Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-29 / 197. (4343.) szám

2

1937 augusztus 29, vasárnapzéki pártokat, a koalíciós pártok közül sem osztja mindenben Krofta nézetét az agrárpárt, az iparos-, sőt a fcseh néppárt is kritikailag nyilatkozik. Csak a baloldali pártok állnak zártan Krofta eddigi politikája mögött, a parlamentnek legföljebb 40 százaléka. A parlamenti helyzet következtében Krofta egyelőre nem köteles levonni a konzekvenciákat és vagy lemondani, vagy más külpolitikára átorientálódni, de tudjuk, a koaliciós válság lappang, s Hodza nyári lemondása szimptomatikus jele volt a csehszlovák jobboldal és baloldal főzött kisértő ellentétnek. Az ellentétnek számos belpolitikai oka van, igy agrárproblémák és mások, de a legfontosabb mégis a külpolitikai fölfogásban bekövetkezett törés. A krízis annyira kiélesedett, hogy a londoni Economist már „spanyol-arányú nézeteltéréseket“ állapit meg a koaliciós pártok között. A beavatottak szerint a koalíció bomlását csak tekintélyi szó c bizonyos kényszerű együtthaladás az ellenzék ellen tudja megakadályozni, de igy is legföljebb tavaszig tartó fegyverszünet keletkezhet. Az ősszel Európában meginduló fontos nemzetközi tárgyalások nem engedik meg, hogy a csehszlovák kormány éppen most nehézségekkel küzdjön s a külföldön ne tudjon teljes tekintéllyel megjelenni. De ha tavaszig nem sikerül kompromisszumot találni a pártok között, akkor esetleg hivatalnokkormány jön, s csak a közeli választások tisztázzák végleg az erőviszonyokat, amikor vagy a népfronttá alakult baloldal kerül ki megerősödve, vagy a Henleinékkal és a szlovák néppárttal kibővült polgári szárny. Addig a marakodás szüntelen lesz, s minduntalan kifelé kellemetlen formákat ólt. mint legutóbb a portugál eset megitélé- sénél.

A csehszlovák politikai életben a nyár folyamán egyre határozottabban kikristályosodott a két ellentétes külpolitikai, s ezzel szoros kapcsolatban: a két ellentétes világnézeti fölfogás, s ma már nehéz elképzelni, hogy a két keményedő fallanx súrlódás nélkül ismét összeolvad. A kibékülés csak úgy valósulhat meg, ha olyan európai események történnek, ^mCk szükségessé teszik az együttműködést s a két csoport, elvei fönntartása mellett és magasabb állami érdekek miatt folytatja a koaliciós utat. De a lelkekben az elkülönülés régen megtörtént. A kormányrudnál lévő külpolitika, a Czernin-palota, kitart az eddigi francia— orosz orientáció mellett, s ebben a balpártok hevesen támogatják. A Czernin-palota is szükségesnek találja a Németországgal, a Középeurópával és főleg az Olaszországgal való megegyezést, de úgy, hogy —■ befelé ne történjék változás. Pedig a balpártok nyomása megnehezíti a szomszédok jobboldali államrendszeréhez való közeledést.! Hiába tesz erre vonatkozó kisérleteket a külügyminisztérium, a szomszédok bizalmatlanul fogadják, mert az a véleményük, hogy addig, amig Csehszlovákiában nép- fionthangulatok vannak. Prága közeledése Berlinhez csak külsőség lehet, diplomáciai konstrukció, de nem őszinte. Mivel a mai Czernin-palotában erősebb a koalíció baloldalának befolyása, mint a jobboldalé, a külpolitikai irányzat (mint a portugál ügyben) néha tényleg azt a látszatot kelti, hogy egyoldalú.

Az agrár-, nemzeti demokrata- és iparospárti csoport, néha a cseh néppárt támogatásával, nagyon ellenzi a csehszlovák külpolitikai lekötést a népfront államai mellett, pedig ez. a spanyol üggyel kapcsolatban is, a baloldali koaliciós pártok határozott kívánsága. A jobboldal Jugoszlávia példáját ajánlja, amely kitűnő egyensúlyi helyzetbe került a francia blokk és a Róma—Berlin- tengely között. E semleges politikával -— mondja az agrársajtó —« könnyebb volna a megegyezés a dunai térben is és Hodza középeurópai terve valóra válhatna, a határokra nehezedő politikai és gazdasági nyomás megszűnne. Ez a csoport mindazt élesen elitéli. amiből arra következtethet, hogy a külügyi kormányzat a népfront külpolitikájának kedvez, s innen keletkezett az egyre élesebbé váló feszültség a koalícióban a jobboldal és a baloldal között. Az agrársajtó szeret hivatkozni a népfrontkormányok csődjére, Léon Blum áldatlan uralmára, amely politikai és gazdasági katasztrófába sodorta Franciaországot. Chautemps, aki nem szocialista, most vezeti ki ügyes és mérsékelt politikájával Franciaországot abból a káoszból, ahová a levitézlet és idejekorán félreállitott, szerencsétlen Leon Blum taszította. Franciaországnak ma gyöngült a külpolitikai súlya: a szovjet és Valencia haragszik Parisra, s természetesen a másik oldal is, mig. Anglia azt teszi vele, amit akar

IX./12.-en

veszi kezdetét Pozsonyban a DUNAVÁSÁR.

A vasutakon 3373%aOS kedvezmény IX. 8*tól — 23-ig érvényes. A Dunavásár IX. 12-től—19-ig tart.

Majthényi László. Birka Géza és Fleischmann Gyula előadásai a vihnyei főiskolás táborban

VIHNYEFÜRDŐ. — A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége vihnyei szellemi táborának harmadik munkanapján délelőtt Majthényi László tartott tudományos szakelőadást a kisebbségi jog alapjáról.

Az előadó bevezetésében ismertette azokat a törekvéseket, amelyek a történelem során már századokkal ezelőtt a kisebbségek jogvédelmének kiépítésére irányulnak. Majd Wilson tizennégy pontját idézve, a Nemzetek Szövetsége (népszövetség) megalakulásával foglalkozott. Részletesen ismertette a Nemzetek Szövetsége felépítését és munkáját, a Nemzetközi Munkahivatalt, a technikai szervezeteket, az állandó tanácsadó bizottságokat, az ideiglenes tanácsadó és előkészítő bizottságokat, a nemzetközi intézeteket. A Nemzetek Szövetsége munkájából be- mutata az eddigi pozitív eredményeket, de rámutatott a hibákra és hiányosságokra is. Megállapította, hogy a Nemzetek Szövetsége több fontos tagállam kilépése következtében ma már nem jelenti azt a súlyt, mint amit megindulásai pillanatában jelentett. Befejezésül ismertette aj népszövetségi ligák pozsonyi kongresszusát és a*

népszövetség megmentése érdekében azon elhangzott terveket.

A színvonalas előadást rövid vita követte, amely során a népszövetség és a népszövetségi ligák viszonyát tárgyalták .meg.

Délután dr. Borka Géza, a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség elnöke tartott színvonalas összefoglaló előadást a mai magyar irodalomról. Ismertette a századforduló utáni magyar irodalmi pangást, rámutatott azokra az okokra, amelyek következtében ez előállott. Ismertette a Nyugat megszületését, annak írógárdáját és jelentőségét, kiemelve a modern magyar irodalom megteremtésében a zsidóság szerepét. Rámutatott arra a visszás helyzetre, hogy a nagy- közönséget befolyásoló kritika újabban gyakran nem a művészet szempontjából értékeli az alkotásokat, hanem az irodalompolitika egyoldalú szempontjaiból. Röviden ismertette az utódállamok magyar irodalmát és kereste annak okát, hogy Szlovenszkón miért nem tud kifejlődni színvonalasabb irodalom, amelyet a közönség elzárkózó magatartásában talált meg.

Az értékes előadást bő vita követte. Zombory

György az irodalom elüzletiesedéséről beszélt £ a fejlődés egyik legfőbb akadályát ő is a meg nem felelő kritikában látja.

Dr. Sziklay Ferenc az alkotók nevében szólalt fel. Az ihlet és a mesterség kérdésével foglalkozott, majd rátért annak mérlegelésére, hogy mely okok nem engedik azt, hogy valóban szlo- venszkói problémákat tárgyaló regények szülessenek meg. Gazdasági okokat lát irodalmunk teljes kifejlődésének útjában és azok elhárításával véli biztosítottnak a színvonal emelkedését.

A hosszantartó és színvonalas vita során felszólaltak még Esterházy Lujza, Ónody Zoltán, Rohringer Béla és Szlávik Sándor.

Az ifjúság egyöntetűen a politikai befolyásoktól mentes, általános Irók-Szövetsége megteremtésében látja a kiutat.

A szellemi tábor negyedik napjának előadója dr. Fleischmann Gyula volt, aki előadását „Kisebbségi élet és kisebbségi fiatalság“ címen tartotta meg.

Masaryk szavaiból indulva ki, ismertette egy kisebbségi nemzet feladatát, jogait és kötelességeit: a köztársaságban annyi jogunk lesz, ameny- nyit kiharcolunk. Rámutatott arra, hogy milyen nehézségekkel állunk szemben. Foglalkozott a kisebbségi fiatalság elhelyezkedésének kérdésével, megvilágította annak perspektíváit és a szabad pályákon való elhelyezkedést találja kisebbségi szempontból a legalkalmasabbnak. Ehhez azonban gazdasági megszervezettségre van szükség. A gazdasági öncéluság biztosítani tudja az egyetemi fiatalság jövőjét. Meg kell ismerni önmagunkat, fel kell mérni saját erőinket, magunkba kell néznünk és jellemünket kialakítanunk.

A termékeny vitában Hantos László, Esterházy Lujza, Wein István, Janson Jenő, Thuróczy Bertalan, Zombory György, Pacsmár József, Gettamann Antal, Rohringer Béla, Blázsek József, Jonásch Béla, Kovács Endre. Földes József, Lőrincz Andor, Cseh Béla és Cseley Mátyás vettek részt.

Az egyesült párt kárpátaljai kerülete országos nagygyűlést tart Beregszászon szepiemfser 5-én

Előadók: Korláth Endre, Kokky Károly, Ortutay Jenő,

R. Vozáry Aladár és Köszörű Károly

laszíásokró!, a pártszervezeti ügyekről és a keresztény munkésszal'.szervezetek jelentőségéről.

Hozzászólások, — a határozati javaslatok előterjesztése, határozathozatal.

A járási képviselők, a helyi szervezeícijc kiküldöttei a gyűlésen előterjeszteni kívánt efsetleges javaslataikat szíveskedjenek a gyűlés eíőtt dr. Bo- dáky István járási képviselő, kerületi ügyvezetőnél bejelenteni.

Ungvár-— Beregszász, 1937 augusztus 24-én,

Nemzethü üdvözlettel, testvéri köszöntéssel: Dr. KORLATH ENDRE az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai szervezetei igazgatóságának ügyvezetője.

UNGVÁR. — Az egyesült párt kárpátaljai, kerülete szeptember 5.-én-nagyszabású;' pártgyülést tart Beregszászon. A nagygyűlés meghívóját alább közöljük:

Az Egyesült Párt (a volt Magyar Nemzeti és Országos Keresztényszocialista Párt) kárpátaljai kerülete 1937. szeptember 5.-én, szeptember első vasárnapján délelőtt fél 11 órakor Beregszászban a kereskedők székhazában országos pártgyülést tart, melyre az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerülete helyi szervezeteinek képviselőit, kiküldötteit, valamint szabályszerűen igazolt párttagjait tisztelettel meghívja.

A gyűlés tárgya: a bel- és külpolitikai helyzet ismertetése, — az időszerű politikai vonatkozások ügyében állásfoglalás, különös tekintettel a Kárpátalja déli, alföldi részein óriási méretekét öltött aszálykárra, — Kárpátalja magyarság-őslakossága politikai, gazdasági, kulturális, szociális kérdései,

azokban határozat.

A gyűlést Egry Ferenc kerületi elnök és dr. Kerekes István kerületi társelnök vezetik.

Előadók: dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő, a kerület politikai és közigazgatási ügyvezetője, a bel- és külpolitikái kérdésekről, Kárpátalja autonómiájáról, Kárpátalja életérdekeiről, a kormány politikájáról és az aszálykárról,

Hokky Károly szenátor, a kulturális és iskolaügyekről, a szőlő, bor- és dohánytermelés kérdéseiről;

Ortutay Jenő városbiró, tartománygyülési képviselő, az egyesült párt szociális programjáról és munkásságáról: a munkáskérdésről;

R. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselő, az aszálykár ügyében a tartomämygyülelßen történtekről, a tartománygyülési nyelvhasználatról, az adó-kérdésekről;

Köszörű Károly kerületi főtitkár, a községi váis erdélyi magyarság a sepsziszentgyörgyí nagygyűlésen demonstrálja kulturális követeléseit

MAROSVÁSÁRHELY. — A romániai Magyar Párt szeptember 3. és 4-én nagygyűlést tart Szepsiszentgyörgyön, amely az erdéiyi magyarság kulturális kérdéseivel fog foglalkozni. Az erdélyi lapokban a nagygyűlés körül megindult vita so- ánr egyesek azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy az időpont nem alkalmas a kultur- követelések tárgyalására, de a többség az akció azonnali megindítása mellett foglalt állást. A nagygyűlés előreláthatólag impozáns keretek között fog lezajlani, s a tanácskozások során igen jelentős és életbevágó kérdések kerülnek felszínre. Az erdélyi magyarság azt akarja, hogy a román közvélemény végre ismerje meg kívánságait. A román sajtó már most is élénken foglalkozik a Magyar Párt szeptemberi nagygyülé(Valenciában ma Franconál is jobban gyűlölik Leon Blumot, aki cserbenhagyta őket). Spanyolországban Franco előnyomulóban van, Szovjetoroszországban nagy a belső káosz, Olaszország és Németország erősödik, — miért tart ki Prága e gyöngülő politika mellett? — kérdi az agrársajtó. Ha az ország meg akarja menteni a demokráciát, s nem kívánja, hogy spanyol és francia mintára belső ellentétek hasogassák, akkor szakítania kell a csődöt mondott baloldali demokráciával és azt a jobboldali demokráciát kell követnie, amely . Anghát naggyá

sével, s felismeri annak nagy fontosságát. Az erdélyi magyarság kulturkérdésének két vonatkozása van. Először a székelység kulturautonó- miájáról, másodszor pedig az egyéb erdélyi magyarság iskolai és kulturprogramjáról van szó. A székelység, mint egységes nagy kisebbség jogosult a párisi szerződés értelmében egységes vallási és tanulmányi önkormányzatra. A Magyar Párt kulturkö.vetelése tehát a nemzetközi jogon alapszik. Az egyéb erdélyi magyarság ilyen jogainak kivívása elsősorban az egyházak gyakorlati fe'adata, de szintén a párisi egyezmény alapján áll. Mint az erdélyi magyar újságok hangjából megállapítható, a szepsiszentgyörgyi nagygyűlés határkő lesz az erdélyi magyar népmozgalmak terén.

Pályázati hirdetmény

a prágai, brünni és pozsonyi magyar menza kedvezményeire az 1937 — 38 tanév első felében

Mindazon szlovenszkói és kárpátaljai magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmányaikat a prágai, brünni vagy pozsonyi főiskolákon végzik és az 1937—38. tanév első felében díjtalan vagy féláru étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kérvényüket a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesület e célra készített nyomtatványán, az alábbiak tekintetbevételével, 1937 szeptember 1-ig Janson Jenő gondnok (Bratislava-Pozsony Safarik-tér 4., I, 6.) elmére küldjék el. A szükséges kérvény-nyomtatvány ugyanitt kapható 50 filléres bélyeg és 30 filléres bélyeggel ellátott megcímzett boríték beküldése ellenében.

A kérvényhez mellékelni kell: 1. oly szegény- szégi, vagyontalansági bizonyítványt, amelyet a főiskola a tandíj elengedési kérvényhez megkövetel, 2. tanulmányi előmenetelt igazoló iratok (az elsőéveseknél érettségi, a magasabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány.) Díjtalan vagy féláru ellátási kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetnek, akiknek tanulmányi előmenetele alapján igényük van a tandijel- engedésre, a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredményes előhaladást tudnak felmutatni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan.

Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottság határozatának közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcímzett boríték melléklendő.

A szeptember 1. után érkező vagy nem kellően felszerelt és a nyomtatványt hiányosan kitöltött kérvényeket az elnökség nem veszi figyelembe. A beérkező kérvények is csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a költségvetés meg fogja engedni és az igények indokolás nélkül is redukálhatók. A megadott kedvezmény másra át nem ruházható, indokolt esetben a vezetőség határozatával bármikor meg is vonható.

Pozsony, augusztus hó.

AZ ELNÖKSÉG.

— A BUKARESTI RENDŐRIGAZGATÓ BUDAPESTEN. Budapesti sze rike szt öségünk

jelenti telefonon: Marinescu bukaresti rendőrigazgató szombaton gépkocsin egy kisebb társasággal Budapestre érkezett. Délután a rendőr- igazgató az egyik Margit-szigeti étteremben ebédelt, majd a Palatínus-szállóban lévő lakására hajtatott,.

tette, megmentette a belső krízistől és az igazi demokratikus forma őrévé és ideáljává változtatta azt a demokráciát, amely nem a bolsevista diktatúrákhoz, hanem a nemzetiekhez keres közeledést.

Ez a két fölfogás és a vele kapcsolatos két külpolitikai irányzat küzd Prágában. A Czernin-palota a két irányzat között ingadozik, a két szék között keresi a helyet, — tudjuk, ml lehet ennek a következménye. Mindenesetre kíváncsian várjuk a koalíció spanyol-válságának fejleményeit