Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-29 / 197. (4343.) szám
Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ma: Kis Magyarok Lapja XVI. évf. 197. (4343) szám • Vasárnap • 1937 augusztus 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Eg/es szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.— K?. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. ® • TELEFON: 303-11. « ® SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. SPANYOL-VÁLSÁG A KOALÍCIÓBAN Irta: SZVATKÓ PÁL A sinaiai kisantantkonferenciára Krofta Kamill kellemetlen szépséghibával indul: a portugál—csehszlovák diplomáciai szakítás nem olyan eredmény, amivel a kiegyensúlyozott európai békepolitikájára büszke külügyminiszter eldicsekedhet. Előttünk rejtelem marad e diplomáciai incidens története. A titkos diplomácia boszorkánykonyhájába lehetetlen bepillantást nyerni, amit pedig az ügyről hivatalosan megtudunk, nem kielégítő. Tele van ellentmondással. Nem tudjuk, kinek higyjünk: a kormánysajtó egyik részének, amely szokatlan nyíltsággal és hevességgel a prágai kormánypolitikát hibáztatja és csaknem Portugália mellé áll. vagy a másik résznek, amely úgy intézi el az ügyet, hogy szidja Portugáliát, mint a bokrot, természetesen ,,fasiszta bérencnek“ nevezi s főleg a portugál belállapotok rajzával foglalkozik, elképzelhetjük, milyen szívélyes és kellemes hangon. Ha a dolog nem volna szomorú, az ember .mosolyoghatna a portugál szakítás után keletkezett összevisszaságon. Flieder követ például a leg- csábitóbb szirénhangokat hallatja Lissza- • bonban s kijelenti, hogy a csehszlovák nép szereti a portugálokat, nagyrabecsüli őket és senki sincs Prágában, aki ne tisztelné és becsülné ezt a nagy nemzetet. Ugyanakkor a kormánylapok egy része Prágában úgy ir a „parányi“ portugál népről, mint európai söpredékről, amely meg sem érdemli, hogy valaki komolyan foglalkozzék vele. Nem gondolja a külügyminisztérium, hogy e lapvélemények valahogy eljutnak Portugáliába s lerontják Flieder követ hivatalos udvarlásainak értékét? Régi bevált szokás mifelénk — hányszor alkalmazták Magyarországgal szemben e módszert —-, hogy „hivatalosan“ mézes-mázos szavakkal szólnak egy-egy nemzethez fűző jóviszonyról, magatartásuk csupa elismerés, közeledés, jóakarat, de szemet hunynak, ha ugyanakkor bizonyos lapok gyilkos hadjáratot viselnek a „nagyrabecsült“ partner ellen, s kihozzák sodrából. A külpolitika akkor helyes és jó, ha egyöntetű és hátsó gondolat nélküli, s nincs ellentét a hivatalosak szava és a közvélemény megnyilvánulása között. A prágai külügyminisztérium első jelentése a portugál ügyről a legártatlanabb csodálkozással kijelenti, hogy nem érti, miként változtathatta politikummá a lisszaboni kormány a fegyverszállítás ügyét, amikor a prágai kormány csak mint üzleti ügyet kezelte azt. A későbbi nagy, külügyminiszté- riumi hivatalos kimagyarázkodásból azután megtudjuk, hogy a fegyverszállítás igenis politikum volt, mint ilyenről tárgyalt róla sokáig Krofta és a portugál követ, s a külügyminiszter nyíltan kijelentette, hogy a szállítást — „a félreértések elkerülése végett“ —* csak a spanyol polgárháború befejezése után szeretné effektuálni. Csak amikor a portugál követ a legerélyesebben szembehelyezkedett a politika bekeverésével, változtatták „üzleti üggyé“ a fegyver- iszállitást, s üzleti nehézségekre hivatkozva igyekeztek a halasztást megnyerni, amit a politikai okok hangoztatásával nem nyerhettek meg. Nem csodálhatjuk, ha a portugál követ összefüggést látott a régi politikai halogatási kísérlet és az uj „üzleti“ elhalasztás között, s az előbbi tárgyalások hatása alatt csak kifogásnak tartotta az uj érvelést. Beváltotta fenyegetését, amit előbb a politikai tárgyalásokon tett, s elutazott Prágából, különösen, amikor a brünni állami fegyvergyártól levelet kapott, amely nyíltan a poliA sinaiai találkozó Krofta külügyminiszter útban a kisantantkonferenciára Előadás Tátralomnicon - - A konferencia programja SINAJA. — A hétfőn kezdődő kisantantkonferenciára már szombaton megérkeztek a kisantant ujságiróképviselői és megszálltak a Palace-szállóban. Antonescu román külügyminiszter Badulescu államtitkár kisé- retében már pénteken a fürdőhelyre érkezett. Krofta és Sztojadinovics hétfőn reggel érkezik meg és ugyancsak a Palace-szálló- ban fog megszállni. Hétfőn délelőtt 11 órakor a kisantant állandó tanácsa ülést tart, majd 17 órakor sor kerül a második konferenciára. Kedden délelőtt a külügyminiszterek újból tárgyalnak és kedden délben a román király audiencián fogadja Kroftát és Szíojadinovicsot. Kedden délután megtartják a záróülést, amely után este 18 órakor fölolvassák a kommünikét. Amikor a keleti és a középeurópai paktumra irányuló tárgyalások nem sikerültek, Csehszlovákia kénytelen volt megkötni | Oroszországgal a kölcsönös megsegités I alapján álló szerződést. Krofta szerint a kisaníant boldog fejlődése az európai béke és az európai civilizáció fejlődésének előfeltétele. A tátralomnici szabadiskola Szombaton reggel Tátralomnicra érkezett Krofta Kamii külügyminiszter, aki útban van a sinajai kisantant-konferenciára. A miniszterrel együtt érkezett Osusky párisi csehszlovák követ is. Mindketten előadást tartottak a középeurópai nyári szabadisko- Ián. Krofta miniszter a Praha-szállóban szállt meg, majd a Morava-üdülőtelepre hajtatott, ahol a kisantant fejlődéséről megtartotta előadását. Krofta mindenekelőtt megállapította, hogy igaz ugyan, hogy a csehek, szlovákok, németek és magyarok sokszáz éves együttélése a Habsburg-monarchiában mély nyomokat hagyott gondolkozásmódjukon, mig Jugoszlávia és Románia kiestek ebből a politikai és kulturális fejlődésből, de a csehszlovákok és a másik két kisantant-nép között századok óta kifejlődött a barátságos jóviszony. Jugoszláviához 1848, a prágai szláv kongresszus óta közelednek a csehszlovákok. A háború előtt Bécsben és Budapesten együttműködtek a cseh, szlovák, román és jugoszláv képviselők s Trianonnál is együtt dolgoztak. Ezután a kisantant kialakulásának ismert tényeit vázolta egészen a gazdasági viszony kiépítéséig. A kisantant egyetlenegy nagyhatalom ellen sem irányul, de a leghatározottabban visszautasítja a revizionista törekvést, mert abban a régi rend visszatérésének kezdetét látná. BUKAREST. — Angelescu Pál román nemzetvédelmi miniszter lemondott. Minisztériumának ideiglenes vezetésével Radu Irimescu jelenlegi légügyi minisztert bízták meg. Angelescu 1933 óta vezette a hadügyminisztériumot. Lemondásának okát eddig nem indokolták meg hivatalosan. Angelescu valószínűleg a nagyipar szolgálatában áll és az Astra vagon- és fegyvergyár igazgatótanácsának elnöke lesz. Irimescu, a jelenlegi kormány hivatali idejének hátralevő részében hadügyminiszter marad. Az ősszel megtartandó román királyi hadgyakorlatokon Gamelin francia vezérkari főnök mellett Rydz Smigly lengyel marsall is résztvesz. Valószínűleg csehszlovák delegáció is lesz a hadgyakorlatokon. A „Di- mineata“ szerint a hadgyakorlatok befejezése után a román, a francia és a lengyel hadvezetőség nagyarányú konferenciát tart. A francia sajtó a cáfolatok ellenére kitart ama hire mellett, hogy a száműzött Miklós herceg repülőgépen Bukarest közelébe érkezett és a fővárostól 30 kilométerre levő vidéki birtokán tartózkodik. Angelescu lemondását összefüggésbe hozzák azokkal az ellentétekkel, amelyek a hadügyminiszter és Tatarescu miniszterelnök között voltak a román hadsereg ujra- fölszerelése és különösen a külföldi hadianyag szállítása kérdésében. Néhány lap azt közli, hogy Angelescu lemondását hamarosan az egész kormány lemondása követni fogja. Ez a lemondás egyébként régóta esedékes a román belpolitikában és a lapok már igen sokszor foglalkoztak vele. Ilyen körülmények között a jelenlegi román kormány nem képviselheti teljes súllyal Romániát a sinajai kisantant-konferencián s meg kell várni, amig a nemzeti parasztpárt vezetésével uj kormány veszi át az uralmat Bukarestben. fi kisantantkonferencia után lemond a jugoszláv kormány! BELGRAD. — Napok óta az a hir tartja magát, hogy a jugoszláv kormány rövidesen le fog mondani. Hírek szerint Sztojadi- novics miniszterelnök csak a külügyminiszteri tárcát tartja meg. A híreket megerősíteni látszik az, hogy Pál kormányzóherceg kihallgatáson fogadta Sztojadinovics miniszterelnököt. Valószínű, hogy a belügyminiszter is távozni fog, mert a közvélemény őt okolja a konkordátummal kapcsolatos véres események miatt. A kormány lemondására valószínűleg csak a sinajai kisantant-konferencia után kerül sor. A párisi sajtó megerősíti Mussolini budapesti utazását PARIS, — A L'Oeuvre mai száma ismét Mussolini berlini és budapesti látogatásával foglalkozik. A lap szerint Mussolini szeptember 24-én utazik Hitlerhez Berchtesga- denbe. Onnan közvetlenül Budapestre utazik« tikát teszi meg a fegyverszállítás elhalasz-j tása okának. Az esetből az a tanulság, hogy nem elégj szép és kifogástalan jogcímet találni egy* politikai magatartás formális igazolására. | hanem szükséges, hogy a jogcím mögötti! szellem és szándék is megegyezzék a külsői magatartással. Ellenkező esetben hamaro-l san átlátnak a partnerek az ügyeskedésen sj az keletkezik, ami a portugál ügyből kelet-} kezett. Ez alkalommal a jogcím és a kifogás} sem volt a legügyesebb, nem csoda, ha a! prágai jobboldali sajtó a külügyminiszté-g riumban elkövetett baklövésekről és tapintatlanságokról ir. De ha már e prágai jobboldali kormánysajtó magatartásáról széliünk, meg kell említeni az esettel kapcsolatban azt. ami a portugál ügy érdemleges részénél sokkal jelentősebb: az ellentétet, ami a külpolitikai irányvonal kérdésében a I portugál incidens alkalmával a koalíciós pártok között ismét kirobbant. [ Krofta nem mehet ma már úgy Sinaiába, mint aki százszázalékosan képviseli Csehszlovákia többségi pártjainak külpolitikai ! akaratát. Ha le is számítjuk az erős ellenLemondott a román hadügyminiszter Tatarescu is követi? • Kellemetlen bizonytalanság Sinaia előtt
