Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-29 / 197. (4343.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ma: Kis Magyarok Lapja XVI. évf. 197. (4343) szám • Vasárnap • 1937 augusztus 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Eg/es szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.— K?. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. ® • TELEFON: 303-11. « ® SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. SPANYOL-VÁLSÁG A KOALÍCIÓBAN Irta: SZVATKÓ PÁL A sinaiai kisantantkonferenciára Krofta Kamill kellemetlen szépséghibával indul: a portugál—csehszlovák diplomáciai szakítás nem olyan eredmény, amivel a kiegyensú­lyozott európai békepolitikájára büszke kül­ügyminiszter eldicsekedhet. Előttünk rejte­lem marad e diplomáciai incidens története. A titkos diplomácia boszorkánykonyhájába lehetetlen bepillantást nyerni, amit pedig az ügyről hivatalosan megtudunk, nem kielé­gítő. Tele van ellentmondással. Nem tud­juk, kinek higyjünk: a kormánysajtó egyik részének, amely szokatlan nyíltsággal és hevességgel a prágai kormánypolitikát hi­báztatja és csaknem Portugália mellé áll. vagy a másik résznek, amely úgy intézi el az ügyet, hogy szidja Portugáliát, mint a bokrot, természetesen ,,fasiszta bérencnek“ nevezi s főleg a portugál belállapotok rajzá­val foglalkozik, elképzelhetjük, milyen szí­vélyes és kellemes hangon. Ha a dolog nem volna szomorú, az ember .mosolyoghatna a portugál szakítás után keletkezett össze­visszaságon. Flieder követ például a leg- csábitóbb szirénhangokat hallatja Lissza- • bonban s kijelenti, hogy a csehszlovák nép szereti a portugálokat, nagyrabecsüli őket és senki sincs Prágában, aki ne tisztelné és becsülné ezt a nagy nemzetet. Ugyanakkor a kormánylapok egy része Prágában úgy ir a „parányi“ portugál népről, mint európai söpredékről, amely meg sem érdemli, hogy valaki komolyan foglalkozzék vele. Nem gondolja a külügyminisztérium, hogy e lap­vélemények valahogy eljutnak Portugáliába s lerontják Flieder követ hivatalos udvar­lásainak értékét? Régi bevált szokás mife­lénk — hányszor alkalmazták Magyaror­szággal szemben e módszert —-, hogy „hi­vatalosan“ mézes-mázos szavakkal szólnak egy-egy nemzethez fűző jóviszonyról, ma­gatartásuk csupa elismerés, közeledés, jó­akarat, de szemet hunynak, ha ugyanakkor bizonyos lapok gyilkos hadjáratot viselnek a „nagyrabecsült“ partner ellen, s kihozzák sodrából. A külpolitika akkor helyes és jó, ha egyöntetű és hátsó gondolat nélküli, s nincs ellentét a hivatalosak szava és a köz­vélemény megnyilvánulása között. A prágai külügyminisztérium első jelen­tése a portugál ügyről a legártatlanabb cso­dálkozással kijelenti, hogy nem érti, miként változtathatta politikummá a lisszaboni kor­mány a fegyverszállítás ügyét, amikor a prágai kormány csak mint üzleti ügyet ke­zelte azt. A későbbi nagy, külügyminiszté- riumi hivatalos kimagyarázkodásból azután megtudjuk, hogy a fegyverszállítás igenis politikum volt, mint ilyenről tárgyalt róla sokáig Krofta és a portugál követ, s a kül­ügyminiszter nyíltan kijelentette, hogy a szállítást — „a félreértések elkerülése vé­gett“ —* csak a spanyol polgárháború befe­jezése után szeretné effektuálni. Csak ami­kor a portugál követ a legerélyesebben szembehelyezkedett a politika bekeverésé­vel, változtatták „üzleti üggyé“ a fegyver- iszállitást, s üzleti nehézségekre hivatkozva igyekeztek a halasztást megnyerni, amit a politikai okok hangoztatásával nem nyer­hettek meg. Nem csodálhatjuk, ha a portu­gál követ összefüggést látott a régi politikai halogatási kísérlet és az uj „üzleti“ elhalasz­tás között, s az előbbi tárgyalások hatása alatt csak kifogásnak tartotta az uj érvelést. Beváltotta fenyegetését, amit előbb a politi­kai tárgyalásokon tett, s elutazott Prágából, különösen, amikor a brünni állami fegyver­gyártól levelet kapott, amely nyíltan a poli­A sinaiai találkozó Krofta külügyminiszter útban a kisantantkonferenciára Előadás Tátralomnicon - - A konferencia programja SINAJA. — A hétfőn kezdődő kisantant­konferenciára már szombaton megérkeztek a kisantant ujságiróképviselői és megszáll­tak a Palace-szállóban. Antonescu román külügyminiszter Badulescu államtitkár kisé- retében már pénteken a fürdőhelyre érke­zett. Krofta és Sztojadinovics hétfőn reggel érkezik meg és ugyancsak a Palace-szálló- ban fog megszállni. Hétfőn délelőtt 11 óra­kor a kisantant állandó tanácsa ülést tart, majd 17 órakor sor kerül a második konfe­renciára. Kedden délelőtt a külügyminisz­terek újból tárgyalnak és kedden délben a román király audiencián fogadja Kroftát és Szíojadinovicsot. Kedden délután meg­tartják a záróülést, amely után este 18 óra­kor fölolvassák a kommünikét. Amikor a keleti és a középeurópai paktum­ra irányuló tárgyalások nem sikerültek, Csehszlovákia kénytelen volt megkötni | Oroszországgal a kölcsönös megsegités I alapján álló szerződést. Krofta szerint a kisaníant boldog fejlődése az európai béke és az európai civilizáció fejlődésének előfel­tétele. A tátralomnici szabadiskola Szombaton reggel Tátralomnicra érkezett Krofta Kamii külügyminiszter, aki útban van a sinajai kisantant-konferenciára. A miniszterrel együtt érkezett Osusky párisi csehszlovák követ is. Mindketten előadást tartottak a középeurópai nyári szabadisko- Ián. Krofta miniszter a Praha-szállóban szállt meg, majd a Morava-üdülőtelepre hajtatott, ahol a kisantant fejlődéséről meg­tartotta előadását. Krofta mindenekelőtt megállapította, hogy igaz ugyan, hogy a csehek, szlovákok, né­metek és magyarok sokszáz éves együtt­élése a Habsburg-monarchiában mély nyo­mokat hagyott gondolkozásmódjukon, mig Jugoszlávia és Románia kiestek ebből a po­litikai és kulturális fejlődésből, de a cseh­szlovákok és a másik két kisantant-nép között századok óta kifejlődött a barátsá­gos jóviszony. Jugoszláviához 1848, a prá­gai szláv kongresszus óta közelednek a csehszlovákok. A háború előtt Bécsben és Budapesten együttműködtek a cseh, szlo­vák, román és jugoszláv képviselők s Tria­nonnál is együtt dolgoztak. Ezután a kis­antant kialakulásának ismert tényeit vázol­ta egészen a gazdasági viszony kiépítéséig. A kisantant egyetlenegy nagyhatalom ellen sem irányul, de a leghatározottabban vissza­utasítja a revizionista törekvést, mert abban a régi rend visszatérésének kezdetét látná. BUKAREST. — Angelescu Pál román nemzetvédelmi miniszter lemondott. Minisz­tériumának ideiglenes vezetésével Radu Irimescu jelenlegi légügyi minisztert bízták meg. Angelescu 1933 óta vezette a hadügy­minisztériumot. Lemondásának okát eddig nem indokolták meg hivatalosan. Ange­lescu valószínűleg a nagyipar szolgálatá­ban áll és az Astra vagon- és fegyvergyár igazgatótanácsának elnöke lesz. Irimescu, a jelenlegi kormány hivatali idejének hátra­levő részében hadügyminiszter marad. Az ősszel megtartandó román királyi hadgya­korlatokon Gamelin francia vezérkari fő­nök mellett Rydz Smigly lengyel marsall is résztvesz. Valószínűleg csehszlovák dele­gáció is lesz a hadgyakorlatokon. A „Di- mineata“ szerint a hadgyakorlatok befeje­zése után a román, a francia és a lengyel hadvezetőség nagyarányú konferenciát tart. A francia sajtó a cáfolatok ellenére kitart ama hire mellett, hogy a száműzött Miklós herceg repülőgépen Bukarest közelébe ér­kezett és a fővárostól 30 kilométerre levő vidéki birtokán tartózkodik. Angelescu lemondását összefüggésbe hoz­zák azokkal az ellentétekkel, amelyek a hadügyminiszter és Tatarescu miniszterel­nök között voltak a román hadsereg ujra- fölszerelése és különösen a külföldi hadi­anyag szállítása kérdésében. Néhány lap azt közli, hogy Angelescu lemondását ha­marosan az egész kormány lemondása kö­vetni fogja. Ez a lemondás egyébként rég­óta esedékes a román belpolitikában és a lapok már igen sokszor foglalkoztak vele. Ilyen körülmények között a jelenlegi román kormány nem képviselheti teljes súllyal Ro­mániát a sinajai kisantant-konferencián s meg kell várni, amig a nemzeti parasztpárt vezetésével uj kormány veszi át az uralmat Bukarestben. fi kisantantkonferencia után lemond a jugoszláv kormány! BELGRAD. — Napok óta az a hir tartja magát, hogy a jugoszláv kormány rövide­sen le fog mondani. Hírek szerint Sztojadi- novics miniszterelnök csak a külügyminisz­teri tárcát tartja meg. A híreket megerősí­teni látszik az, hogy Pál kormányzóherceg kihallgatáson fogadta Sztojadinovics mi­niszterelnököt. Valószínű, hogy a belügy­miniszter is távozni fog, mert a közvéle­mény őt okolja a konkordátummal kapcso­latos véres események miatt. A kormány lemondására valószínűleg csak a sinajai kisantant-konferencia után kerül sor. A párisi sajtó megerősíti Mussolini budapesti utazását PARIS, — A L'Oeuvre mai száma ismét Mussolini berlini és budapesti látogatásával foglalkozik. A lap szerint Mussolini szep­tember 24-én utazik Hitlerhez Berchtesga- denbe. Onnan közvetlenül Budapestre uta­zik« tikát teszi meg a fegyverszállítás elhalasz-j tása okának. Az esetből az a tanulság, hogy nem elégj szép és kifogástalan jogcímet találni egy* politikai magatartás formális igazolására. | hanem szükséges, hogy a jogcím mögötti! szellem és szándék is megegyezzék a külsői magatartással. Ellenkező esetben hamaro-l san átlátnak a partnerek az ügyeskedésen sj az keletkezik, ami a portugál ügyből kelet-} kezett. Ez alkalommal a jogcím és a kifogás} sem volt a legügyesebb, nem csoda, ha a! prágai jobboldali sajtó a külügyminiszté-g riumban elkövetett baklövésekről és tapin­tatlanságokról ir. De ha már e prágai jobb­oldali kormánysajtó magatartásáról szé­liünk, meg kell említeni az esettel kapcso­latban azt. ami a portugál ügy érdemleges részénél sokkal jelentősebb: az ellentétet, ami a külpolitikai irányvonal kérdésében a I portugál incidens alkalmával a koalíciós pártok között ismét kirobbant. [ Krofta nem mehet ma már úgy Sinaiába, mint aki százszázalékosan képviseli Cseh­szlovákia többségi pártjainak külpolitikai ! akaratát. Ha le is számítjuk az erős ellen­Lemondott a román hadügyminiszter Tatarescu is követi? • Kellemetlen bizonytalanság Sinaia előtt

Next

/
Thumbnails
Contents