Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-08 / 179. (4325.) szám
Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — fira 2‘- Ke Ha; Kis Magyarok lapja XVI. évf. 179. (4325) szám • Vasárnap ■ 1937 augusztus 8 BHHHBBHHmnnHHnnaMii ■ .......am ....... iJMBmm Ilii eim'iniima ...................... f Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kfi., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Eg/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská Ilii ce 12, IL emelet O Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. ©O sürgönycím hírlap, prrhr. EGY POHÁR JÓ BOR MELLETT IRTA: SZVATKÓ PÁL Szlovenszkó, augusztus elején. Itt ülök a szőlőhegyen, tündöklő napfényben villog előttem a szőlőtőkék fallanxa, s a dülöngést adó nedv szülői a legszabályosabb csatasorokban sorakoznak, ápolt, tiszta föld domborodik az egyenes sorok között, az egyforma karók magasságában mintha zsinórmértékkel nyesték volna le a venyigéket, a zöld levelek kék rézgálicpar- főmben hivalkodnak, s lent már-már érve függnek az egészséges, teli fürtök. Szemnek jóleső látvány ez a szőlő-tisztaság, rend és egészség, a boldog, otthoni völgyek látása, a kis fehér présházaké, lent a kertek hüs- lombu fái, az öreg diófák, s amikor délben megkondul a völgy kápolnájának szelíd harangja, behunyom a szememet, s érzem e boldog, gazdag táj melegét, a szőlőérlelő föld szagát, a madarakat, a kék eget, a fákat, az egész természetet, ahogy ad, csak egyre ad az embernek. Most Nyugatról jöttem vissza, s ahol jártam, sokszor gondoltam az otthoni, szloven- szkói szőlőkre. Megizleltem a franciák finom borait, láttam a Rajna heroikus tájain a folyamra hajoló német szőlőkerteket, szívtam a fűszeres illatot, amely a Mosel völgyében lopja aromáját a legcsodálatosabb fehérborokba, átrobogtam a magoni tájakon, a véghetetlen burgundiai dombszőlők között, láttam Champagne mezőit és órákat töltöttem a tramini és terlani szőlőlugasokban, a felejthetetlen déltiroli kertek között, a Rhone völgyében, jártam a fandant borok hazájában, s fönt voltam a havasok között, ahol rettenthetetlen walliszi parasztok ezer méter magasságban termelnek tenyérnyi területeken szőlőt, megilletődve néztem a föl- kapaszkodó kócos, csapzott tőkéket, amelyek kővel körülvett erődjeikben dacolni merészelnek a Mischabel felől jövő szélrohamokkal, s megizleltem a kegyetlen bort, a „pogánybort“, ami itt terem Európa legmagasabb szőlőkertjeiben, — s most kétszeresen becsülni tudom az otthoni kertek szépségét. De amint itt ülök, s fülembe cseng még a vincellérek panasza, eszembe jut legutóbbi prágai poharazásunk, amikor az egyik vendéglőben harminchat koronát fizettünk azért a borért, amit a sok komisz közül tényleg inni lehetett. Visszagondolok a pohárra, sáfrányszinü nedvére és az — árára. Itt lent a termelő három koronát sem kap a literért, s hallom, Magyarországon huszonöt fillérről tíz fillérre fog esni a must ára. Mi történt a borral, s miért büntetik a termelőt, hogy alig tiz százalékát kapja annak, amit a fogyasztó fizet a városban az áruért? Mi történik a borral, amíg a három koronától eljut a harminchat koronáig? Ez a szőlőterület, ahol ülök, nem nagy, nem jelentős. Mégis száz és száz hektoliter bor hever a pincében, lehetetlen eladni s a termelők rettegve gondolnak az őszre, ha netán jó termés volna, mert hová tegyék az uj bort, ha senki nem veszi meg, a pincékben nincs hely, s nincs pénz uj hordókra? A munkabérek emelkednek, s az egykoronanyolcvanas adót meg kell fizetni a bor után még akkor is, ha a pincében elillan, pedig minél tovább áll a bor, annál többször kell utánatölteni, annál több tűnik el, s a pénzügyőr nem kiváncsi a természet törvényeire, az utántöltésre, hanem megállapítja, hogy ennyi és ennyi literrel kevesebb a készlet, s a hiány után behajtja az 1.80-as adót. fia a termelőnek szerencséje van és eladja a bort, csak két koTIENCSIN. — A japán katonai hatóságok becslése szerint Északkinában összesen 182.000 kínai katona áll. A kínai csapatok legnagyobb összpontosítása Paotingfu és Sunteh körül folyik. Paotingfu környékén 35.000, Suntehben 67.000 kínai van. A japánok azt állítják, hogy a kínaiak az eddigi harcok folyamán 5500 halottat és sebesültet vesztettek, mig a japán veszteség 363 halott és 875 sebesült. A kínaiak legnagyobb veszteséget a nuanyuani ütközetben szenvedték, ahol 2000 halottat és sebesültet vesztettek, mig Tiencsinnél veszteségük ezer ember volt. Az eddig meg nem erősített hírek szerint a nankingi kormány hatvan modern repülőgépet összpontosított a kínai főváros környékén és szükség esetén a gépeket Északkinába küldi a japánok ellen. A kínai lapok állítása szerint a kínai csapatosztagok a hankau—pekingi vasútvonal mentén Liangszingtől északra Nankavan felé nyomulnak anélkül, hogy japán ellent- állásra találtak volna. A pukaui vasútvonal mentén elhelyezett kínai 38. hadosztály osztagait, amelyek részt vettek a tiencsini harcokban, most friss csapatokkal helyettesítették. A Domej sajtóügynökség úgy tudja, hogy a nankingi japán telepesek kivétel nélkül BERLIN. — A hivatalos német hírszolgálati iroda jelenti: Néhány angol lap közlése szerint három német újságírót: Cromet, Wredet és Langent az angol kormány kiutasította Angliából. A német kormány nem titkolja, hogy az angol lépés rendkívül kelrona nyolcvanat kap érte nálunk, de ha] nincs szerencséje s bánatában kiissza, vagy] ha nincs hordója és helye, tegyük föl: elajándékozza és kifolyatja, literenkint egykoronanyolcvanas adót vasalnak be rajta . . . Minden gazda panaszkodik, s a szőlőgazda. aki tényleg állandóan hadilábon áll az időjárással, a szőlőbetegségekkel és az ellennövényekkel, joggal panaszkodik a legtöbbet. (Az egyetlen vincellér, aki nem panaszkodott, hanem dicsérte az időt és a terSanghajba utaztak. Szombaton tiz kinai repülőgép átrepült Hankau fölött. Eszakkína sorsa LONDON. — A Times vezércikkben foglalkozik Északkina sorsával. A lap biztosra veszi, hogy az északkinai status quot az eljövendő két évszázadban lehetetlen lesz helyreállítani s az is valószínű, hogy Japán hamarosan helyi jellegű, de erélyes katonai műveletekkel fogja megerősíteni uj pozícióját. A japán ambíció területi arányait ma még lehetetlen megállapítani, de valószínű, hogy Hopei tartomány nagy része Pekinggel együtt és talán Shantung egyes területei japán befolyás alá kerülnek és autonómiájuk^ csak külsőség marad. Japán politikája foly-| tatja a kínaiak szétmorzsolását és kis terü- letenkint akarja meghódítani és beszervezni a Mennyei Birodalom északi részeit. A Times egyúttal megállapítja, hogy a hódítást a japánok könnyen elvégzik, de nem valószínű, hogy az elfoglalt területeket meg is tudják szervezni. A tulajdonképeni probléma akkor kezdődik, ha a japán katonák hazamennek és leteszik a fegyvert. Mandzsúria példája azt bizonyítja, hogy Japán nem tud közigazgatni és a japán belviszonyok is a japán uralkodó osztályok közigazgatási teIemetlenül érintette. Mivel az angol kormány azt az álláspontot képviselte, hogy a három újságíró angliai tartózkodása a német—angol viszony érdekében nem kívánatos, német részről ugyanilyen szempontból fognak eljárni ilyen ügyekben. mészetet, a walliszi paraszt volt, aki ezer méter magasságban, viharoknak. fagyoknak kitéve birkózott az alpesi klímával a szőlőjéért.) De a rengeteg panasz, amit most hallottam, nem a természetnek szólt. A természetet a vincellér leleményessége már-már legyőzte, a rézgálic, a szénkéneg. az amerikai tő, a füstölés, a sok orvosság, furfangos munka és ápolás már-már biztossá teszi a szőlőt, — de talán éppen ez a baj. Amig a szőlőtermelés nehéz és kockázatos volt s hetetlenségét bizonyítják. Megnyugtatni és kiengesztelni saját népét sem tudja Japán s Mandzsúria, amelynek a japánok eredetileg becsületesen alkotmányt és jó közigazgatást akartak adni, ma katonai diktatúra, amely csak a fegyverek árnyékában tud létezni. Japán problémája tehát akkor kezdődik, ha meghódította a kínaiakat és pacifizálni akarja a hatalmas tömegeket. A Times egyébként még mindig nem tartja kizártnak, hogy Északkinában mégis nagy fegyveres összecsapásra kerül a sor s ebben az esetben Anglia és Amerika nem maradhat tétlen. A finn-német közeledés HELSINGFORS. — Lapjelentések szerint a finn külügyminiszrer ősszel hivatalos látogatást tesz Berlinben. A finn kormány megerősíti a hirt és közli, hogy a külügyminiszter a koraőszi hetekben utazik a német fővárosba. Még nem nevezték ki az uj moszkvai követet PRAGA, i— A PMH is jelentette, hogy Bohdan Pavlu, Csehszlovákia moszkvai követe visszatér Prágába s Krofta külügyminiszter helyettese lesz. Néhány lap tegnap azt az értesülését közölte, hogy iaz uj moszkvai követet már ki is nevezték Fierlinger Zdenek személyében. A helyzet jelenleg az, hogy az uj követ kinevezése eddig nem történt meg. Az ügy még a szünet utáni minisztertanács elé kerül. A követ kinevezése természetesen a köztársasági elnök számára van fenntartva. A jelentésekből mindössze larrnyi felel meg a valóságnak, hogy az eddigi kombinációk szerint a moszkvai követi állásra Fierlinger jöhet számításba. Kinai előnyomulás 182.000 kinai katona támadja a japánokat Anglia komoly következményektől fél - A független északi tartományok *»-. A japánok közigazgatási problémái » Feszültség London és Berlin kozott Három német ujságiró kiutasítása miatt
