lepte meg, de a roham néhány óra múlva elmúlt, úgy hogy a haj­nali órákban az elnök egészségi állapota kielégítő.“ — Az orvosok megérkezése után Masaryk János követ azonnal értesítette a köztársasági elnököt és a miniszterelnököt. A köztársasági elnök és felesége, valamint a miniszterelnök még az éjszaka folyamán Lénába érkezett, A második jelentés Délelőtt tizenegy órakor a következő or­vosi jelentést adták ki: „A felszabadító el­nök egészségi állapota az éjszaka folyamán néhány kisebb agyér atheromatosznikus za varai következtében rosszabbra fordult Ugyanez a betegség lepte meg a köztársa sági elnököt 1934-ben is. Reggel hat ór< óta Masaryk állapota nem változott. A szimptómák változnak, de a szervezet el- lentálló ereje nagy és a szívműködés jó. Dr. Maixner.“ Csütörtök délután javul a beteg állapota LÁNY. — Délután 16 órakor újabb or-I vosi jelentést adtak ki Masaryk elnök ál- 9 lapotáról. A jelentés szerint: A beteg álla-1 pofában inkább javulás észlelhető s a sen-Ü Bene3 második iánai útja Sinajai visszhang A magyar kérdés rendezése volt a kisantant-konferencia főcélja Osztrák lapvélemény -- Magyar feltételek BÉCS. — A osztrák politikai körök, de a közvélemény is nagy érdeklődéssel kísér­te a Magyarország egyenjogúsági követelé­seivel kapcsolatos sinajai kisantant-tanács- kozásokat. A sajtó is kifejezést ad annak a meggyőződésének, hogy a magyar kérdés rendezése volt a sinajai összejövetel tárgya­lásainak főcélja. A délutáni sajtó hangsu- lyoz’za, hogy a magyar katonai egyenjogú­ság kérdésének elintézéséhez mindkét fél ré­széről jóindulat mutatkozik. Ezért a sinajai értekezlet igen fontos fordulópontot jelent­het nemcsak a Dunamedence, de egész Európa szempontjából* Illetékes helyen kije­lentették, hogy Ausztriában nagy megelé­gedést keltett a sinajai értekezletről kiadott kedvező jelentés, s örömmel üdvözlik azt a tényt, hogy most több megértés nyilvánult meg a magyar követelésekkel szemben, mint az eddigi kisantantértekezleteken, A kisebbségi kérdés BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A „Pesti Hírlap“ mai száma „Sinaja“ címmel vezércikket kö­zöl, amelyben többek között a következőket mondja a cikkíró: — A magyar kormány álláspontja az, hogy ma, amikor Magyarországon és Bul­gárián kívül nincs Európában olyan állam, amely meg lenne fosztva jogos önvédelmi eszközeitől, Magyarországnak mindenkép joga van a fölfegyverkezéshez. Ezt az elemi jogot nem lehet semmiféle alkudozástól, egyezkedéstől függővé tenni. — Mi nem akarunk a békés közeledés gáncs- vetői lenni, — írja a lap, — azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy minden ilyen közeledést az illető két állam közötti légkör megváltozá­sának kell megelőznie. A ki&antant-államok si­najai konferenciájáról kiadott hivatalos kom­müniké hangsúlyozza, hogy a kisantant tanácsa mindent megtesz, hogy a dunai államok politi­kai és gazdasági együttműködésének feltételei létrejöjjenek. A mi feleletünk erre az, hogy a kisantant magatartásától függ, hogy ezek az előfeltételek létrejöjjenek* Elsősorban rendezni kell a kisebbségi kérdést s akkor beszélhetünk a továbbiakról. Az „Uj Magyarság“ a „Sinajai levél“ dmü vezércikkében megállapítja, hogy a jelek sze­rint a kisantant az elkerülhetetlen magyar fel- fegyverkezést szeretné ünnepélyes formák, ga­ranciák és kikötések közepette megvalósítani. Magyarország óriási szívességet tenne a kis- antantnak, ha igy valósítaná meg fegyverkezé­sét, mert ezzel elismerné a kisantantot mint nagyhatalmat. Terűdnél, Bilbaonál és Santandernél. So­rozatos győzelmei és veszedelmes térhódí­tásai most arra kényszeritették a kormányt, hogy a közvélemény nyomása alatt kimoz­duljon biztos defenzívájából és támadásba menjen át, nehogy Franco minden mellék- frontot likvidáljon, Katalóniát elvágja Va­lenciától, hadseregét a külföldi hadianyag­gal (ami Valenciában a blokád miatt egy­re fogy! tökéletesebbé tegye, egyenként végezzen köztársasági ellenfeleivel — s ne­hogy Franco győzelmei folytassák a köz- társasági lakosság demoralizálását és vég­leg kiélezzék a belső politikai harcokat. Mia_ ja kénytelen-kelletlen feladta régi elvét, a „nem fognak áttörni“ jelszót s támadó jel­szót választott: „mi fogunk áttörni . De ő is tudja és gyakran kifejezte, hogy az of- fenziva sokkal kockázatosabb Spanyolor­szágban» mint a defenzíva» különösen most» amikor mindkét fél régen bevehetetlen erőd­vonalakat épített a frontokon. Ezenkívül ma Franco — Santander után — sokkal erősebb, jobban felszerelt, mint Miaja, s 100.000 főnyi északon felszabadult hadse­regét odavetheti, ahol a legszükségesebb, esetleg két-három helyre is. De támadni kell. Santanderrel Franco kicsalogatta a kormánycsapatokat erődvo­nalukból s Brunete ellenére a milicia uj of­Masaryk elnök betegsége Kritikus éjszaka Lénában Két orvosi jelentés - A köztársasági elnök is felesége még az éjjel Lénába utazott - Hotiza Hasaryk betegágyánál ­PRÁGA. — A köztársasági elnök szep­tember 2-án délelőtt fogadta az uj argentí­nai követet» aki átadta megbízólevelét. A követ és az elnök szívélyes üdvözlő szava­ikat váltottak. Délelőtt Davis moszkvai ame- | rikai nagykövetet fogadta Benes elnök, imajd a déli órákban ismét kiautózott Lániba. sorium kitisztul. A lélegzés, amely eddig az agyzavaroknál szokásos jeleket mutatta, (szabályosabb és mélyebb lett. A szivmükö- [dés is tetemesen javult. A beteg hőmérsék- [lete még kissé magas (37.4). Dr. Maixner

Next

/
Thumbnails
Contents