Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-01 / 173. (4319.) szám
— 344 — A Ucwtfyyais a A hangya egy napon megunta a szorgalmas,. becsületes mimikát és rájött arra, hogy szorgalommal nem lelhet hirtelen meggazdagodni. Törte a fejét, hogy gyüjthetne nagy vagyont. Végre a feje 'búbjára csapott é6 fölkiáltott: — Hogy ez nem jutott hamarább az eszembe! Az állatvilágban még nincs divat, hozzuk be a divatot! Például sok állatnak van bajusza és egy se pedri ki, hanem vagy elvadultam lelóg, vagy egyenesen előre mered. Fel fogok találni egy szert, amivel az állatok kipederhetik a bajuszukat! És elkezdett gondolkodni a találmányán. Egy 'napon eihivta magához a rókát és igy szólt hozzá: — Róka koma, feltaláltam a legjobb bajuszpedrőt. Ezentúl az ál'atok kipedert bajusszal fognak sétálni. Képzeld el a macskát, a hős cinéért a nagy 'bajuszával! Még a halaknak is van bajuszuk, ott a harcsa, azokkal is lelhet üzletet kötni. Mert ebből meg fogunk gazdagodni! Te fogsz eljárni minden házhoz és árulni fogod a csodaszert és ezért jutalékot fogsz kapni. Hogy miből van,ez a csodaszer, azt nelced se mondom meg, mert amilyen ravasz vagy, ha megtudod, te fogod előállítani és egyedül gazdagodsz meg belőle. Csak annyit mondok, hogy illatos méz is van benne és igy jóil- lafcu, szívesen fogják bekenni az állatok az óraik alatt a bajuszukat,, mert a méz illata jó. Te élelmes vagy, sokat el fogsz adni belőle! — Jó, jó — felelte a róka —, bízd csak rám, bár az oroszlánhoz hogy fogok elmenni ? — Annak próbadobozt küldünk. Már plakátokat is csináltattam. Ilyenből gazdagszik meg az ember, nem az örökös szorgalmas gyűjtésből. Nézd meg a szarkát, az egész vagyonát összelopkodta és milyen jól él! Mig a méhecske folyton csak gyűjt és az emberek elszedik tőle keserves munkájának az eredményét. Néhány nap múlva falragaszok jelentek meg az erdei fákon, az állatok olvasták: Ön még nem használ „Kacskaringós” bajuszpedrőt? Hogy lehet ilyen elmaradott a huszadik században, mikor a szentjánosbogárka villannyal világit és & pók is mintás, modern hálót sző? A róka vigócnek öltözött és szemtelen, ravasz .arcával mindenhová betolakodott, ahol bajusztviselő állatok laktak. Elment a pincérhez és alázatosan kopogott. — Alászolgája, Cincér uram. Hogyan, ön még nem tudja, hogy már mindenki bajuszpedrőt használ? Most adtam el egy csomagot a macskának, ő már kipróbálta. Milyen jól áll neki az uj divat! Most nem olyan egyenes a bajusza, hanem dugóhúzó alakúra van kipederve. Sokkal szebb igy! Már a fóka is rendelt egy csomaggal, mert megunta, hogy állandóan bosszantsák csúnya fókabajuszával. Kipedert bajuszt fog viselni ő is. És a harcsa? Két dobozzal rendelt, mert hogy a vízben gyorsabban elázik a kikent harcsabajusz, fes ön. Cincér uram, ki olyan nagy hős hírében áll, csak ön maradna el a kortól? Lehetetlen. A cincér vett egy próbadobozt, gondolta, ha a macska, a harcsa, a fóka is vett, megpróbálja ő is. Amikor kikente a bajuszát vele, dugóhúzó alakúra pederte, úgy nézett a tükörbe. Hát mi tagadás, mondta, igy még hősiesebbnek nézek ki... A macska is kipederte a bajuszát. Minden szálat külön megsodort, ugv nézett ki a szája, mintha kétoldalt viUámlana belőle. És a kutyák! Egyik igy, másik ugv pederte a bajuszát. Még a fóka is szakított a régi viselettel, az ebédnél kétfelé fésült kacska- ringós bajusszal jelent meg, a felesége oda lett a csodálkozástól. — No, nem szép? Ez a legújabb divat! Csak nem fogok elmaradni, mikor a szentjánosbogárka is villannyal világit és a pók is mintás modern hálót sző? — Nem is csodálkozott, mikor az első fogás, amit be akart kapni, egy harcsa, szintén kipedert bajusszal úszott feléje. Mikor az oroszlán kipedert bajuszával az erdőben sétált és meglátta a vadmacekát, csodálkozva fölkiáltott: — Mi az, hát ennek is ilyen kipedrett bajusza van, mint nekem, az állatok királyának? Tüstént széttépem az alávalót! — morogta és kivicsoritott fogai felett felborzo- lódtak a bajusz kipedrett szőrszálai. A vad- macska észrevette az oroszlánt és eltűnt a lombok között. Az oroszlán pedig dühösen elhatározta, hogy: — Többet nem pedrem ki a. bajuszomat. Minden kófic majmol, ez sért engem! De a macska néhány nap múlva rájött arra, hogy sötétben sehogy se tud tájékozódni, mindig beleütközik a falba. Mert a macska éjszaka a bajuszát dugja előre, ez a lámpása. Mikor egeret akart fogni, nekiment a falnak és a legjobb egérpecsenyék vigan cincogva iszkoltak el a lyukakba a sötétben. — Az ördög fogja tovább hordani ezt az átkozott kipedrett bajuszt! Hiszen ha ez
