Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-27 / 195. (4341.) szám
4 TOWfflrAfafiSÄR-HIRLM» 1937 augusztus 27, péntek» ion az osztálykülönbségek kiegyenlítődése után nem fog-e hozni még nagyobb mélységet a világnézeti szakadékok kialakulása. A szlovenszkói magyar kulturélet ugyanis három táborra oszlik, amelyek között meglehetősen erős a feszültség. A felszólalók érintették több kulturális tényező és front szerepét, felelősségét és hiányát, majd konkréten leszűrték saját munkaterületükre ~~a tennivalókat. Az előadó által felvázolt három pontból, az önművelődésből, a kultúra terjesztéséből és alkotásából az elsőt tették magukévá. A vita során az az általános vélemény alakult ki, hogy «' az a legjobb, ha a főiskolásság távol tartja magát a mai közéleti és kultúrpolitikai harcoktól. Egyesületi keretében az önművelődés fontosságát tartsa szem előtt, hogy amikor kikerül a közéletbe, kulturális életünket ismerje és ne legyen lekötve semmiféle irány mellett sem. így érheti csak e, hogy a magyarság bizalma egyöntetűen felé forduljon és tőle várja az igazi egységesítő népvédelmi munkát. A szudétanémet minta A kultúrpolitikai program második részében, kedden reggel Vájlok Sándor tanár ,,A szudétanémet nép kulturális munkája" cimü előadásában ismertette a mintaszerűen dolgozó kisebbségi németség munkaeredményeit és módszerét, hoz- záhasonlitva a mi viszonyainkat. Az előadás első részében a német kultúrpolitikai próbálkozásokról beszélt, amelyekben a németség főfeladata a népnevelés megteremtése volt. A németeknél természetes az, hogy a kulturális egyesületek soha sem küzdhetnek egymás ellen, csakis segíthetik egymást. A német munka eredményessége abban leli magyarázatát, hogy azt nem dilettánsok, jószándéku, de tájékozatlan emberek vezetik, hanem arra hivatott vezetők. A németeknél a munka első feltétele az, hogy felnőtteket neveljenek, munkatársakat képezzenek ki a munkára. Azután csinálnak csak programokat és azután látnak hozzá a népvédő munkához. A német kulturegyesületekben, például a Bund-ban, csakis olyan hivatalnokokat Vesznek fel, akik elvégzik a Bund hivatalnokképző tanfolyamát. így a német kulturéletet olyan emberek szervezik, akiknek kenyérkeresetük és igy szívügyük a német kulturélet. A német kulturális nagyhatalmak közül a Deutscher Kulturverband és a Bund der Deutschen egyesületeket ismertette fejlődésük tükrében bő statisztikai adatokkal. Kitért munkaterükre, módszerükre és szellemi vonalukra. Rámutatott a szudétanémet főiskolások kapcsolatára az általános kulturélettel. A német főiskolások egyszerű tagként belépnek az egyesületekbe és ott nagyobb intelligenciájuknál fogva erjesztenek a tömegben és lendületet visznek belé. Az egyesületi eszme propagálására végigkóborolják a német vidéket, tagokat gyűjtenek és barátokat szereznek. A kép másik oldalát dr. Sziklay Ferenc rajzolta meg, röviden összefoglalva kisebbségi kultúránk eddigi próbálkozásait és eredményeit. Rámutatott arra, hogy kulturéletünk ki- teljesülésének legnagyobb akadálya a városi intelligencia félénksége és a falu bizalmatlansága. A színvonalas vitában résztvett Ónody Zoltán, Jonásch Béla, Thuróczy Bertalan, Gettmann Antal, Blázsek József, Kovács Endre és Erő Mátyás. A munkaterv A diszkusszió folyamán kialakultak azok a vonalak, amelyeket a főiskolások a jövő évi raun- ktervük gerincévé tesznek és tagijaikkal igyekeznek megvalósítani: 1. Tájékozódás a szolvenszkói kulturális életről, hogy a mostani érzéketlenség megszűnjék. 2. Erősíteni kell a tagokiban a népi felelősségérzetet. 3. Magatartásuk a közélettel szemben passzív lesz, azonban időnként apróbb munkákkal támo- * gatni kívánják az egyes kulturális törekvése- ' \ 4. Egyénenként beállnak már most is a mun- \ kába és ott képességeik szerint működnek. 5. A főiskolások vegyék élethivatásnak azt, hogy a nép vezetésére komolyan és szakszerűen felkészüljenek. 6. A szellemi tábor eredményeit mindenfelé szétvigyék és eszméivel erjesszenek. 8. A főiskolások ismerjék meg a magyar népet, járják a magyar falvakat, szerezzenek élményeket. adatokat. 9. Tanulmányozni kell az idegen példákat és .viszonyainkban hasznosítani. ■> 10. Meg kell szerezni azokat az ismereteket, amelyekkel később élethivatásunkban népvédelmi munkát tudnak kifejteni. A kulturális teendők, során egyöntetű követelményként hangoztatták az egyes egyetemváros egyesületek vezetői a fe- luKzemináriumok felállítását. Ennek következményeként gondoskodás történik' arról, hogy az egyes egyetemi városokban falukutató-kurzus létesüljön, amelynek során szakemberek képzik ki a főiskolásokat. A tábor ugyanis nem látja szerecsésnek azt, hogy dilettáns szociológusok' kontáikodjanek a falu- munkában. Ezzel befejeződött a kulturális program, a következő napon kisebbségi életünk másik fejezetével. a kisebbségi jogokkal és kötelezettségével foglalkozik a CsMASz első szellemi tábora. 1908-ban került Kassára Rákóczi rodostói háza A helyben nem tudtak megegyezni, azért maradt el a felépítés KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Kassán talált harminc vasláda ügyében tovább folyik a nyomozás, azonban még most sem derült teljesen fény arra, hogy hogyan került a pincébe a harminc vasláda. Thaíy Kálmán, az elhunyt nagy magyar kultur- történész Pozsonyban áő fivére most levelet intézett Polák muzeumigazgatóhoz és abban érdekes felvilágosításokkal szolgál. Megállapítja, hogy Rákóczi rodostói házát jóval a fejedelem hamvainak hazaszállítása után bontották le. Tudomása szerint 1908-ban kerültek Kassára a ládák. Szerinte nem pénzügyi akadályok miatt szenvedett halasztást a ház újra való felépítése, hanem azért, mert az illetékesek nem tudtak megegyezni abban, hogy hol állítsák föl azt. Az egyik tábor a ligetben kívánta fölállítani, másik részük pedig a Petőfi-téren. Thaly Kálmán azon volt, hogy vita helyett inkább minél előbb felállítsák a házat. Végrendeletében is meghagyta, hogy Rákóczi házát minél előbb újraépítsék. Sajnos, közbejött a világháború s a Kassára érkezett ládákról mindenki megfeledkezett. Nagyszabású mezőgazdasági kiállítást rendez Tornaiján a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület Termény- és állatdijazás a kiállításon TORN ALJA. — Lapunk hasábjain már többizben volt alkalmunk beszámolni arról az eredményes munkáról, amit a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület a magyar gazdák ér' dekében, a gazdák megszervezése és okta- tása terén végez. Jelentettük már, hogy az egyesület őszre gazdasági kiállítás rendezését tervezi. Ezt a tervet most valóra is váltja. A Sajóvölovi Gazdasági Egyesület a tornaijai járási mezőgazdasági tanácsadó testülettel karöltve és a szlovenszkói mezőgazdasági tanács támogatásával 1937 szeptember 26., 27. és 28-án nagyszabású mezőgazdasági kiállítást rendez. A kiállításon a mezőgazdasági termények közül a jóminőségü búzát és kukoricát díjazni fogják. A kiállítással kapcsolatos buzaversenyen a mintákat sikérminőség alapján is elbírálják. Kiemelkedő részét képezi a kiállításnak a gyümölcskiállitás. Bemutatásra kerül a gö- möri keramika is. A kiállítást ló-, szarvas- marha- és juhdijazás fogja kiegészíteni. A kiállításon a csehszlovákiai gépgyárosok mezőgazdasági gépeiket, a vegyészeti gyárak pedig állat- és növényvédelmi szereiket, műtrágyáikat stb. mutatják be. A gyárak részéről igen nagy érdeklődés mutatkozik s már eddig is sok jelentkezés történt. A Gépgyárosok Országos Szövetsége hozzájárult ahoz, hogy tagjai a kiállításon résztve- hessenek. Az érdekesnek és tanulságosnak Ígérkező kiállításra fölhívjuk olvasóink figyelmét. Bővebb fölvilágositással a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület titkári hivatala szolgál Tornaiján: Telefon: 63. A személyes szabadsás hathatós védelméért Az egyesült párt törvénytervezete Készítette; Dr. Törköly József in. 5. §. Az őrizetbevétel elrendelése vagy elutasítása- ellen felfolyam-odásnak helye nincsen, ellenben az őrizetbevétel foganatosítása után a legfelsőbb bíróságnak Személyes szabadság védelmi Tanácsához az őrizetbe vett, vagy hozzátartozója, vagy bárki, aki Jogvatartását jogtalannak tartja, -kérvénnyel fordulhat felülvizsgálatért, illetve reparációért minden esetben. Erről külön törvény intézkedik. 6. §. A vizsgálóbiró a 4. §. eseteiben elrendelt őrizetbevételt meg kell hogy szüntesse, mihelyt az állam- ügyész a vádat elejtette, illetve a nyomozást megszüntette, vagy ha a kolluzió veszélye (4. §. 5-ik bekezdése esetében) megszűnt. Egyébként az őrizetbevételt a 4. §. összes esetében a vádtanács, a vádaláhelyezési indítvány elutasítása esetében a vádeskttdtszék, felmentő Ítélet esetében az itélő- eskitdtszék, vádesküdtszéki verdikt előtt pedig és bármikor kérvény folytán a legfelsőbb bíróság Személyes szabadság védelmi Tanácsa szünteti meg, ha a fogvatartást megszüntető határozatot hoz. 7. §• (*) A 3. §-ban meghatározott első csoportba tartozó bűncselekményeknél az itélő-esküdt-széki Ítéletnek a bűnvádi eljárás megindításától számított négy hónapon belül létre kell jönni. A négyhónapi határidő rendkívül bonyolult és terjedelmes ügyben kivételesen a legfelsőbb bíróság végzésével még két hónappal meghosszabbítható. (*) Az őrizefcbevétel a négyhónapi, illetve hat- 'hónapi határidő leteltével megszűnik, s a vádlott okvetlenül szabadlábra helyezendő. 8. §. A 3. §-han meghatározott első csoportba tartozó büncselekménysknél a nyomozást az illetékes államügyészség 80 napon belül tartozik befejezni, e amennyiben a nyomozást határozattal meg nem szünteti, az összes iratokat az illetékes kerületi bíróságnál működő vádeskttdtszék elé köteles vád- indltvány kapcsán a 81-ik napon terjeszteni. A vádesküdtszéki eljárásról külön törvény intézkedik. Ez az eljárás a vizsgálatot a teljes ügyben nyilvánosság mellett helyettesíti s a vádesküdtszék verdiktje dönt a tekintetben, hogy a terhelt vád alá helyeztetik-e, avagy elutasittatik-e a vád- inditvány és megszüntettetik a bűnvádi eljárás. Vádaláhelyezési határozatot csak a vádesküdtszék egyhangú verdiktje alapján léhet hozni. A 3. §-ban meghatározott első csoportba tartozó bűncselekményekben bűnösnek kimondani és elitélni vádesküdtszéki vád alá. helyező határozat nélkül senkit sem lehet. A vádesküdtszék verdiktje, illetve az annak alapján hozott vádesküdtszéki bírósági határozat ellen semmiféle jogorvoslatnak nincs helye. A vád alá helyezést kimondó vádesküdtszéki határozat az összes iratokkal nyomban átteendő az illetékes itélő-esküdtszék- hez, amelv az uj esküdtbirósági törvény alapján Ítél. 9. §• A harmadik paragrafusban meghatározott első csoportba sorolt bűncselekményeknél a lefoglalást, házkutatást és személy-motozást szabály sze- -rint csak a vizsgálóbíró és amennyiben a foganatosítás helyéhez a vizsgálóbiró székhelye távol van, az államügyész indítványára a legközelebbi járásbíróság büntető bírája, vagy akadályoztatása esetén annak helyettese rendelhet el. Sőt, a vizsgálóbiró a kaució letevésének 50 százalékát kifejezetten el sem engedheti akkor, ha- a gyanúsított azt kéri, hogy az őrizetbevétel tartama- alatt lakásán őrizzék és a különbözetnek a vizsgálóbiró által előirt költségeit, előlegezi. Ha a gyanúsított a vizsgálóbiró fentebb előirt meghagyásait megszegi, valamint-, ha az idézőlevél iránt engedetlen, akkor az őrizetbevételt a vizsgálóbiró még vétség esetében le nyomban elrendelheti. 10. §. (4) A 3. §-ban meghatározott harmadik csoportban a bűntetteknél az előkészítő eljárásban a nyomozást az államügyészség intézi, amely azonban a nyomozás lefolytatását írásban a tett elkövetése szerint illetékes államrendőrségre is bízhatja, amelyet azonban csak jogvégzett rendőrtisztviselő végezhet. A nyomozás ezen bűncselekményeknél sem tarthat 30 napon túl s az állam- ügyészség tartozik a nyomozási iratokat a 31-ik napon az illetékes vizsgálóbíróhoz beterjeszteni. A vizsgálóbiró tartozik 8 nap alatt 15 napi határidőt kitűzni, amely alatt joguk van a vádhatóságnak és a védelemnek, illetve a gyanúsítottnak a nyomozás kiegészítését indítványozni, a lely. indítványokat a vizsgálóbiró, ha helyénvalónak talál, úgy azok értelmében élrendeli a nyomozás kiegészítését, amely csak a vizsgálóbiró előtt folyhat le és pedig contra-dictoricus eljárás mellett és teljes ügyfél-nyilvánossággal tartott tárgyaláson. A nyomozás kiegészitését elutasító végzés ellen három nap alatt felfolyamodásnak van helye a vádtanácshoz, amely felfolyamodás fölött a vádtanács 3 nap alatt jogerősen dönteni tartozik. Ha a gyanúsítottnak nincsen védője s ilyent nem vall, akkor részére hivatalból kell védőt kirendelni. (*) A nyomozás kiegészitését a vizsgálóbiró az elrendeléstől számított 15 napon belül tartozik befejezni, s felhívni az államügyészt, hogy a felhívástól számított 3 napon belül vagy adja be a vádiratát, vagy pedig a vádat kifejezetten ejtse el. Ha a vádirat be van adva, akkor az Ülen a gyanúsított, illetve terhelt a nyomban való kézbesítéstől számított 8 nap alatt kifogással élhet, amelyet a vizsgálóbírónál kell beadni, vagy jegyzőkönyvbe mondani, amelyet a vizsgálóbiró még a beadás napján tartozik a vádtanácshoz felterjeszteni. Ha az államügyész 3 nap alatt a vádiratot be nem adja, de a vádat kifejezetten elejti, vagy ha a három nap alatt semmiképp sem nyilatkozik, akkor a vizsgálóbiró felhívja a sértettet mint pót-magánvádlót, hogyha átveszi a vádat, akkor 8 nap alatt Írásban adja be a vádiratát, amely ellen a gyanúsított, illetve terhelt 8 nap alatt éppen úgy kifogással élhet, mint a közvád esetén. (s) A terhelt kifogást telhet a vádirat minden pontja ellen, különösen kifogást tehet a bíróság illetékessége ellen, indítványozhat 'bizonyítékokat a kitűzendő főtárgyalásra, érvényesítheti a beszámítási és a bűnvádi eljárás megindítását kizáró okokat, félhozhatja azokat a körülményeket és érveket, melyekből következtetheti, hogy bűn- cselekmény nem, vagy más forog fenn, mint amelyre a vád van alapítva és kifogás tárgyává teheti a vád bizonyítékait, ténybeli és jogi következtetéseit is. A terhelt kifogására és elintézésére nézve az 1896. évi XXXIH. t.-c. 359., 360., 261., 263., 264., 265., 266. §-ai továbbra is irányadók. (4) Ha az államügyész a vádiratot az előirt 3 nap alatt be nem adja, vagy a vádat kifejezetten elejti s a pótmagán vádló a vádat az előirt batáridőn belül át nem veszi, a vizsgálóbiró tartozik a bűnvádi eljárást azonnal beszüntetni« és az esetleges őrizetbe vett -gyanúsítottat nyomban szabadlábra helyezni. (6) Ha a terhelt kifogást nem tett, akkor a magyar 1896. évi XXXIH. t.-c. 268. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Úgyszintén irányadó az 1896. évi XXXIII. t.-c. a tanukra, a bírói szemlére és szakértőkre, a főtárgyalás előkészítésére, a kerületi bíróságnál való főtárgyá-lásra- a közvetlen idézés esetében a főtárgyai ás ra, a per- orvoslatokra és ujrafelvételre vonatkozó megfelelő intézkedései. (6) A S-ik §-ban meghatározott harmadik csoportba tartozó bűncselekményeknél bűntett esetében a vizsgálóbiró rendelheti el csak. az államügyész indítványára a gyanúsított őrizetbevételét,, ha az kétségtelen, hogy a vád tárgyát képező bűncselekmény tényleg elkövettetett és nyomatékos gyanú forog fenn arra, hogy a vádlott, a tettes, vagy részes, ha a szökés, vagy a kolluzió veszélye forog fenn, s ha az elkövetett bűncselekményre a törvény minimálisan 5 évi szabadságvesztés-büntetést ir elő. A bűncselekmény elkövetése a tettesség vagy részesség nyomatékos gyanújára vonatkozólag, a szökés és a kolluzió veszélyére nézve az államügyészség állításait és bizonyítékait tartozik előterjeszteni a vizsgálóbíró az esetben, ha a bizonyítékok az államügyészség álláspont Lát igazolják s erről a vizsgálóbiró a gyanúsított kötelező védelmét is meghallgató contradictoricus, 8 napon belül való tárgyaláson meggyőződik, az egyéb feltételek fennforgása esetén az őrizetbevételt elrendeli. Tartozik az őrizetbevételt elrendelni a vizsgálóbíró akkor is, ha a gyanúsított külföldi honos s ha az elkövetett bűncselekményre nézve a törvény minimálisan 5 évi szabadságvesztés-büntetést ir elő. (7) Belföldi honossal szemben, ha állandó tartózkodási helye és rendes keresetforrása van s a gyanúsítottal szemben sem a szökés, sem a kolluzió veszélye fenn nem forog, az őrizetbevételnek nincs helye. (Vége következik.) — MATUZSÁLEMEK DISZFELVONII- LÁSA WASHINGTONBAN. Newyorkból írják: Matuzsálemek diszf el vonulásának színhelye lesz az idén Washington. Régi szokás, hogy a a polgárháború veteránjai a polgárháború emlékünnepének napján diszmenetben felvonulnak Washingtonba, az idén azonban az ünnepségnek ezt a pontját, már el akarták hagyni, mert a polgárháború kiszolgált katonáiból már nagyon kevesen vannak életben és azok is igen haj lőttkor uak. Hárommillió ember vett részt annakidején a polgárháború harcaiban és ezek közül mintegy ötszáz van életben. A ivén hadastyánok azonban hallani sem akarnak róla, hogy vég- kép nyugalomba vonuljanak és maguk kezdeményeztek, hogy tartsák meg az idén is a felvonulást. Ajánlatukat elfogadták és most mégi*» sor kerül a példátlan felvonulásra, amelyen, ha talán nem is vesz részt mind az ötszáz veterán, de mindenesetre megjelenik a nagyobbik része. A résztvevők „legfiatalabbika" nyolcvanötéves, de lesz a felvonulók között százötéves hadas- tyán is.
