Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-03 / 201. (4347.) szám

'•PívvGAI • A\ACÓ!AR ' HIRLAÍ’ 1937" szeptember 3, J$ntek. fenzivába kezdett. A legtöbb esélye a kipi­hent s Posas által átszervezett, jól felszerelt uj katalán hadseregnek volt, nem csoda, hogy a támadás Saragossánál és Huescánai ndult meg. Nyolc nap alatt Posas nem tu­dott lényeges eredményt elérni - s közben Santander alól megérkezett a fölszabadító csapatok egyrésze. Pedig minden e kor" mánytámadások eredményétől függ. ^ Miaja bizonyára egyszerre több helyen is támadni fog: Huescánál, Saragossánál, Terűéinél, Brunéténél, Toledónál, Villanueva de la Sémánál (ahol a legkeskenyebb _ Franco országa), Posoblancónál, Cordobánál és Granadánál. Megkísérli, hogy egyszerre kilenc-tiz helyen intézzen rohamot Franco ellen, megzavarja, idegessé tegye, kapko­dásra bírja a nemzetieket. Elképzelhetjük, hogy a küszöbön álló két-háromhónapos tá­madási széria mennyire igénybe veszi majd a kormánycsapatok erejét s milyen végső, hatalmas, soká ki nem tartható idegmegfe- •-zitésre lesz szükség Franco erősebb, job­ban felszerelt betonállásai előtt. Franco kü­lönben is számított a kormányoffenzivákra, sőt egyenesen kiprovokálta őket, tehát fel­készült rájuk. Vagy sikerül az őszi offen- ziva-ciklus s Miaja valahol áttöri Franco bástyáit és felgöngyölíti a nemzetiek front­ját. — vagy nem s ebben az esetben Fran- conak könnyű munkája lesz: Terűéinél el­vágja Katalániát Valenciától, ami a vég kezdetét jelentené a köztársaságiaknál. Az általános s mindent egy lapra helyező offenziva veszedelmes kísérlet. Franco so­hasem kockáztatta. Tudjuk, az abesszinek is akkor vesztették el háborújukat, amit egy-két évig húzhattak volna, amikor 1936 februárjában biztos hegyi állásaikat elhagy­va meddő offenzivát indítottak az olaszok ellen, akik megverhették a fedezékeikből kibúvó abesszineket. 1918 tavaszán a né­metek letörését is az okozta, hogy Luden- dorff (tanácsadóival ellentétben) a nagy nyugati offenzivákban mindent egy kártyá­ra tett. —■ de az atout nem bizonyult elég erősnek. Ludendorff akkor kényszerhely­zetben volt: nem várhatta be, amig az öt­milliós amerikai hadsereg megérkezik Fran­ciaországba s ugyanilyen kényszerhelyzet­ben van ma Valencia: nem várhatja meg, amig Franco minden erejét és felkészültsé­gét a mellckfrontok likvidálása után a köz­pontra összpontosítja. A harc megindult. Kinek vannak nagyobb esélyei? Nehéz megmondani. Lehetséges, hogy az offenzi­vákban Valencia ugyan nem győz, de Franco is kifárad s akkor még egy évi po- zicióháboru várható. Ebben az esetben — úgy, mint a világháborúban — ott vannak a nagyobb esélyek, ahol több a hadianyag és a felszerelés. Franco szabadon kaphat fegyvert. Valenciát a francia semlegesség és a blokádot tartó Franco-flotta fölénye hátráltatja. A harctereken kezdődő döntés- sel egyidejűleg éppen ezért megindult a döntés az európai spanyol politikában is: Valencia csak akkor lélegezhet föl, ha az európai hatalmak feladják semlegességüket, nyíltan beavatkoznak és nem tűrik többé a hadihajók, buvárhajók és repülőgépek blo­kádját. Tudjuk, hogy a helyzet éppen most kiéleződött s London és Páris lázasan tár­gya] azokról a rendszabályokról, amelye­ket franco kíméletlen blokádja ellen foga­natosítani akar. Franconak szüksége van a blokádra, mert érzi, fölényét csak úgy tart­hatja meg. ha felszerelése jobb lesz. mint \ alenciáé s nem engedi, hogy a köztársa­sági Spanyolország kívülről erősödjék. Ha ez mégis megtörténik, vége a benemavatko- zásnak s ki tudja, mire szánja el magát eb­ben az esetben Berlin és Róma. Kétségtelen, a spanyol ügy, mind béviil, mind kívül a döntő fázisba érkezett. Furtwängler nem veszett össze Toscaninivel BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztősé­günk tclcfcxijelentése ) A ..Magyar Újság" szer­dai számában bécsi értesülés alapján közölte, hogy a salzburgi ünnepi játékokon Furtwäng­ler és Toscanini között politikai nézeteltérés támadt. Toscanini állítólag kijelentette Furt- wünglcrnck, hogy a bayrruthl ünnepi játékok vezetőjének nincs helye Salzburgban. Állítólag azt fs mondta Toscanini, hogy többé nem sze­repel együtt FurtwSnglerreL Furtwängler vi- iszoot az „Uj Magyarság" mei számában nyilat­kozik. A világhírű karmester határozottan ki­jelenti, hogy sremenszedett hazugság, hogy ő összeveszett volna Toscaninivel. Miért Usui érvényesülhet a „tollvonás" a vasút nyelvhasználatában T A miniszterelnökség saitóesitáfyának kassai lapja — a miniszterelnök Ígéreteivel ellentétben — teljeslthetetleneknek minősíti a magyarság nyelvi követésest ■ • PRÁGA. — A kassai „Slovensky Vy­chod" utódja, az ugyancsak Kassán megje­lenő „Novosti“ cimü napilap egyik leg­utóbbi számában hosszú cikkben foglalko­zik a magyarnyelvű hivatalos fölirások kér­désével. Miután a lapot — a ..Slovenská Pravda“ közlése szerint a miniszterelnökség sajtóosztálya évi 600 ezer korona szubven­cióval támogatja, álláspontját a kormány­hoz közelálló körök véleményével össz­hangban állónak kell tekinteni. A cikk címei ..Nyelvkérdés az államvas­utaknál. A magyar kisebbség magyar föl- irásokat kíván az állomásokon.“ — A cikk szószerint a következőket mondja: — Nemzeti kisebbségeink gyakran pa­naszkodnak az államvasuti üzemek nyelvi gyakorlatára és szemére hányják a vasúti igazgatásnak, hogy nem respektálják a ki­sebbség nyelvi jogait. Az utóbbi időben fő­leg a magyar kisebbség szorgalmazza a ma­gyar fölirásokat és a magyarnyelvű hivata­loskodást mindenütt ott, ahol a vasúti állo­más olyan helyen fekszik, ahol több. mint huszszázaléknyi magyar lakosság él. Ennek a kívánságnak azonban a vasut­igazgaíóság érthetően nem tud elegei ten­ni, bár a vasút kereskedelmi vállalat jel­legével bir. Ugyanis az államvasutak szá­mára az egynyelvű hivataloskodás vagyis a csehszlovák nyelv kizárólagos haszná­lata — kezdve a vasutügyi minisztérium­tól a legkisebb alkalmazottig — egyene­sen kötelező, még pedig az 1920. évi feb­ruár 29-én kelt 122. számú törvénynél fogva, amelv egész világosan és kizárólagosan az államnyelven való hivataloskodást rendeli el. Ez a kötelesség fönnáll az államvasutak valamennyi tisztviselőjére és alkalmazott­jára. továbbá mindazokra a személyekre nézve, akik az államvasutakat —- akár szó­val. akár írásban — magánszemélyekkel szemben képviselik, valamint a belső hiva­tali szolgálatban is. A hivatali helyiségek külső megjelölésére és a hirdetményekre nézve viszont kizá­rólag a nyelvtörvény a mérvadó, amely a csehszlovák nyelv kötelező használatát irja elő. A nyelvtörvényből kifolyólag minden vasúti alkalmazottnak kivétel nélküli kötelessége, A népszövetség megreformálását sürgette a magvar kiküldött a párisi interparlamentáris konferencián A mesterséges konjunktúrát újabb gazdasági válság követi? PÁRIS. — Az interparlamentáris unió teg­napi ülésén Pella, az ülés román elnöke a nép- szövetség alapokmányának reformjával foglal­kozott. Az utána meginduló vitában az olasz és a magyar kiküldött is felszólalt. Lakatos Gyula magyar kiküldött az elnökkel ellentétben megállapította, hogy szükséges a népszövetség alapokmányánnfe reformja, különösen a 19. szakasz megvál­toztatása és az alapokmányt külön kell vá­lasztani a békeszerződésektől. Az interparlamentáris unió csütörtöki ülésén tárgyalta a regionális egyezmények kérdését, különös tekintettel a dunai országokra. Szteré- nyi József báró rámutatott arra, hogy a mai gazdasági javulás nem természetes je­lenség, de az államok kormányainak befolyására jött létre, mert a kormányok mindenáron igyekez­nek a munkanélkülieket foglalkoztatni, ezenkí­vül a nagyarányú fegyverkezés is időleges gaz­dasági fellendülést okozott. Ilyen körülmények között azonban tartani kell attól, hogy a gazdasági fellendü­lést újabb és méq súlyosabb viláqqazdasáqi válság követheti. A regionális egyezmény kiterjesztése az európai gazdasági megegyezés előkészítésének tekinthető. A dunai államok gazdasági rendszere megköve­teli a regionális egyezmények létrejöttét. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy ez a kérdés a dunai államok két legnagyobb szál­lítója és vásárlója nélkül, Olaszország és Né­metország kizárásával nem oldható meg. Figye­lembe kell venni ezenkívül a dunai államok ag­rárérdekeit is. Végül meg kell szüntetni a korlá­tozó rendelkezéseket és szabaddá kell tenni a bevitel és a kivitel mennyiségét és a forgalmat nem szabad fizetési és devizakorlátozásokkal akadályozni. Szterényi beszéde után a jugoszláv Iqküldött hangsúlyozta, hogyha a kormányok elfogadnák a római kormány javaslatát, a középeurópai álla­mok gazdasági föllendülése biztosítva lenne és az európai békét is szilárdabb alapokra helyez­hetnék. hogy az államnyelvet bírja. Ennek dacára a vasutigazgatóság mégis méltányosan járt el, amidőn nem bocsátotta el azokat az al­kalmazottakat. akik az államnyelvet a mai napig sem sajátították el. Keletszloven- szkón és Kárpátalján még ma is számos he­lyen teljesítenek olyan vasúti alkalmazottak szolgálatot, akik vagy nem kielégítően, vagy egyáltalában nem tudnak sem szlová­kul, sem csehül. —- A nyelvtörvény első szakasza hatá­rozottan kimondja, hogy a vasút tartozik gondoskodni arról, hogy nemcsak a vasúti jj állomások és a belső helyiségek feliratai, de * a szállítási forgalmat, vasúti tarifát, késé- ? seket stb.-t illető hirdetmények, szóval a ü nyilvánosságnak szánt összes értesítések ki- jj zárólag államnyelven legyenek megírva. Ez szól a vasúti vendéglőkre, étkező- és hálókocsikra stb. is. Igaz, hogy a törvény második szakasza kivételeket állapit meg a kisebbségek nyelvhasználatára nézve, de csak ott, ahol a vasút mint magánvállalat lép fel, de nem a vasutigazgatás által végzett hivatalos jellegű cselekményeknél. — Ezek azok a főokok. amelyek miatt a | vasutigazgatás Szlovenszkón és Kárpátal­ján a magyar kisebbségi nyelvi kívánsá­gainak nein tehet eleget. Amint látható, a miniszterelnökség sajtóosz­tályához 'közelálló kassai lap homályos, egy­másnak ellentmondó érveléssel alaposan ,,meg­magyarázza“, miért nem lehet magyar felirat azon községek állomásain sem., amelyekben megvan a kvalifikált magyar kisebbség, sőt azokban sem, amelyeknek lakossága magyar- többségű. A nyelvtörvény második szakaszának kivéte­lei a „Novosti“ kazuisztikus magyarázata szerint nem alkalmazhatók magyar vidéken. Német vidékeken zavartalanul alkalmazhatók, a lap érveléséből következtetve bizonyára azért, mert ott az államvasut „magánválla­lati“ jelleggel bir. A forgalmi hivatalban is, — magyar vidékeken azonban az étteremben sem. Köszönjük a miniszterelnökség sajtóosztályá­hoz közelálló lap „felvilágositását“, hogy miért nem alkalmazható a „tollvonás", amelyet a mi­niszterelnök megígért, — elsősorban a vasútnál levő nyelvi anomáliák megszüntetésére. Az a bizonyos toll minden ígéret ellenére sem akar fogni, ’ hanem mindig csak az a másik toll mű­ködik bőségesen, amely indokolja az elemi ma­gyar jogkövetelések „teljesithetetlenségét“. Farkas István: FÉNYKÉPEK Az ujbarsi „számadó" Munkásember állt meg az ablakom alatt és bebocsáttatóst kér. Türelmesen vár. mig ajtót nyitnak neki, betolja kerékpárját, a kormányon kis fonott kosár. Édesanyám szelíden tudakolja, hogy kicsoda és mit akar. — Veres Vilmos vagyok Ujbarsról ■— mutat­kozik be szerényen, de abban a pillanatban már én is kint termek a kisded udvaron, hogy az új­ba™ magyar munkúsirót. fajtájának energikus „számadóját“ szcmtől-szembc lássam. Megszorítjuk egymás kezét, aztán szemünk a kezünkkel együtt egybefonódik s máris ott ülünk a nyár izgága, bolondosán nyíló virágai között az édesanyám udvarán. A kicsi szőlőbe indult s útközben hallotta, hogy itthon vagyok, hát eljött meglátogatni — mondja s kedvesebb látogatóm aligha érkezhe­tett volna a nevem napján, augusztus szelíd, utol­só ragyogásában. Itt ül előttem egy szőke, lassan ráncosodni *czdő, harminckétéves fiatalember, aki egy gim­náziumi osztályt végzett Pápán, másfél hold föl- decskéje van, a nyáron aratómunkás volt. de hatalmas könyvben irta meg az cgykés Garam- völgyc helyzetjelentését s talán magyarországi névrokonáról, Veres Péterről sem tudva, szá­madást irt önön életéről. Mig számadását bele­zz jezhette volna, meghalt hároméves fiacskája, aki­nek liölcsőjét ringatva, születtek szebbnél-szebb gondolatai. Most megint egyedül áll a világban, sok-áz versével, sok helyzetjelentésével, nem tudja, hogy mit hoz az ősz, lesz-e munkája, gán­csok és emberi gyarlóságok között éli épitö életét. y Ahogy a nyári sugarak körülölelnek bennün­ket s a nagy Országépitő napján vele beszélge- tck, eszembe jutnak azok a hangos magyarok, a ik még nem arattak, nem hordtak zsákot, nem kaszáltak s nem keresték aggódva a szűk nap­számot. Vagon barátkoznak-e úgy, ezzel az em­berrel, mint amilyen büszkén nevezem őt bará­tomnak. Vájjon meghallgatták-e már, amikor ön­vallomásából a magyar faj elsődleges fenntartója, a nemzeti érzésű és öntudatos magyar munkás megszólal? Persze, hogy bizalmas körben, építő magyar- 0sr,'nt,enf Panaszkodik. Alig-alig nyúlnak a hóna ala, hol lenézik, hol leértékelik, Veres Vil­mos pedig esténként irja a kisebbségi magyarság meztelen életéről szóló helyzetjelentéseket. Remélem, hogy ezt a megrázó és túlontúl őszinte kisebbségi magyar helyzetjelentést nem sokara mindnyájan ismerni fogjuk. Vita a feözségi választások időpontja körül PRÁGA. — Hodza Milán miniszterel­nöknek Prágába való visszatérése és az őszi kormánymunka megkezdése megindí­totta a politikai vitát. A tulajdonképpeni kormánytanácskozások csak tizenkét nap múlva kezdődnek meg. mert akkor az ösz- szes miniszter már Prágában lesz. A par­lamentet csak október közepén fogják ösz- szehivni, előbb lehetetlen. Koalíciós körök­ben azon a véleményen vannak, hogy az 1938. évi költségvetést már az uj pénzügy- miniszter fogja a parlament elé terjeszteni. Ennél az alkalomnál a cseh szociáldemo­kraták újra régi kívánságokká] állnak elő és pedig egy vagy két olyan miniszteri tár­cát követelnek a maguk számára, amelye­ket eddig mindig agráriusok töltöttek be. Sokat vitatkoznak már most is a küszö­bön álló községi választásokról. Egyesek úgy vélik, hogy nagy kockázattal járna a választásokat 1938-ig kitolni, mert a heves választási küzdelem az állam jubileumi évét erősen megzavarná. A cseh szociáldemo­kraták főtitkára vasárnap Jungbunzlauban szónokolt és kifejezetten a választások ez- évi kiírása mellett foglalt állást, még pedig nemcsak a községben, hanem az egyes ér­dekképviseleti testületekben is. A Die Zeit véleménye szerint a szociáldemokrata párt főtitkára presztizsokokból szólalt fel a vá­lasztások mellett. A német ellenzék feltűnő­nek tartja azt is, hogy a cseh sajtóban újra több helyet szentelnek a határmenti német .községek és városok ügyeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents