Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-22 / 191. (4337.) szám
1937 augusztus 22, vasárnap. <prä<mMag%ärhteeläi> SdlogtOT VOWRÄ5’ a vese-Uáityoq.- epe&aiosoU iVégyviü (Beszélő irodaszerek szállítására hirdetett pályázatot a kassai vasutigazgató- ság 1937 április 15-én, tehát a kormány 1937 februári ünnepélyes nyilatkozata után, mellyel a kormány kötelező Ígéretet tett arra, hogy a magyarságot a közszálli- tásban a nemzetiségi arányszámnak megfelelően részelteti. Meg voltunk győződve arról, hogy a kormány alárendelt közegei komolyan fogják fel a kormány nyilatkozatát és kiváncsiak voltunk, hogy ki részesül ebből a közszállitásból. Kassán magán a magyarság a lakosság 18 százalékát alkotja, a kassai vasutigazgatóság területén a magyarság arányszáma még ennél is nagyobb, mert hiszen a vasutigazgatóság területéhez tartozik Kárpátalja is. A kassai vasutigazgatóság 40.531/3-IV-37. szám alatt most tette közzé a közszállitás kiadását és a névjegyzékből szomorúan állapítjuk meg, hogy magyarnak ebből a közszállitásból semmi sem jutott. A közszállitást 23 cég nyerte el, ebből 11 prágai cég, 2 brünni, 1 pilseni, 1 Pilsen melletti és 1 frantiskovi cég, tehát a 23 cégből 16 a csehországi és morvaországi cég. Azt hisszük, hogy irodaszeréket és papirosárut nem kell a kassai vasutigazgató- ságnak messziről hozatnia és ezért felhívjuk erre az esetre a miniszterelnök ur figyelmét és kérjük, hogy hasson oda, hogy ezt a közszállitást a felsőbb hatóságok semmisítsék meg, írjanak ki újabb pályázatot, mert nem lehet a kassai vasutigazgatóságnak irodaszerek szállításánál a magyar cégeket mellőznie és az sem szolgál vigasztalásul, hogy ruszin cég sem kapott a szállításból. Verbac község a nagyszőllősi járásban fekszik. A legutolsó statisztikai kimutatások szerint a községben 821 lakos van és a csehszlovák állam- polgársággal bíró 788 lakosnak 67.69 százaléka vallotta magát magyarnak. Az iskolaügyi minisztérium hivatalos kiadmánya szerint a községben magában népiskola nincs, de a községhez tartozó telepen működik ruszin tannyelvű népiskola. Ez a helyzet nem kivan bővebb magyarázatot és ezért, hivatkozva a kormánykörök állandó nyilatkozatára, hogy senkit sem kívánnak elnemzetleniteni, felhívjuk erre a helyzetre az iskolaügyi miniszter ur figyelmét és kérjük haladéktalan intézkedését, hogy a községben magában a magyar tannyelvű népiskolát a most következendő tanévben okvetlenül nyissák meg. A lévai járásbíróság területén a legutolsó hivatalos statisztikai kimutatások szerint a csehszlovák állampolgársággal biró lakosság 27.4 százaléka vallotta magát magyarnak még azután is, hogy a lévai járásbíróság területéből a magyar falvak nagyrészét kiszakították és helyükre szlovák községeket csatoltak. Az arányszám következtében az igazságügyminisztérium rendeleti közlönyében a lévai járásbíróságot is azon járásbíróságok közé sorozta, ahol a magyarságot a nyelvtörvény végrehajtási rendelete értelmében a magyar nyelv használati joga megilleti. Ennek dacára a járásbíróság magyar felek magyar- nyelvű beadványait csak az államnyelven intézi el, ami ellenkezik a nyelvtörvénnyel és annak végrehajtási rendeletével és ezért kérjük az igazságügyminiszter urat, hogy a lévai járásbíróság ellen annak nyelvgyakorlata miatt az eljárást haladéktalanul in- ditsa meg. Derer: Benes kisantantja Hodza dunai tervével — ez Középeurópa Az igazságiigyminiszter tátrai előadása szerint a magyar kisebbségnek pontosan annyi iskolája van, mint amennyi számaránya alapján megll’eti TÁTRALOMNIC. — A középeurópai kérdéseket tanulmányozó csehszlovák nyári tanfolyamnak — amelyet néhány nap előtt nyitottak meg Tátralomnicon szombati előadója dr. Dérer Iván igazságügyminiszter volt. A miniszter hosszú előadásában a csehek és a szlovákok viszonyával foglalkozott. Kiindulva a 9. század nagymorva birodalmából, végigment a csehek és szlovákok történelmi szereplésének minden korszakán s azt igyekezett bizonyítani, hogy a csehek és a szlovákok történelmi szereplésüknek már legelején nemcsak állam- épitők, de Középeurópa politikai gondolatának megalapozói voltak. Terjedelmes előadásában a miniszter sokat foglalkozott az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország politikai történetével s a csehek és szlovákok politikai helyzetének a világháború előtti évtizedekben történt alakulásával. Előadása befejező részében a következőket mondotta: —A csehszlovák áll,am a cseheknek és a szlovákoknak a nemzeti, kulturális, politikai és állami koncepció megvalósításáért folytatott ezeréves törekvésének eredménye. Nem akad nálunk cseh vagy szlovák, aki ezzel az állami gondolattal szembenállna és Csehszlovákia politikai egységével szembefordulna. Miként mindenütt, úgy nálunk is akadnak különböző belső problémák és ilyen probléma az is, hogy miként lehetne a csehek és szlovákok együttélését a szabad államban legigazságosabban szabályozni. Ebben a kérdésben különbözők a vélemények. A tizenkilenc évi állami egység után azonban megállapítható, hogy a szlovákok minden téren soha nem remélt fejlődésen mentek keresztül nemcsak, nyelvi tekintetben, hanem irodalmi, kulturális, műszaki, szociális, szervezési és főleg az utóbbi időben gazdasági téren is. * A kisebbségek helyzete — A csehszlovák arányosság azonban befolyással van államunkban a nemzetiségi kérdésekre is. A németek mint kisebbségi nemzet Csehszlovákiában ugyanannyi iskolával és német osztállyal rendelkeznek, mint Ausztria-Magyarország idejében, amikor uralkodó nemzet voltak az államban. Már ebből is kitűnik, hogy a németek elnemzetlenitéséről nálunk szó sem lehet. Haew.iiiB'.n *i'«u~ imnu sonló a helyzet Szlovenszkón is. A magyar kisebbségnek pontosan annyi az iskolája, ameny- nyi a lakosság arányszáma alapján megilleti. (?) A Szlovenszkón élő német kisebbség csak Csehszlovákia létesítésével jutott nyelvi és német kulturális jogaihoz. A szlovenszkói német kisebbségnek nemcsak aránylag, hanem abszolút értelemben is sokkal több iskolája van minálunk, mint a háromszorta nagyobb német kisebbségnek Magyarországon. A kárpátaljai ruszinokat is felszabadítottuk a magyarositó járom alól. A kssipeurópai koncepció — A csehek és a szlovákok tiszteletreméltó államalkotó, konszolidáló, civilizáló és békemun- kát végeznek államunkban. A csehszlovák nemzet uj államában nagyobb belső konszolidálást ért el, mint sok más körülöttük élő állam. És azért, mert Középeurópa legkonszolidáltabb állama vagyunk, tűnjünk el Európa térképéről, — mint azt bizonyos propaganda a világba kürtöli? Biztosíthatom önöket, hogy a csehek és szlovákok e tekintetben teljesen nyugodtak. A kürt harsonái Jericho falait csak a bibliában omlasztották be. Európában semmiféle propaganda nem fogja eltüntetni azt, ami a csehszlovák nemzet Tégi vágyódásából ée hagyományából született és amit a mi munkánk megalapított. Nem kételkedhetünk egy pillanatig sem abban, hogy az olyan céltudatos népek, mint amilyen a cseh és szlovák, meg fogják tudni tartani a csehszlovák államot. Ha nyugodt idegekkel megteszünk min den szükséges intézkedést az állam védelmére, akkor ezt nemcsak eaiát érdekünkben cselekvőjük. hanem a középeurópai gondolat érdekében is. ólért ez a gondolat egyedül méltó arra, hogy a békét biztosítsa. Benes kisantantja Hodza dunai együttműködési tervével: ez Középeurópa, amely a körülötte lévő hatalmakkal egyetértésben a világnak eme pontján tartósan biztosítani tudja a békét, amit azelőtt senki sem tudott elérni. — Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia és Ju goszlávia politikai és állami önállósága és egyenjogúsága, a nemzeti kisebbségek jogainak föltétien biztosítása és betartása — legyenek bármilyen baráti szerződésben valamennyi európai hatalommal: ez olyan koncepció, amely a csehek és szlovákok nemzeti történetéből és szenvedéseiből fogamzott. Ausztria—Magyarország és a Habsburgok nem értették meg küldetésüket-. A csehek és szlovákok mindent elkövetnek, — amennyiben rajtuk múlik, — hogy áldozatot hozva- a béke és civilizáció gondolatának ily munkával kiérdemeljék szabadságukat és önállóságukat, — fejezte be elődadását Dérer miniszter. November elején leleplezik a komáromi Jókai-szobrot KOMÁROM. — Beszámoltunk arról, hogy' a Komáromban felállítandó Jókai-szobor gipszmintájának negativja már elkészült és azt Prágába küldték, hogy a bronzba öntést itt hajtsák végre. Az Ánis-féle bronzöntő vállalat bánatpénz kikötése mellett vállalta, hogy a bronzöntés két hónap alatt elkészül, beleszámítva a csiszolást is, így tehát a szobrot legkésőbb október végéig a helyszínére szállíthatják. Az a feltevés tehát, hogy a szobor leleplezésére ez évben nem kerül sor, indokolatlannak mutatkozott. A Jókai Egyesület vezetősége november elejére tervezi a szobor ünnepélyes leleplezését és az ünnepség előkészitiése már meg is kezdődött. Mire fordítják a koalíciós pártok a „rászorulóknak" juttatott „befőző cukron nyert hétmillió koronát? Síi PRÁGA. — A nagy politikai port fölvert koalíciós befőzési cukor ügye a lapok közgazdasági rovatába és a gazdaságpolitikai rovatokba került. A sok találgatás és a koalíciós pártok gyanúsítása után az ügyet egyszeriben feltűnően agyonhallgatják. A gazdasági kérdésekben jól informált „Hospodárská Politika“ a koalíciós cukorügyre ma visszatér és a következőket írja: — Mint minden évben, úgy az idén is, csak talán nagyobb mértékben, talán egész 700 vagon mennyiségben, adtak ki „befőzési cukrot“, ami 7 millió kilónak felel meg. A kiosztóhelyek kapták, — pardon, — fizettek kilójáért 1.10 koronát és eladták 2,20 koronáért. Nem kapott a cseh nemzeti egyesülés pártja, a kommunisták és Henleinék, a többiek igen. (A Hospodárská Politika az egyesült pártot kihagyta, holott köztudomású, hogy a magyarság a „főző“ cukorból egyetlen kilót sem kapott, ami érthető is, hiszen rendeltetéséről a cseh sajtó épp eleget irt. Szerk.) Magától értetődik, hogy a dolog nem maradt sokáig titokban és bizonyos résztvevők (a lap valószínűleg az agrárokra gondol) gondoskodtak róla, hogy az „akció“ hamarosan „nyilvánosságra“ kerüljön; az agrárpártnak és az iparospártnak az ilyen dolgok nem ártanak, azonban a szocialisták nehezen bírják el az ilyen „operációkat“, mert ha az agrár „Druzka“ és a szocialista fogyasztási szövetkezetek ugyanezt csinálják, az mégsem ugyanaz. Akár az volt a cél, hogy a koalíciós pártok választási alapját 7 millió koronával megerősítsék, akár pedig — mások szerint — az, hogy a szövetkezeteket csábította a százszázalékos nyereség, a szocialistáknak az akció erkölcsileg igen sokba fog kerülni, ami igen könnyen .visszahatást fog kelteni a .választásoknál. Közel két hét telt el a befőzési cukor körül kipattant kavarodás óta. Hivatalosan nem cáfolták meg a koalíciós pártok ellen hangoztatott ama gyanúsítást, hogy a befőzési cukrot valóban szavazófőzésre használták föl. Hogy a cukrot a koalíciós pártok kapták, az ma már kétségtelen s hogy kinek adták ki és mire használták fel, arról egyelőre hallgatnak, csak a „Hospodárská Politika“ íeszegeti az agrár és szocialista szövetkezetek hétmilliós nyeresége hováforditásának kérdését. /■ is ufca víqati cvz. isUrfába! Szlovenszkó legnagyobb áruháza Bohuslav BROU&, Bratislava, Xám. Republiky 34. Zászlót szentel az egyesült párt nagyidat szervezete KASSA. — Az egyesült országos kérész- tényszocialista és magyar nemzeti párt nagyidai helyi szervezete a történelmi jelentőségű pártegyesités első évfordulójára saját tagjai áldozatkészségéből gyönyörűen hímzett, remek munkájú fehér-zöld pártzászlót készíttetett. E pártzászlót Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök, Ester-, házy János nemzetgyűlési képviselő, országos ügyvezető elnök, dr. Pajor Miklós szenátor, Füssy Kálmán szenátor, Hokky Károly szenátor. Virágh Béla tartománygyü- lési képviselő, Tost Barna pápai prelátus, továbbá Schell Gyula és Schell Péter föld- birtokosok fővédnöksége mellett augusztus 29-én fényes ünnepségek és népgyülés keretében fogja a nagyidai pártszervezet felavatni. • Az ünnepség sorrendje a következőképp alakul: Délelőtt 8 óra 30 perckor a buzinkai határnál a buzinkai és sacai szervezetek ve-! zetősége fogadja az egyesült párt vezérkarát, elsősorban Esterházy János és Jaross Andor országos pártelnököket. 8 óra 40 perckor a nagyidai határban lovasbandérium fogadja a pártvezéreket. 8 óra 50 perckor a vendégek fogadtatása Nagyida főterén. 9 órakor ünnepi istentiszteletek a római katolikus és református templomokban. 9 óra 45 perckor felvonulás özv. Brezsá- nyi Ödönné parkjába, ahol 10 órakor kezdetét veszi a zászlóavatási ünnepség és népgyülés. Utána kezdetét veszi a zászlószögek elhelyezésének első része. Délután 1 órakor társasebéd. (Teríték ára 12 korona.) A társasebéden résztvenni óhajtók az egyesült párt kassai kér. főtitkárságánál (Kassa, Stefánik-u. 12. I.), vagy Demkó Péter és T. Csáji János helyi elnököknél Nagyidán (Velká Ida) jelenti* kezzenek augusztus 27. déli 1 óráig. 3 órakor folytatódik a zászlószegek elhelyezése, utána kerti ünnepély, melynek műsorán kerékpárverseny, világposta, táncok és zeneszámok szerepelnek. Belépődíj a kerti ünnepségre személyenként 2 korona.
