Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-27 / 195. (4341.) szám
1937 augusztus 27, péntek. T>RA:GAlA\^cAARHIPgiAr> 3 Döntő japán offenzíva Sanghajban- - Gyalogsági támadás - Az angol nagykövet megsebesült - SANGHAJ. — Csütörtök reggel a japán hadsereg a sanghaji front több szakaszán döntő offenzivát kezdett. A Jangcsétől az ország belsejébe húzódó front hossza nyolc kilométer. A kínaiak előre elkészített lövészárkokban fogadták a japán támadást és az eddigi jelentések szerint súlyos veszteségeket okoztak a japánoknak, akiket uj parancsnokuk, Matsui tábornok vezet. A tábornok főhadiszállásának helyét titokban tartják, nehogy a kínai repülőgépek a főhadiszállást megtámadhassák. A japán csapatok minden talpalattnyi földért küzdeni kénytelenek. A japán főparancsnokság a hatástalan zárótüz helyett nagyarányú gyalogsági támadást rendelt el a kínaiak ellen s a csata bizonyára több napig fog tartani. Sir Hughes kalandja LONDON. — A Reuter-iroda jelentése szerint Sir Hughes Knatchbull-Hughessen, SANGHAJ. — Bebizonyosodott, hogy az angol nagykövet súlyosan megsebesült. A kórházban megoperálták és gyomrából egy gépfegyvergolyót eltávolítottak. A nagykövet utón volt Nankingból Sanghajba anélkül, hogy utazásáról értesítette volna a japán hatóságokat. A japán konzul azonnal kifejezte sajnálkozását a brit ha2. Asztal os-Pethő: A magyar nemzet törté*' nete, 3. Farkas: A magyar irodalom története, 4. Szekfü: A mai Széchenyi, 5. Makkai: Az élet kérdezett, 6. Kovács: A néma forradalom, 7. Horváth: Magyar versek könyve, 8. Balassa: A magyar nyelv élete, 9. Prohászka Lajos: A vándor és bujdosó, 10. Schubert: Kisebbségi problémák. Grafikonok és félmondatok A csehszlovákiai magyarság állampolitikai, népesedéspolitikai és földrajzi helyzetét képek, statisztikák és térképek adják, képekben és számokban jelenik meg az itteni magyarság vallási, foglalkozási eloszlása, lakásviszonyai. Cikkcakkos grafikonok hívják fel a szemlélők figyelmét népi szaporulatunk szabálytalan ritmusára és egykés községeink népesedési visszafejlődésére. Nagy betűk kérdezik: „Ki felelős ezért?“ A plakátkiállitás második részében Széchenyi szól a magyarsághoz tíz mondatával, valamint Prohászka Ottokár, Ravasz László, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel és Szekfü Gyula egy-egy időszerű mondása figyelmezteti az ifjúságot a józan gondolkodásra és a cselekvésre. összehasonlítást közöl a kiállítás a magyar és a szudétanémet kulturális életről. A nagy német számok ellenében sovány magyar adatok állnak szomorúan. A Bund 15 milliót ad munkanélküli testvéreinek, a Kulturverband 9 milliót a német iskolákra, a németség 17 milliót fordít gyermek- gondozásra. Az összehasonlítás eredményekép kiabáló plakát kérdi, mi van nálunk: „Ki ad segélyt a magyar munkanélkülieknek? Senki! — Ki törődik a magyar szegényekkel? Senki!“ stb. Külön plakáton közlik a fiatalok közéleti és generációs követeléseiket. Az egyik plakát friss levegőt követel közéletünkbe, a másik az öregek helyét követeli a fiatalság számára. déke kö2ött. A mérleg serpenyője a mi javunkra billent. Ez volt tíz év előtt. — És ma? ... — Magyarországon felnőtt egy fiatal nemzedék, amely hivatottan tudja járni a magyar falvakat. Felnőtt egy nemzedék, amely meglátta a magyarság valódi portréját: siralmas gazdasági és kulturális helyzetét. Felnőtt egy ifjúság, a kínai angol nagykövet Nankingból Sanghajba való utazása közben súlyosan megsebesült. Autóját állítólag gépfegyverekkel és repülőgépekkel támadták meg. Sir Hughes 1936 óta Anglia kinai nagykövete. lóságoknál és kijelentette, hogy nem valószínű, hogy a nagykövet autóját japánok támadták meg, mert a nagykövet olyan területen át haladt Sanghaj felé, amely a kinaik birtokában van. Mindenesetre baj, hogy az angolok nem értesítették a japánokat a nagykövet érkezéséről és a diplomata autóra nem tűzték ki messziről láthatóan az angol lobogót. amely fel tudta fedezni Magyarországot, felnőtt egy ifjúság, amely meg tudta teremteni az uj márciust. És ebben az ifjúságban van generációs összetartás, van generációs öntudat és ami a legfontosabb: van szakképzettsége és tudja, mit kell tennie és mit akar megtenni. — Ugyanakkor Szlovenszkón a helyzet az, hogy vannak ugyan fiatalok, de nincs fiatalság. Nincs fiatalság, amely képes volna megvívni e reáváró népiségi harcot. — Fel kell ébreszteni ennek a fiatal magyar értelmiségnek nemzeti öntudatát, meg kell teremteni biztositott gazdasági helyzetét, hogy minden befolyástól mentesen, függetlenül tudja kiépíteni generációs öntudatát és megteremteni a generációs frontot, hogy minden pillanatban készen álljon a népiségi harcra. — Szlovenszkói magyar fiatalok ma egypár fillérért képesek eladni nemzeti öntudatukat, leHétfőn reggel dr. Staud Gábor, az Irodalmi Szövetség elnöke kultúrpolitikai előadásával vezette be a tábor munkájának kulturális részét. Kölcsey Parammesiséből kiindulva a nemzeti érzés meghatározó hatalmát tette az ifjúság életprogramjává. Kölcsey szerint mindent, amit teszünk, „meleg kebellel" kell tenni, teljes odaadással a nagy ügy iránt. Majd örömmel állapította meg, hogy társadalmunkban uj felfogás kezd elterjedni, amely szerint a magyarság osztálykülönbség nélkül együttérez és együttesen akarja betölteni hivatását. Különösen jó ez most, amikor az intelligenciának fokozottabb mértékben kell törődnie a falu kultúrájával. •> Kultúlmunkánknak alapja legyen a falu kiművelése, mert ez a nép, a nemzet alapja, rajta fordul meg létünk vagy nemlétünk, A külturmunkában választóvonalat kell huzni a kultúra és a politika között, azaz a kulturális munkából és életből ki kell kapcsolni a politikát. Amikor ezt tesszük', teljes elismeréssel vagyunk a politikusok iránt, akik sokban közreműködtek azirányiban, hogy kulturéletiink kifejlődhessék. » " Elismerés illeti meg azokat a politikusokat, akik annak ellenére, hogy ők voltak a kulturális élet megteremtői Szlovenszkón, most áldozatok árán is lemondanak a kulturális szereplésről. A politika és a kultúra azonban egymásra van utalva, a politikusok nélkül a kulturmunkások munkája rendkívül nehéz, A mondanak nemzetiségükről és ami a legször- nyübb, meghazudtolva a természet törvényét: a biológiát, pár fillérért lemondanak generációs jogaikról is, arról, hogy újat, frisset és lendületeset teremtsenek, uj levegőt leheljenek szét a szlovenszkói ugar felett. — Ezen segíteni kell, az utolsó pillanatban vagyunk: már a jajj szava is halkul. — A CsMASz mostani vezetősége úgy látja, hogy ha igazán meg akar felelni küldetésének és nemzeti feladatának, akkor minden erejét összetoborozza, megszervezi. Gárda kell, amely hatni is képes, amelynek lendülete, programja, munkavállalása és bizodalma van. — A most kezdetét vett szellemi tábor ebbeli próbálkozásunk legnagyobb ténye: Munkafrontot akarunk bedobni közéletünkbe és e front kiképzése az első gyakorlati lépésünk. Ezért hívtuk meg a szellemi táborba a csehszlovákiai magyar ifjúság szine-javát. Azért, hogy azok Vihnyéről a szélrózsa minden irányában vigyék szét az igét, hirdessék azt. — Itt Vihnyén akarjuk megteremteni art a szoros baráti frontot, melynek fontossága Csehszlovákiában annál is súlyosabb, mert ötszázkilométerek választanak el bennünket egymástól. — Érezzük Mécs László szavainak mélységét: „Lehetünk szétvágva akárhány határba. Csak a mézet hordjuk egy közös kaptárba, Csak a méhes álljon fényessége« hitben, Szegény magyarokat segítse az Isten“. — Egy szellemileg, érzésben összetartó gömböt akarunk itt egy hét alatt kiformálni, amely jóban-rosszban. munkában-pihenésben, öröm- ben-bánatban egységesen homogén, amely a jövőnket jelenti. A következő Széchenyi-idézettel fejezte be Zombory György megnyitó beszédét: „Ti vagytok meghiva egy sarjadó népet megmenteni, merjetek nagyok lenni!“ „Önmagunkat akarjuk megreformálni“ Az üdvözlések elhangzása után Vájlak Sándor tanár ismertette a szellemi tábor ügyrendjét. Mindjárt bevezetésében kihangsúlyozta, hogy minden eddigi kongresszussal, tanácskozással ellentétben itt nem akarnak rezoludókat hozni és mások számára programot felállítani. A táborozás célja az, hogy az eszmecserék kapcsán és a szemináriumokban a résztvevők alapot kapjanak arra, hogy egészséges önművelést folytathassanak. Mi magunkat akarjuk megreformálni — mondotta —, ezért visszavonulunk a könyvek; a komoly előtanulmányok világába, passzív szemlélői leszünk a közéleti eseményeknek. Ezért a táborozás módszere nem előadások hallgatása, hanem munkaiskolaszerii megbeszélés és tanulás. Ugyancsak a szellemi tábor célja az, hogy baráti kapcsolatot és együttérzést teremtsen a kiilönöző vidékek fiatal intelligenciája között. Az ügyrend felett vita indult meg. amelynek során Prága, Brünn és Pozsony magyar főiskolás-egyesületeinek képviselői szólaltak fel és kihangsúlyozták, hogy a főiskolás ifjúságnak ezekre a gondolatokra van szüksége és teljes erejükkel azon lesznek, hogy a CsMASz szellemi táborának munkája alapján elvégezzék a fiatal értelmiség lelki megreformálását. politikusok készítik ugyanis elő a talajt a kul- turmunka számára, ellenőrzik azt, hogy a gyakorlatban a magyar nép megkapja mindazokat a jogokat, melyek őt kulturális téren megilletik. Nálunk, magyaroknál még nincs meg az az elő- teljes kulturélet, amely megvan például a szudé- tanémetségnéL Ennek az az oka, hogy nem szoktuk meg a kisebbségi életet és nem nevelődtünk kisebbségi felfogásra. Az előadó reméli azonban és optimizmusa rendkívül erős, hogy kulturéletiink a jövőben megindul afelé a kifejlődés felé, amelyet mindenki óhajt Szlovenszkón. Ehhez a munkához hívja segítségül a fiatalságot. a kulturmunkások tárt karokkal és örömmel fogadják a dolgozó és dolgozni vágyó fiatalságot. Az előadás után hatalmas és hosszú vita alakult ki. A vita elején Vájlok Sándor a kulturélet fejletlenségére nem találja szerencsés magyarázatul felhozni azt, hogy ez azért van, mert nem szoktuk meg a kisebbségi életet. Ez a frázis ugyanis már tizenötéve benne van közéletünkben, minden hiányt, lustaságot és szervezési érzéketlenséget ezzel okolnak meg. A frázis lassan lelki- isme re telaltató szépségflastíom^ lett, amellyel mindenütt dobálódznak és amelynek leple alatt nem csinálnak semmit. Dr. Fleischmann Gyula és dr. Sziklay Ferenc kul túr életünk fejletlenségét a vidéki kultúráiét hiányában látják. A felszólalások során felvetődött, hogy vajA vihnyeí szellemi tábor Főiskolásaink meg akarják teremteni a fiatal magyar értelmiség generációs munkafrontját A CsMASz országos összejövetelének első napjain a kultúrpolitikai kérdésekről Zombory György, Staud Gábor, Sziklay Ferenc és Vájlok Sándor adott elő ■ „A kultúra és a politika egymásra van utalva“ Faluszemináriumokat és falukutató tanfolyamokat szakemberekkel! VIHNYEFÜRDŐ. — A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége a főiskolás ifjúság népi és nemzeti közömbösségének és pallé- rozatlanságának eltüntetése érdekében szellemi táborozásra hívta meg az ifjúsági egyesületek vezetőit. Ezen a megbeszélésen módozatokat tárgyalnak meg a jövő évi munkaprogram kidolgozására és megvalósítására. A tábor vezérgondolatául a fiatal értelmiség önművelődését tette, azt a gondolatot, hogy a fiatal értelmiség komolyan készüljön fel élethivatására és közéleti ténykedésére. A program ereje a csehszlovákiai magyar nyelvterület minden pontjáról Vihnyére hozta össze az érdeklődő főiskolásságot, hogy vitát indítson meg a vezérelv felett és hogy annak eredményeit magáévá tegye. Tíz pont és tiz könyv Vasárnap délután ment végbe a szellemi tábor megnyitása. A résztvevőket plakátok, képstatisztikák, feliratok fogadták, amelyek a táborozás komolyságára és gondolatmenetére hívták fel a figyelmet. Az előadói asztal felett tizméte- res szalagon a mai ifjúság irányitó jelszava függött: „Életünket és vérünket népünkért!“ Mellette egyik oldalt méteres plakáton van kifüggesztve a CsMASz következő tiz pontja: 1. Népi szociális gondolkodást, nemzeti öntudatot! 2. Szakműveltséget! 3. Vezetőket a magyar népnek! 4. Beszervezni minden főiskolást! 5. Igazságos, jó vezetést a menzára! 6. Diákjóléti intézményeket! 7. ösztöndíjakat! 8. Kiharcolni az állami szubvenciókat! 9. Kifejleszteni a diáksportolást! 10. Magyar tudóst a magyar tanszékre! A másik oldalon „a fiatalság tiz könyvé -nek a címei vannak felsorolva: 1, Szekfü Gyula: Három nemzedék, „Vannak fiatalok, de nincs fiatalság“ Főiskolásaink komoly eredményeket ígérő tanácskozásait Zombory György, a CsMASz idei elnöke nagyhatású beszéddel nyitotta meg. — A Szlovenszkói járó Móricz Zsigmond — mondotta Zombory György többek között — jó tiz évvel ezelőtt hazaérve Budapestre a „Nyugat“ hasábjain párhuzamot vont kisebbségi magyar fiatalságunk és az anyország fiatal nemzeBonyodalmak az angol nagykövet megsebesülése körül Staud: A kulturmunkások örömmel logadják a dolgozó fiatalságot
