Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-08 / 179. (4325.) szám
2 1937 angn&stus 8, vasárnapi kevesebb bor termett, a bornak ára volt.1 Most már mindenki bort termel, s a mi, po- zsonyvidéki szőlőterületeinken például hatalmas módon megnövekedett a szőlőkertek száma. A bor ára pedig végzetesen esik, s a helyzet évről-évre rosszabb lesz. Mit tenni? Korlátozni a szőlőültetvények területét? Elzárni a határokat? Szigorúbban büntetni a kényszerhelyzetben egyre jobban terjedő borhamisítást? — Ahány szakemberrel beszéltem, valamennyi két irányban mutatott rá a javulás lehetőségére. Mindenekelőtt az adóterheket kell enyhíteni a bornál. Azután egységesen megszervezni a borfogyasztást. A kettő egyébként szoros kapcsolatban áll egymással: ha eltűnik az adó, olcsóbb lesz a fogyasztóhoz kerülő bor, megszűnik a hamisítás és a jobb és olcsóbb bort a prágai ember is szívesebben issza majd, mint a mai drága és rossz borait. Lám, Franciaországban sokkal nagyobb az átlagos borfogyasztás, mint nálunk, — egy ember évente négy- szerannyit fogyaszt, — pedig kevesebb a kicsapongás és a részegség. De az emberek nem „mulatni“ járnak a bor mellé, hanem kis mennyiségben, ámde rendszeresen isz- szák, minden délben és este. mert a bor nem mámortadó, rosszra csábitó méreg, hanem: mértékletes egészségstimuláns: úgy élnek j vele, mint az átlagdohányzó a cigarettával. Némi propagandával, az adó csökkentésével, szállítási könnyítésekkel s főleg a borkereskedelem megrendszabályozásával enyhíthető volna a szőlőgazdák siralmas helyzete. Hiszen a legrettenetesebb az, hogy a háromkoronás bor harminchatkoronássá válik, amíg az asztalomra jut a prágai vendéglőben. A nyersanyagok és a detailáru közötti mérhetetelen diszázsió a bort is utolérte, s az aránytalanság, ami a termelő jövedelme és a városba kerülő készáru között van, talán a bornál a legjellemzőbb és a bennünket legközelebbről érintő. De a legindokolatlanabb is, s azért foglalkozhatunk <— pars pro toto — éppen a bor sorsával. A kávé, a vas, a gyapot, a nafta hatalmas utat tesz meg, amíg hozzám jut, amíg tejeskávé, tank, ruha, vagy benzin lesz belőle, rengeteg eljáráson és munkán esik át, a bornál nincsen ilyen átalakulás, az összes munkát a termelő végzi, s a borkereskedő legföljebb vizet, cukrot vagy egy kis kémiát vegyíthet a kész áruhoz a pincéjében, —» teljesen indokolatlan tehát a termelő háttérbeszoritása és az óriási árkülönbözet. A drágaságot az adó, a szállítás és a lánckereskedelemnek leggyönyörűbb példái okozzák. Németországban, s német mintára a szu- détanémetek között is megkezdődött a hathatós munka e lehetetlen állapot orvoslására, a borfogyasztás emelésére, a termelő megmentésére, az ölő lánckereskedelem kikapcsolására. Egyes városok „keresztfiukul" fogadtak egy-egy kiszemelt bortermelő községet és elhatározták, hogy városukba a bort csak arról a bortermelő helyről hozzák, amellyel megállapodtak. így a városban olcsóbb lett a bor és a termelő is többet kap érte. Azokra a borkereskedőkre, akik meggazdagodtak, mig a termelő szegény maradt, nincsen többé szükség. A kitűnő és szociális német mintát legújabban nálunk Teplitz-Schönau követte. A város „Paten- kind' -nek fogadott három délmorvaországi német bortermelő falut, s közvetlenül ott vásárolja a tiszta bort, amit szétoszt a megállapodást önként, lelkesen és fegyelmezetten elfogadó teplitzi német vendéglősök között. A kísérlet eddig nagyszerű sikerrel járt. A példa követésre méltó. A szőlő és a bor sorsa csak apró részlet az igazságtalan áruelosztásnak abban a világában, amiben élünk, s ahol a közvetlen termelő „nyersanyagával" rendszerint rosszul jár, nem kap semmit azért az áruért, amit a fogyasztó kénytelen méregdrágán megvenni. De jellemző példa s rávilágít az őstermeléssel foglalkozó kisemberek (s nem a kereskedelmi részt is lebonyolító nagygazdák) mostoha helyzetére. Rávilágít arra, hogy a helyzeten könnyen segíteni lehetne, ha megvolna a jóakarat, ha az állam a boradó csökkentésével, szállítási kedvezményekkel és a borfogyasztás propagálásával közbelépne, s ha német mintára sikerülne kiküszöbölni a termelő és a fogyasztó közötti egészségtelen lánckereskedelmet. Ez a probléma általános, mindenkit érdekelhet. De a bor problémája a részletekben is érdekli a szlovenszkói magyarságot, mert a jxlovenszkói bortermelők nagy része magyar vagy német és több tízezer kisebbségi ember jóléte függ attól, vájjon megjavitható-e a helyzet ezen a téren, vagy sem, s megszünik-e a kis őstermelők kizsákmányolása. Enyhül a feszültség Németország és az Egyház között Dibellus lelkész felmentésinek következményei - Nem sikerült tőkét kovácsolni a Dibelius-pörből LONDON. — Dibelius német lelkészt a birodalmi államügyészség bíróság elé állította, mert a merész lelkész nyílt levélben helytelenítette a kormány valláspolitikáját s egyúttal megtámadta Kerrl porosz közoktatásügyi minisztert is, aki állítólag vallásellenes kijelentéseket tett A por nagy feltűnést keltett egyész Németországban és a külföldi németellenes sajtó igyekezett fölhasználni az alkalmat, hogy ismét német terrorról és erőszakoskodásról beszéljen. A német bíróság kétnapos tárgyalás után Dibeliust fölmentette és rehabilitálta. Az ítélet mindenütt nagy felünésí keltett. Az angol lapok összehasonlítják a német bíróság ítéletét az orosz bíróságok működésével s megállapítják, hogy egész másként végződött volna a pör Oroszországban, ha valaki ugyanolyan módon megtámadja Sztálint, mint Dibelius támadta Hitlert és rendszerét. A Reichstag-pör felmentő ítélete óta a német bíróságok számos más felmentő ítéletet hoztak politikai pörökben, ami azt bizonyítja, hogy nem minden esetben büntetik meg a birodalomban azt, aki a meglévő rendszer ellen felszólal. Politikai pörökben több más országban ritkán hoznak felmentő ítéleteket, A Daily Telegraph véleménye szerint Dibelius rendkívül bátran és önérzetesen viselkedett ß bíróság előtt, Kerrl miniszóe? tanúvallomása rossz benyomást tett s nem lehetetten, hogy a miniszter állása megrendül. A Times úgy véli, hogy Németország likvidálni akarja a Vatikánnal való ellenségeskedését s ezért hoz rendkívül enyhe Ítéleteket a vallási akciókkal kapcsolatos pörökben. Számos katolikus papot a közelmúltban a bíróság elé akartak állítani, de most ezeket a pöröket sorra lefújják. Német és külföldi vallásos körökben Dibelius lelkész fölmentése nagy megnyugvást keltett és az angol puritánok között is megelégedéssel vették tudomásul a német bíróságok független magatartását. Magyarország terméseredménye: 19 millió q búza. 6 millió q rozs, 5 millió q árpa, Közel 3 millió q zab Hétfőn a Fold közeiébe érkezik a r ínlay-ustokos Három napig lesz látható BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele-1látható lesz a Finlay-féle üstökös. Az üstö- fonjelentése.) Vasárnap éjjel érdekes tér- 8 kös legutóbb 1862-ben kerülte meg a föl- mészeti tüneményben lesz része a világ- I det. Nyomában nagyarányú csillaghullás nak. Hétfőre virradóra érkezik meg a föld 8 lesz látható. A Finláy-üstökös a Perzeusz közeiébe s kedden, valamint szerdán is | csillagkép irányában közeledik a földhöz. minősége javult az elmúlt évhez viszonyít- va. A jelentés szerint a tengerire rendkívül kedvező az időjárás s így 27 millió 272 ezer mázsa termés várható. Burgonya előreláthatólag 25 millió 265 ezer mázsa lesz. Az őszi gyümölcs jónak ígérkezik, bár sok a férgese. A szőlőtermés általában jó reményekkel kecsegtet. Jlíesél az Jp írta: Farkas István (1) ELSŐ MESE. i VIRÁGOK KÖLTŐJE. A kékkői vár úgy fekszik a megszokott hegytetőn, mint Valami kényes királykisasszony. Az öt hegy úgy állt ott akkor is, amikor 1551-ben a kis Bálint urfi első sírása verte fel a csendet, mely addig békességben rejtőzött az ódon falak között. Tudós Bornemissza Péter prédikátor uram mindjárt a kápolnába szaladt, és hálát adott az Istennek, hogy a tekintetes asszony erős és ép fiúgyermeknek adott életet. Sulyok Anna asszony a párnáiról bizonyára édesdeden mosolygott kicsi fiára, s talán a sokszor már komor várur is elmosolyodott befelé. A Raska patakocska úgy sietett a Kürtösbe akkor is, akár csak manapság, s a gyermeksirásból, sem szülő, sem jó pap, sem a vár népsége nem hallotta ki, hogy Bálinttal együtt uj, jól dalolható nótácskák születtek, s azokat dajkálgatta titkon az esti szellő, mig fehérarcu édesanyja a kis Bálintot igyekszik táplálni édes és bőven csörgedező, friss anyatejjel. Az anyatejjel együtt született a sok dalocska, s a régi altatódalok danája egybecsorgott a kis Bálint leikéből fakadó készülő dalocskákkal. Sok szomorúság és bánat ütött tanyát a kékkői vár falai között. Bornemissza Péter uram imái sem sokat használtak, s talán még kevesebbet a Sulyok Anna asszonyom forró könnyei. De talán már ebből a régi, gyemekkori szomorúságból fakadtak azok a szomorúságukban is szép dalok, amiket a pompás ifjúvá serdült kékkői báró Balassa Bálint úgy nevezett el, hogy: Betegh lelkeknek való fives kertecske. A kékkői vár ormáról szálltak a dalok, mert a mese is. meg a valóság is mindig visszakisértenek a kedves szülőföldre. A dalokból itt mosolygott és sirt a szép Losonczi Anna. akit Bálint ur bolondos és értetlen fővel olyan rutul elhagygott. De Losonczi Anna leikéivel visszajárt az ősi kékkői várba, ott járt az öt furcsa Szerdin l ezdődik a prohász- kasok vilmyei kongresszusa POZSONY. — A Prohászka Körök hatodik országos összejövetelüket ismét Vihnye-fürdőn rendezik meg augusztus 11-töl 15-ig. Közvetlen előtte háromnapos zárt lelkigyakorlat lesz dr. Pfeiffer Miklós kanonok vezetésével a főiskolások (csak férfiak) számára. A kongresszus 11-én, szerdán reggel 9 órakor Veni Sancteval kezdődik, ünnepélyes megnyitása pedig 10 órakor lesz a sörgyári kaszinó nagytermében. Ugyanott lesznek az egyes előadások és megbeszélések is. Az ezévi kongresszuson a főhangsuly a mozgalom és az egyes körök belső ügyeinek megtárgyalásán és a főiskolás társadalomban előállott uj helyzet és problémák megvitatásán van. Ehhez alkalmazkodik aq egyes előadások témája is: Dr. Pfeiffer Miklós; A katolikus egyház Jelen világa helyzete. r Pfeiffer László: A katolikus újjászületés nyugaton él nálunk. Dr. Noszkay Ödön: A katolicizmus jelentőségé a történelem folyamán. Sinkó Ferenc: A katolikus intellektüel egyéniségének fejlődése. Kovács Endre: A prohászkás mozgalom Jelen heljM zete és legközelebbi tennivalói. Hantos László: Szlovenszkó jelen gazdaság! helyzetének áttekintése és a gyakorlati falukutatás módszere!. Augusztus 14-én délelőtt 11 órakor közgyűlés. Ezenkívül beszámolók, szakosztályok és munkabizotfc* ságok ülése egészíti ki a programot. A résztvevő főiskolásokat szobánkét 2—5-ösével villákban szállásoljak el. (A rendezőség csak fekvőhelyekről gondoskodik, takarót mindenki maga hoz.Jj Az ellátás a sörgyári kaszinóban napi 9 korona. Évek teltek el, talán századok is elsuhantak, Losonczi Anna és Dobó Krisztina el-eljártak kisérteni ai büszke kékkői lovagvárba, ott. ültek, amikor a török basa szundikált a „kék kövön", pókhasát melengettette a bohőkás, langyos napsugarakkal, ott szálltak, im- bölyogtak a levegőben láthatatlan, aranyos fonálként akkor is, amikor másféle szemek katicabogár röpké fényességének nézték volna őket, ott akkor is, amikor, már a Károlyiaké lett a kastély, ott az Almássyakkal* talán még ma is ott van a komor hivatalokkal* amelyek benépesítették a régi boltozatokat. A Kürtös-patak fel-feltekint a messzire látható vári ra, ahol szelid gesztenyék és kevésbbé szelíd vadgesiw tényék között még mindig ugyanazokat a nótákat du- dorássza a szellő. Nemcsak őszi harmat után, nemi csak tündérszinekkel mosolygó nyárban, szomorkás* nyiladozó, félénken megriadó koratavasszal, hanem zord télben is, amikor elfelejtett piros csizmák nyomát hóval lepi be a tél, s a Raska vize csakúgy befagy* mint az Ipoly leányáé: a Kürtösé. Ilyenkor nincs, aki üzenetet vigyen a bolondos, szőkehaju határfolyónak, amely szintén jégpáncélba zárva várja a jégolvasztó tavaszt, hogy aztán sietve elébemenjen a kis patakoknak, s messzire szétáradva szívja magába azok testvérvizéből az elmaradt meséket. Az elmaradt és visszajáró mesékből él a régi Kékkő. MÁSODIK MESE. v * A SZTREGOVAI REMETE.^ A Tiszovnyik szeliden jön le a keskeny, nógrádi völgyben, hogy megint csak a határfolyót táplálja mindig gyér vizével. A kis Sztregova-patak csak kisded csecsemő mellette, s nagyobb bátyjának szavára hallgat Nem is mer folyni, mintha félénk kisgyermek lenne, akinek egyszer a szaladásban eleredt az orra- vére, s most már óvatosan nézi a világot. Alsósztregova úgy bújik meg ebben a völgyben, hogy aki az Ipoly mellől érkezik, az csak az utolsó pillanatokban veszi észre, mert addig eltakarják előle a keskeny völgyet őrizgető hegyek. A völgyben hallhatóan csobog a patak, s annak danája kiséri a vándort, aki Sztregovára kiváncsi. (Folytatjuk.) BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele-' fonjelentése.) A földművelésügyi minisztérium most kiadott jelentése szerint Magyar- ország búzatermése 19 millió 81 ezer má- i zsa. Rozs 6 millió 228 ezer, árpa 4 millió I 768 ezer és zab 2 millió 710 ezer q termett, j A termett búza fősulya 78—82 kiló közötti mozog, igy elég jó minőségű. A termés* mennyiség valamivel kevesebb, de a buzaj hegy árnyékában, különösen édes esthajnalokon, amikor a filoméla ajkát éppen újonnan dalolt dalokra csücsöritgette. S együtt sirt, együtt zokogott a fülemülével Bálint ur csapodársága miatt, mignem a Kürtös-patak Szklabonya tájáról felüzent, hogy hagyják már abba a nagy nekibusulást, neki is lesz még a jövő számára adni és mondani valója. Odasettenkedett a sztregovai völgyből előkerült szellő is és ö is súgott 8 valamit a bánatos, hazajáró szellemasszony szépséges i fülébe. S lám, egyszerre ezüstös tündérkacagással telt I meg az egész környék, siirge tündérek ropták a furcsa- Srakásu táncot, mintha megsejtették volna azok az ártatlan jóbolondok is, hogy innen, az Ipoly szétágazó völgyéből még annyi hires, szép magyar szellemet fog világgá hordani a bolondos esti és hajnali szellő. Mit is mondok, mit is beszélek, amikor Balassa János ur alig melegedett meg a kékkői várban, lévén Eger várának főkapitánya, jól használható ember a végeken. Kis Bálintnak is csak a szelleme járt inkább Kékkőn, amikor Losonczi Anna, immár Ungnád Kristófné nemzetes asszony régi képe, darázsdereka kisértette borgőzös, furcsa mámoru hajnalokon. De igy van ez megírva a nagy szellemek részére kijelölt sorskönyvben, hogy aki könnyen felejt, az könnyen is felejtessék. Hiába volt már nemes Dobó Krisztina menyasszonyi fátyola, hiába volt szép, szerető hitves a vitéz várkapitány hattyunyaku leánya, Balassa Bálint csak kivetkőzött a szokásos mindennapokból és a maga életét különleges, hol bohőkás, hol szomorúan bus mintára szabta. A kékkői várból azonban sokáig, nagyon sokáig lehangzott még a bölcsőben, édes anyatejből született csodálatos ének: j — őszi harmat után Végre mikor aztán Fujdogál a hideg szél, Nem sok idő múlván Sárgul, hulldogálván Fárul a gyönge levél. Zöld erdő harmatját, Piros csizmám nyomát j Hóval lepi be a tél«*« —
